Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2017. 01. 01- 2017. 12. 31

Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2017.01.01.

Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdésében és 45. §-ban kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 35. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A helyi adók köre

1. § Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat illetékességi területén az következő helyi adókat vezeti be:

a) Építményadó

b) Idegenforgalmi adó

c) Helyi iparűzési adó,

d) Magánszemély kommunális adója

2. Építményadó

2. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

3. § Az adó évi mértéke: 500,- Ft/m2

4. § (1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól a nem vállalkozói üzleti célt szolgáló

a) a (a továbbiakban: Htv.) 52. § 8. pontja szerinti lakás

b) a Htv. 52. § 20 pontja szerinti üdülő

c) a Htv. 52. § 50. pontja szerinti melléképület és melléképületrész

d) a Htv. 52. § 48. pontja szerinti, a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló.

(2) Az adó kedvezménye a nem vállalkozói üzleti célt szolgáló, külterületi építmény esetében 100,- Ft/m2.

3. Idegenforgalmi adó

5. § Az adó alapja a Htv. 30. § (1) bekezdés a) pontja szerint személyenként a megkezdett vendégéjszakák száma.

6. § Az adó mértéke személyenként és megkezdett vendégéjszakánként 300,- Ft.

7. § Mentes az idegenforgalmi adó alól a 70. életévét betöltött magánszemély.

4. Helyi iparűzési adó

8. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke a Htv. szerinti adóalap 1,8%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. § (2) bekezdése szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 3.000,- Ft.

9. § (1) Mentes az adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek az adóévben a Htv. 39. § (1) bekezdés, és a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított vállalkozási szintű adóalapja a 250.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(2) Amennyiben az adó alapja az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meghaladja, az egész adóalap adóköteles.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(4) A kedvezményezett az adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(5) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – e rendelet 1. mellékletben foglaltak szerint nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(6) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

(7) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(8) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(9) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.

(10) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

5. Magánszemély kommunális adója

10. § (1) Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 12. §-ában, valamint a Htv. 18. §-ában meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

(2) Az adó évi mértéke a Htv. 11. §-ban és a Htv. 17. §-ban meghatározott adótárgyanként és lakásbérleti jogonként 12.000,- Ft.

11. § Mentes az adófizetési kötelezettség alól

a) a 3 vagy több 18 éven aluli személyt eltartó, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (3) bekezdés szerinti öregségi teljes nyugdíj legkevesebb összegének kétszeresét el nem érő egy főre jutó jövedelmű család lakóhelyéül szolgáló adótárgy,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (3) bekezdés szerinti öregségi teljes nyugdíj legkevesebb összegének kétszeresét el nem érő jövedelmű és egyedül élő és a 70. életévét az adóévet megelőző évben betöltött magánszemély adóalany lakóhelyéül szolgáló adótárgya,

c) az az épület, amely építményadó fizetésére kötelezett,

d) a telek.

12. § Az életvitelszerű tartózkodására szolgáló adótárgyára tekintettel a 10. § alapján megállapított adóból 50% kedvezmény illeti meg az adóalanyt minden második és további adótárgyára vonatkozóan.

6. Egyéb rendelkezések

13. § (1) E rendelet alapján megállapított adónemekben feltárt és beszedett adóhiányból az adóhatóság adóügyi feladatait ellátó köztisztviselői részesülnek.

(2) A juttatás mértéke a feltárt és beszedett adóhiány 20%-a és a beszedett adóbírság 50%-a.

14. § (1) E rendelet alkalmazásában életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen – az év február 1. napja és november 30. napja között – életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, például rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, és ide tér haza, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, mint például az étkezés, főzés, mosás, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként, levelezési címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(2) Az adóhatóság a életvitelszerű tartózkodásra tett nyilatkozat valóságtartalmát megvizsgálja, szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Megvizsgálja a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás, és az életvitelszerűség arányosságát. Összeveti, hogy

a) a dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák miként tartalmazzák az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási, számlázási, levelezési címet

b) a számlázási, levelezési cím mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (részszámla, elszámoló számla)

7. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a 2017. január 1-jén lép hatályba.

16. § Hatályát veszti Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 24/2015. (X. 28.) és az azt módosító 8/2016. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.