„(2) Fát kivágni veszélyhelyzet elhárítása, környezetrendezés (pl. állományritkítás szükségessége) miatt kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból (pl. betegség, szomszédos ingatlan veszélyeztetése balesetveszély, vagy statikai szakvéleménnyel igazoltan épület, kerítés vagy bármely más építmény állagának veszélyeztetése esetei) lehet.”

„(7) Az építési tevékenységgel összefüggő okból fás szárú növényt kivágása és visszapótlásánál Leányfalu Helyi Építési Szabályzatának rendelkezéseit is figyelembe kell venni (táj-és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások). Az építkezés megkezdése előtt építtető köteles értesíteni a jegyzőt abban az esetben, ha a rendelet hatálya alá tartozó fa vagy fák kivágása szükséges. A jegyző helyszíni szemle megtartása után dönt arról, hogy mely fák kivágását engedélyezi. Az építési helyen lévő fák kivágását minden esetben engedélyezi, de a pótlási vagy megváltási kötelezettséget előírhatja.”

(1) Annak, aki magánterületen engedélyt kap a fa kivágására, a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon gondoskodnia kell a visszapótlásról.

(2) A fa visszapótlásának módja:

(3) Bármely közterületen kiültetett fás szárú növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül, függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen célból ültette, hogyan gondozta. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan területén, valamint az ingatlan előtti közterületen található fák, cserjék és egyéb növényzet rendszeres ápolásáról, gondozásáról.

A növényzetet úgy kell karbantartani, hogy az ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát, ne akadályozza a közvilágítást, ne rongálja az épített környezetet, valamint ne zavarja a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.Amennyiben a fa vagy fás szárú növény elhanyagolás következtében túlnőtt, kiszáradt, vagy balesetveszélyessé vált, az eltávolításáról, visszavágásáról, csonkolásáról az ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.A kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat a munkát az ingatlan tulajdonosának terhére elvégeztetheti.

(4) A fapótlás mértékének meghatározása: A pótlás alapegysége egy 13 cm törzs körméretű előnevelt díszfa és ennek eszmei értéke 30.000 Ft. A pótlás számítási metódusa a következő: A pótlandó fa törzs körméretéből levonunk 30 cm-t (engedély nélkül kivágható egyed törzs körmérete). A telepített egyed törzs körmérete nem lehet kevesebb 13 cm-nél, de legalább az így kapott törzs körméretnek megfelelő összemennyiségű fás szárú növényt kell telepíteni. Pénzbeli megváltás esetén, a már 30 cm-rel csökkentett törzs körméretet osztjuk a pótlási alapegységével (13 cm). Az így kapott számot szorozzuk az eszmei értékkel (30.000 Ft.). Ezen számítás végeredménye a pénzbeli megváltás összege.Vegyes pótlási kötelezettség esetén a szabályt értelemszerűen kell alkalmazni, a két megváltási módozat számításai alapján. A pótlási kötelezettség keretében bármely ingatlanon a kivágott fás szárú növény 1 m magasságban mért törzs körméretével megegyező összmennyiségű törzs körméretű fás szárú növényt kell telepíteni.

(5) A fapótlás mértékének meghatározása inváziós fajú fás szárú egyed esetén: A számítás azonos a 6. § (4) bekezdésével, de a kivágott fa törzs körméretét nem 30 cm-vel, hanem 50 cm-vel kell csökkenteni. (Engedély nélkül kivágható invazív egyed törzs körmérete.)

(6) Az ún. „beerdősült” telkek fa kivágására az 5. § előírásai érvényesek. Amennyiben a telken 50 cm törzs körméretet meghaladó invazív fajú egyed írtását is kezdeményezi a jogosult, a jegyző egyedi elbírálása alapján adhat felmentést a pótlási kötelezettség alól.

(7) Aki az ingatlanán a növényállományt mintaszerűen gondozza és karbantartja, a pótlási kötelezettség alól a jegyzőtől mentességet kaphat oly módon, hogy az ingatlanon elhelyezhető pótolandó famennyiségen felül a további fapótlást nem kell teljesítenie.

(8) Nem kell fapótlási díjat fizetni 30 cm, illetve inváziós fajú fás szárú növényeknél 50 cm törzs körméretig. A 30 cm-t, illetve inváziós fajú fás szárú növényeknél 50 cm-t meghaladó törzs körméret felett pótlási, vagy díjfizetési, illetve vegyes pótlási kötelezettség terheli a fakivágást kérő személyt.

(9) A fapótlás minden járulékos költsége (pl. szállítás, földcsere, facsemete, gégecső, támaszték, faültetési munkálatok) a kötelezettet terheli.

(10) A pénzbeli megváltás összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni vagy átutalni a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül. Pénzbeli megváltás esetén az Önkormányzat a befolyt összeget a tulajdonában vagy fenntartásában lévő fás szárú növények megóvására, közterületek gondozására, növénytelepítésre használja fel.

(11) A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a fás szárú növény az ültetést követő vegetációs időszak kezdetéig nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni. Amennyiben a kötelezett a garanciális pótlást a második vegetációs időszakot követő nyugalmi időszakban nem végzi el, akkor az eljárási bírsággal sújtható.

(12) A kérelemre indult eljárás esetén a jegyző méltányosságból, az egyedi eset és a szakértői vélemény megvizsgálása után a pótlási kötelezettség, illetve a pénzbeli megváltás alól felmentést adhat. Ilyen méltányossági eset lehet különösen, ha az ingatlan mérete, adottságaihoz képest a fa az ingatlanon lévő növényzet életterét akadályozza, vagy a pótlási kötelezettség, a pénzbeli megváltás a kérelmező részére a jövedelmi helyzete alapján aránytalan teherrel járna. A jövedelmi helyzet vizsgálatához a mindenkor hatályos pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről szóló rendeletben foglalt igazolásokat, nyilatkozatokat kérelmezőnek csatolni kell.”