Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli, a természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról
Hatályos: 2026. 03. 02Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli, a természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról
[1] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a jogszabályalkotási követelményeknek való megfelelőség (egyértelműség, pontosság) érdekében felülvizsgálta a pénzbeli, a természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendeletét.
[2] Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és a 132. § (4) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében és 147. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. és 8a. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt). 3. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Üllő városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen Üllőn laknak.
(2) A rendeletben foglaltakat az Szt. általános szabályaival és vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Egy főre jutó jövedelem: az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével számított összeg.
b) Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
c) Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.
d) E rendelet alkalmazásában támogatás: az Szt. 45. § alapján nyújtott települési támogatás és rendkívüli települési támogatás.
3. Az ellátások igénybevételének általános szabályai
3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik szociálisan rászorultnak kell tekinteni:
a) azt a családban élőt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 150.000 Ft-ot,
b) azt az egyedül élőt, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 180.000 Ft-ot.
(3) E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó ellátások megállapítására irányuló kérelmeket postai úton, elektronikus úton vagy személyesen az Üllői Polgármesteri Hivatalnál az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja - a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását
(3) A kérelemhez csatolni kell a jogosultság megállapításához szükséges alábbi iratokat:
a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,
b) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
c) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
d) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást,
e) a nyugdíjfolyósító szerv által kiállított aktuális évi folyósított nyugdíj összegéről szóló tájékoztatót,
f) az árvaellátást megállapító jogerős határozat másolatát,
g) táppénzt folyósító szerv igazolását,
h) ingatlan bérbeadásáról (vagy egyéb hasznosításáról) szóló szerződés másolatát
i) munkanélküli esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező, valamint a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely személy regisztrált álláskereső,
j) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okirat másolatát,
k) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállásának igazolását,
l) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
m) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet másolatát, valamint
n) az egyes támogatások megállapításához előírt egyéb igazolást.
(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmező - amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges - köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni viszonyairól igazolást becsatolni az 1. melléklet szerinti tartalommal.
5. § A kérelem elbírálásának feltétele:
a) A települési támogatásokhoz környezettanulmány elkészítése a támogatás első megállapításakor kötelező. A rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálásához – amennyiben szükséges – környezettanulmány készíthető.
b) A környezettanulmányt a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője készíti el.
6. § Amennyiben a rendszeres pénzellátásra jogosult a pénzellátás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során felhívás ellenére a megadott határidőben nem nyújtja be a kért iratokat, az ellátás folyósítása megszüntetésre kerül.
7. § A települési támogatás kifizetése postai úton vagy átutalással történik.
A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
4. Szociális ellátások formái
8. § Az önkormányzat a települési támogatás körében az alábbi ellátásokat biztosítja
1. rendszeres támogatás
a) lakhatási támogatás
b) ápolási támogatás
2. eseti támogatás
a) rendkívüli települési támogatás
b) gyógyszer támogatás
c) temetési támogatás
d) fűtési támogatás
e) vis maior támogatás
f) köztemetés költségeinek elengedése
g) gondozási támogatás.
5. Lakhatási támogatás
9. § (1) A polgármester a lakhatás feltételeinek a megőrzése érdekében lakhatási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személynek, amennyiben a családnak, illetve a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a lakásnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számláit.
10. § Lakásfenntartási kiadásnak minősül a lakás céljára használt ingatlan (ingatlanrész):
a) lakbére, albérleti díja,
b) fűtési díja illetve költsége,
c) szemétszállítás költsége,
d) villanyáram díja,
e) víz- és csatornadíja,
f) palackos gáz ára.
11. § A lakhatási támogatás egy évre állapítható meg, kezdő időpontja a kérelem beadása hónapjának első napja. Összege
a) 1 fős háztartás esetén 10.000 Ft/hó
b) 2-3 fős háztartás esetén 12.000 Ft/hó
c) 4 vagy több fős háztartás esetén 15.000 Ft/hó,
azzal, hogy a támogatás összegét azon támogatottak részére, akiknek az előző 3 hónapban nincs közüzemi hátraléka pénzbeli támogatásként, azon támogatottak részére, aki az előző 3 hónapban közüzemi hátralékkal rendelkeznek – a támogatott által megjelölt szolgáltató számlájára való utalással – természetbeni támogatásként kell biztosítani.
6. Ápolási támogatás
12. § (1) A polgármester ápolási támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartós beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy gondozását, ápolását végzi, amennyiben
a) az ápoló szociálisan rászorult,
b) nincs olyan más hozzátartozó, aki kereső-tevékenység felhagyása nélkül ellátja a rászoruló személy ápolását,
c) az ápoló korábbi kereső tevékenységével felhagyva, vagy munkaideje legfeljebb 4 órára csökkentve, vagy társadalombiztosítási, munkanélküli ellátásának megszűnését követően ápolja hozzátartozóját.
