Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 03. 01Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A Képviselő-testület működésének részletes szabályainak, helyi közügyek intézésének, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteinek az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése céljából,
[2] Szólád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szólád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8625 Szólád, Kossuth Lajos utca 32.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szólád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület).
(4) Az önkormányzat hivatala: Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Szólád község közigazgatási területe.
(6) E rendeletnek jelen rendeletben és más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: SZMSZ
(7) A Hivatal működési területe: Balatonszárszó, Szólád, Teleki, Kötcse és Nagycsepely községek közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
3. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. A Képviselő-testület feladata, hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladat-ellátás módját. A feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat önként vállalja
a) közép- és felsőfokú oktatásban részt vevők támogatását,
b) az óvodások és általános iskolások támogatását, és
c) a civil szervezetek anyagi támogatását.
5. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit
a) a polgármesterre
b) a jegyzőre
c) a törvényben meghatározottak szerint társulásaira ruházhatja.
(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább.
(3) Az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről a jogosítottak kötelesek a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő- testületet tájékoztatni.
(4) A Képviselő- testület által átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése
8. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
9. § (1) A Képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület a rendes ülések időpontját munkatervben határozza meg. Indokolt esetben az ülés más napra is összehívható.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni valamennyi képviselő-testületi tagtól.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget.
(5) A rendes ülések meghívóját legkésőbb az ülés időpontját megelőző 72 órával kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(6) A meghívóban meg kell jelölni
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendi pontokat,
d) a napirendi pontok előadóit, előterjesztőit.
(7) A meghívó megküldése elektronikus úton történik.
(8) A testületi ülések meghívójában szereplő napirendi pontokat a polgármester a jegyző javaslatának figyelembe vételével határozza meg.
10. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a határozat- vagy rendelet-tervezet,
b) beszámoló
c) tájékoztató
d) szerződés-tervezet.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen indokolt esetben szóban kerül benyújtásra.
(3) A Képviselő- testület rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.
(4) A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő, írásban benyújtott vagy szóban előterjesztett javaslat napirendre való felvételéről a Képviselő-testület a megválasztott képviselők több, mint a felének szavazatával vita nélkül határoz.
(5) A Képviselő- testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a jegyző illetve a képviselők által írásban benyújtott vagy szóban előterjesztett napirendi ponti javaslatokat, amennyiben arról minősített többséggel határoz.
(6) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(7) Az előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.
(8) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.
(9) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi és az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
11. § Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,
e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,
g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.
12. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és a tárgyalandó napirendekről a lakosságot tájékoztatni kell.
13. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Képviselő-testület az Mötv. 43. § (3) bekezdésére figyelemmel az alakuló ülés napirendjét az alábbiak szerint határozza meg:
1. A választási bizottság elnökének tájékoztatója a választásról,
2. a képviselő-testületi tagok eskütétele, megbízólevelek átadása,
3. a polgármester eskütétele, megbízólevél átadása,
4. a polgármester ciklusprogramra vonatkozó elképzeléseinek ismertetése,
5. a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,
6. az ügyrendi bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása,
7. alpolgármester megválasztása,
8. alpolgármester eskütétele,
9. a polgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
10. az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
11. megbízás adása a gazdasági program kidolgozására,
12. tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi, az adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettségről, az összeférhetetlenség bejelentésének kötelezettségéről,
13. társulási tanácsban történő képviselet,
14. egyebek.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben és feltételekkel.
(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
15. § (1) A Képviselő- testület rendkívüli ülését össze kell hívni tizenöt napon belüli időpontra legalább két képviselőnek a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) Az indítványban meg kell jelölni a tárgyalandó napirendi pontot, és annak részletes indokolását.
16. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több, mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá a meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
18. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és, ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
4. Az ülés vezetése
19. § (1) A Képviselő- testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag (korelnök) vezeti.
20. § (1) A polgármester ülésvezetési jogkörei:
a) az ülés megnyitása, berekesztése,
b) szünet elrendelése, határozatképesség megállapítása,
c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása és a szó megvonása,
d) tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
e) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
f) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására.
