Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (XII.7.) önkormányzati rendelete

Szántód Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról,,

Hatályos: 2019. 02. 05

Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (XII.7.) önkormányzati rendelete

Szántód Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról1,2,3

2019.02.05.

Szántód község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. §-ának (1) bekezdése és a 16. §. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXIII. Tv. (továbbiakban Étv.) 13. §.(1) bekezdése alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (továbbiakban: BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban BTSZ) szóló 2000. évi CXII. számú törvényre is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A szabályozási terv és a szabályozási terv hatálya

(1) A rendelet hatálya Szántód község közigazgatási területére terjed ki és az SZT-1 jelű M=1:4.000 méretarányú külterületi és az SZT-2.1, SZT-2.2 jelű M=1: 2000 méretarányú belterületi szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályozás kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyeket a szabályozási tervlapok jelmagyarázata sorol fel.

(3) A kötelező jellegű szabályozási elemek módosítására csak a településrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során kerülhet sor.

(4) Kötelező szabályozási elemek:

A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal

Szabályozási szélesség

Övezeti határ

- A területfelhasználási és övezeti besorolás

- Funkcionális korlátozások

- Övezeti előírások, ezen belül:

- beépítési mód

- megengedett legnagyobb beépítettség

- a telekre vonatkozó legkisebb telekterület, szélesség, mélység, zöldterület

- a megengedett építménymagasság

- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások

- Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely

- Kötelező építési vonal

- A közművesítés előírásai

- Környezetvédelmi előírások.

(5) Ha a telek beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő építmény felújítható, átalakítható, tetőtere beépíthető, de sem a beépítettség mértéke, sem építménymagassága nem növelhető.

(6) Ha a telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb általános érvényű és helyi építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) teljesülnek.

(7) Ha a telek beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az építmény(ek) csak az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, a telekre vonatkozó egyéb általános érvényű és helyi építési előírások betartása mellett.

(8) Ha a telek jelenlegi építményeinek építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítményekre külön számított építménymagasság az előírt értéket nem haladhatja meg.

(9) A település közigazgatási területén az építmények legmagasabb építményszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságot és terepcsatlakozás feletti homlokzatának átlagos magassága oldalanként nem lehet több mint az övezetre előírt építménymagasság 1,2-szerese.

(10)4 Hk.

(11)5 Hk.

(12)6 Hk.

(13) Az építési övezetek besorolása lehet:

- kialakult

- nem kialakult

Kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési övezetben a belső telekhatárok telekhatár rendezése következtében a telekterület max. 25%-kal változhat az övezeti előírásokat közelítő irányban a 2006. december 31-ei állapothoz képest.

(14) A lakó- és üdülőterületeken légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl.: asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

(15) A lakó- és üdülőtelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, és szintterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított érték legfeljebb kétszerese lehet.

(16) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek a település területén reklám és információs táblák, valamint hirdető táblák a mindenkor hatályos jogszabályok alapján helyezhetők el.

(17)7 Hk.

(18) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állagmegóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.

(19)8 Hk.

(20) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

(21) A településen kerítés legfeljebb 2,0 m magas áttört jellegű lehet.9 Hk.

Az áttörés mértéke legalább a kerítés felületének 50%-át el kell, hogy érje, mely a kerítés síkjára merőleges irányból biztosítandó folyamatosan a kerítés teljes hosszában.

(22) Építési telek kialakításához szükséges út és közmű létesítésének költségei az érintett ingatlan tulajdonosokat terheli.

(23)10 Hk.

(24)11 Hk.

(25) Állattartó épület, építmény létesítésének feltételeit a helyi állattartási rendelettel összhangban kell meghatározni.

(26) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldfelületének lehet tekinteni a vonatkozó jogszabályok12 szerint.

(27)13 Hk.

(28) A beépíthetőség mértéket az építési övezeti előírások szerinti minimális telekterület kétszeresét meghaladó építési telkeknél maximum az övezetre előírt minimális telekterületet kétszeresére lehet vonatkoztatni. Ha az így számított beépítettség a teljes terület 5%-át nem éri el, akkor a teljes terület 5%-a építhető be.

