Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat rendjéről
Hatályos: 2026. 02. 19Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat rendjéről
[1] A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatát, a közterület használatáért fizetendő díjakat, illetve megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.
[2] Orosháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Orosháza város közigazgatási határain belül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 7. pontjában meghatározott közútnak nem minősülő, a magyar építészetről szóló törvény szerinti közterületekre, a közhasználatban álló önkormányzati tulajdonú területekre, valamint a földrészletek és építmények közhasználatra átadott részére, annak tulajdonosától függetlenül (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki az 5900. Orosháza, Könd utca 47-49. sz. alatti Vásárcsarnok és piactér területére (Orosháza belterület 958/27. hrsz, Orosháza belterület 974. hrsz.)
(3) Külön önkormányzati rendelet szabályozza a közterületek filmforgatási célú használatának, illetve a közutak nem közlekedési célú igénybevételének, és a közútnak nem minősülő közterületek bontásának szabályait.
(4) A közterületek három területi kategóriára tagozódnak, melyek leírását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alkalmi árusítás: ideiglenesen, egy vagy több alkalommal, de legfeljebb 30 napig tartó közterületre kihelyezett árusítóhelyről történő kereskedelmi tevékenység
2. árubemutatás: az üzletek saját termékeinek közterületi, reklám célú, figyelemfelhívásra szolgáló elhelyezése
3. cégér: a tevékenységre, foglalkozásra, az üzlet, szolgáltató hely nevére utaló, az épített környezet értékét növelő figurális épülettartozék
4. cégtábla: vállalkozás azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál lévő felirat
5. hangosreklám: olyan reklám-közlés, amelyet hangszóró vagy egyéb hangkeltő berendezés útján juttatnak el a nyilvánossághoz, jellemzően bemondott szöveg, zene vagy egyéb hanganyag formájában, akár mozgó, akár álló eszközről sugározva
6. hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, fény- vagy hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet
7. idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra (maximum 6 hónap) szóló kereskedelmi tevékenység (pl. fagylalt árusítás);
8. mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak
9. mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, a hatósági előírásoknak megfelelő árusítóhely, ahol az értékesítésre kínált árucikk átadása a közterületen történik.
10. mozgóreklám: olyan reklám-közlés, amelyet mozgásra képes járművön vagy arra szerelt szerkezeten helyeznek el, illetve amelynek a megjelenítése a jármű mozgásával együtt történik, a reklám a jármű közlekedése során válik láthatóvá a nyilvánosság számára. (ide tartozik a szendvicsemberek által folytatott reklámtevékenység is)
11. reklámtábla: valamely áru vagy vállalkozás reklámozását szolgáló, épületen, építményen elhelyezett eszköz, beleértve a fényreklámot is,
12. társadalmi rendezvény: olyan szervezett esemény, amelynek célja az emberek közösségi együttléte, kapcsolatteremtés, kulturális, szórakoztató, jótékonysági vagy közéleti tevékenység megvalósítása.
2. A közterület használatára vonatkozó szabályok
3. § A közterületet rendeltetésének megfelelően - a jogszabályok keretei között, és jelen rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével - állagának sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával bárki szabadon használhatja.
4. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges az alábbi tevékenységekre:
1. ideiglenes vagy állandó jellegű építmény, létesítmény, pavilon, berendezés elhelyezése, létesítése szerkezetétől függetlenül,
2. indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, taxi megállóhely létesítése,
3. egyes létesítményekhez kapcsolódó - a közút területén kívüli - kerékpártároló kialakítása,
4. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, köztárgyak, utcabútor, virágláda, virágtartó, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok elhelyezése, létesítése,
5. telefonfülke, fülke nélküli telefonkészülék, postai levélszekrény elhelyezése,
6. kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, alkalmi-, idényjellegű és mozgóárusítás, mozgóbolt, árusító automata elhelyezése,
7. üzlethelyiség előtti árusítás, árubemutatás,
8. kereskedelmi, vendéglátó üzlet előkert, terasz, kerthelyiség közterületen, vagy közterületbe nyúlóan történő kialakítása,
9. reklámtábla, önálló reklámtartó építmény, hirdető berendezés, hirdető tábla, hirdetmény elhelyezése,
10. mozgóreklám használata,
11. hangosreklám használata,
12. közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, cégér-, cégtábla elhelyezése,
13. épületek közé kifeszített reklámfeliratok, hirdetések elhelyezése,
14. ismeretterjesztő vagy kampány anyag, szórólapként alkalmazott reklámcédulák utcai terjesztése, (nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok postaládába, vagy az autók ablaktörlője alá történő elhelyezése)
15. kiállítás, vásár, alkalmi vásár megrendezése,
16. sport-, kulturális-, vallási- és cirkuszi rendezvények megrendezése,
17. utcazenész, mutatványos tevékenység,
18. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek 4 óra időtartamot meghaladó elhelyezése, áruk rakodása,
19. építőanyag vagy építkezés során kitermelt föld tárolása, építési munkával kapcsolatos állvány, felvonulási építmény, berendezés, segédeszköz és segédszerkezet elhelyezése amennyiben a 48 órát meghaladja, vagy a közlekedést akadályozza,
20. tüzelőanyag tárolása amennyiben a 48 órát meghaladja vagy a közlekedés akadályozza,
21. mezőgazdasági termény tárolása amennyiben a 48 órát meghaladja vagy a közlekedést akadályozza,
22. használati dolog vagy tárgy (pl.: költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek stb.) rakodása és tárolása amennyiben a 24 óra időtartamot meghaladja vagy a közlekedést akadályozza,
23. e rendeletben foglalt kivételekkel a köztisztasággal, hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése,
24. tűzijáték rendezése
5. § Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) közműves berendezések, létesítmények, valamint elektronikus hírközlési építmények hibaelhárításával kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez szükséges területre,
c) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamra a munkálatok elvégzéséhez szükséges területre,
d) üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, cégér, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
e) reklámot nem tartalmazó üzleti védőtető, előtető kihelyezéséhez,
f) üzleti szállítás vagy rakodás esetén a göngyölegek 4 órát meg nem haladó elhelyezésére, árurakodásra,
g) építőanyag vagy építkezés során kitermelt föld tárolására, építési munkával kapcsolatos állvány, felvonulási építmény, berendezés, segédeszköz és segédszerkezet elhelyezésére amennyiben az a 48 óra időtartamot nem haladja meg, és a közlekedést nem akadályozza,
h) tüzelőanyag tárolásához ha az 48 óra időtartamot nem haladja meg, és a közlekedést nem akadályozza,
i) mezőgazdasági termények közterületen történő tárolásához, ha az 48 óra időtartamot nem haladja meg, és a közlekedést nem akadályozza,
j) használati dolog vagy tárgy (pl.: költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek stb.) rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 24 óra időtartamot nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,
k) háztartási hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék rendszeres gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény elhelyezésére,
l) hulladék szervezett gyűjtése esetén a hulladék szolgáltató általi begyűjtése napján és az azt megelőző nap 18 órától a hulladék ideiglenes elhelyezéséhez,
m) sportrendezvények útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,
n) ha az adott tevékenység vonatkozásában jogszabály ekként rendelkezik.
3. A közterületeken tiltott magatartások
6. § Nem adható ki közterület-használati engedély, egyben tilos a közterület használata:
a) városképi követelményeket nem kielégítő berendezések elhelyezésére,
b) sátorgarázs (ponyvagarázs) létesítésére,
c) erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek bemutatására, reklámozására, értékesítésére vagy egyéb, a köznyugalmat megzavaró, közbotrányt okozható tevékenységre,
d) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve tűzijáték),
e) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések elhelyezésére, vagy tevékenység végzésére,
f) üzemképtelen, vagy hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű tárolására,
g) olyan tevékenység végzésére, amely - jelen rendeletben foglalt eseteket kivéve - a zöldterület, a növényállomány károsodását, csonkítását, pusztítását eredményezheti,
h) ha a tevékenység vagy a létesítmény, berendezés a közterület vagy az azt határoló építmények rendeltetésszerű használatát nagymértékében zavarja.
7. § A közterületeken szeszesital fogyasztása tilos. A tilalom nem vonatkozik:
a) közterületen elhelyezett és közvetlenül közterületre árusítást végző árusítóhelyek területére (kerthelyiség),
b) rendezvények során ideiglenesen kitelepült árusítóhelyek közvetlen környékére,
c) erdő- és mezőgazdasági területekre,
d) az év utolsó és első napjára.
