1. § E rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) E rendelet alkalmazása során a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet tárgybani, valamint a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet fogalmait az irányadók.

(3) Ahol e rendelet invazív fajú növényt említ, azon a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott fás szárú, és a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott lágyszárú növényeket kell érteni.

3. § (1) A növények telekhatártól, kerítéstől, illetve épülettől mért legkisebb telepítési távolságát az 1. melléklet szabályozza.

(2) Ha az épülettől, kerítéstől, és a telekhatártól mért telepítésre vonatkozó előírások eltérő vonalat jelölnek ki, úgy a szomszédos ingatlantól távolabbi vonalat kijelölő az irányadó.

(3) A kerítést pótló, valamint a rá irányadó ültetési távolságon belülre telepített élősövényt úgy kell gondozni, hogy annak magassága a 3 métert ne haladja meg.A maximális növési magasságot a növény gondozásával, metszésével kell biztosítani.

(4) Kúszónövény kizárólagosan a saját épületre vagy kerítésre futtatható.

(5) Bambusz csak gyökérgát alkalmazásával telepíthető.

(6) Méhlegelő az előkertben, továbbá a telekhatártól mért 1 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(7) A méhlegelőt kaszálni évente legalább két alkalommal kell és legfeljebb 3 alkalommal szabad.

(8) A méhlegelő első kaszálását legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor a virágzó és száradó növények aránya 50-50 %. A növényzet tél előtt 10 cm magasságúra kaszálandó,

(9) Nem tekinthető méhlegelőnek az a terület, amely parlagfűvel, egyéb allergén gyomnövénnyel vagy invazív fajjal, így különösen japán keserűfűvel, kanadai aranyvesszővel, selyemkóróval fertőzött. Az ilyen területek gondozatlannak minősülnek és kezelésükre a köztisztaságról, valamint a parlagfű elleni védekezésről szóló jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

4. § (1) A legkisebb ültetési távolságra vonatkozó rendelkezésektől a növénytelepítéssel érintett szomszéd hozzájárulásával el lehet térni. A hozzájárulást az esetlegesen kipusztult növény pótlása esetén ismételten meg kell kérni.

(2) Aki jogszabály szerint kerítés építésre köteles, vagy jogosult, kerítés helyett (a TÉKA szabályainak megtartásával) akkor telepíthet élősövényt , ha ahhoz a szomszéd előzetesen hozzájárult.

(3) A szomszéd hozzájárulása vagy a szomszédok megállapodása a jelen rendelet alkalmazásában akkor tekintendő érvényesnek, ha azt közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták és azt valamennyi, az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, és ha van, használati, haszonélvezeti vagy vagyonkezelési jog jogosultja megadta, illetve aláírta.

(4) A hatóság a szomszédnak a telepítés időpontjától számított második naptári év végéig előterjesztett kérelme alapján, a szomszéd hozzájárulása nélkül a telekhatártól, épülettől, kerítéstől mért legkisebb ültetési távolságon belülre ültetett növény átültetésére kötelezheti az ingatlan tulajdonosát.

(5) A (4) bekezdésben rögzített határidő jogvesztő.

5. § (1) A telek közterülettel határos oldalán évelő telepítésére az általános szabályok érvényesek azzal, hogy ezen növényeket úgy kell nyírni és gondozni, hogy azok a telekhatáron kívülre nem nyúlhatnak.

(2) A telek közterülettel határos oldalán telepített fákat és cserjéket úgy kell metszeni és gondozni, hogy azok az út űrszelvényébe, a légvezetékek védőtávolságán belülre ne nyúljanak, a közvilágítást ne zavarják. A járda, vagy kerékpárút űrszelvényét legalább 2,2 méteres magasságban biztosítani kell.

6. § (1) Önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben álló közhasználatú területre történő telepítés csak az önkormányzat megrendelése alapján, vagy a hatóság engedélyével történhet.

(2) Nem szükséges az (1) bekezdés szerinti hatósági engedély, ha a fásszárú növény telepítésére pótlási kötelezettséget előíró jegyzői határozat alapján kerül sor.

(3) A közhasználatú területeken telepítésre javasolt fás szárú fajokat a 2. melléklet rögzíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti mellékletben nem szereplő gyümölcstermő növények, valamint őshonos, vagy környezetbe illő, az ökológiai adottságoknak megfelelő, környezettűrő fás- és lágyszárú növények telepítése akkor engedélyezhető, ha a település szempontjából településképi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket nem sért. Az engedély feltétele, hogy az engedélyes vállalja a növény szakszerű gondozását annak teljes élethossza alatt. Az ingatlan tulajdonjogának átszállása esetén a gondozási kötelezettség az új tulajdonost terheli.

