Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 17/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 03. 01- 2026. 03. 01Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 17/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete Vál község jellegzetes és értékes arculatának megóvása, alakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében, abból a célból, hogy egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények, az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.
[2] Vál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen bármilyen építési tevékenységet folytatni – beleértve a nem engedély vagy bejelentés köteles épületek, építmények építését, valamint a meglévő épületek, építmények átalakítását, bővítését, felújítását, homlokzatának, színének, bármilyen díszítésének, építménytartozékának, megjelenésének megváltoztatását – továbbá közterületen, vagy közterületről látható módon reklámhordozót, cégtáblát, molinót, utcabútort, művészeti alkotást elhelyezni, fás szárú növényt telepíteni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.”
2. § (1) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új építésű magastető esetén az épületek tetőhéjalása cserépfedés, vagy természetes pala lehet. Tetőhéjalásként és/vagy homlokzatburkolatként fémlemez fedés, trapézlemez, cserepeslemez, bitumenes zsindely, bitumenes hullámlemez, hullámpala, műanyaglemez és egyéb színes anyagok nem használhatók.”
(2) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 14. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Tetőhéjalásként cserepeslemez vagy kőszórt fémlemez kizárólag abban az esetben használható, ha az eredeti tetőszerkezeten egyéb változtatást nem végeznek, csak az addigi pala héjazat cseréjét hajtják végre.
(2b) Bitumenes zsindely fedés kizárólag meglévő zsindely fedések felújításakor, illetve már zsindellyel fedett épület bővítése vagy ahhoz csatlakozó melléképület fedése esetén alkalmazható”
(3) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A településképi szempontból meghatározó területen kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű, magastetős épületek helyezhetők el. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án alacsony hajlásszögű tető is kialakítható.”
3. § (1) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.”
(2) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az épületek közterület felőli homlokzatán légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó) csak minimum egyméteres előkert esetén lehet elhelyezni, úgy, hogy a berendezés felső síkja nem kerülhet egy méternél magasabbra.”
4. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Helyi védett épület közterület felőli homlokzatán csak cégér helyezhető el.”
5. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 20–23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § A Településközpont (TK) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
a) A 14. § (11) bekezdése és a 15. § (5) bekezdése a területen nem alkalmazható.
b) A területen az épületek tetőformája az utcával szöget bezáró és az utcára merőleges nem lehet.
c) A területen utcára merőleges épületszárny addig nem építhető, ameddig a teljes beépíthető utcafront beépítésre nem került.
d) A településképi területen tömör kerítés is építhető, melynek anyaga kő, fa vagy tégla lehet.
e) A településképi területen az új épületeket a meglévő beépítés figyelembe vételével, a meglévő utcaképbe, illetve térfalba kell illeszteni.
21. § A Régi faluközpont (FK) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
a) A 14. § (3)-(4) és (11) bekezdése és a 15. § (5) bekezdése a területen nem alkalmazható.
b) A területen az épületek tetőformája kontytető nem lehet, kivéve meglévő kontytető szerkezetének cseréje esetén.
c) A településképi területen a meglévő tornácok megtartandók, oldalai az utcai homlokzati síktól mért 6,0 méterig nem falazhatók be.
d) A településképi területen a tornácbejárók nem szüntethetők meg.
e) A településképi területen igazgatási, egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális és sport funkciójú középületek esetén tetőhéjalásként korcolt fémlemez is alkalmazható.
f) A 14. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a területen cserépfedés esetén barna, antracit, grafit szín árnyalatai nem alkalmazhatók.
g) A településképi területen az új épületeket a meglévő beépítés figyelembe vételével, a meglévő utcaképbe, illetve térfalba kell illeszteni.
22. § Az Általános falusias lakóterület (ÁF) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
a) A 15. § (6) bekezdése a területen nem alkalmazható.
b) A területen az oromfal szélessége 9 m-nél nagyobb nem lehet.
c) A településképi területen a meglévő tornácok megtartandók, oldalai az utcai homlokzati síktól mért 6,0 méterig nem falazhatók be.
d) A településképi területen a tornácbejárók nem szüntethetők meg.
e) A településképi területen az új épületeket a meglévő beépítés figyelembe vételével, a meglévő utcaképbe, illetve térfalba kell illeszteni.
23. § A Különleges falusias lakóterület (KF) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
1. A 14. § (3)-(4), és (11) bekezdése a területen nem alkalmazható.
2. A Különleges falusias lakóterületen kizárólag 35-45°közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek helyezhetők el.
3. A területen az épületek tetőformája kontytető nem lehet.
4. A 15. § (5) bekezdés figyelembe vételével keresztirányú szárny az utcai homlokzattól mért 6 m mélységen belül nem létesíthető.
5. Az oromfal szélessége 8 m-nél nagyobb nem lehet.
6. A 14. § (9) bekezdés figyelembe vételével aszimmetrikus tetőforma nem megengedett, kivéve a tornácok felett kialakított vízcsendesítőt. Alacsony hajlásszögű tetőfelület a tetőfelület 20 %-án sem alkalmazható.
7. A 14. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a területen tetőfedésre a barna, antracit, grafit szín és árnyalatai sem alkalmazhatók.