(2) Nem feltétele a jogosultság megállapításának az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogosultsági feltétel, ha az ápolt személy állandó és tartós felügyeletet igénylő állapotát baleset okozta. Ebben az esetben a megállapított pénzellátás jogosultsági feltételeinek fennállását az önkormányzat 3 havonta felülvizsgálja.
(3) Az ápolási támogatás iránti kérelem a kereső tevékenység megszűnésétől, a munkaidő csökkentésétől, a társadalombiztosítási, munkanélküli ellátás megszűnésétől számított 1 hónapon belül nyújtható be, kivéve, ha az ápolásra szoruló személy állapota később következik be. Ebben az esetben az 1 hónapos határidőt az állapot bekövetkeztétől kell számítani.
(4) Az ápolási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg és állandó, tartós gondozásra, felügyeletre szorul.
(5) Ápolási támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az Szt.-ben meghatározott ápolási díjra nem jogosult.
13. § Az ápolási támogatás mértéke havonta 40.000 Ft.
14. § Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, ha
a) a szükséges lakhatási, ápolási feltételeket nem biztosítja, az ápolt személy lakókörnyezetének tisztán tartásáról, a szükséges élelmiszerekről, gyógyszerekről, és ápolási eszközökről nem gondoskodik,
b) az ápolt felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, vagy akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik,
c) az ápoló vagy az ápolt személy háromszori, különböző napszakokban történt megkeresés alkalmával nem tartózkodik az ápolt lakásában.
15. § Az ápolási támogatásra való jogosultságot a polgármester határozatlan időre állapítja meg és 2 évenként felülvizsgálja.
16. § Ha az ápolt személy elhalálozik, az ápolási támogatást a halálesetet követő hónap első napjával kell megszüntetni.
7. Rendkívüli települési támogatás
17. § (1) A Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult személyek és családok részére.
(2) A rendkívüli települési támogatás naptári negyedévente 1 alkalommal nyújtható, egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 5.000 Ft és nem haladhatja meg a 75.000 Ft-ot, melyet a Bizottság a kérelmező jövedelme, az általa eltartott gyermekek száma, szociális körülményei, rászorultsága, egyéb támogatásai és a kérelemben megjelölt indok figyelembe vételével állapít meg.
18. § (1) A Bizottság eseti jelleggel emelt összegű rendkívüli települési támogatást nyújt azon kérelmezők részére, akik esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200.000 Ft-ot és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) lakhatása veszélybe került kilakoltatása miatt, vagy
b) súlyos betegség esetén, ha a munkaképtelenséget okozó állapot 2 hónapot meghaladóan fennáll és hetente legalább egyszer gyógykezelésre, orvosi ellenőrzésre kell járni, vagy
c) a lakás fűtése a fűtőberendezés hiánya vagy alkalmatlansága, továbbá a gázkészülék szolgáltató általi lekötése miatt nem megoldott.
d) kérelmezőnek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy élettársa elhalálozott.
(2) Az emelt összegű rendkívüli települési támogatás összege legalább 75.000 Ft, de nem haladhatja meg a 150.000 Ft-ot és évente egy alkalommal adható.
(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülményeket a kérelmezőnek hitelt érdemlően, iratokkal kell igazolni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a támogatás az elhaltat temettető közeli hozzátartozó vagy élettárs részére biztosítható. A kérelemhez mellékelni kell az elhalt halotti anyakönyvi kivonatát és a temetkezési szolgáltatótól a temetési megrendelőt. A támogatás közvetlenül a temetkezési szolgáltató részére folyósítandó.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban részesülő temettető személy nem jogosult temetési támogatásra.
19. § (1) A Bizottság eseti jelleggel veszélyhelyzeti rendkívüli települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult és világjárvány miatt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek és családok részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) a kérelmező munkanélküli és munkaviszonya – a másolatban benyújtott, jogviszony megszűnését igazoló iratok szerint - a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg,
b) kérelmező munkaviszonya igazoltan a világjárvány hatása miatt a munkáltató felmondásával szűnt meg és
c) a kérelmét a munkaviszony megszűnését követő 1 hónapon belül benyújtja.
(2) A támogatás összege a jogosult részére 50.000 Ft, minden eltartott családtag részre személyenként további 10.000 Ft. E támogatási forma tekintetében eltartottnak tekintendő minden, jövedelemmel nem rendelkező családtag.
