Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (VIII.28.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Hatályos: 2020. 01. 29

Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. § E rendelet alkalmazásában:

1. életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, valamint elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál;

2. építési-bontási hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti építési-bontási hulladék;

3. családi házas lakóterület: a közszolgáltatási terület azon része, amely nem minősül tömbházas övezetnek;

4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

5. gyűjtőedény használat, díjfizetési kötelezettség szempontjából: egy egységnek kell tekinteni a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet (95) rögzítettek szerinti az üdülő-, illetve lakótelket vagy egy üdülő-, illetve lakóegységet, valamint zártkerti ingatlant;

6. házhoz menő hulladékgyűjtés: a közszolgáltató által megvalósított olyan elkülönített gyűjtés, melynek keretében az e rendeletben meghatározott hulladékfajtákat a közszolgáltató az ingatlanhasználótól átvéve szállítás során is elkülönítetten kezeli;

7. háztartási hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti háztartási hulladék;

8. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti háztartási hulladékhoz hasonló hulladék;

9. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás;

10. hulladéknaptár: azon előre meghatározott ürítési napok jegyzéke, melyeken a vegyes háztartási hulladéknak, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladéknak az ingatlanhasználótól a közszolgáltató általi elszállítása megvalósul;

11. ingatlanhasználó: a hulladékról szóló törvény szerinti ingatlanhasználó;

12. Koordináló szerv: a hulladékról szóló törvény szerinti Koordináló szerv;

13. lakóegység: lakóépület, valamint a jellemzően emberi tartózkodás – különösen pihenés, szállás, munkavégzés – céljára szolgáló építmény, amelyben az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, bérlője, illetve használója hulladékot termelhet;

14. robbanásveszélyes anyag: a hulladékról szóló törvény szerinti robbanásveszélyes anyag;

15. települési hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti települési hulladék;

16. többlethulladék: az ingatlanhasználónál keletkező, a közszolgáltatási szerződés szerinti gyűjtőedény méretét meghaladó háztartási hulladék;

17. tűzveszélyes anyag: a hulladékról szóló törvény szerinti tűzveszélyes anyag;

18. üdülőingatlan: „a helyi adókról” szóló 1990. évi C. törvény 52. § 20. pontjában meghatározott ingatlan;

19. vegyes hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti vegyes hulladék;

20. veszélyes hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék;

21. zöldhulladék: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2.§ (1) bekezdés 4. pontja szerinti zöldhulladék;

22. Edényazonosító matrica: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz igénybe vett szabványos hulladékgyűjtő edény azonosítására szolgáló matrica, mely egy naptári évig érvényes. A matricán fel kell tüntetni legalább a tárgyévet és a szolgáltatási szerződésben feltüntetett edénytérfogatot.


II. Fejezet


A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás


1. A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok


2. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott kötelező közfeladat ellátását biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a közszolgáltatási feladatok ellátása érdekében 2024. június 12. napjáig érvényes közszolgáltatási szerződést kötött a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft-vel.

(3) Csákvár város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási tevékenységet a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft. (a továbbiakban: közszolgáltató) látja el.


3. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terület határa a település közigazgatási területén az 1. mellékletben felsorolt utcákról megközelíthető ingatlanokra terjed ki.


4. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához elsődlegesen igénybe vehető hulladékgazdálkodási létesítmény a Tatabánya, Dubnik-völgy Regionális Hulladékkezelő Központ.


5. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató gondoskodik

a) a szállítóeszközéhez rendszeresített, szabványos és edényazonosító matricával ellátott gyűjtőedényben gyűjtött;        
b) a közszolgáltató által forgalmazott, a közszolgáltató emblémájával ellátott zsákban gyűjtött,
c) lomtalanítás során a közszolgáltató részére átadott, továbbá

d)[1] a közszolgáltatás részeként üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban, és átvételi helyen a közszolgáltató részére átadott.

(2) A közszolgáltató a vegyes hulladéktól elkülönítetten veszi át a

a) a szennyeződéstől mentes papír-, üveg-, műanyag, és fém csomagolási hulladékot,
b) a zöldhulladékot, továbbá
c) a lomhulladékot.

