Úrhida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete

Úrhida Község Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 12. 01

Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések


  1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Úrhida Község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)


(2) Az önkormányzati testület megnevezése: Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testülete.


(3) Az Önkormányzat

a) székhelye, pontos címe: 8142 Úrhida, Kossuth Lajos utca 66.  

b) működési területe: Úrhida Község közigazgatási területe,

c) törzsszáma: 364384

d) adószáma: 15364380-2-07

e) KSH statisztikai számjele: 15364380-8411-321-07

f) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 11736006-15364380-00000000


(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal

a) megnevezése: Úrhidai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal),

b) székhelye: 8142 Úrhida, Kossuth Lajos utca 66.


(5) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a Pénzügyi Bizottság,

c) a Szociális Bizottság,

d) az Ügyrendi Bizottság,

e) a Kulturális Bizottság

f) a Közös Önkormányzati Hivatal,

g) a jegyző,

h) az önkormányzat tagságával működő alábbi társulások:

ha) a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás,

hb) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,

hd) a Sárrét Kistáj Önkormányzati Társulás.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései



2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testületének Úrhida Község címeréről és zászlajáról, lobogójáról és használatuk rendjéről szóló 9/2009. (VI.25.) önkormányzati rendelete tartalmazza.


(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.


3. § A  helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az Úrhida Község Önkormányzat képviselő-testületnek a Díszpolgári cím, kitüntetések adományozásáról szóló 27/2015. (XII. 21.) önkormányzati rendelete határozza meg.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok


4. § Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.


5. § Az önkormányzat testvértelepülése: Marosludas (Románia)

4. Önkormányzati bélyegző


6. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, az aljegyző bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.


7. § (1) Az Önkormányzat pecsétjének körirata: Úrhida Község Önkormányzat.


(2) A polgármester és a jegyző, az aljegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjének körirata:


a) Úrhida Község Polgármestere,

b) Úrhida Község  Önkormányzat,

c) Úrhidai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

d) Úrhidai Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője.


8. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre


a)  a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,

b)  az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

c)  az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton

d) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon.


9. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni

a) a képviselő-testület és bizottság meghívóján,

b) a képviselő-testület és bizottsága határozatán,

c) a képviselőt-testület és bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,

d) önkormányzati rendeleten

a kiadmányozó neve mellett az aláírás hitelesítésére.


10. § Az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bélyegző a polgármester, az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.


11. §  A jegyző, az aljegyző bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.


12. §  A jegyző gondoskodik a 5.§-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás


13. §  (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezése minősül.


(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.urhida.hu elnevezésű honlapon történik.


 (3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.


14. §   A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.


15. §  (1) A zárt ülés dokumentumainak - beleértve az ülésről készült hangfelvételt is - a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.


(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.


(3) Zárt ülés esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 52. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosságot a jelen rendelet 12. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.


16. §  (1)     A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.


(2)     A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.


(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg. Az ülést megelőzően írásban benyújtott nyilatkozatot mellékletként az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, az ülésen tett szóbeli nyilatkozatot az ülés jegyzőkönyvébe kell rögzíteni.

6. Együttműködés a lakossággal


17. §  (1)     A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.


(2)     A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és bizottsága ülésén.


(3) A képviselő-testület és a bizottságai ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg  a következő társadalmi szervezeteket:


a) Úrhidáért Kulturális és Szabadidős Egyesület

b) Úrhidai Polgárőrség

c) Úrhidai Nyugdíjas Egyesület

d) Barátság Klub

e) Szittya Sárrét Vidéki Lovas Egyesület

f) Úrhidai Lovas Egyesület

g) So To Karate Kan Közhasznú Sport Egyesület


(4)     A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:


a)  a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b)  a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési     tervek véleményeztetése,

c)  a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.


18. § (1) A képviselők fogadó óráinak megtartására minden  hónap második hetének szerdai napján 16.00 órától 17.00 óráig terjedő időtartamban a Civilház áll rendelkezésre. A képviselői fogadó órák lebonyolításához szükséges feltételeket a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.