7. § (1) Fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága közterületen:

(2) A fák közötti ültetési távolságot a fajra jellemző habitus kifejlődéséhez szükséges térállás, valamint az ökológiai elveken alapuló kert- és tájépítészeti koncepció határozza meg.

(3) Légvezeték alá, valamint az attól számított 3 méter távolságban kizárólag a jelen rendelet 3. melléklete szerinti növények ültethetőek. A már kiültetett fákat a tulajdonos köteles úgy gondozni, hogy a fa lombja a légvezetékhez mért védőtávolságot biztosítsa.

(4) Növényültetésnél az utcafronton a meglévő, illetve tervezett járda helyét biztosítani kell.

(5) A 6. § (3) bekezdésében és a 7. §-ban foglalt szabályoktól eltérni csak közterület-alakítási terv, vagy arra jogosult tervező által készített kertészeti terv alapján lehet.

8. § (1) A fás szárú növények ültetését a közművek figyelembevételével kell elvégezni és a biztonsági övezet előírásait be kell tartani.

(2) A fás szárú növények törzsmagassága vagy a lombkoronájának alja úgy állítandó be, hogy járda, vagy kerékpárút űrszelvénye legalább 2,2 méteres magasságban biztosított legyen.

(3) Közlekedésbiztonsági okok miatt a csomóponti rálátást, beláthatóságot minden növénytelepítés esetén biztosítani kell.

(4) A kiültetett fát 2 vagy 3 támrudas támasztórendszerrel rögzíteni kell, úgy, hogy a növény ne sérüljön, de szilárdan tartsa azt a gyökérzet kifejlődéséig. A rögzítés a fa növekedését és vastagodását nem akadályozhatja.

9. § (1) A közhasználatú területre telepített fásszárú növények esetében mindenkor védelmi zónát kell kialakítani és fenntartani. A zóna kezdetben lehet faaprítékkal borított, de törekedni kell a többszintes lágyszárú, bizonyos esetekben cserje társulás alkalmazására, mely lehet méhlegelő vagy tervezett és gondozott évelő- esetleg egynyári kiültetés. A védelmi zóna 1 méteres sugarú körnél kisebb nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi zónában gépi fűkaszával és fűnyírótraktorral munkát végezni nem szabad.

(3) Utcai fasor és fák, cserjék környezetében építési tevékenység vagy időszakosan működtetett szabadtéri berendezések elhelyezése és működtetése csak a favédelmi területen kívül folytatható úgy, hogy az a fás szárú növényzetet ne károsítsa.

(4) Fás szárú növények közelében favédelmi területen belül földmunkagéppel munkát végezni tilos, indokolt esetben is csak kézi földmunkát szabad végezni, a megfelelő és szakszerű gyökérvédelmi intézkedéseket megtéve.

(5) A közterületen folytatott építési munkákat követően a zöldfelületet az építő köteles helyreállítani. A közterületek zöldfelületeinek esetében a végleges terepszint kialakításához szükséges földréteg visszatöltésénél legalább töltőföld minőségű föld alkalmazása szükséges, és a felső réteg a telepítendő növényzet igényének megfelelően 0,2-1,0 m vastagságig csak termőföld lehet.

10. § (1) A pótlásra kötelezettnek a fásszárú növényeket az időjárásnak megfelelően öntöznie kell az ültetéstől számított - a fásszárú növény fajától és fajtájától függő - első 3-5 évben. Az öntözés mennyisége az időjárástól függő rendszerességben alkalmanként minimum 40-60 liter/fa öntözővíz.

(2) Az engedéllyel közhasználatú területre ültetett fás szárú növények, évelőágyások, méhlegelő fenntartásáról a növényzet telepítője köteles gondoskodni, a növény fajától és fajtájától függően.

11. § (1) ) Bármely közhasználatú területre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül, függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen célból ültette, vagy gondozta.

(2) Ha határozat, gondozási megállapodás arra mást nem kötelez, az ingatlan tulajdonosának feladata, az ingatlana előtti zöldterületen telepített fás- és lágyszárú növények gondozása, ideértve azok nyírását, metszését, gyommentesen tartását is. Ez alól kivételt képeznek az önkormányzat saját telepítésű növényei.