A közterület-használat engedélyezése
4. Az engedélyező hatóság
8. § A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben - átruházott hatáskörben - a jegyző jogosult eljárni.
5. A közterület-használat engedély iránti kérelem
9. § A közterület használati engedélyt írásban annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet – az életveszély, balesetveszély elhárítása esetét kivéve – a használat megkezdése előtt legalább 8 nappal be kell nyújtani a szükséges mellékletekkel az Orosházi Polgármesteri Hivatalnál.
10. § Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) természetes személy engedélyt kérő esetén a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének címét, jogi személy, továbbá egyéni vállalkozó és egyéni cég engedélyt kérő esetén a kérelmező nevét, adószámát, székhelyének vagy telephelyének címét, képviseletében eljáró személy nevét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,
c) a közterület-használat helyét és módját,
d) a használat mértékét (ez az elfoglalt terület vízszintes vetületét jelenti, táblák molinók, zászlók esetében a hirdetési felület nagyságát),
e) rendezvény esetén a rendezvényért felelős személy nevét, lakcímét.
11. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékletként csatolandó:
a) ha a tevékenység engedélyhez kötött, a tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,
b) szükség esetén forgalomkorlátozási tervet,
c) szükség esetén helyszíni vázlatot, amelyen fel kell tüntetni a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, köztárgyakat és úttartozékokat, valamint zöld leltárt (növényzet, fák, bokrok),
d) a közterületre kihelyezendő árusító eszköz, reklám-, vagy hirdető-berendezés rajzát, tervrajzát, látványtervét, vagy fényképét,
e) nyilatkozat a takarítási munka elvégzéséről, ha a közterület károsodása, szennyeződése várható,
f) településképi véleményezési, bejelentési eljárási kötelezettség esetén az arról szóló döntést vagy igazolást,
g) amennyiben a közterület-használat nem a kérelmező tulajdonában álló ingatlant is érint, (pl. épületek közé kifeszített reklámfelirat) az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását.
(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben rögzített mellékleteken kívül egyéb - a kérelem elbírálása szempontjából szükséges - dokumentumok vagy nyilatkozatok becsatolását is kérheti.
6. Az engedélyezési eljárás általános szabályai
12. § (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a városrendezési tervet, a közút kezelőjének állásfoglalását, a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedési, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, zajvédelmi követelményeket, valamint a közérdekre vonatkozó szempontokat. Figyelembe kell venni továbbá az engedélyben közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírtakat, illetve ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: vállalkozói igazolvány, hozzájárulások) meglétét.
(3) Amennyiben több kérelmező azonos területre kérelmez közterület-használati engedélyt - amennyiben e rendelet feltételeinek megfelel – a kérelmet korábbi időpontban benyújtó kérelmezőnek adható meg az engedély.
7. Építmény, előkert, terasz, kerthelyiség elhelyezésének szabályai
13. § Állandó vagy ideiglenes jellegű építményt, létesítményt, pavilont, berendezést közterületen csak a talajjal nem szervesen egybeépítetten lehet kialakítani.
14. § Ha a közterületet építési engedélyhez kötött 5 m2-t meghaladó alapterületű vagy felületű építmény elhelyezése céljából kívánják igénybe venni, az eljárásra az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletét kell alkalmazni, a használathoz területbérleti vagy földhasználati szerződés megkötése szükséges.
15. § (1) Kereskedelmi, vendéglátó üzlet előkert, terasz, kerthelyiség kialakítása céljára önkormányzati közterületet lehet biztosítani a benyújtott léptékhelyes helyszínrajz (M=1:100, M=1:250) alapján a városi főépítész támogató véleménye alapján azzal, hogy nem burkolt területre történő előkert, terasz, kerthelyiség, kialakítására kizárólag megfelelő dobogó elhelyezésével kerülhet sor.
(2) Előkert, terasz, kerthelyiség kerítése mobil szerkezet vagy – az érintett területen fekvő közmű-üzemeltetők hozzájárulása esetén - növényzet lehet.
8. Árusításra vonatkozó szabályok
16. § (1) Árusításra vonatkozó közterület-használati kérelem esetén csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint meghatározott közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékek vonatkozásában adható ki engedély.