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről és annak változásáról, a hulladék átvételének és elszállításának gyakoriságáról, valamint az ürítési napokról nyomtatott hulladéknaptárban, az ügyfélszolgálatán és az internetes honlapján mindenki számára hozzáférhető módon köteles tájékoztatást nyújtani.


2. Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok


6. §


(1) Az ingatlanhasználó – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot e rendeletben meghatározott módon gyűjteni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe venni, a hulladékot a közszolgáltatónak átadni, és a közszolgáltatásért díjat fizetni.


(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a keletkező hulladék teljes mennyiségére köteles igénybe venni.


(3) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség, amennyiben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a 13. § alapján szünetelteti.


(4) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó abban az esetben köteles a közszolgáltatást igénybe venni, ha gazdálkodó tevékenységével összefüggésben az ingatlanán keletkező települési vegyes hulladék, vagyis a háztartási hulladékhoz hasonló, nem elkülönítetten gyűjtött hulladékának kezeléséről a jogszabályi előírásoknak megfelelő más módon nem gondoskodik. A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a közszolgáltatón kívül másnak is átadhatja az átvevő Ht. előírásai szerinti jogosultságáról való meggyőződését követően.


(5) Ha az ingatlan egyidejűleg gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye, vagy fióktelepe és természetes személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, a háztartási hulladékot és a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott tevékenysége során keletkezett, más módon nem kezelt hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.


(6) Az ingatlanhasználó a 4. § szerinti hulladékgazdálkodási létesítményben külön térítési díj ellenében helyezhet el települési hulladékot.


(7) Az ingatlanhasználó az általa igénybe vehető hulladékgyűjtő udvarban térítésmentesen helyezhet el települési hulladékot az átadás-átvételi előírások betartása mellett.


(8) A közszolgáltató által az ingatlanhasználó részére megküldött edényazonosító matrica hulladékgyűjtő edényre történő felragasztása az ingatlanhasználó kötelessége.


3. A közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti jogviszony


7. §


A közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogviszony

a) a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló szerződés (a továbbiakban: szolgáltatási szerződés) megkötésével vagy

b) a közszolgáltatás ingatlanhasználó részéről történő igénybevételével vagy

c) a közszolgáltatás közszolgáltató által történő igénybevételi lehetőségének biztosításával

jön létre.


8. §


(1) A szolgáltatási szerződés tartalmazza különösen

a) a szerződő felek (a közszolgáltató és az ingatlanhasználó) azonosító adatait,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

c) a teljesítés helyét,

d) az ingatlanhasználó által használt gyűjtőedény űrtartalmát és darabszámát,

e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét,

f) a közszolgáltatási díj mértékét,

g) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját, a díj jogosultját és

h) a szerződés megszűnésének feltételeit.


(2) A szolgáltatási szerződés ingatlanhasználóra vonatkozó tartalmi elemeinek valóságát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.


(3) A 6. § (5) bekezdésében foglalt esetben a gazdálkodó szervezetnek és a természetes személy ingatlanhasználónak külön-külön szolgáltatási szerződést kell kötnie.


(4) Az ingatlanhasználó személyének változása esetén a változást – a változást követő 8 napon belül – a korábbi és az új ingatlanhasználó együttesen köteles bejelenteni a közszolgáltatónak.


9. §


A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogviszony 7. § b) és c) pontja szerinti létrejötte azt jelenti, hogy a közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a szolgáltatást felajánlja úgy, hogy rendelkezésre áll a közszolgáltatás teljesítésére azáltal, hogy a megjelölt ürítési napokon megkísérli a hulladék átvételét és elszállítását.


4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj


10. §


(1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) köteles fizetni.


(2) A közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv által kiállított számla ellenében, a Koordináló szerv részére kell megfizetni.


(3) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat számla ellenében, a Koordináló szerv jogszabályban meghatározott számlázási ütemezése szerint köteles megfizetni.


(4) A 8. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bejelentésig terjedő időszakra a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség a régi és az új ingatlanhasználót egyetemlegesen terheli.


11. §


Az Önkormányzat az ingatlanhasználó részére a közszolgáltatási díj fizetésére vonatkozóan nem állapít meg kedvezményt.


12. §


A közszolgáltatási díj megfizetésével 30 napon túl késedelembe esett ingatlanhasználó esetében a közszolgáltató a 25. § szerinti házhoz menő lomtalanítást a díjhátralék kiegyenlítéséig megtagadhatja.


