Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2026. 03. 02Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 23.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
[1] Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Nagyhegyes Község Önkormányzata tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő használata feltételeinek és az ebből származó önkormányzati díjbevétel szabályait a helyi sajátosságok figyelembevételével kívánja megállapítani.
[2] A közterület véges közjószág, amelyet bárki szabadon használhat azzal, hogy annak tartós egyéni igénybevétele csak szabályozott módon történhet. A rendelet célja, hogy világos, átlátható szabályozást nyújtson a közterületet ideiglenesen vagy tartósan igénybe venni kívánó természetes személyek és szervezetek számára.
[3] Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 13. és 14. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság és az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet területi hatálya a Nagyhegyes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre, továbbá a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrészére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti közterület tulajdonosára és használóira terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) ajánló tábla: valamely kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet nyitvatartási ideje alatt elhelyezett mobil eszköz;
b) alkalmi árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti alkalmi rendezvényen a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítés keretében folytatott kereskedelmi tevékenység;
c) állandó kereskedelmi tevékenység: a 90 napot meghaladó, határozott idejű kereskedelmi tevékenység;
d) automatából történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott értékesítési forma;
e) ideiglenes árusítás: a legfeljebb 90 napig tartó árusítás közterületen;
f) idényjellegű árusítás: zöldség, gyümölcs, virág, fenyőfa 90 napot meg nem haladó, szezonális árusítása közterületen;
g) közterület: a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott fogalom, továbbá a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze;
h) közterület eredeti állapota: a közterület-használat megkezdését közvetlenül megelőzően fennálló állapot;
i) közterületi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott fogalom;
j) közterület-használó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az e rendelet hatálya alá tartozó közterületet használja;
k) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott járműhöz, illetve eszközhöz kötött kereskedelmi forma;
l) mutatványos tevékenység: az erre vonatkozó jogszabályok szerint mutatványos berendezésekkel üzletszerűen folytatott szórakoztató tevékenység;
m) pavilon: olyan kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatására létrehozott építmény, mely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magába, ide nem értve az építéshatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységgel járó építményt;
n) reklám: a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott fogalom;
o) reklámhordozó: a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
p) reklámozási célú árubemutatás: különösen, de nem kizárólagosan termék, nyeremény bemutatása közterületen történő elhelyezéssel, termékminta osztása, melyhez árusító tevékenység nem kapcsolódik;
q) sátor-, ponyvagarázs: a földhöz rögzített, vagy rögzítetlen, sátor, ponyva, vagy egyéb anyagból készített, merevítő eszközökkel képzett, a gépjármű távozása után is közterületen maradó gépjárműtároló építmény;
r) üzemképtelen, roncs és elhagyott jármű: hatósági jelzéssel nem rendelkező, de a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel részt vehető jármű, továbbá a hatósági jelzéssel rendelkező, de baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű.
3. A közterület használatának általános szabályai
3. § (1) A közterületet a 4. §-ban meghatározott esetekben engedély nélkül, bejelentést követően, a 6. §-ban meghatározott esetekben díjmentesen, egyéb esetekben a III. Fejezetben előírtak szerint – a község közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok betartásával – lehet használni.
(2) A közterület-használat engedélyezésére irányuló kérelem (a továbbiakban: kérelem) ügyében, önkormányzati hatósági eljárásban a polgármester dönt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eljárásrendben. A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a Nagyhegyes Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat, valamint a településképi követelményeket, műemlékvédelmi, köztisztasági előírásokat.
(3) A közterület-használó köteles gondoskodni arról, hogy a közterület-használat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint történjen, különösen, hogy
a) ne akadályozza az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését és a rendezvények megtartását,
b) ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel,
c) ne károsítsa, ne szennyezze a közterületet, a közterületi létesítményeket, a zöldterületeket és
d) ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.
(4) Amennyiben a közterület-használattal összefüggésben közútkezelői hozzájárulás megadására irányuló eljárás lefolytatása is szükségessé válik, a közterület-használat megadásának feltétele a közút kezelőjének hozzájárulása.
(5) Az e rendeletben foglalt előírások betartását a polgármester ellenőrzi.
A KÖZTERÜLET BEJELENTÉSKÖTELES ÉS DÍJMENTES HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
4. Bejelentésköteles közterület-használatra vonatkozó rendelkezések
4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – közterület-használati engedély szükséges.