(2) A képviselő a fogadóóráját a (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző 6. nap 10,00 óráig jelenti be írásban a Polgármesteri Hivatalnak, mely a fogadóóráról a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján történő közzététellel értesíti a lakosságot.





7. Együttműködés egyéb szervekkel


19. §  (1)     A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási (államigazgatási) és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.


(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.


(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

II. Fejezet


8. Az önkormányzat feladata, hatásköre


20. § A képviselő-testület Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt  - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.


21. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 1. melléklete tartalmazza.


(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.


(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.


22. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. függelék tartalmazza.


III. Fejezet

9. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása


23. § (1) A képviselő-testület 7 főből áll.


(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.


24. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart.



10.  A képviselő-testület alakuló ülése


25. § (1)   A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.


 (2)     Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.


(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.


26. §Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:


a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,

b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása,

c) egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása,

d) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

e) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

f) a Polgármesteri program ismertetése,

g) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

h) Szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,

i) alpolgármester megválasztása,

j) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

k) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

l) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

m)  a képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

n) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

o) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,

p) az önkormányzat társulásokban történő képviseletéről döntés,

q) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

r) tájékoztatás a képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokról,

s) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

t) az alakuló ülés bezárása.


27. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.


28. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a helyi választási bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettejük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.




11. A képviselő-testület rendes ülése


29. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább tíz alkalommal tart rendes ülést.


(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.


(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja.


(4) A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 17.00 óra. Ha a napirendi pontok tárgyalása 20.00 óráig nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozata alapján az ülés félbeszakítható.  Az ily módon félbeszakított ülés le nem tárgyalt napirendi pontjainak megtárgyalására szolgáló új ülés időpontjáról a képviselő-testület a félbeszakítás tárgyában hozott határozatában dönt. Az így megtartott ülést a félbeszakított ülés időpontját követő legkésőbb 3 munkanapon belül meg kell tartani, mely új ülésnek minősül.

12. Munkaterv


30. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.


(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.


(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:


a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselők,

c) az önkormányzati bizottságok,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a település országgyűlési képviselője,

g) a kormányhivatal vezetője.


(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.


31. § (1) A munkaterv tartalmazza  a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontját és napirendjeit, továbbá az előterjesztő megjelölését, és az előzetes véleményezésben részt vevő bizottságok megnevezését.


(2) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.




13. A képviselő-testület rendkívüli ülése


32. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.


(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában  meghatározott esetben

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.


(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.


(4)  A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.


33. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.


(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.


34. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.


35. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

14. Közmeghallgatás


36. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.   


37. § (1)  A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.


(2)  A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása


38. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. 

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.


(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.


(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.


39. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:


a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat, vagy

d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,

e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.


40. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.


(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.


(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.


41. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt - a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának nevét, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.


42. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) a rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések,

b) a napirend témájához kapcsolódó meghívottak részvételével zajló előterjesztések,

c) sorrendben azok az előterjesztések, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak.


43. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket fő szabályként elektronikus kézbesítés útján kell a képviselők részére megküldeni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal. Amennyiben valamelyik képviselő ezt írásban kifejezetten kéri, akkor részére a meghívót és az előterjesztéseket postai úton kell kézbesíteni.


(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját és az előterjesztéseket kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.


(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót meg kell küldeni


a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) az aljegyzőnek,

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek a feladatkörükbe tartozó, valamint a feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalásakor,

e) egyéb, a településen működő, vagy más a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, gazdasági vagy társadalmi szervezet képviselőjének,

f) az illetékes járási hivatal vezetőjének,

g) mindazoknak, akiknek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.


44. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt és az aljegyzőt,

b) tevékenységi körükben a 43. § (3) bekezdés d) - g) pontjában meghatározottakat.