5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltetése, az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályok


13. §


(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltethető, amennyiben

a) az ingatlanon legalább egybefüggő 90 napig senki nem tartózkodik vagy

b) az ingatlan beépítetlen

és az ingatlanon hulladék sem keletkezik.


(2) A szüneteltetés feltétele, hogy a szüneteltetést kérő az ingatlanra vonatkozó érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezzen.


(3) A szüneteltetés iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a közszolgáltatóhoz. A formanyomtatványhoz csatolni kell a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot, és – amennyiben az ingatlanhasználó rendelkezésére áll – a szüneteltetés (1) bekezdésben meghatározott feltételeit igazoló további okiratokat is. Az ingatlan lakatlan, beépítetlen tényét, üdülő, valamint üdülőként használt jellegét a kérelmező ingatlanhasználónak kell igazolnia, a települési önkormányzat által kiállított erre vonatkozó igazolás alapján.


(4) A szüneteltetés (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeinek igazolása esetén a szüneteltetés joghatásai a kérelem benyújtásának napjával – vagy amennyiben a kérelmező a kérelmében a kérelem benyújtását követő napot jelöl meg, akkor a kérelemben megjelölt nappal – állnak be.


(5) A közszolgáltatás legfeljebb 6 hónapra szüneteltethető, és a szüneteltetés iránti kérelem korlátlan alkalommal megismételhető.


(6) A szüneteltetés fennállása alatt bekövetkező, a szüneteltetést érintő bármely változást a kérelmező ingatlanhasználó köteles a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül a közszolgáltatónál bejelenteni.


(7) Az üdülőingatlan vagy zártkerti ingatlan ingatlanhasználója április 1. és szeptember 30. közötti időszakban köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a díjfizetési kötelezettsége is ezen időszak alatt áll fenn. Ezen időszakban a szolgáltatás szüneteltetésére nincs lehetőség.


(8) Ha az üdülőingatlan ingatlanhasználója egész évben életvitelszerűen tartózkodik az ingatlanban, úgy kérelmére egész évben jogosult a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére. Ez esetben köteles a 7. § a) pontja szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony módosítása után az egész évre vonatkozó díjat megfizetni.


(9) Amennyiben az ingatlanhasználó az üdülőként nyilvántartott ingatlanát egész évben használja, a Közszolgáltatótól 15 napon belül írásban kérheti a közszolgáltatási jogviszony aktuális módosítását.


6. A vegyes hulladék gyűjtésére, szállítására és kezelésére vonatkozó szabályok


14. §


(1) A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtésére

a) 60 literes,

b) 80 literes,

c) 120 literes,

d) 240 literes,

e) 770 literes, valamint

f) 1 100 literes

gyűjtőedényt rendszeresít.


(2) A Közszolgáltató a Korm. rendelet 7. § -a szerinti formában köteles az ingatlanhasználó számára a gyűjtőedények közti választási lehetőséget biztosítani. A választási lehetőségről történő tájékoztatás a Közszolgáltató weblapján, illetve az ügyfélszolgálati irodában kifüggesztett írásbeli tájékoztató kifüggesztésével is teljesíthető.


(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott minimálisan igénybe vehető gyűjtőedény a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználót illeti meg.
A díjszabás alkalmazásának feltétele a gyűjtőedény megléte. Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti gyűjtőedény használatáról az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyűjtőedény használatára való áttérést a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a közszolgáltató részére bejelenteni.


(4) A gyűjtőedény nagyságát és darabszámát a keletkező hulladék mennyisége és az ürítési gyakoriság alapján a közszolgáltató határozza meg figyelembe véve, hogy

a) társasház és lakásszövetkezet ingatlanhasználó esetén közös gyűjtőedényt kell használni,  

b) gazdálkodó szervezet működési egységenként (albetétenként) az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti hulladékgyűjtő edényt használhatja.


(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közös gyűjtőedény méretét lakóegységenként heti minimum 80 liter edénytérfogat figyelembevételével kell kiszámítani, és a számítás eredményét az (1) bekezdésben rögzített űrtartalomnak megfelelően felfelé kell kerekíteni.