(2) E rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá esik, de nem kell közterület-használati engedélyt kérni
a) járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a járda területének elfoglalásához,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) közterületen, vagy az alatt vagy afelett elhelyezett nyomvonalas infrastrukturális létesítmény azonnali hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,
e) kerékpártároló elhelyezéséhez,
f) a Nagyhegyes község közigazgatási területén működő állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézmény részéről kezdeményezett közterület-használatra,
g) az Önkormányzat intézményei által kezdeményezett közterület-használatra.
5. § A 4. § (2) bekezdésében meghatározott közterület-használat bejelentése legkésőbb a közterület-használatot megelőzően az 1. melléklet szerinti kérelem-formanyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal terjeszthető elő.
5. Díjmentes közterület-használatra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) A jogszabályi előírások betartása mellett a közterület díjmentesen használható a rendeltetésének megfelelő célokra, továbbá a (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) A közterület-használatra irányuló engedélyezési eljárásban kérelemre a polgármester – méltányosságból – mentességet adhat a díj megfizetése alól, ha az engedélyezhető közterület-használat
a) karitatív célt szolgál,
b) közhasznú célt szolgál vagy
c) tulajdonosi érdek indokolja.
(3) Díjmentes a közterület-használat
a) a Kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások,
b) az önkormányzati beruházások,
c) az önkormányzati kulturális rendezvények,
d) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 37/C. §-ában meghatározott hulladékgyűjtés
esetében.
(4) Díjmentes a fogyatékossággal élő személyek számára a szolgáltatásokhoz, épületekhez, információkhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést biztosító speciális eszközök, illetve műszaki megoldások, építmények közterületen való elhelyezése, mindaddig amíg ezt a jellegüket megtartják.
7. § Átmenetileg mentesül a közterület-használati díj megfizetése alól a közterületet közterület-használati engedély alapján jogszerűen használó, ha a tevékenységét az Önkormányzat érdekében felmerült ok miatt ideiglenesen nem tudja gyakorolni.
A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT ENGEDÉLYEZÉSE
6. A közterület-használat esetei
8. § A közterület használatba vehető kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási tevékenység gyakorlása céljából, így különösen
a) állandó kereskedelmi tevékenység végzésére pavilon és pavilonnal egybeépített raktár létesítéséhez,
b) kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítéséhez,
c) mozgóbolt területének biztosításához, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkező asztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezéséhez,
d) mozgóbolt útján történő árusításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz,
e) idényjellegű árusításhoz szükséges mobil pavilon, forgalmazó, rakodó-, tároló terület, kialakításához,
f) alkalmi árusításhoz,
g) vendéglátó üzlet teraszához a 19. §-ban foglaltaknak megfelelően, továbbá alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakításához,
h) vendéglátó üzlet teraszán, rendezvény területén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezéséhez,
i) kereskedelmi árusító automata elhelyezéséhez,
j) zsűrizett iparművészeti termékek árusításához,
k) reklámozási célú árubemutatáshoz, kereskedelmi kiállításhoz, a virágot, zöldséget és gyümölcsöt is árusító üzlet homlokzatával érintkező területen az üzlet kereskedője által végzett zöldség-gyümölcs és virágárusításhoz,
l) a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához kötődő virág, koszorú és kegyeleti tárgyak árusításához,
m) ideiglenes árusításhoz szükséges terület kialakítása, valamint bankautomata elhelyezése céljából.
9. § A közterület használatba vehető építési-, szerelési tevékenységekhez, továbbá építmények, berendezések elhelyezése céljából, így különösen
a) munka- és biztonsági terület kialakításához, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezéséhez,
b) építési munkával kapcsolatos létesítmények (lakó-, műhely- vagy raktárkocsi, konténer, állványzat, munkagép, szerelvény, szállítóeszköz és más építési eszköz, berendezés), építéshez szükséges anyagok, építési törmelék, hulladék közterületen történő elhelyezésére, tárolására, depónia kialakítására.
10. § A közterület használatba vehető szórakoztató tevékenységhez, így különösen
a) mutatványos, cirkuszi szolgáltatás településéhez,
b) hőlégballon bemutatóhoz,
c) tűzijáték szolgáltatáshoz,
d) légvár telepítéséhez,
e) lovagoltatás szolgáltatás céljára,
f) alkotó tevékenység végzéséhez.