8. Gyógyszertámogatás
20. § (1) A polgármester gyógyszertámogatásban részesíti azt a szociálisan rászorult személyt vagy családot, aki a magas gyógyszerkiadását illetve gyógyászati segédeszköz kiadását jövedelmi helyzete miatt nem képes viselni, továbbá utazási támogatásban részesíti azt a személyt, aki gyógyszertámogatásra jogosult és gyógykezeléséhez az egészségi állapota, elesettsége miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedést – Budapest vagy Pest vármegye területén lévő – egészségügyi intézménybe való eljutásához.
(2) A kérelemhez csatolni kell a gyógyszerköltség összegéről a gyógyszertár által kiállított igazolást és a gyógyszerköltséget igazoló tételes nyugtát, gyógyászati segédeszköz esetén az 1 hónapnál nem régebbi Áfá-s számlát, vagy az orvosi javaslatot és az árkalkulációt, utazási támogatásnál az utazási számlát.
21. § (1) A támogatás összege gyógyszer esetén a gyógyszerköltség 60 %-a, legfeljebb 15.000 Ft.
(2) A támogatás összege gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz költségének 60 %-a, de legfeljebb 100.000 Ft.
(3) A támogatás összege utazási kedvezmény esetén az utazási költség 60 %-a, de legfeljebb 15.000 Ft.
(4) Gyógyszertámogatás legfeljebb havonta 1 alkalommal, gyógyászati segédeszköz támogatás évente 1 alkalommal, utazási támogatás évente 12 alkalommal adható.
9. Temetési támogatás
22. § (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési támogatást állapít meg az eltemettető részére, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 200.000 Ft-ot továbbá a temetés kérelmező nevére kiállított számlákkal igazolt költsége nem haladja meg a bruttó 600.000 Ft összeget.
(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a halálesetet kövező 3 hónapon belül lehet benyújtani.
(3) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított temetési támogatás összege 100.000 Ft.
10. Fűtési támogatás
23. § (1) A Bizottság kérelemre fűtési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személynek, illetve családnak évente két alkalommal, egyszer a január 1-től április 15-ig, egyszer pedig az október 15-től december 31-ig terjedő időszakban a fűtési költségekre tekintettel.
(2) Azon szociálisan rászorult személyek részére, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg egyedülállóként a 42.750 Ft-ot, családban élőként a 28.500 Ft-ot a fűtési támogatás évente négy alkalommal, január 1-től április 15-ig kétszer, október 15-től december 31-ig kétszer, legfeljebb azonban havonta egy alkalommal adható.
(3) Nem állapítható meg fűtési támogatás annak a személynek vagy családnak, aki a támogatási időszakban települési lakhatási támogatásban részesül.
(4) A fűtési támogatás - a kérelmező által megjelölt igény szerint - természetben vagy pénzbeli támogatásként biztosítható. Mértéke:
a) természetbeni juttatásként: maximum 5 q tüzifa
b) pénzbeli támogatásként: maximum 35.000 Ft
(5) A fűtési támogatást a Bizottság a kérelmező jövedelme, az általa eltartott gyermekek száma, szociális körülményei, rászorultsága, egyéb támogatásai és a kérelemben megjelölt indok figyelembe vételével állapítja meg.
11. Vis maior támogatás
24. § (1) Az elemi csapás okozta, lakóingatlanban keletkezett tényleges (máshonnan meg nem térülő) károk kompenzálása és a károsult lakhatási feltételeinek Üllő településen történő biztosítása érdekében a kár nagyságától és a kérelmező szociális helyzetétől függően 1.000.000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható, feltéve, hogy az ingatlan megsemmisült, életveszélyessé vált, vagy a lakhatás feltételei megszűntek.
(2) A támogatás odaítélése a Bizottság hatáskörébe tartozik, döntését a Városfejlesztési Iroda által készített helyszíni jegyzőkönyv és fénykép dokumentáció ismeretében kialakított javaslatának figyelembevételével hozza meg.
(3) A támogatás odaítélésének feltétele, hogy a károsult és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tulajdonában, használatában más beköltözhető lakás nincs, és nem rendelkeznek ilyen lakás haszonélvezeti jogával, valamint a tulajdonukban lévő vagyon forgalmi értéke nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget és a támogatás iránti kérelmet a káreseménytől számított 15 napon belül benyújtják.
12. Köztemetés
25. § (1) A polgármester a köztemetés megtérítendő költségét kérelemre elengedi abban az esetben, ha azt hagyatéki teherként nem lehet érvényesíteni és a temetésre kötelezett személy vagy család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 28.500 Ft-ot.