(2) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása, berekesztése,
b) a szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a határozat kihirdetése.
21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a képviselő- testület, a polgármester, vagy a jegyző tekintélyét támadó felszólalást tesz, a polgármester köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Amennyiben a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, a polgármester megvonhatja tőle a szót.
(2) Ha az SZMSZ vagy a Képviselő- testület a felszólalást meghatározott időkeretben teszi lehetővé és a felszólaló az időkeretét kitöltötte, a polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja tőle a szót.
22. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
23. § Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármester rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő- testület munkáját akadályozza, illetőleg az SZMSZ- nek a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályait megsérti.
24. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön - külön nyit vitát.
(2) Az előterjesztő és a polgármester kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére a polgármester köteles szót adni.
25. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.
5. A képviselő-testület döntései
26. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
27. § (1) A Képviselő- testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
28. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
29. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
30. § (1) A Képviselő- testület határozatait a naptári év elejétől eggyel kezdődően, folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: ...../..... (..... .....) sz. képviselő-testületi határozat
(2) A Képviselő- testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A jegyző gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.
(4) A határozat-nyilvántartás formái:
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
(5) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv aláírását követő 15 munkanapon belül kézbesíteni kell a felelősnek megnevezett részére, aki gondoskodik a végrehajtásról.
(6) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést kézbesíteni kell annak, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.
(7) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen be kell számolni a Képviselő-testületnek.
31. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény által meghatározott közjogi szervezetszabályzó eszközökben meghatározott normatív határozat jelölése: ..... /..... (……..) sz. normatív határozata
32. § A Képviselő- testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
33. § A rendelet kihirdetése a polgármester és a jegyző aláírását követően a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik.
6. A döntéshozatal módja
34. § (1) A Képviselő- testület a 30. § -ban meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
35. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv.-ben 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a képviselő-testület által megválasztott szavazatszámláló bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével, külön helyiségben. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(6) A titkos szavazásról készült, a munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
36. § Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
37. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
7. A jegyzőkönyv tartalma
38. § (1) A Képviselő- testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő - a nyílt-és zárt ülésről külön-külön - írásos, tartalmi (nem szó szerinti) jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülés helyét, időpontját, megnyitásának idejét, igazolt/igazolatlan távollét tényét,
b) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
c) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét és jogcímét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
d) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
e) a döntéshozatalban résztvevők számát,
f) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
h) a határozathozatal módját, a határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét,
i) a polgármester intézkedéseit, továbbá a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
j) a zárt ülés elrendelésének indokait
k) annak a jelenlévőnek a szó szerinti hozzászólását, aki a hozzászólás szó szerinti rögzítését kéri.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői hozzászólások és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív, a titkos szavazás jegyzőkönyv egy példánya,
d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
39. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a legidősebb képviselő (korelnök) írja alá.
(2) A jegyzőkönyv közokirat.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a Somogy Vármegyei Kormányhivatal részére.
(4) A nyilvános bizottsági és képviselő-testületi jegyzőkönyvet Szólád Község Önkormányzatának hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(5) A Hivatalban munkanapokon, ügyfélfogadási időben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveibe.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek: a Képviselő-testület tagjai, jegyző, Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselői, valamint a jegyzőkönyv készítéséért felelős köztisztviselők; illetékes Kormányhivatal vezetője, illetve az általa kijelölt személy; eljáró Bíróság; eljáró Ügyészség; eljáró Nyomozóhatóság; az ügyben érintett egyéb szerv, személy, ha érintettségét igazolja. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvekbe történő betekintésről a jegyző külön nyilvántartást köteles vezetni.
(7) A zárt ülés előkészítése során a képviselő-testület tagjainak kiküldött előterjesztéseket a képviselő köteles az ülést követően megsemmisíteni.
40. § A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
41. § (1) Az ügyrendi bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A bizottsági jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő- testületi jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ülésen, az elnök javaslatára megválasztott tagja hitelesíti.
(4) A bizottsági jegyzőkönyveket a jegyző köteles 15 napon belül a Somogy Vármegyei Kormányhivatal részére felterjeszteni.