11. § A közterület használatba vehető egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlása, továbbá kulturális és sport rendezvények tartása céljából, így különösen
a) ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések elhelyezéséhez egyházi- vagy karitatív, kulturális és sport rendezvények területén,
b) rendezvényterület kialakításához,
c) ételosztáshoz, feltéve, hogy a használatba vett terület a 10 m2-t meghaladja,
d) kondipark, játszópark kialakításához.
12. § A közterület használatba vehető ideiglenes tárolás és egyéb alkalomszerű tevékenység céljára, így különösen
a) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl.: tüzelőanyag, termőföld, bútor, konténer stb.) és 4 m2-t meg nem haladó építőanyag 72 órán túli tárolásához,
b) a 8–11. §-ban meghatározott közterület-használati célokhoz hulladékgyűjtő elhelyezésére, higiénés szolgáltatásra (így különösen mosdó, illemhely elhelyezésére).
13. § A közterület használatba vehető reklám céljára, így különösen
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, cégtábla elhelyezésére,
b) a kereskedőnek az üzlete homlokzatával érintkező közterületen történő termékforgalmazáshoz,
c) reklám, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére,
d) a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával térítésmentesen igénybe vehető légi térnek a törvényben meghatározottaknál nagyobb mértékű igénybevételére.
7. A közterület-használat engedélyezése
14. § (1) A kérelem a 2. melléklet szerinti kérelem-formanyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal terjeszthető elő.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát,
e) a közterület-használó nyilatkozatát arról, hogy a közterület-használat során közüzem szolgáltatását kívánja-e igénybe venni.
(3) Amennyiben a közterületet a Nagyhegyes község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység céljára kívánják használni, a közterület-használat engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása előtt a közterület-használónak a Nagyhegyes község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárást kell kezdeményeznie.
(4) A kérelem – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb a közterület-használatot megelőző 15. napig terjeszthető elő.
(5) Amennyiben a közterület-használat előre nem látható okok miatt válik indokolttá, a kérelem legkésőbb a közterület-használatot megelőzően terjeszthető elő.
15. § Közterület-használat csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető. Az engedély a közterület-használó – engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább tizenöt nappal benyújtott – kérelmére meghosszabbítható, továbbá meghatározott időszakra szüneteltethető.
16. § (1) A közterület-használat akkor engedélyezhető, ha
a) a tervezett használat nem zavarja, vagy akadályozza a közterület alapvető rendeltetése szerinti használatát,
b) a közterület-használó
ba) a 3. § (3) bekezdésében előírt követelményeket teljesíti,
bb) a közterület-használati díjat megfizette, és vele szemben korábbi közterület-használatból eredő díjhátraléka vagy költségmegfizetési kötelezettsége nem áll fenn,
bc) természetvédelmi terület esetében végleges természetvédelmi engedéllyel rendelkezik,
bd) műemlékké nyilvánított épület esetében örökségvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik,
c) a közterületen történő tevékenység gyakorlásához – amennyiben szükséges – a közútkezelői hozzájárulás, valamint – amennyiben a tevékenység gyakorlásához a Nagyhegyes község településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárás lefolytatása szükséges – a polgármester által lefolytatott bejelentési eljárást követően, a tevékenység megkezdését engedélyező hatósági határozat, továbbá az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása rendelkezésre áll,
d) a jelen rendeletben előírt egyéb feltételek teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása tekintetében a tervezett használat zavarja a közterület alapvető rendeltetése céljára való használatát különösen, ha e használat előkészítésével, megvalósításával térben vagy időben ütközik, vagy azt korlátozza, annak céljától, jellegétől eltérő hatásokat fejt ki, az adott terület vagy épített környezet történelmi, helytörténeti, kulturális, turisztikai, kegyeleti, vagy más társadalmi jelentőségével kapcsolatos programokat, rendezvényeket zavarja.
(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben – szükség szerint – elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését. Amennyiben a járda teljes szélességében történő igénybevétele szükséges, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, elő kell írni, hogy a közterület-használó köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és azok alátéteit fehérre festeni.
(4) A közterület-használó köteles gondoskodni arról, hogy a közterület-használati engedély fennállásának időtartama alatt a tevékenység végzéséhez, valamint a közterületen létesítendő vagy a meglévő építményhez a jogszabályokban előírt hatósági, szakhatósági hozzájárulások és egyéb dokumentumok rendelkezésre álljanak.