(2) Az üzletek tulajdonosai és bérlői az üzletek előtt közterület-használati engedély birtokában akkor helyezhetik ki közterületre a termékeiket ha:
a) azonos termékkör az üzlethelyiségen belül forgalmazva van,
b) a gyalogos, kerékpáros forgalom akadálymentesen biztosítható,
c) az árubemutatás az üzlet nyitvatartásával megegyező időben történik,
d) az árubemutatáshoz használt eszközöket, állványokat nyitvatartási időn túl a közterületről eltávolítják.
(3) Kereskedelmi árut forgalmazó automata telepítésére csak az épülethez szorosan kapcsolódva saját üzlet előtt, vagy az üzlet tulajdonosának írásos hozzájárulásával kerülhet sor, ha a gyalogosforgalmat nem akadályozza, továbbá, ha az nem esik a külső épületsíkon kívül. Az automata közvetlen közelében, 3 méteren belül szemétgyűjtő edényt kell elhelyezni, melyet naponta az automata üzemeltetőjének üríteni kell.
9. Reklámokra vonatkozó szabályok
17. § (1) Reklámhordozó, önálló reklámtartó építmény, hirdető berendezés, hirdető tábla, hirdetmény elhelyezésére nem adható engedély:
a) útkereszteződés előtt és után 30 m távolságon belül,
b) közúti jelzőtábla tartóoszlopán,
c) emlékműveken, szobrokon, köztéri dísztárgyakon,
d) azokon a helyeken, ahol a közlekedés biztonságát veszélyeztetheti,
e) azokon a helyeken, ahol a mindenkor érvényben lévő közúti közlekedésről szóló törvény tiltja.
(2) Mozgóreklám és hangosreklám közterület-használata során a gépjármű 30 percnél hosszabb ideig egy helyben nem tartózkodhat, illetve a forgalmat nem lassíthatja, akadályozhatja, forgalmi jelzést nem takarhat el.
(3) Épületek közé kifeszített reklámfelirat, hirdetés úgy helyezhető el, hogy az a közút területét nem érinti.
10. Építési munkákhoz kapcsolódó szabályok
18. § (1) Közterület építési munka végzésének céljára az építkezés tartamára vehető igénybe.
(2) Építőanyag tárolására közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Ömlesztett építőanyag az I. és II. övezetben közterületen csak kalodában vagy fólia alátéttel tárolható.
(3) Az építőanyag szállítását, tárolását, kezelését elsődlegesen zöldfelületen kívül, burkolt felületen kell megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, a tárolás kizárólag gyepes felületen, a fák csurgóterületén kívül, raklapos aláhelyezéssel, pallóterítéssel történhet, azzal, hogy a sérült gyepfelületet az építési munkát követően helyre kell állítani.
(4) Az építési munka során történő közterület-használat csak a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet.
(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.
11. Zöldterületekre vonatkozó szabályok
19. § Zöldfelületre, közterületen álló fákra és növényzetre közterület-használati engedély csak abban az esetben adható ki, ha a tevékenység
a) a növényzetet nem károsítja, vagy
b) a károsodás kismértékű, a növényzet pótolható, illetve állapota helyreállítható, és az engedélyes a pótlást, helyreállítást vállalja.
12. A közterület-használati engedély
20. § A közterület-használati engedély tartalmazza:
a) az engedélyes nevét, lakó-, telep-, székhelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének a meghatározását,
d) a közterület-használata során alkalmazandó különleges szabályok pontos meghatározását (pl. kerítés létesítése, üzlet nyitvatartási ideje),
e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, más szervek hozzájárulásában foglalt előírásokat,
f) a közterület-használat egyéb feltételeit,
g) az engedély megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására, a közterület-használat folytán az érintett területen vagy annak tartozékaiban előállt rongálódás saját költségen történő helyreállítására, a közterület visszaadás előtti takarítására való kötelezettség előírását,
h) közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját,
i) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést.