(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti számítás eredménye az (1) bekezdés f) pontja szerinti űrtartalmat meghaladja, a gyűjtőedények méretét, darabszámát és az ürítési gyakoriságot az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott gyűjtőedények kombinációjával kell meghatározni.


(7) A közszolgáltató – erre irányuló kérelem esetén – bérleti díj ellenében gyűjtőedényt biztosít az ingatlanhasználó számára. A bérleti szerződést írásba kell foglalni.


15. §


A közszolgáltató a hulladékgyűjtő edény azonosítását matricával végzi. A közszolgáltató a tárgyidőszakot megelőzően díjmentesen eljuttatja az ingatlanhasználó részére az edényazonosító matricát. Amennyiben az ingatlanhasználó nem kap matricát vagy a számára megküldött matricát elveszti, köteles jelezni a közszolgáltató ügyfélszolgálatán. Közszolgáltató a matricát díjmentesen pótolja.


16. §


(1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az ingatlan területén belül köteles elhelyezni.


(2) A gyűjtőedény közterületen történő tartós elhelyezése esetén a közszolgáltató, a közszolgáltatást igénybevevő, valamint a Polgármesteri Hivatal előzetes egyeztetése alapján történik a gyűjtőedény helyének kijelölése.


(3) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény és a gyűjtőedény tárolására szolgáló hely és annak környezete tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint – a 18. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – a gyűjtőedényből kiszóródott hulladék összegyűjtéséről.


17. §


(1) A hulladékot a gyűjtőedénybe tömörítés nélkül kell elhelyezni. Amennyiben a gyűjtőedényt a benne lévő hulladék összetömörítése vagy befagyása miatt nem lehet kiüríteni, a gyűjtőedényt az ingatlanhasználó köteles üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.


(2) Tilos a gyűjtőedénybe

a) folyékony anyagot,

b) tűzveszélyes anyagot,

c) robbanásveszélyes anyagot,

d) állati tetemet,

e) építési-bontási törmeléket vagy

f) veszélyes hulladékot

elhelyezni.


(3) A hulladékgyűjtő edény méretét meghaladó többlethulladékot a közszolgáltató által forgalmazott, a közszolgáltató emblémájával ellátott hulladékgyűjtő zsákban kell a gyűjtőedény mellé elhelyezni.


(4) A (3) bekezdésnek megfelelő többlethulladék korlátlan mennyiségben és alkalommal helyezhető el a gyűjtőedény mellé.


(5) A közszolgáltató a (3) bekezdésnek meg nem felelően elhelyezett többlethulladék elszállítását megtagadhatja.


(6) A közszolgáltató az edényazonosító matricával ellátott gyűjtőedényekből szállítja el a hulladékot. Az azonosító matrica nélküli gyűjtőedény ürítését a közszolgáltató megtagadhatja. Amennyiben a szolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlanhasználó az edényazonosító matricát pótolja, a közszolgáltató köteles a matrica hiánya miatti többlethulladékot elszállítani. A többlethulladékot a gyűjtőedény mellé, az ingatlanhasználó által biztosított zsákban kell kihelyezni.


18. §


(1) A közszolgáltató

a) családi házas lakóterületen heti minimum egy,

b) tömbházas lakóterületen heti minimum két

alkalommal történő gyűjtést biztosít.


(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt és a 17. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igénybe vett hulladékgyűjtő zsákot a hulladék elszállítása céljából közterületre, a szállítást végző gépjárművel megközelíthető és ürítésére alkalmas helyre kitenni.


(3) A hulladék kiszóródása és a közterület szennyezésének elkerülése érdekében az edény fedelét zárva, a hulladékgyűjtő zsákot bekötve kell a közterületre kihelyezni. Amennyiben a hulladék térfogata meghaladja az edény térfogatát, a közszolgáltató a többlet hulladék elszállítását megtagadhatja úgy, hogy a többlet hulladékot a kiürített hulladékgyűjtőbe visszahelyezi.


(4) A közterületre szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során keletkezett szennyeződés eltakarításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.


(5) A gyűjtőedényt – a 17. § (2) bekezdése kivételével – a szállítást megelőző napon 18 óra és a szállítás napján reggel 6 óra között kell a közterületre kihelyezni. A kiürített gyűtőedényt a szállítás napján a közterületről be kell vinni.