17. § (1) A közterület-használatot engedélyező döntés tartalmazza
a) a közterület-használó nevét, lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület használat célját, időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetési módját.
(2) A közterület-használat – a 19. §-ban foglaltak kivételével – legfeljebb egy évre engedélyezhető.
(3) Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati engedélyt kérelmeznie.
(4) Reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés közterületen csak a településkép védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelő módon és helyen helyezhető el.
8. A közterület birtokbavétele, eredeti állapotának helyreállítása és visszaadása
18. § (1) A közterületet a közterület-használó csak a véglegessé vált közterület-használati engedélyt követően, az abban kikötött időpontban és feltételek szerint veheti használatba. A közterület birtokba adása során rögzíteni kell a közterület és tartozékai eredeti állapotát. A közterület eredeti állapotának rögzítése fényképfelvétellel is történhet.
(2) Amennyiben a közterület-használati engedély megszűnik a közterület-használó köteles saját költségén 15 napon belül az eredeti birtokállapotot helyreállítani és a közterületet megtisztítani.
(3) A polgármester a tevékenység jellegétől függően a helyszínen, vagy a rendelkezésre álló dokumentumok (különösen szakértői vélemény, fotó, videó felvétel) alapján ellenőrzi az eredeti állapot visszaállítását és a közterület megtisztításának megtörténtét. Helyszíni szemle esetén a közterület állapotát jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben kell rögzíteni.
(4) Ha a közterület-használó a közterület visszaadásakor a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, a polgármester felszólítja erre. A felszólítás közlését követő 8. nap eredménytelen elteltével a polgármester a közterület-használó költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását, megtisztítását.
9. A vendéglátó üzlet teraszára vonatkozó különös szabályok
19. § (1) A 8. § g) pontjában meghatározott vendéglátó üzlet terasza kialakítása esetében közterületet a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel lehet igénybe venni.
(2) A kérelem kötelező mellékleteként a tervezett terasz kialakításáról helyszínrajzot, a dokumentáció részét képező alaprajzot, műszaki leírást, valamint a környezetbe illesztett színes látványtervet és az Önkormányzat főépítészének az ezen dokumentumokról kiadott írásbeli állásfoglalását 1 eredeti példányban kell csatolni.
(3) A közterület-használat legfeljebb 3 évre engedélyezhető. Amennyiben az engedély időtartama alatt a közterület-használó a vendéglátó üzlet teraszának külső megjelenésén bejelentés és az Önkormányzat főépítészének a (2) bekezdés szerinti állásfoglalása nélkül bármilyen módon változtat, a közterület-használati engedély visszavonható.
10. Közterület-használati díjfizetési kötelezettség
20. § (1) A közterület-használó a közterület használatáért a 3. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni az Önkormányzat részére az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
(2) A közterület-használati díjat napi- vagy havidíjként kell megfizetni. Napidíj esetén a közterület-használó a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt egy összegben köteles megfizetni a közterület-használati díjat. Havidíj esetén a közterület-használati díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a közterület-használó megfizetni.
(3) A közterület-használó a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény m2-ben számított alapterületét, területét, továbbá az alapterületen túlnyúló szerkezet (ponyva, tető, stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.
(5) Ha a közterület-használati engedély több különböző tevékenység közterületen való végzésére szól, a közterület-használati díjat a legmagasabb díjtételű tevékenység alapján kell megfizetni.
A JOGELLENES KÖZTERÜLET-HASZNÁLATRA ÉS A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT MEGSZŰNÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
11. A jogellenes közterület-használat formái
21. § (1) Jogellenes a közterület használata, ha azt a közterület-használó
a) jogosulatlanul (a továbbiakban: jogosulatlan használat) vagy
b) tiltott módon (a továbbiakban: tiltott módon történő használat)
használja.
(2) Jogosulatlanul használja a közterületet az, akinek erre nincs érvényes engedélye.
(3) Tiltott módon használja a közterületet az, aki azt
a) valamely jogszabály előírásaiba vagy
b) a 22. §-ban foglalt tilalmakba
ütközően használja.