(29) Új épület építése csak az OTÉK 42. §.-ában meghatározott gépjármű-várakozó- és tárolóhelyek biztosítása mellett engedélyezhető. A gépjármű tároló helyeket elsődlegesen az ingatlanok területén belül kell kialakítani az Önkormányzat helyi parkolási rendelete14 alapján.

(30) Új épületet elhelyezni beépítésre szánt területen, csak:

- közvetlen út-kapcsolattal rendelkező,

- hálózati elektromos energiával ellátott,

- közmű-hálózati vezetékes ivóvízzel ellátott,

- közmű-hálózati szennyvízcsatornába bekötött

telken lehet. Az építési engedélyek kiadásának előfeltétele a szennyvízcsatorna megléte.

(31) Vt-8 és Vt-t övezetek kivételével az építési övezetekben újonnan elhelyezett, a vízparti rehabilitáció által érintett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépületek és üdülőépületek esetében legfeljebb 30,0 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

(32) Meglevő, de az övezeti előírásoktól eltérő funkciójú lakó vagy üdülő épület bővítése – mely nem eredményez önálló új egység kialakulását – az épület eredeti funkciójának megtartásával bővíthető, ha az egyébként a feltételeknek megfelel.

(33) Beépítésre szánt területeken a terep feltöltés maximális mértéke 0,5 méternél nagyobb nem lehet.

(34) A parti területek építési övezeteiben új építés esetén az 5,0 m előkert betartása kötelező, kialakult beépítés esetén a kialakulthoz igazodó előkertméret megengedhető.

(35) 15

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

2. § Területfelhasználási övezetek

(1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén a település területének felhasználása alapján építési használat szerint az alábbi övezetekre tagolódik:

1. beépítésre szánt terület

- lakó építési övezet

- kertvárosias lakóterület – Lke

- falusias lakóterület – Lf

- vegyes építési övezet

- településközponti vegyes terület – Vt

- településközponti vegyes – turisztikai terület – Vt-t

- gazdasági építési övezet

- kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

- üdülő építési övezet

- üdülőházas terület – Üü

- hétvégiházas terület - Üh

- különleges terület

- kikötő – K-ki

- különleges kereskedelmi terület – K-ker

- zöldfelület jellegű intézmény – K-iz

- szabadidő központ területe – K-szk

- idegenforgalmi terület – K-id

- arborétum terület – K-a

- strand terület – K-st

- temető terület – K-te

- sport terület – Ksp

2. beépítésre nem szánt terület

- közlekedési és közmű terület

- közúti terület – KÖu

- vasúti terület – KÖk

- zöldterület

- közpark – Zkp

- közpark-strand – Zkp-st

- erdőterület

- védelmi rendeltetésű - Ev

- gazdasági rendeltetésű - Eg

- mezőgazdasági terület

- korlátozott általános mezőgazdasági terület – Má-ko

- vízgazdálkodási terület - V

- Balaton területe – V-tó

- természetközeli terület - nádas (Tk-n)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterület

3. § Kertvárosias lakóterület (Lke)

(1) Az építési övezet területén kizárólag az OTÉK 13. § (2) és (3) építményei helyezhetők el, kivéve

- négynél több lakásos lakóépület,

- üzemanyagtöltő,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(2)16 Hk.

(3) Ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik, a beépítési vonal az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazítandó.

(2)17 A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Lke-1

SZ

15

6,0

900

50

20

40

Lke-2

SZ

20

4,5

360

50

12

25

Lke-3

SZ

20

4,5

500

50

16

30

Lke-4

SZ

20

4,5

600

50

16

30

Lke-5

SZ

20

6,0

500

50

16

30

Lke-6

SZ

20

6,0

900

50

20

40

Lke-7

SZ

30

4,5

500

50

16

30

Lke-8

SZ

30

4,5

600

50

16

30

Lke-9

SZ

30

6,0

360

50

12

25

Lke-10

SZ

30

6,0

500

50

16

30

Lke-11

SZ

30

6,0

600

50

16

30

Lke-12(N)