16. A képviselő-testület ülésének rendje


45. §A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:


a) az ülés megnyitása,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) javaslattétel 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő képviselő személyére,

d) javaslattétel a nyilvános, a zárt ülés napirendi pontjaira,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,

ee) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) az ülés rendjének fenntartása,

g) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,

h) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

i) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

j) tárgyalási szünet elrendelése,

k) napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,

l) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

m) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

n) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,

o) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

p) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

q) az ülés bezárása.

46. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


47. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.


48. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.


49. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.


50.§ A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.


51. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.


(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.


(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


52. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

17. Határozatképesség


53.  § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.


 (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.


(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

a) amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,

b) amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.


(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

18. Jegyzőkönyv-hitelesítő


54. §  (1)     A jegyzőkönyv hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2)     Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, aki a Közös Önkormányzati Hivatal által elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - áttekinti és aláírja.


55. § Egy fő jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester, a levezető elnök a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A személyekről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

19. Napirend


56. §  (1)     A polgármester, levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.


(2)     A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

20. Előterjesztések, indítványok


57. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

a) rendelettervezet,

b) határozati javaslat.


(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,

e)  a jegyző,

f) az aljegyző,

g) a 15. § (3) bekezdésében nevesített civil szervezet.


(3) Kizárólag írásban nyújtható be

a) rendeletalkotás,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kezdeményezése

tárgykörökben előterjesztés.


58. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: 


a) az előterjesztés tárgyát,

b) a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) az előterjesztés készítőjének nevét,

d) a tényállást,

e) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,

f) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

g) az előterjesztő megnevezését,

h) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,

i) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,

j) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,

k) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét,

l) véleményező bizottságok, szervezetek megnevezését, s amennyiben már rendelkezésre áll az előterjesztésre vonatkozó álláspontjukat.


 (2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.


(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.


59. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:


a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,

b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,

c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és

d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.


60. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.


(2) A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.


61. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén ügyrendi javaslatként fel kell venni a napirendi pontok közé.


(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor. 


(3) A sürgősségi indítvány felvételében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt. 


(4) Sürgősségi indítványt szóban is elő lehet terjeszteni, de az előterjesztő részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét.


62. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.


(2) A döntési javaslat:

a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,

b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,

c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és

d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot tartalmazza.

21. Határozathozatal


63. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.


(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.


(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.


(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.


(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.





22. A szavazás


64. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


65. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:


a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.


(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.


66. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:


a) gazdasági program elfogadása,

b) polgármester elleni kereset benyújtása,

c) az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,

d) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

e) helyi népszavazás,

f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,

g) közfeladat önkéntes vállalása,

h) rendkívüli közmeghallgatás elrendelése,

i) érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.


67. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.


68.  § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester vagy

c) a képviselő-testület valamely bizottságának elnöke

kezdeményezi.


(2) Név szerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomattal látja el.


69. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.


(2) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló ad hoc bizottság vesz részt. A bizottság 3 képviselő tagból áll.


70. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján közreműködik.


(2)     A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.


(3)       A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.


(4) A Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.


(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.


71. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:


a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy

b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget. 


(2) Érvényes a szavazat, ha:


a) a Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és

b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,

c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel. 


(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:


a) a szavazás időpontját, helyszínét,

b) a Bizottság tagjainak nevét, aláírását,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,

d)  a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,

e) a szavazólapot átvett képviselők számát,

f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,

g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.

h) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – a jegyzőkönyv mellékletét képezik.


72. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek.


(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.


(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.


23. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye


73. § Amennyiben a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, első alkalommal a polgármester – a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke figyelmezteti.

24. Az önkormányzati rendelet


74. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a tárgy szerint illetékes bizottság

c) a polgármester

d) az alpolgármester

e) a jegyző.


(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott módon hirdeti ki, és  az Önkormányzat 11. § (2) bekezdésében nevesített honlapján is közzéteszi. 