12. § (1) Közterületek zöldfelületeinek meghatározott részét vagy egyes elemeit magánemberek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, társadalmi szervezetek, civil szervezetek is gondozhatják, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján (továbbiakban: gondozási megállapodás).

(2) Gondozási megállapodás csak legalább 1 és legfeljebb 5 éves határozott időre köthető, azt bármelyik fél jogosult a vegetációs időszak végére rendes felmondással felmondani.

(3) A gondozási kötelezettséget vállaló fél köteles az önkormányzatot haladéktalanul értesíteni arról, ha megváltozott körülményeire tekintettel gondozási kötelezettségének a jövőben nem tud, vagy nem kíván eleget tenni. Ennek elmulasztásából fakadó károkat köteles megtéríteni.

(4) A gondozási megállapodásban tételesen rögzíteni kell a vállalt gondozási feladatokat.

(5) A gondozási megállapodás megkötésére vonatkozó kezdeményezésről a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerinti személyeket értesíteni kell.

(6) Ha a (5) bekezdés szerinti személy az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül tiltakozik, a kezdeményezővel a gondozási megállapodás csak akkor köthető meg, ha a tiltakozót jelen rendelet szerinti, illetve a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 26/2020. (XI. 2.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megsértése miatt, egy éven belül közigazgatási szankcióval sújtották.

13. § (1) Közhasználatú területen a fásszárú növények kivágására és a pótlásra a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

(2) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-ánál jelentősebb mértékű csonkítása, a vázágak önkényes eltávolítása vagy a fa életképességét veszélyeztető egyéb beavatkozás esetén is. Nem minősül csonkításnak a szakember által végzett, a fa egészségét és statikai biztonságát szolgáló ápolási vagy ifjítási metszés.

(3) A kivágást - lehetőség szerint – a vegetációs időszakon kívül kell végrehajtani.

(4) Költési időszakban - a védett madárfajok védelme érdekében - az engedélyes a kivágás megkezdése előtt köteles a fás szárú növényt megvizsgálni, hogy azon található-e használatban álló fészek.

(5) A kivágás akkor végezhető el, ha a (4) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az engedélyes írásbeli nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a kivágandó fás szárú növényen használatban álló fészek nem található.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti vizsgálat során az engedélyes a kivágandó fás szárú növényen használatban álló fészket talál, köteles azt bejelenteni az engedélyező hatóság részére. A bejelentés alapján a hatóság szakember közreműködésével a helyszínen ellenőrzi az érintett fás szárú növényt. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak függvényében a hatóság engedélyezi a költési időszakban való kivágást, vagy annak elhalasztására utasítja az engedélyest.

14. § (1) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a telek adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást az eljáró hatóság által kijelölt más, elsősorban belterületen lévő közhasználatú telken történő telepítéssel kell teljesíteni.

(2) Nem kell pótlást előírni a nem fahelyből, így különösen közmű védelmi övezetében, vízelvezető árokban kinőtt fa-magcsemeték, gyökér- és tősarjak, valamint az inváziós fajú növények kivágása esetén.

(3) A 10 cm-nél kisebb törzsátmérőjű suháng kivágása nem pótlásköteles, kivéve a hatósági határozat alapján, vagy a városi fatelepítés körében telepített díszfákat,

(4) A pótlás mértéke:

(5) Cserje pótlása esetében a pótlással legalább a kivágottal azonos területű borítást kell biztosítani.

(6) Ha a kivágott fák száma és mérete nem állapítható meg, a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 30 cm-es törzsátmérőt kell vélelmezni.

(7) Amennyiben a közhasználatú területen kivágott cserjék zöldterületi borítottsága utólag nem állapítható meg, akkor a cserje zöldterületi borítás mértékeként 5 m²-t kell vélelmezni a cserje pótlási eljárásban.

15. § (1) Fapótlásnak csak a faiskolai minőségű, előnevelt legalább 10/12 törzskörméretű facsemetéknek a jegyző által kijelölt fahelybe történő, jogszabályban előírt szempontoknak megfelelő módon történő telepítése minősül.

(2) A fapótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha az 10 cm-nél kisebb törzskörméretű, bokorfa esetén 8 cm-nél kisebb össztörzskörméretű, nem kertészeti technológiával ültetett, nem államilag elismert faiskolából származó fás szárú növénnyel történt.

(3) Fásszárú növény pótlásaként nem telepíthetők oszlopos örökzöldek.

(4) Nem fogadható el pótlásként a fa mobil eszközbe, konténerbe való telepítése.