22. § Tilos a közterületet használni
a) lakó-, műhely-, raktárkocsi és munkagép tárolására, kivéve a 9. § b) pontjában foglalt tárolást,
b) olyan járművel vagy utánfutóval történő várakozásra, amelyet elsődlegesen reklámozó eszközként használnak, vagy erre a célra átalakítottak,
c) üzemképtelen gépjárműnek 10 napon túl közterületen történő tárolására,
d) roncs és elhagyott jármű tárolására,
e) sátor-, illetve ponyvagarázs elhelyezésére, áru vagy göngyöleg tárolására és a földről történő árusításra, kivéve az idényjellegű árusítást,
f) ipari javító, karbantartó és más szolgáltató tevékenység végzésére, kivéve építmény, vagy gépészeti berendezése javítását, karbantartását,
g) reklámnak reklámhordozón kívül történő elhelyezésére, melynek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot (pl.: parki építményt, útbaigazító táblát, közműépítményt vagy közműszekrényt, szobrot, emlékművet vagy emléktáblát, játszótéri vagy sporteszközt, hulladékgyűjtő edényt, közúti forgalomirányító eszközt, fásszárú növényt) használják fel,
h) szórólapnak postaládába helyezésen kívül bármilyen más módon való terítésére (pl.: közvetlen szétosztás, közterületre való kirakás vagy szétszórás, gépjárművek szélvédőjén való elhelyezés, címkeként való felragasztás stb.), választási kampányidőszakban a plakát kivételével,
i) a gyalogosok közlekedésére szolgáló, vagy zöldterületnek minősülő közterületre állított, a szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetmény (megállító tábla, bábu, áru stb.) elhelyezésére, kivéve a vendéglátóhelyek, teraszok bejáratánál elhelyezett ajánló táblát,
j) tűz- és robbanásveszélyes tevékenységre,
k) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére (pl.: gumiabroncs; a talaj felszínétől számított 5 cm-nél magasabban kiálló, földbe ásott fém vagy fa rúd; a rendeltetésszerű közlekedést, megállást, várakozást és parkolást akadályozó kődarab vagy egyéb más anyagból készült tárgy stb.).
12. A közterület-használat megszűnése
23. § (1) A közterület-használati engedély visszavonásra kerül
a) ha a közterület-használó a közterületet írásbeli felszólítás ellenére sem az engedélyezett célra és módon használja,
b) ha a közterület-használó a közterület-használati díjfizetési kötelezettségének az esedékességet követő írásbeli felszólításra sem tesz eleget,
c) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik, vagy a közterület-használó a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti,
d) ha a közterület-használó bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.
(2) Jogosulatlan vagy tiltott módon történő közterület-használat esetén a közterület-használó köteles a közterületet saját költségén, bárminemű kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.
(3) A közterület-használat megszűnésekor a közterület-használó a közterületen hagyott dolgot haladéktalanul köteles eltávolítani.
(4) Amennyiben a közterület-használó a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az elhagyott dolgot az Önkormányzat a jogosulatlan vagy tiltott közterület-használó költségére elszállítja vagy elszállíttatja.
(5) Az elhagyott dolog elszállítása vagy elszállíttatása során a használati állapotot és az eltávolítás folyamatát képi rögzítéssel dokumentálni kell, s az eltávolított dolgokról nyilvántartást kell vezetni. Ezen dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a következő előírások betartásával:
a) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult nem jelentkezik, írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó közterület-használót hirdetményben) értesíteni kell a tárolás helyéről és a további eljárás rendjéről,
b) a jogosulatlan közterület-használó a közterületről eltávolított dolgait csak az eltávolítás, tárolás és az ezzel kapcsolatos eljárás költségeinek megfizetése után veheti át,
c) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult az a) pont szerinti értesítés közlésétől számított 60 napon belül nem jelentkezik, vagy jelentkezik ugyan, azonban a költségeket nem fizeti meg, a polgármester a dolgot értékesítheti,
d) ha az értékesítés eredménytelen volt, vagy ha az elérhető bevételt feltehetően meghaladja a tárolás és az értékesítési eljárás költsége, a polgármester jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítheti a közterületről eltávolított dolgot.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
13. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó rendelkezések
24. § (1) A közterület filmalkotás forgatása – ezen alcím alkalmazásában ideértve a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet, valamint azokat az eseteket is, amikor a közterület használatra csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenység, illetve a stáb parkolása, kiürítés, a közlekedés elől elzárt terület biztosítása miatt kerül sor – céljából történő használatra ezen fejezet szabályait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célú közterület használat iránti kérelmet a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonában álló gazdasági társaságnál (a továbbiakban: eljáró szervezet) kell előterjeszteni.