7. A papír-, a műanyag-, a fém- és az üveghulladék elkülönített gyűjtése


19. §


A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtést

a) házhoz menő gyűjtés formájában, valamint

b) [2], hulladékgyűjtő udvar, illetve a hulladékkezelő létesítmény működtetésével

biztosítja.


20. §


(1) Családi házas lakóterületen a közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés biztosítása érdekében házhoz menő gyűjtést alakít ki.


[3]


(3) Az (1) - (2) bekezdés szerinti elkülönített hulladékgyűjtés során a papír, a műanyag és a fém elkülönített gyűjtése biztosított.


(4) Az üveghulladékok elkülönített gyűjtésére a közszolgáltató a település közigazgatási területén házhoz menő gyűjtést végez legalább negyedéves gyakorisággal.


[4](5) A házhoz menő gyűjtés esetén a gyűjtőedénybe, valamint zsákba kizárólag a közszolgáltató tájékoztatójában megjelölt összetételű és fajtájú hulladék helyezhető el.


(6) Családi házas lakóterületen az elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló edény méretét meghaladó papír-, műanyag- vagy fémhulladék áttetsző zsákban, korlátlan mennyiségben helyezhető el a gyűjtőedény mellé.


[5]


21. §


A 15. – 16. §-ban, a 17.§ (1) – (2) bekezdésében, és a 18. § (2) – (5) bekezdésében foglaltakat az elkülönített hulladékgyűjtés esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.


22. §


(1) Amennyiben az ingatlanhasználó nem az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint különíti el a hulladékot a gyűjtőedényben/zsákban, a közszolgáltató dokumentálja az elkülönített gyűjtés szabályainak megsértését, és az ingatlanhasználót írásban, igazolható módon felszólítja az elkülönített gyűjtés szabályainak jövőbeni betartására.


 (2) Amennyiben az ingatlanhasználó az elkülönített gyűjtés szabályait a közszolgáltató (1) bekezdés szerinti felszólítását követően egy éven belül ismételten megsérti, a közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés szabályainak megsértésével kapcsolatban keletkezett dokumentumokat hulladékgazdálkodási bírság kiszabása érdekében megküldi a Jegyző számára.


(3) A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Bírságrendelet) foglalt szabályokat kell alkalmazni.


23. §


A közszolgáltató a nyomtatott hulladéknaptárban, az ügyfélszolgálatán és az internetes honlapján mindenki számára hozzáférhető módon tájékoztatást nyújt a hulladék elkülönített gyűjtésének, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállításának rendjéről, időpontjáról, módjáról és feltételeiről.


8. Zöldhulladék elkülönített gyűjtése


24. §


(1) Családi házas lakóterületen a természetes személy ingatlanhasználó az ingatlanán vagy az ingatlana előtt keletkezett zöldhulladékot a közszolgáltató által történő elszállítás érdekében az ingatlanhasználó által beszerzett, legfeljebb 110 literes, lehetőség szerint áttetsző hulladékgyűjtő zsákban, vagy legfeljebb 50 cm átmérőjű és 70 cm hosszú kötegben jogosult a közszolgáltatónak a (2) bekezdésben foglaltak szerint külön díj fizetése nélkül átadni. A közszolgáltató a zöldhulladék gyűjtése során matricás azonosító rendszert alkalmaz, melyhez a közszolgáltató ingatlanonként biztosítja a zöldhulladék matricát.


(2) A természetes személy ingatlanhasználó a közszolgáltató által díjmentesen biztosított matricával ellátott zsákban vagy kötegelve jogosult a zöldhulladékot átadni elszállításra.


(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, díjmentesen átadható mennyiséget meghaladó zöldhulladék gyűjtésére tetszőleges, lehetőség szerint átlátszó és maximum 110 literes zsákot kell igénybe venni, melyre a közszolgáltatótól külön díj ellenében megvásárolt matricát kell ragasztani.


(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint gyűjtött zöldhulladékot a közszolgáltató a hulladéknaptárban megjelölt időpontokban szállítja el.


(5) A zöldhulladékot tartalmazó zsákot vagy köteget a szállítást megelőző napon 18 óra és a szállítás napján reggel 6 óra között kell a közterületre, a szállítást végző gépjárművel megközelíthető és felvételre alkalmas helyre kitenni.


(6) A közszolgáltató minden év január 01. napja és január 31. napja között az általa meghatározott és közzétett módon gondoskodik a hulladékká vált fenyőfák elszállításáról.