SZ

30

6,0

700

50

16

35

Lke-13

SZ

30

6,0

900

50

20

40

Lke-14

SZ

30

6,0

1100

50

22

45

Lke-15

SZ

30

7,5

600

50

16

30

Lke-16(N)

SZ

30

7,5

700

50

16

35

Lke-17

SZ

30

7,5

900

50

20

40

Lke-18

SZ

30

7,5

1100

50

22

45

Lke-19

O

20

4,5

1100

50

-

45

Lke-20

O

20

6,0

700

50

16

35

Lke-21

O

20

6,0

900

50

18

40

Lke-22(N)

O

30

4,5

500

50

14

30

Lke-23(N)

O

30

4,5

600

50

14

30

Lke-24

O

30

6,0

600

50

14

30

Lke-25

O

30

7,5

600

50

14

30

Lke-26

IKR

20

6,0

700

50

-

35

Lke-27

IKR

20

6,0

900

50

-

40

Lke-28

O

30

6,0

900

50

18

40

Az „N”-nel (Nemzeti park) megjelölt építési övezetekre a Balatoni Nemzeti Park nádkataszterében szereplő nádas területek által érintett beépítésre szánt területekre vonatkozó sajátos előírások is vonatkoznak.

4. § Falusias lakóterület (Lf)

(1) Az övezet területén kizárólag az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, kivéve

- sportépítmény,

- üzemanyagtöltő;

(2) Kivételesen sem helyezhető el:

- kettőnél több lakásos lakóépület;

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(3)18 Hk. A melléképületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m.

(4) Az övezetekben a hátsókert legkisebb mértéke 10 méter.

(5) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Lf-1

O

30

5,0

800

40

18

50

Lf-2

O

30

5,0

1200

40

16

70

Vegyes terület

5. § Településközpont vegyes terület (Vt)

(1) Az övezet területén kizárólag az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, kivéve

- üzemanyagtöltő

- termelő kertészeti építmény

(2) Vt-8 építési övezetben:

a) az épületeket frekventált elhelyezésük miatt a parti látványba illesztve, több osztott tömegben kell elhelyezni.

b) az övezetben a Szent István utcáról a Balatonra való rálátást biztosítani kell oly módon, hogy a tervezett épületeknek a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határát jelző – k – vonalra vetített összes hossza nem haladhatja meg a 200 métert, vetületük egyenként nem lehet hosszabb, mint 75 méter; és a vetületek közötti távolság nem lehet kevesebb, mint az övezetre előírt építménymagasság fele,

c) az övezetre előírt elő és oldalkert minimális mérete az övezetre előírt építménymagasság,

d) az övezetben a telekterület közforgalom elől el nem zárható 10,0 m széles sávja a telek beépíthetőségébe beszámítható.

e) a területen teljes közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(3) Vt-10 övezetben a műemléki törzsszámmal nyilvántartásba vett épületek építménymagasságát kialakultnak kell tekinteni, az nem változtatható.

(4) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Vt-1

SZ

30

7,5

1100

50

22

45

Vt-2

SZ

40

7,5

600

40

16

30

Vt-3

SZ

40

7,5

3000

40

-

50

Vt-4

SZ

40

10

1100

40

22

45

Vt-5

SZ

40

10

2000

40

-

50

Vt-6

SZ

40

12,5

1100

40

22

45

Vt-7

SZ

50

10

600

20

16

30

Vt-8

SZcs

30

12,5

5,5 ha

50

K

K

Vt-9

SZcs

50

10

1100

20

22

45

Vt-10

SZ

30

12,5

3000

50

50

-

(5) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani.
(6) Melléképítmények az OTÉK 1. melléklet 67. pontja alapján építhetők az f., g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.

6. § Településközpont vegyes terület-turisztikai terület (Vt-t)

(1) A településközponti vegyes terület-turisztikai területen (Vt-t) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló turisztikai fejlesztés célját szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és üdülő épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el, amelyek nincsenek alapvetően zavaró hatással a környező lakó és egyéb funkciókra. Lakóépület nem építhető.