21. § (1) A közterület-használat engedélyezhető:
a) állandó jelleggel, határidő nélkül, visszavonásig
b) ideiglenesen, meghatározott idő elteltéig
c) ideiglenesen, meghatározott feltétel bekövetkeztéig
(2) A határozott időre szóló engedély a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható, amennyiben a közterület-használat valamennyi feltétele továbbra is fennáll, és a kérelmezőnek a közterület-használati díj vonatkozásában nincs elmaradása.
(3) A közterület-használat jogutódlásának engedélyezését kérni kell az engedélyező hatóságtól.
22. § Az engedélyes köteles az engedélyt a helyszínen magánál tartani és ellenőrzés esetén felmutatni.
13. A közterület-használati díj
23. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott díjszabás szerint. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.
(2) A közterület-használat mértékének meghatározásánál az elfoglalt közterület vízszintes vetületét, hirdető-berendezés, hirdetmény, cégér, cégtábla esetén annak felületét kell számításba venni.
(3) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egész napnak, minden megkezdett m2 egész m2-nek számít.
(4) Amennyiben a 2. melléklet nem tartalmaz az adott tevékenységre konkrét díjmegjelölést, a tevékenység jellegéhez legközelebb eső díjnormát kell figyelembe venni.
24. § (1) A közterület-használati díjat átutalással Orosháza Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni, vagy az Orosházi Polgármesteri Hivatal házi pénztárában készpénzben kell befizetni:
a) 3 hónapnál rövidebb időtartamú engedély esetén az engedélyező határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül,
b) 3 hónapnál hosszabb időtartamnál negyedévenként, első alkalommal a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül, majd a tárgy negyedév első hónap 15. napjáig,
c) állandó jellegű közterület-használat esetén évenként, első alkalommal a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül, majd a tárgyév január 15. napjáig.
(2) 100.000,- Ft feletti, egyösszegben megfizetendő díjtétel esetén kérelemre részletfizetés engedélyezhető.
14. Mentességek és kedvezmények
25. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) ha a közterület-használat a katasztrófavédelem, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentőszolgálatok részéről a jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében történik,
b) ha a közterület-használat az önkormányzattal kötött közfeladat ellátását szolgáló szerződések, megállapodások teljesítéséhez szükséges,
c) ha a közterület-használat az önkormányzat tulajdonába kerülő közművezetékes berendezések elhelyezéséhez szükséges
d) közterületen történő közadakozás, jótékony célú tevékenység végzése esetén,
e) társadalmi rendezvény esetén,
f) reklámot nem tartalmazó kerékpártároló létesítése esetén.
(2) A közterület-használati díj megfizetése alól a jegyző részben vagy egészben mentességet adhat ha a tevékenység a város érdekeit vagy jelentős közérdeket szolgál.
15. A közterület-használati engedély megszűnése
26. § A közterület-használati engedély érvényét veszti:
a) az engedélyes halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
b) az engedélyben meghatározott határidő lejártával vagy a feltétel bekövetkeztével,
c) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvényességének megszűnése esetén,
d) ha az engedélyes írásban bejelenti, hogy a közterület-használatát meg kívánja szüntetni,
e) ha a közterület-használati engedély visszavonásra kerül.
27. § A közterület-használati engedély közérdekből, illetve városfejlesztési, városrendezési célból bármikor visszavonható. Ebben az esetben az engedélyes részére - kérelmére:
a) máshol lehet a közterület-használat lehetőségét biztosítani, vagy
b) a már megfizetésre került közterület-használati díj időarányos része visszafizetésre kerül.
28. § (1) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt:
a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,
b) ha a közterületet rongálja,
c) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra a megadott határidőn belül nem tesz eleget,
d) ha az engedélyes a közterület használatát – bejelentés nélkül - másnak átengedi,
e) ha a közterület-használat a környéken lakók jogos érdekeit vagy nyugalmát aránytalanul sérti.
(2) Ha a közterület-használati engedély az (1) bekezdésben foglalt okok miatt kerül visszavonásra, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
16. A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei
29. § (1) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő használata esetén a használó az közterület-felügyelő felhívására, az abban foglalt határidőre köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani, valamint az e rendeletben meghatározott közterület-használati díj kétszeresét az engedély nélküli közterület-használat teljes idejére 8 napon belül megfizetni.
(2) Ha a használó ez irányú kötelezettségének a felhívásban meghatározott határidőre nem tesz eleget, a jegyző jogosult közigazgatási bírság kiszabására.