8. Közmeghallgatás
42. § (1) Közmeghallgatást kell tartani évente egy alkalommal, október hónapban.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő- testület tagja, a jegyző vagy a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére, vezetésére és a döntéshozatal módjára a Képviselő- testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
43. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
44. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő- testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
9. A települési képviselő
45. § (1) A képviselő:
a) megbízás alapján képviselheti a Képviselő- testületet,
b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő- testület vizsgálja felül a bizottságokra, polgármesterre, önkormányzati társulásra átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
c) a Jegyzőtől a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
d) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
e) felvilágosítást kérhet a nagyközség ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől,
f) önkormányzati ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) A képviselő a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét a Képviselő- testület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátására is jogosult.
(3) A képviselőt a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíj illeti meg.
46. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a testületi munkában, valamint a Képviselő- testület feladataival kapcsolatos feladatok elvégzésében,
b) írásban előzetesen bejelenteni, ha képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) megválasztását, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a tudomására jutását követő 30 napon belül a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek,
d) személyes érintettségét bejelenteni a Képviselő- testületnek,
e) a megbízólevele átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az erre rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot tenni, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát csatolni. Ennek elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - képviselői jogait nem gyakorolhatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
f) részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
g) a választópolgárok részére évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről az általa megjelölt időpontban.
(2) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, vagy távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
10. Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
47. § A Képviselő- testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) jegyző,
d) Hivatal,
e) társulás.
11. A polgármester
48. § (1) A közvetlenül választott polgármester a Képviselő- testület tagja. A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolnia kell vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(4) A polgármester a Képviselő- testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le tisztségéről, amelyet alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek ad át, részére juttat el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő- testület következő ülésén ismertetni kell.
(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
(6) A polgármester a Képviselő- testület működésével kapcsolatban:
a) elősegíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a Képviselő- testület üléseit,
c) képviseli a Képviselő- testületet,
d) a rendeleteket, határozatokat, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyveket aláírja,
e) ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, ha a Képviselő- testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a Képviselő- testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. Ezen szabály alól kivételt képez az Mötv. képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésekben meghatározott ügyben hozott döntés.
(7) A Hivatal irányítása körében a polgármester:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő- testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,
d) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati dolgozók tekintetében.
(8) A polgármester fogadóórát tart, amelynek helyét és időpontját maga határozza meg. Ezt a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.
(9) A polgármester dönthet a Képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő- testület hatáskörébe tartozó, önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell tenni.
(10) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
(11) A (9) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselő-testület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.
(12) A Polgármesterre a Képviselő- testület által átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
12. Az alpolgármester
49. § (1) A Képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A Képviselő- testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban végzi.
(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a Képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízatását visszavonja.
(3) Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
13. A képviselő-testület bizottsága
50. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely elnökből és két tagból áll.
(2) A bizottság a következő feladatokat látja el:
a) végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, kezelését, nyilvántartását,
b) ellátja az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát.
51. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a polgármester indítványára.
(3) A bizottság működésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A bizottsági jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő- testületi jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ülésen, az elnök javaslatára megválasztott tagja hitelesíti.
(7) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.
14. A Közös Önkormányzati Hivatal
52. § (1) A Képviselő- testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével – a jegyző javaslatára a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
15. Az önkormányzat gazdasági alapjai
53. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Önkormányzat vagyonáról szóló 6/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet állapítja meg.
54. § A Képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.
55. § A költségvetési évet követően a Képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg.
56. § (1) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:
a) a fejlesztési elképzeléseket,
b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
d) az adópolitika célkitűzéseit,
e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,
g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(3) A gazdasági programot a Képviselő- testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő- testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A Képviselő- testület évente, a következő év koncepciójának tárgyalásakor a gazdasági programot felülvizsgálja.
57. § Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
16. Társulások, együttműködések, érdekképviselet
58. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő- testület más települések Képviselő- testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.
(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.
(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
17. Záró rendelkezések
59. §1
60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.