(2) A polgármester a köztemetés megtérítendő költségének 50 %-át kérelemre elengedi abban az esetben, ha azt hagyatéki teherként nem lehet érvényesíteni és a temetésre kötelezett személy vagy család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 42.750 Ft-ot.
A SZEMÉLYES GONOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
13. Az ellátások formái
26. § Az önkormányzat az alapellátás körében biztosítja az
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
d) nappali ellátást,
e) támogató szolgáltatást,
f) család-, és gyermekjóléti szolgáltatást,
g) gyermekek napközbeni ellátását.
14. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének szabályai
27. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Üllő város család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézménye által biztosítja. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a család-és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézménynél kell benyújtani és arról az intézmény vezetője dönt, valamint megköti az igénylővel a megállapodást.
(2) A nappali ellátást a Gyömrő és Környéke Szociális Szolgáltató Központ biztosítja Üllő Város Önkormányzatának a Gyömrő és Környéke Társulással kötött társulási megállapodás alapján. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Gyömrő és Környéke Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani és arról az intézmény vezetője dönt, valamint megköti az igénylővel a megállapodást.
(3) A támogató szolgáltatást az üllői Civil Érték Egyesület látja el Üllő Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés alapján. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Civil Érték Egyesülethez kell benyújtani és arról az egyesület vezetője dönt, valamint megköti az igénylővel a megállapodást.
(4) Igény esetén a munkaszüneti és pihenőnapon történő étkeztetést is biztosítja az intézmény.
(5) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosítja annak a személynek az ellátását, akinek az ellátás hiánya az életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti.
(6) Az intézményvezető kivételesen, külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást a következő esetekben:
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt,
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása vált szükségessé.
28. § (1) Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít a szociálisan rászorult személyek részére. Az étkeztetés biztosítása tekintetében szociálisan rászorultnak tekintendő az, aki
a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
b) egyedülálló és egészségi állapota miatt önmaga ellátásra átmenetileg nem képes,
c) fogyatékossági támogatásban részesül,
d) magasabb összegű családi pótlékban részesül,
e) vaksági járadékban részesül,
f) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
g) szenvedélybeteg,
h) tartós munkanélküli,
i) hajléktalan,
j) átmeneti jelleggel krízishelyzetben van
k) házi segítségnyújtásban részesül.
(2) A szociális étkeztetés iránti kérelem benyújtása során a rászorultság igazolására az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
a) önellátási képesség átmeneti hiányáról szóló háziorvosi igazolás
b) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat
c) magasabb összegű családi pótlékról kifizetési bizonylat
d) vaksági járadék kifizetési bizonylata
e) munkaképesség csökkenés, egészségkárosodás megállapításáról szóló szakértői vélemény
f) szenvedélybetegség fennállásáról háziorvosi igazolás
g) a Pest Vármegyei Kormányhivatal Járási Hivatala Foglalkoztatási Osztályának igazolása a munkanélküliként történt regisztrálásról
h) krízishelyzet fennállásáról családgondozói javaslat.
(3) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszüntetésre kerül, ha:
a) a jogosult kéri,
b) a jogosult életkörülményei olyan mértékben változnak, hogy már nem szükséges a gondoskodás,
c) az ellátott az Szt. 102. § (1) bekezdése szerinti díjhátralékkal rendelkezik, kivéve, ha az étkeztetés vagy a házi segítségnyújtás megvonása veszélyezteti az ellátott életét,
d) az ellátást igénybe vevő meghal.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az életet veszélyeztető körülményt környezettanulmány és a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján a Bizottság állapítja meg, és fennállása esetén további 3 hónapig biztosítható az díjhátralékkal rendelkező ellátott részére az étkeztetés és a házi segítségnyújtás.
SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL
29. § (1) A szolgáltatástervezési koncepcióban és a közfoglalkoztatási tervben szereplő feladatok meghatározásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére az Önkormányzat Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amely évente legalább egy alkalommal ülést tart.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal üléseit a polgármester vagy az általa kijelölt személy hívja össze és vezeti.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) Üllő Város Önkormányzata Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottságának tagjai,
b) Üllő város család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője
c) Család- és gyermekjóléti szolgálat vezetője,
d) Oktatási intézmények képviselője
e) Védőnői szolgálat képviselője
f) Háziorvosi szolgálat képviselője
g) Járási Hivatal Járási Gyámhivatal ügyintézője
h) Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának szociális ügyintézője
i) Civil Érték Egyesület vezetője
j) „Szemünk Fénye” Nagycsaládosok Üllői Egyesületének vezetője
k) Magyar Vöröskereszt Üllői Szervezetének vezetője.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. §1
31. § Ez a rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba.
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.