(2) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Vt-t

SZ

15

10

3000

50

-

50

(3) 19 Hk.
(4) Az övezetben tervezett épületek egyenként nem lehetnek hosszabbak, mint 50 méter.
(5) Az övezetre előírt előkert mérete 5 méter az oldalkert minimális mérete az övezetre előírt építménymagasság.
(6) A területen teljes közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.
(7) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani.
(8) Melléképítmények az OTÉK 1. melléklet 67. pontja alapján építhetők a f., g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.
(9) A telekterület közforgalom elől el nem zárható 10,0 m széles sávja a telek beépíthetőségébe beszámítható.

Gazdasági terület

7. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

(1) Az övezet területén kizárólag az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, kivéve

- parkolóház

- egyéb irodaépület

(2) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani.

(3) Az Erdészet (4321. hrsz.) Gksz övezetű területéről út- és feltáró út csatlakozása kizárólag a Római útra történhet a 188/2005.(X. 24.) Képviselőtestületi határozat alapján.

(4) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Gksz-1

SZcs

30

10

3000

50

22

50

Gksz-2

SZcs

40

10

3000

40

22

50

Üdülő terület

8. § Üdülőházas terület (Üü)

a) A területen olyan kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület is elhelyezhető, amely a terület üdülési rendeltetését nem zavarja és az üdülési használatot szolgálja.
b) Ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik a beépítési vonal az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazítandó a kialakult építési övezetben, új létesítésű utca – nem kialakult építési övezet – beépítésénél 5,0 m előkert létesítendő.
c) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Üü-1

SZ

30

6,0

1100

50

-

45

Üü-2

SZ

20

7,5

10 000

50

-

-

Üü-3

SZ

30

7,5

900

50

20

40

Üü-4

SZ

30

7,5

2000

50

-

50

Üü-5

SZ

30

7,5

3000

50

-

50

Üü-6

SZ

30

10

2000

50

-

50

Üü-7

SZcs

30

7,5

3000

50

22

50

(2) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
a) Az övezetben maximum 2 üdülőegység/telek helyezhető el.
b) Az övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó épület elhelyezhető.
c) A vízpart-rehabilitációs szabályozással nem érintett övezetekben legfeljebb kétegységes lakóépület is elhelyezhető – az Üh övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.
d) Ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik a beépítési vonal az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazítandó a kialakult építési övezetben, új beépítésű utca – nem kialakult építési övezet – beépítésénél 5,0 m előkert létesítendő.
e) 20 A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

Üh-1

SZ

20

4,5

600

50

-

30

Üh-2

SZ

20

4,5

360

50

12

25

Üh-3

SZ

20

4,5

500

50

16

30

Üh-4

SZ

20

4,5

600

50

16

30

Üh-5

SZ

20

4,5

700

50

16

35

Üh-6

SZ

20

4,5

900

50

20

40

Üh-7

SZ

20

6,0

500

50

16

30

Üh-8

SZ

20

6,0

600

50

16

30

Üh-9

SZ

20

6,0

700

50

16

35

Üh-10

SZ

20

6,0

900

50

20

40

Üh-11

SZ

30

6,0

700

50

16

35

Üh-12

SZcs

30

7,5

1100

50

22

45

Üh-13

IKR

20

6,0

360

50

-

25

Üh-14

SZ

20

6,0

180

50

10

18

Üh-15

O

35*

4,5

180

50

10

10

*OTÉK-ban előírt legnagyobb beépíthetőségnél megengedőbb érték, az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal SOD/08/102-2/2016. ügyiratszámú hozzájárulásával.

Különleges övezetek (K)

9. § (1) Különleges terület – kikötő (Kki)

a) Az övezetben a sport és turisztikai célú vízi közlekedést kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-ki

SZ

10

7,5

K

40

K

K

(2) Különleges terület - szabadidőközpontok (Kszk)
a) Az övezetben közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények valamint az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el. Szálláshely nem létesíthető.
b) Különleges szabadidőközpont területén (Kszk) a telek közforgalom elől el nem zárható 10,0 m széles sávja a telek beépíthetőségébe beleszámít.
c) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-szk