75. § (1)  A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 15/2019. (III. f13.) IM rendelet (továbbiakban: IM Rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.


(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.


(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.


(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

25. Az önkormányzati határozat


76. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:


a) a képviselő,

b) a tárgy szerint illetékes bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző.


 (2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


77. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése az IM rendelet 15. § -ában foglaltak szerint történik.


(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.


(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.

26. A jegyzőkönyv


78. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:


a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,

b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az önkormányzati bélyegző lenyomatát.


(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.


(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több mint fele kezdeményezi.


(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.


(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.


79. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen tárolni.


80. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell


a)a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot.

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

 f) a név szerinti vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.


(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Amennyiben a testületi ülésen a jegyző akadályoztatása miatt az aljegyző vesz részt, a jegyzőkönyvet – mint jegyzőkönyv tartalmáért felelős – az aljegyző is aláírja.


81. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.


(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Könyvtárban őrzött példány átadásával lehet megtekinteni.


(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet


27. Az önkormányzati képviselő


82. § A képviselőt -  e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.


 83. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni.


84. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:


a) betegség,

b) kórházi ellátás,

c) közlekedési akadály,

d) időjárási akadály,

e) a külszolgálat.

f) a szabadság,

g) a munkahelyi elfoglaltság,

h) külföldi tartózkodás.


85. § A képviselők névsorát a 2. függelék tartalmazza.

28. A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok működése


86. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.


87. §  (1) A képviselő-testület  Ügyrendi Bizottságot, Pénzügyi Bizottságot, Szociális Bizottságot és Kulturális Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő, a többi bizottság tagjainak száma 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő.


 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.


 (3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.


(4) A bizottságok ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.


88. § (1)  A bizottság szükség szerint ülésezik.


(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a munkaterv szerint - hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.


(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni


a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.


(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.


(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek meg kell küldeni.


(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz a 44. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljuttatni.


(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó.


(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.


(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.


(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.


(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint kell elkészíteni és őrizni, azzal, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy tag írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az elnök által megbízott bizottsági tag képviselő – együttes akadályoztatás esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, úgy a jegyzőkönyv aláírása az összehívó bizottsági tag vagy a korelnök feladata.  


89.  § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.


90. § A bizottság feladatköreit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


91. § A bizottság átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklete tartalmazza.

30. A polgármester


92. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.


93. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl


a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak.


(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:


a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.


(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:


a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,

b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,

c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,

d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.


(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben


a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy az ily módon benyújtott pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg

b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről, egyéb nyilatkozat megtételéről.


 (5) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklete tartalmazza.


94. § 1 A polgármester hetente,  hétfői napokon 14:00-16:00 óra között tart fogadóórát.


95. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.


96.  § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként két alkalommal, július és november hónapban értékeli, és ennek kapcsán tárgyalja jutalmazását is.

31. Az alpolgármester


97. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el. 

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester hetente, hétfői napokon 14:00-16:00 óra között fogadóórát tart. 

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

32. A jegyző, aljegyző


98. § A jegyző az Mötv. 81. § (3)  bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:


a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.


99.§ (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1)  bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.


(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt, jegyzői képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő látja el.

33. A képviselő-testület hivatala


100. § (1) A Polgármesteri Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi.


(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a 4. melléklet tartalmazza.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

34. Az önkormányzat társulásai


101. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:


a) a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás,

b) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,

c) a Sárrét-Kistáj Önkormányzati Társulás.


(2) Az önkormányzati társulásokra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

35. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai


102. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.


(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.


(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat alpolgármestere vezeti.


(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.


(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat, és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.


(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.


(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.


(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

V. Fejezet

Záró rendelkezések


103 . § (1) Ez a rendelet 2019. december 1-én lép hatályba.


(2) Hatályát veszti Úrhida Község Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014. (XI.27.)  önkormányzati rendelete.

                       


Bognár József                                                                               dr. Boda Zsuzsanna

 polgármester                                                                                       jegyző