(5) Közhasználatú területen, szakmailag indokolt esetben a fapótlás 10-12 törzskörméretű fa helyett kisebb méretű fával vagy cserjével pótolható (Miyawaki kiültetés), amennyiben annak lombfelületének, ökológiai szolgáltasainak összértéke megegyezik vagy magasabb az előnevelt pótlásra előírt fáéval. A telepítendő minimális növénymennyiség fajtól függően 3-5 db/m². Egy 10/12 törzskörméretű fa kiváltására 3 m² Miyawaki kiültetés, vagy más vegyes fásszárú kiültetés alkalmazható.

(6) A pótlási kötelezés során a kivágott cserje esetén 1 m² zöldfelületi borítottságot 4 darab 40/60 cm méretű lombhullató cserje ültetésével kell biztosítani.

(7) Növénytelepítés és pótlás akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fa az ültetést követő harmadik vegetációs időszak kezdetén is életképes, cserje esetében a zöldterületi borítottságot 3 éven belül biztosítja. Ennek hiányában a telepítést meg kell ismételni.

16. § (1) Amennyiben a helyben történő pótlásra túltelepítés miatt nincs lehetőség, vagy a pótlási kötelezettség más közhasználatú területen túltelepítés miatt nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni a pótlásra kötelezettnek. (kompenzáció)

(2) A pótlási kötelezettség teljes, vagy részbeni kompenzációja a kötelezett kifejezett kérelme alapján is engedélyezhető.

(3) A kompenzáció számításának szempontjából 1 darab pótlásként ültetendő fát 10 cm-es törzsátmérővel, bokorfát 8 cm-es össztörzsátmérővel kell figyelembe venni.

(4) A fa pótlására vonatkozó kötelezettség teljesítése helyett fizetendő kompenzáció összege a pótlásként ültetendő össztörzsátmérő figyelembevételével centiméterenként 15 000 forint.

(5) A cserjepótlási kötelezettség teljesítése helyett fizetendő kompenzáció összege a kivágott cserje által borított felület után négyzetméterenként 12 000 forint.

(6) A kompenzáció összegét a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell átutalással megfizetni.

17. § (1) A kompenzációjából befolyt összeg Pomáz Város Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevétele, melyet a közhasználatú területi faültetésre, a közhasználatú területi zöldfelületek fejlesztésére és rekonstrukciójára, valamint a megtartandó fák fenntartására kell felhasználni.

(2) Fa helyett cserje vagy évelő telepítése esetén a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti általános növényegyenértékűség számítását kell alapul venni.

18. § (1) A 6. § (1) bekezdés szerinti szerinti engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügy.

(2) Az eljárást átruházott hatáskörben Pomáz Város polgármestere folytatja le.

(3) A kérelem kötelező tartalmi elemeit az 4. melléklet rögzíti.

(4) Országos közút, gyűjtőút melletti közterületen, illetve a város kiemelt közterületein történő növénytelepítés esetén az engedélyező hatóság kérheti arra jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv becsatolását.

(5) Ha a tervezett növénytelepítéshez más szerv engedélye, vagy hozzájárulása is szükséges, az engedély megadásának feltétele ezen engedélyek, hozzájárulások megléte.

(6) Az ügyben határozathozatal helyett hatósági szerződés is köthető.

19. § (1) A 18. §-ban foglalt előzetes engedély nélkül telepített növények fennmaradását a polgármester kérelemre engedélyezheti, ha

(2) Ha az engedély nélküli növénytelepítés fennmaradása utólagos engedélyezésének (1) bekezdés szerinti feltételei nem állnak fenn a hatóság az engedély nélküli telepítőt az eredeti állapot helyreállítására kötelezi azzal, hogy amennyiben az lehetséges az engedély nélkül elültetett növényeket köteles a határozatban megjelölt alkalmas helyre átültetni.

20. § E rendelet alapján önkormányzati hatósági ügyben kibocsátott hatósági döntések, hatósági szerződések végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

21. § (1) A rendelet hatályba lépésének időpontját megelőzően a jelen rendeletben foglalt szabályoktól eltérően telepített élősövényt úgy kell metszeni, nyírni és gondozni, hogy annak magassága a 3 métert ne haladja meg.

(2) Ha a szomszédos telkek terepszintje eltér és az élősövény telepítésére a mélyebben fekvő telken került sor, akkor a magasságot a magasabban fekvő szomszédos telek terepszintjétől kell számítani.

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

27. § Hatályát veszti a növények telepítési távolságáról szóló 16/2022. (IX.2.) önkormányzati rendelet.