9. A lomtalanításra vonatkozó rendelkezések


25. §


(1) A Közszolgáltató a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezi meg.


(2) Az ingatlanhasználó naptári évente egy alkalommal térítésmentesen jogosult a háztartásában keletkező legfeljebb 3 m3 lomhulladék elszállíttatására.


(3) Térítésköteles a lomhulladék szállítása

a) évente egy alkalmat meghaladóan,

b) közszolgáltatási díjhátralék fennállásakor, valamint

c) 3 m3-t meghaladó lomhulladék elszállíttatása esetén.


(4) A lomhulladék elszállítására a közszolgáltatónál történő előzetes bejelentést és időpont-egyeztetést követően kerül sor, mely során a közszolgáltató által felajánlott időpontokból választhat az ingatlanhasználó. A lomtalanítást a közszolgáltató egész évben végzi, de a járattervbe illesztés miatt a bejelentkezés minden év január 2. és szeptember 30. között lehetséges. Későbbi megkeresés esetén már csak felszabaduló időpont esetén biztosított a szolgáltatás igénybevétele. Az adott évben fel nem használt szolgáltatás a következő évre nem vihető át.


(5) A lomtalanítás nem terjed ki

a) a veszélyes hulladékra,

b) az építési-bontási hulladékra,

c) a zöldhulladékra,

d) az 50 kg-nál nagyobb tömegű vagy a bármely irányban 2 métert meghaladó méretű hulladékra,

e) a bontott jármű karosszériájára, és

f) a gumiköpenyre.


10. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések


26. §

(1) A Közszolgáltató és a Koordináló szerv az ügyfélszolgálati feladatainak ellátása, a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a közszolgáltatás nyújtása céljából jogosult kezelni az ingatlanhasználónak a Ht. 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat. Az adatkezelés célja a Közszolgáltató és a Koordináló szerv szükséges adatok kezelése.


(2) A Közszolgáltató és a Koordináló szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokat – amennyiben e rendelet kivételt nem tesz – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony a 7.§. szerinti létrejöttének időpontjától a közszolgáltatási jogviszony megszűnésének időpontjáig kezeli.


(3) A (2) bekezdéssel ellentétben, amennyiben az ingatlantulajdonosnak a közszolgáltatási jogviszony megszűnésének időpontjában a közszolgáltatóval szemben, közszolgáltatási díjhátraléka áll fenn, a közszolgáltató és a Koordináló szerv az adatokat a hátralék, valamint a késedelmi kamat és a felmerült költségek összegének megtérüléséig, de legkésőbb a Ht. 52. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig tartja nyilván és kezeli.


(4) A Közszolgáltató és a Koordináló szerv belső szabályzatában köteles megteremteni és fenntartani az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodni az adatok biztonságáról, meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.


(5) Az adatkezelést a Közszolgáltató és a Koordináló szerv azon munkavállalói végzik, akiknek az adatkezelés és feldolgozás és nyilvántartás a munkaköri feladatai közé tartozik. Az adatkezelést végzők e tevékenységüket úgy folytatják, hogy az adatokhoz az arra jogosulatlan személyek ne férjenek hozzá, ne ismerhessék meg.


(6) A Közszolgáltató és a Koordináló szerv az általa kezelt adatokat nyilvánosságra nem hozhatja, az ügyfélszolgálati feladatainak ellátásán, a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségén túl más célra fel nem használhatja.


III. Fejezet


Hatósági ellenőrzés


27. §


(1) A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását a Jegyző rendszeresen ellenőrzi.


(2) A Jegyző a Bírságrendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott cselekmények esetében hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.




IV. fejezet


Záró rendelkezések


28. §


(1) Ez a rendelet 2019. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 16/2015. (VII.29.) önkormányzati rendelet.

[1]

A rendelet szövegét az 5/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020. február 1-től

[2]

Hatályon kívül helyezte az 5/2020 (I.30) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2020. február 1-től

[3]

Hatályon kívül helyezte az 5/2020 (I.30) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2020. február 1-től

[4]

A rendelet szövegét az 5/2020 (I.30) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020. február 1-től

[5]

Hatályon kívül helyezte az 5/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet 3 §-a. Hatálytalan: 2020. február 1-től