Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 26.§-132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed Csákvár Nagyközség közigazgatási területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre.

(2) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szt. 4.§ -a és a Gyvt. 5. §-a szerint kell értelmezni.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

2.§ (1) A szociális ellátások iránti kérelmeket Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodájánál (továbbiakban: hivatal), valamint postai úton, a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal címére címezve lehet előterjeszteni, az e célra rendszeresített nyomtatványokon.

(2) Az önkormányzati segély megállapítását a városi alapfokú nevelési-oktatási intézmény, a városi óvoda és bölcsőde, továbbá a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére hivatalból kell elbírálni.

(3) A jövedelemszámításnál a Szt 10. §-ának rendelkezései az irányadó

 (4) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a Szt. 4.§ (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat és kiegészítő szempont az önkormányzat által megállapított rendszeres jellegű ellátások havi összege.

(5) Ha az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv indokoltnak tartja, vizsgálhatja a kérelmező vagyoni helyzetét, valamint környezettanulmányt folytathat le.

3.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítésére a Szt.17.§-ának rendelkezései az irányadóak.

(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Polgármester engedélyezheti a megtérítés csökkentését, illetve elengedését.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

4.§ (1 ) A pénzbeli és természetbeni ellátást a hivatal

a) rendszeres ellátás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig postai úton vagy házipénztár útján,

b) eseti ellátás esetén

ba) a döntés jogerőssé válását követő hónap 5. napjáig postai úton vagy házipénztár útján

bb) a polgármester hatáskörében hozott döntés esetében házipénztáron keresztül készpénz kifizetésével folyósítja.

III. Fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

5.§ (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a Szt.33-36.§-ai alapján megállapították, a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

a)az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.

b)az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,

c)az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

Rendszeres szociális segély

6.§ (1) A Szt.37.§ (1) bekezdés a)- c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki önhibáján kívül nem képes munkavégzésre. A mentesítés feltételeinek megfelel az a

a)személy, aki súlyos, tartósan beteg egészségi-mentális problémával küzdő családtagját indokoltan felügyeli, ápolja, és a hozzátartozó ellátása máshogy nem biztosítható, amennyiben ápolási díjban nem részesül,

b)fogyatékos gyermekét egyedül nevelő szülő, amennyiben nem részesül ápolási díjban,

c)személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy az ellátás folyósítása alatt a Fejér Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága) vizsgálata alapján eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot, és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül,

d)nő, aki állapotos (terhes), és állapotát szakorvos igazolja,

e)személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által megállapított munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkezik.

(2) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

a)az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.

b)az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,

c)az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

7.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy (a továbbiakban: segélyezett) köteles a településen működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni háromhavonkénti kapcsolattartással (Csákvár, Szilárd Gyula u., 3.).

(2) A segélyezett részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan:

a) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

b) nem működik együtt a családsegítő szolgálattal,

c) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem veteti nyilvántartásba magát,

d)a megállapodásban foglalt időpontokban nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál.

(3) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy hivatalos szerv (közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendőrség, orvos) által írásban igazolt egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál illetve a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követően 8 napon belül írásban igazolja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé.”

8.§ (1) A rendszeres szociális segély természetbeni formában történő nyújtására akkor van lehetőség, ha a családban a Gyvt. 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtását a Családsegítő és Gyermekjólét Szolgálat javaslatára és közreműködésével biztosítja az önkormányzat.

(3) A természetbeni juttatás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de legfeljebb 60 %-a lehet.

Lakásfenntartási támogatás

9.§ A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

a)az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.

b)az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen  lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,

c)az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

Önkormányzati segély

10.§ (1) Önkormányzati segély megállapítására a Szt. 45. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén kerül. A segély összegének megállapításánál különös méltánylást érdemelnek a nagycsaládosok, és az egyedülálló idős emberek, legfőképpen élelmiszer, és gyógyszerköltségre adott támogatás esetén.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása a polgármester hatásköre.

11.§ (1) Önkormányzati segély annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező személynek adható havi rendszerességgel legfeljebb egy év időtartamra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő személy esetében 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege legalább 1.000,- forint /hó, de legfeljebb 5.000,- forint /hó.

 (3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legalább 2 000, forint, de legfeljebb 7 000,- forint, egy naptári éven belül legfeljebb 20 000,- forint önkormányzati segélyben részesülhet az a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(4) Elemi kár esetén a károsultnak 10.000, forinttól – 50.000,- forintig terjedő önkormányzati segély nyújtható. Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

12.§ (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal, legfeljebb 20 000-, forint erejéig, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb évi két alkalommal, legfeljebb 10 000,- forint erejéig nyújtandó önkormányzati segélyre az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

• a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása,
• a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
• a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
• a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• tartós vagy váratlan súlyos betegség, több hetes kórházi ápolás,
• iskoláztatás miatti váratlan kiadások,
• mindkét, vagy az egyedül élő szülő tartós munkanélkülisége.

(3) A segély egyszeri összege a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez, a felmerülő kiadásokhoz igazodóan, gyermekenként 1 000,- forintnál kevesebb és 10 000,- forintnál magasabb nem lehet.

13.§ (1) Az önkormányzati segély részben vagy egészben természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. Erről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Természetbeni ellátást lehet megállapítani akkor, ha

            a) a kérelem erre irányul,

b) amennyiben a kérelmező életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt.

(2) Természetbeni ellátás a 11. § és 12. § szerinti önkormányzati segély esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján különösen a Szt. 47. § (3) bekezdésében foglalt célokra, valamint ruházat, gyógyszer megvásárlására, egészségügyi szolgáltatás díjának támogatására nyújtható a közüzemi díj kiegyenlítése kivételével, amelyet a pénzügyi iroda általi átutalással kell teljesíteni.

(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az általa történő természetbeni ellátást a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hét napon belül biztosítja.

(4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a természetbeni ellátás átadásáról az azt követő öt napon belül számlákkal elszámol a hivatallal.

14. § (1) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segélyre az a kérelmező jogosult, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 220.000.- Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege 25.000.- Ft.

(5) A Szt. 45. § (7) bekezdésében foglaltakon túl nem állapítható meg temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segély,

a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett,

b) ha a temetés számlával igazolt költsége a mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 50 %-al meghaladja.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

Közgyógyellátás

15. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy létfenntartását veszélyezteti.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b)egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a havi rendszeres  gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2014. január l-jétől lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csákvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2011. (IV. 1.) rendelete.

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Csákvár, 2013. december 18-án.

                Tóth Jánosné

                címzetes főjegyző