(3) Az eljáró szervezet az (1) bekezdésben meghatározott célú közterület használatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92. §-a szerinti hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. A hatósági szerződés átruházott hatáskörben a polgármester jóváhagyásával válik érvényessé.
25. § (1) A 24. § (3) bekezdésében meghatározott hatósági szerződés jóváhagyásánál a polgármester különösen a (2)-(9) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését veszi figyelembe.
(2) A kérelmező köteles a közterület-használat során úgy eljárni, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa a közterületi és zöldterületi létesítményeket és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.
(3) Amennyiben a kérelmező a részére átadottnál nagyobb közterületen, vagy a 24. § (1) bekezdésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytat, vagyis jogellenes közterület-használatot valósít meg, a túlhasználattal és a hatósági szerződéstől eltérő tevékenységgel érintett területre vonatkozóan a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. mellékletében meghatározott, egyébként irányadó filmforgatási célú használati díj ötszörös összegének megfizetésére kötelezhető.
(4) A hatósági szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a kérelmező köteles a közterület eredeti állapotát saját költségén a megszűnéstől vagy megszüntetéstől számított 15 napon belül helyreállítani és a közterületet megtisztítani. Amennyiben a fenti határidőn belül ennek nem tesz eleget, a polgármester felszólítja erre. A felszólítástól számított 8 nap elteltével a polgármester a kérelmező költségére az eredeti állapotot helyreállíttatja és a közterületet megtisztíttatja.
(5) A filmforgatáshoz szükséges eszközöket kellő körültekintéssel kell a helyszínre szállítani, ott azokat a gyalogos és kerékpár forgalom akadályozása nélkül, biztonságosan kell felállítani, majd a forgatás befejezése után a kérelmező saját költségén köteles elszállítani.
(6) A forgatás biztonságos lebonyolításáért a polgári jogi, büntetőjogi felelősség a kérelmezőt terheli.
(7) Amennyiben a filmforgatás közutat érint, a kérelmező köteles a közutak igazgatásáról szóló KHVM rendeletben előírt forgalomszabályozási tervet készíttetni és azt az Önkormányzathoz jóváhagyás céljából benyújtani.
(8) A közterületi filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható esetben (pl.: csőtörés), valamint rendkívüli természeti események esetén (pl.: árvíz, tűzvész, viharos időjárás) a filmforgatás és az ahhoz használt eszközök, felszerelések, esetleges építmények és a stáb járművei nem akadályozhatják a rendkívüli körülmények megszüntetését, a következmények elhárítását, az ilyen jellegű eseménnyel összefüggésben szükségessé váló élet-és vagyonmentési, kárelhárítási, illetve hibaelhárítási munkálatok elvégzését. Ezekben az esetekben a kérelmező az elhárítási, mentési munkálatokhoz szükséges mértékben és ideig köteles az érintett közterület használatával felhagyni.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott, a kérelmezőnek fel nem róható okból bekövetkezett rendkívüli körülmények, akadályok miatt a kérelmező a közterület filmforgatási célból történő használatának szüneteltetésére kényszerül, az akadály megszűnését követő 10 napon belül a szünetelés időtartamával megegyező időre külön kérelem benyújtása nélkül a közterületet filmforgatási célból ismételten igénybe veheti.
14. A közterület filmforgatási célú használata esetén adható kedvezmények és mentességek
26. § (1) A közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint az Mktv. 3. melléklet 6. sorában megállapított díjak a (2)-(3) bekezdésben megállapított kedvezmények és mentességek kivételével.
(2) Oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotásokkal kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat esetén az Mktv. 3. melléklet 6. sorában meghatározott díjakhoz képest 30%-kal csökkentett mértékű díjakat kell megfizetni.
(3) A közterületek filmforgatási célú használata díjának megfizetése alól mentesség kizárólag abban az esetben adható, amennyiben közérdekű célokat szolgáló filmalkotással kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat valósul meg. E tekintetben közérdekű célnak minősül az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat intézménye által vagy érdekében végzett filmforgatás, továbbá a község történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, nagyhegyesi székhellyel működő önkormányzati költségvetési szervek tevékenységének bemutatása érdekében végzett filmforgatás.
(4) A (2)–(3) bekezdésében meghatározott kedvezmény vagy mentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. §1
28. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.