Úrhida Község  Önkormányzat

Képviselő-testületének

16/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete

a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól

Úrhida Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el: 

1. Általános rendelkezések

1. §  (1) E rendelet hatálya Úrhida község közigazgatási területén kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, valamint szervezetre aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (továbbiakban: állattartó).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra,

a) a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására,

b) cirkusz, állat-kiállítások, versenyek,

c) vágóhidak, állatkereskedések, engedélyezett állattenyésztő- és állattartó telepek

területén folytatott állattartásra.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakásszövetkezetekre és társasházakra, valamint a többlakásos ingatlanokra, amennyiben a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje, vagy a lakásingatlan tulajdonosainak megállapodása a polgári jogi jogviszony alapján az ingatlanhasználók részére a kedvtelésből tartott állatok tartására (tilalmára vagy a tartható állatok számára) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

2. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tartásával összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

(2) A rendelet alapján folytatott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

2. Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A település közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi  előírásoknak megfelelő körülmények között az  építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával lehet tartani.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok, az élősködők és rágcsálók rendszeres irtásáról. Az állat tartására szolgáló istállót, ólat, ketrecet naponta egyszer ki kell takarítani, és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

 (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférését.

4. § Az állattartásra szolgáló építménynek a szomszédos ingatlan felé eső oldala csak résmentes kialakítású lehet, az építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

5. § (1) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(2) Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett.

(3) A trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől  legalább 10 m távolságra történhet.

(4) Az állattartó köteles

a) a keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül –rendszeresen gondoskodni,

b) az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagot használni,

c) az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről saját költségén – külön jogszabályban előírt módon –gondoskodni.

3. Az ebtartás kiegészítő szabályai

6. § (1) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a PTK. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el, közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. 

(3) Az eb tartási helye tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (4)-(5) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

7. § (1) Lakóépületek közös használatú helyiségeiben, illetve a lakáshoz tartozó erkélyen, loggián ebet tartani tilos.

(2) Több lakó által használt közös udvaron kutya bármely lakó kérésére csak elkerítve tartható. Ebben az esetben az ebet úgy kell elkeríteni, hogy az udvaron közlekedést, az onnan megközelíthető közös helyiségek, kapubejárók használatát ne akadályozhassa.

8. § (1) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe ebet – a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő kutya, valamint a fegyveres és rendészeti szervek által tartott szolgálati ebek kivételével – még pórázon sem szabad bevinni, kivéve ha ehhez az intézmény működtetője hozzájárul.

(2) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre ebeket kizárólag az üzemeltető engedélyével, pórázon szabad bevinni.

9. § Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az eb által e területeken keletkező szennyeződést az ebtartó köteles haladéktalanul eltávolítani, feltakarítani.

4. Kóbor állatok befogása

10. § Úrhida község közigazgatási területén a kóbor állatok befogását az önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak szerint az Alpha-Vet Kft. végzi.

5. Az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanítása

11. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének az önkormányzat a 8000. Székesfehérvár, Szent Vendel u. 17/a. sz. alatti Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.-vel kötött vállalkozási szerződésben foglaltak szerint tesz eleget.

Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2015. december 1-én lép hatályba.

Bognár József                                                                                     dr. Boda Zsuzsanna

polgármester                                                                                                   jegyző