SZcs

30

7,5

3000

50

22

50

(3) Különleges terület – strand (Kst)
a) Az övezetben közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények valamint az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el. Szálláshely nem létesíthető.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-st1

SZ

8

3,5

K

75

-

-

K-st2

SZ

8

4,5

600

75

16

30

(4) Különleges terület - rekreációs és sportterület (Ksp)
a) Az övezetben a környék természeti kincseit bemutató, ismertető és megfigyelő épület valamint annak kiszolgálását szolgáló épület, továbbá a bemutatást és megfigyelést szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület, sport céljára szolgáló épület, építmény, sportolás és testedzést szolgáló létesítmények, különösen a lovas sport épületei helyezhetőek el.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-sp1

SZcs

5

7,5

10 000

50

-

-

K-sp2

SZcs

10

10

K

50

K

K

(5) Különleges terület - idegenforgalmi terület (Kid)
a) Az övezetbe a Szántód-puszta, mint idegenforgalmi központ területe tartozik.
b) A területen az épített környezeti értékeket és régészeti kincseket bemutató, ismertető épület, valamint annak kiszolgálását szolgáló épületek és építmények, továbbá szálláshely szolgáltató és vendéglátó épületek, valamint a lovassport épületei helyezhetők el.
c) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-id

SZ

5

3,5

K

80

K

K

d) Az övezetben az épített környezeti értékek, illetve a régészeti kincsek történeti jellegét, azok látványát, valamint hangulati hitelességét meg kell őrizni.
e) 21 Hk.
f) 22 Hk.
g) 23 Hk.
h) 24
Szelektív hulladékgyűjtő sziget, árusító az övezet területén nem helyezhető el.
(6) Különleges arborétum terület (Ka)
a) A területen csak a természeti kincseket bemutató épületek és építmények helyezhető el.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-a

SZ

5

3,5

120 000

80

250

400

c) A terület növényállományának megőrzésére és rekonstrukciójára törekedni kell
(7) Különleges terület - temető (Kte)
a) A területen a temető működtetéséhez, fenntartásához szükséges, a terület funkciójához kapcsolódó építmények helyezhetők el.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-te

SZ

10

4,5

3000

70

-

50

(8) Különleges terület - zöldfelületi intézmény (Kiz)
a) Az övezetben kertészet (dísznövény kertészet) területe alakítható ki, ill. a funkcióhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
b) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-iz

SZ

10

6,0

3000

80

-

50

(9) Különleges kereskedelmi terület (Kker)
a) A terület elsősorban 5.000 m2 hasznos bruttó területet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület.
b) A területen kivételesen elhelyezhető
a. szállás jellegű épület,
b. iroda épület,
c. oktatási,
d. egészségügyi,
e. szociális,
f. szórakoztató és vendéglátó épületek.
c) A területre vonatkozó szabályozási előírások az alábbiak:

Építési övezet jele

beépítési mód

legnagyobb beépítettség
%

legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb terület
(m2)

legkisebb zöldfelület
%

legkisebb szélesség (m)

legkisebb mélység
(m)

K-ker

SZcs

60

12,5

3000

10

22

50

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK

10. § Közlekedési és közműterületek szabályozása (KÖ)

(1) Közúti közlekedés céljára kijelölt terület (KÖu)

a) az OTÉK 26. § (1) bekezdésében foglalt létesítmények elhelyezésére szolgál, kivéve a közforgalmú vasutak és a légiközlekedés létesítményeinek elhelyezését.

b) a területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.

c) Az elhelyezhető építmények és létesítmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 2%-a lehet, az újonnan elhelyezendő építmények építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) A közlekedési területek a 3. számú mellékletben meghatározott szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, (járdaburkolat, útburkolat stb.) a környezetvédelmi műtárgyak és közművek létesíthetők, valamint csapadékvíz elvezető rendszerek, utcabútorok, utcafásítás és növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §.-a előírásai alapján helyezhető el.

(3) A közlekedési területek szabvány szerinti besorolását és a település közútjainak legkisebb biztosítandó szabályozási szélességét a szabályozási tervlap és a rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

Köu-1: forgalmi út

Köu-2: gyűjtő út

Köu-3: lakó-kiszolgáló út

(4) A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek területek akadálymentesen (kerekesszékkel, gyermekkocsival stb.) is megközelíthetők legyenek.