(3) Közigazgatási bírság kiszabható abban az esetben is, ha a használó az engedélyben előírtaknak megfelelően a közterületet nem állítja helyre.
(4) A közigazgatási bírság természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedhet.
(5) Amennyiben a használó az eredeti állapotot a hatóság felhívása ellenére sem állítja helyre, úgy a jegyző jogosult – a használó költségére - az eredeti állapotot helyreállítani, az elhelyezett tárgyat, tárgyakat leszereltetni, elszállíttatni.
17. Átmeneti és záró rendelkezések
30. §1
31. §2
32. §3
33. §4
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
35. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően benyújtott, de a rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált kérelmekre, valamint a hatálybalépésekor folyamatban levő engedély nélküli közterület-használatra is alkalmazni kell.
36. § E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott közterület-használati engedély alapján a rendelet hatálybalépésekor még folyamatban levő közterület-használatok esetén a korábban megállapított közterület-használati díj ismételt megállapításáról a jegyző a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül határoz.
37. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 4/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
1. I. körzet: (az alábbi utcák és városrész határutcáinak mindkét oldala)
1.1. Kossuth Lajos utca
1.2. Széchenyi tér
1.3. Szabadság tér
1.4. Győry Vilmos tér
2. II. körzet: (az alábbi utcák és városrész határutcáinak mindkét oldala) az I. körzetbe sorolt területek kivételével:
2.1. a Városközpont (lehatárolása: Móricz Zsigmond utca - Huba utca - Könd utca - Táncsics utca - Bajcsy- Zsilinszky utca - Szabó Dezső utca)
2.2. a Szentesi útnak az Orosháza - Mezőhegyes vasútvonaltól a Rákóczi utcáig terjedő szakasza
2.3. a Rákóczi utcának az Orosháza - Mezőhegyes vasútvonaltól a Huba utcáig terjedő szakasza
2.4. a Huba utcának a Könd utcától az Október 6. utcáig terjedő szakasza
2.5. Lehel utca
2.6. a Kossuth utcának a Könd utcától az Október 6. utcáig terjedő szakasza
2.7. a Táncsics utcának a Könd utcától a Lehel utcáig terjedő szakasza
3. III. körzet
2. melléklet a 4/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelethez
|
A. |
B. |
C. |
D. |
||
|---|---|---|---|---|---|
|
I. körzet |
II. körzet |
III. körzet |
|||
|
1. |
Építmények, létesítmények |
||||
|
1.1. Ideiglenes vagy állandó jellegű építmény, létesítmény, berendezés |
m2/nap |
15 |
10 |
10 |
|
|
1.2. kerékpártároló (amennyiben reklámot tartalmaz) |
m2/nap |
60 |
50 |
40 |
|
|
2. |
Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység |
||||
|
2.1. kiskereskedelmi tevékenység |
m2/nap |
220 |
200 |
180 |
|
|
2.2. kereskedelmi árut forgalmazó automata |
m2/nap |
350 |
290 |
210 |
|
|
2.3. előkert, kerthelyiség, terasz |
m2/nap |
40 |
30 |
20 |
|
|
2. |
Reklám- és hirdetőtevékenység |
||||
|
2.1.közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, portál kirakatszekrény |
m2/nap |
90 |
80 |
70 |
|
|
2.2.reklám és egyéb hirdetés hirdetési felületre számítva |
m2/nap |
60 |
50 |
40 |
|
|
2.3. mozgóreklám, hangosreklám, reklámcédulák terjesztése |
Ft/óra |
170 |
170 |
170 |
|
|
3. |
Kiállítás, vásár, egyéb rendezvények, utcazenész, mutatványos, cirkuszi tevékenység |
m2/nap |
150 |
150 |
150 |
|
4. |
Építési munkával, üzleti áru, tüzelőanyag, mezőgazdasági termény, egyéb használati dolog tárolásával kapcsolatos közterület-használat |
m2/nap |
110 |
100 |
90 |
|
5. |
Köztisztasággal, hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése |
db/nap |
110 |
60 |
díjmentes |
|
6. |
Tűzijáték |
Ft/alkalom |
12.000 |
9.600 |
7.200 |
3. melléklet a 4/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelethez5
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.