8. Tetőtérbeépítés esetén tetősíkból 10 cm-nél jobban kiálló ablakok nem alkalmazhatóak.
9. Az épület homlokzati falfelületén homlokzatképzésként fa, tégla, kő, beton, fém, kerámia, üveg – a nyílászárók üvegezése kivételével – és egyéb homlokzatburkoló anyagok nem használhatóak, kivéve a (9) és a (10) bekezdésben foglalt eseteket. Vakolt felületek alkalmazása megengedett.
10. Az oromfal kialakítása során vakolt, fával burkolt, vagy üvegezett kialakítás megengedett.
11. Lábazati vakolat, tégla, kő, cserép homlokzatburkolat alkalmazása a lábazaton, pilléreken, homlokzati motívumokon megengedett.
12. A közterületről látható homlokzaton fekvő téglalap, négyzet, valamint kör, trapéz, háromszög és sokszög formájú, valamint műanyag és fém szerkezetű nyílászárók nem alkalmazhatóak. Üvegezett veranda az utcai homlokzattól mért 6 méteres mélységen belül nem létesíthető.
13. Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) az utcai homlokzattól mért 6 méteres mélységen belül nem létesíthető. Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) homlokzatra, önálló szerkezetre a területen nem telepíthető.
14. A településképi területen a meglévő tornácok megtartandók, oldalai az utcai homlokzati síktól mért 6,0 méterig nem falazhatók be.
15. A településképi területen a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezeket vissza kell állítani.
16. Olyan alaprajzi kialakítású épület építése, mely a külső határoló falai mentén csak kettőnél több téglalappal írható körül, nem megengedett.
17. A településképi területen az új épületeket a meglévő beépítés figyelembe vételével, a meglévő utcaképbe, illetve térfalba kell illeszteni.”
6. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 26. és 27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„26. § A Pincesorok, présházak területe (P) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
a) A 14. § (3), (4) és (11) bekezdése, valamint a 15. § (5) és (6) bekezdése a területen nem alkalmazható.
b) A Pincesorok, présházak területén 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek helyezhetők el.
c) A 14. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a területen tetőfedésre a barna, antracit, grafit szín és árnyalatai sem alkalmazhatók.
d) A területen az épületek tetőformája kontytető nem lehet.
e) Olyan alaprajzi kialakítású épület építése, mely a külső határoló falai mentén – a pince és pincelejárat területét nem számítva – csak kettőnél több téglalappal írható körül, nem megengedett.
f) Az utcafronti homlokzat szélessége a 6 métert nem haladhatja meg.
g) A településképi területen az új épületeket a meglévő beépítés figyelembe vételével, a meglévő utcaképbe, illetve térfalba kell illeszteni.
h) A területen kerítés – drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, valamint deszkakerítés kivételével – nem helyezhető el.
27. § A Majorságok, puszták területe (MP) településképi területen az általános településképi követelmények az alábbi kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazandók:
a) A 14. § (11) bekezdése, valamint a 15. § (5) és (6) bekezdése a területen nem alkalmazható.
b) Gazdasági-, mezőgazdasági- és tárolóépületek esetén 30° alatti magastető is alkalmazható. Alacsony hajlásszögű tető – a 14. § (9) bekezdésben megjelölt felületarányon túl – nem alkalmazható.
c) Gazdasági-, mezőgazdasági- és tárolóépületek esetén igényes fém homlokzatburkolat is alkalmazható, a 14. § (8) bekezdés figyelembe vételével.
d) Magastető esetén napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél –a tetősíktól maximum 10° -kal eltérhet.
e) A területen kerítés legfeljebb 1/3 arányban tömör és legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol nem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-es magasságot.
f) Lábazat fölött csak áttört kerítés alkalmazható, kivéve a deszkakerítést, mely tömör is lehet.”
7. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, vonatkozó egyedi településképi követelmények”
8. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.”
9. § (1) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közterületen , cég-, címtábla, cégér csak erre a célra létesült hirdető berendezésen, reklámhordozón helyezhető el.”
(2) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak az önkormányzat írásbeli felszólításától, vagy az aktualitásvesztéstől számított - 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.”
10. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha:)
11. § (1) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden olyan, nem építési engedély köteles, valamint egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó építési tevékenység megkezdése előtt, mely
a) közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható (a továbbiakban egyszerűsítve: közterületről látható) épület, építmény építésére irányul, annak méretétől és funkciójától függetlenül;
b) közterületről látható, meglévő épület tömegének, tetőidomának, héjazatának, tetőfedésének megváltoztatására irányul;
c) meglévő épület, építmény közterületről látható homlokzatának megváltoztatására irányul, beleértve annak színezését, utólagos homlokzati hőszigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét is;
d) közterülettel határos kerítés építésére, meglévő kerítés átalakítására irányul.”
(2) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni helyi védett értéket érintő bármilyen, nem építési engedély köteles, valamint egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó építési tevékenység megkezdése előtt.”
12. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a jelen rendeletben maghatározott szabályok szerint, valamint az Ákr.-ben meghatározottak szerint jár el.”
13. § (1) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgármester amennyiben a településképi követelmények megsértését, illetve a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,)
(2) A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelezési eljárás hivatalból folytatható le.”
14. § A településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet 43. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell:)
15. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 17/2018(XII.17.) önkormányzati rendelet
a) 14. § (10) bekezdése,
b) 32. § (2) bekezdése,
c) 32. § (5) bekezdése,
d) 37. § (4) bekezdése,
e) 38. § (4) bekezdése,
g) 40. § (4) bekezdése.
16. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.