(5) A közlekedési területeken az OTÉK 39. §. előírásainak betartása mellett és a helyi közterületi rendelet szerint pavilonok, fesztiválok, rendezvények idején elhelyezhetők.

(6) Az építési övezetekben a parkolási igényt és a járművek elhelyezését az OTÉK 42. §-a, valamint a járművek elhelyezéséről és a parkolóhelyek biztosításáról szóló helyi rendelet határozza meg.

(7) Vasúti közlekedési terület (KÖk)

a) A terület a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.

(8) Közműterület (KÖ)

a) A terület vízmű működéséhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) A területen kizárólag a vízellátás és vízgazdálkodás műtárgyai helyezhetők el.

c) A területen építmény szabadon álló beépítéssel helyezhető el, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

11. § Zöldterületek szabályozása (Z)

(1) A zöldterületek telkén legalább 80%-os zölddel való fedettséget kell biztosítani.

A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdése szerinti építmények max. 2%-os szabadon álló beépítéssel helyezhetők el, építménymagasságuk a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) A zöldterületen belül dísztavak létesíthetők, melyek területe a zöldterületi fedettségbe beleszámít.

(3) A területen - a vízpart-rehabilitációs terv által érintett terület kivételével – terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a telek területének legfeljebb 10%-án, ha ez 1,0 m magasságban mérve 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár. A terepszint feletti építmény felett legalább 80 cm vtg. földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára.

(4) A zöldterületek területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(5) Zöldterület telkén közút átvezethető, amennyiben a zölddel való fedettség biztosítható.

12. §

Zöldterület-közpark-strand (Zkp-st)

A terület közhasználat előtt megnyitott zöldterület, mely a közpark és strand együttes működtetéséhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Épület nem helyezhető el.

13. § Erdőterületek (E)

(1) Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál,

b) Az övezetben csak a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, épület nem építhető. A NATURA 2000 élőhelyvédelmi területek erdőterületein építmények elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatóság egyetértésével engedélyezhető.

c) Az erdősített terület 100%-os fedettségét biztosítani kell.

d)25 Hk.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg)

a) A terület elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelően az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással, oktatással, kutatással összefüggő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

14. §

Temészetközeli terület - nádas (Tk-n)

Az övezetben csak a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, - az illetékes állami természetvédelmi kezelőszervvel történő előzetes egyeztetést követően, valamint figyelemmel a vonatkozó jogszabályra26 - épület nem építhető.

15. § Mezőgazdasági területek (M)

(1) A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv az alábbi övezetbe sorolja:

Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete Má-ko

(2) Má-ko övezetben építési tevékenység a BKÜTT 26. §-a alapján végezhető. Kialakítható legkisebb telekméret 6.000 m2. 27 Hk.

(3) Sajátos előírások a mezőgazdasági terület övezeteire:

a) 14 méternél keskenyebb mezőgazdasági terület, telek nem építhető be.

b) Mezőgazdasági területen építeni - a védett tájkarakter megőrzése érdekében - csak művelt, gondozott ingatlanokon lehetséges az egyes övezetekre megállapított szabályok alapján.

c)28 Hk.

d) A külterületi ingatlanok terepfelszíne 3 méternél nagyobb mértékű beavatkozással (bevágással, feltöltéssel) nem változtatható meg. A szőlőterületeken kizárólag mikroteraszok létesíthetők.

e)29 Hk.

f)30 Hk.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő ingatlanok esetén a meglévő épületek felújítása – az életveszély elhárítás kivételével - csak az ingatlan tényleges művelése esetén végezhető, az épület bővítése nélkül. Bővítés csak az övezeti feltételek teljesülése esetén lehetséges.

Utólagos telekhatár rendezéssel a már beépített ingatlan mérete a szabályozásban szereplő övezeti értékek alá (telekméret, beépítettség) nem csökkenthető.

(5) A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő is létesíthető, amennyiben a terület természeti értékei nem sérülnek.

(6) A területen kivételesen sem helyezhető el nagy létszámú állattartó telep, valamint hígtrágyás rendszerű állattartás.

16. § Vízgazdálkodási területek (V)

(1) Vízgazdálkodási területbe a tómedren kívüli vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak, az OTÉK 30. § (1) bekezdése alapján.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.

(3) Az övezetben épített építmények által elfoglalt terület maximum a telekterület 2%-a lehet, és az új építmény magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(4) A település területén lévő csatornák és élővízfolyások partja mentén a csatorna művelési ágú területet, illetve ha annak szélessége kisebb, mint 3,0 m, akkor a partéltől számított 3,0 m-es kezelési sávot szabadon kell hagyni a karbantartó gépek közlekedésének biztosítása céljából, melyen legelő művelés folytatható, azon épületet, kerítést, egyéb létesítményt építeni, fát ültetni nem lehet.

(5) A mederbe és azok környezetébe bármiféle hulladék vagy szennyvíz elhelyezése tilos.

(6) A vízgazdálkodási területekkel kapcsolatos bármilyen tevékenység esetén a vonatkozó jogszabály31 előírásait be kell tartani.

Környezetvédelmi előírások

17. § (1) Tómeder területe (V-tó)

(2) V-tó övezet a Balaton területe.

(3) A területen - fürdőházakat kivéve - a BTV. 35. § c.) bekezdésében meghatározott építmények építhetők.

18. § Általános környezetvédelmi előírások

(1) A település közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek teljesítik a környezetvédelmi követelményeket és a vonatkozó jogszabályban előírt – határértékeket.

(2) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(3) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(4) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(5) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szigetelt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, külön engedély alapján.

(6) Külterületen az élővizek partjától számított 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen a vízügyi jogszabály által előírt védőtávolságon belül új telek nem alakítható, újonnan gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

(7) Az építési területek előkészítése során a termőföld réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(8) Építési munkák során keletkezett hulladékot közterületen vagy más tulajdonában levő ingatlanon tárolni, elhelyezni tilos, annak engedéllyel üzemelő települési szilárd hulladéklerakóra való elszállításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

Környezetvédelmi szabályozás

19. § Levegőtisztaság-védelmi követelmények

(1) A területen új légszennyező forrás létesítésekor az engedélyezési eljárásban, a vonatkozó jogszabályban32 foglalt követelményeket kell érvényesíteni.

(2) A község közigazgatási területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem engedélyezhető.

(3) A község közigazgatási területén a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő bűzforrások zavaró bűzkibocsátását a környezetvédelmi hatóság bevonásával intézkedésre kell kötelezni.

(4) Légszennyező hatással járó új létesítmények engedélyeztetése során a jogszabályban előírt emissziós határértékek betartásán túl a létesítés feltétele, hogy a létesítmény nem okoz olyan mértékű kibocsátást, amely az adott légszennyezettségi zónára jellemző szennyezettségi szintet kedvezőtlenül befolyásolja.

20. § Zaj – és rezgésvédelmi követelmények

(1) A gazdasági tevékenységből illetve a közlekedésből származó környezeti zaj- és rezgésszint a lakó- és üdülőépületek környezetében a vonatkozó jogszabályokban33 meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

(2) Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helyiséghasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó.

(3) Új épület, épületrész építésekor olyan területeken, ahol a zajszint a lakóterületi normatívát meghaladja, csak a megfelelő zaj gátló műszaki megoldással készült épületszerkezetek engedélyezhetők.

21. § Felszíni, felszín alatti víz és földtani közeg védelmi követelményei

(1) A község területe felszíni szennyeződésérzékenység szempontjából fokozottan érzékeny terület, ezért a felszíni vizek, vizenyős területek bármilyen jellegű szennyezése tilos. Nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni-felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.

(2) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföldvagyon megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodni kell.

(3) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(4) A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak az előírt határértékek betartása mellett szabad szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó műtárgyak) csak a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni, és ártalmatlanítani.

(5) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(6) Meglévő felszín alatti vízkivételi helyet (fúrt kutat) megszüntetni csak az illetékes engedélyező hatóság előzetes hozzájárulásával szabad.

(7) A község területén a kommunális hulladék gyűjtését, szállítását az önkormányzati rendeletben megszabott módon kell végezni.34

(8) A község közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(9) Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról és ártalmatlanításáról érvényes hatósági engedéllyel rendelkező (környezetvédelmi főfelügyelőségi vagy környezetvédelmi felügyelőségi engedéllyel rendelkező) szakvállalkozó bevonásával a hulladék előállítójának kell gondoskodnia.

(10) Szántód község nitrát érzékeny területen helyezkedik el, ahol a mezőgazdasági területeken be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait.

(11) A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a víz minőségét veszélyeztető anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlás esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.

22. § Védőterületek

(1) Újonnan kialakított légszennyező források körül a vonatkozó jogszabály35 szerinti védelmi övezetet kell kialakítani.

(2) Szántód község területén az alábbi védőtávolságok betartása szükséges:

- Nyomvonalas közlekedési létesítmények esetében a szabályozási szélesség által meghatározott védőtávolság.

- Szennyvízátemelő műtárgy környezetében 50 m,

- üzemanyag töltőállomás esetén minimum 50 m,

- 16 autóbusz, vagy 50 személygépkocsi járműszámot meghaladó befogadó képességű parkoló esetén minimum 50 m,

- A temető védőtávolsága 50 m.

ÉRTÉKVÉDELMI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

23. § Táji és természeti értékek védelme

(1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, tájképvédelmi területek és a Natura 2000 területek (továbbiakban természetvédelmi szempontból védett területek) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A védett területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Természetvédelmi szempontból védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a vonatkozó jogszabályok szerint36

(3) Natura 2000 – Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek

A területre vonatkozóan magasabb szintű jogszabály37 rendelkezik.

(4) Védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével – amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja.

24. § Természeti értékek helyi védelme

(1) A helyi védelem alatt álló természeti értékek közé a településszerkezetet hangsúlyozó, botanikai, település-utcakép esztétikai és településtörténeti jelentőséggel bíró zöldfelületi elemek (fasorok, egyedi fák) tartoznak.

(2) A védelem alatt álló értékek esetében a természeti értékeket változatlan formában kell megőrizni, velük kapcsolatban semmiféle károsító tevékenység nem folytatható.

(3) A védelem alatt álló fasorok és egyedi fák kipusztulása és különösen indokolt kivágása esetén pótlásukat a meglevővel azonos fafaj többször iskolázott egyedének alkalmazásával kell megoldani.

(4) A település helyi védelem alatt álló természeti értékeinek felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

(5) A Brettyó, vagy más néven Szántódi-berek, területén minden építési tevékenység tilos. A Natura 2000 területekre vonatkozó rendelet előírásait be kell tartani.

25. §38

26. §

Műemlékek és régészeti területek védelme

(1)

A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

(2)

Műemléki védelem alatt álló objektumok esetében (M jelzés), illetve a műemléki környezetben (Mk jelzés) lévő ingatlanok esetében az azokra vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni. A védelemmel érintett ingatlanok felsorolását a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3)

Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok előírásait be kell tartani.

(4) 39

A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén (R jelzés) minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez a vonatkozó jogszabályokban 40 előírt módon kell eljárni. A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ 2. sz. függelékében kerültek felsorolásra.

(5) 41

Régészeti érdekű területen földmunkával járó építési tevékenység esetén a vonatkozó jogszabályban 42 előírt módon kell eljárni.

(6) 43

Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy a kivitelező köteles
a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a kulturális örökségvédelemről szóló törvény, vonatkozó előírásai szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint
c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

27. §44

KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

28. § (1) Védőfásítási korlátozási (beültetési kötelezettség) területen a szabályozási terven jelölt fásítás területén építési hely nem alakítható ki. Ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.

(2) Vízeróziónak fokozottan kitett területen építési engedély csak a külön jogszabályokban előírt szakvéleményekre alapozva adható.

(3) A közművek védőtávolságára jelen rendelet egyéb előírásai és az ágazatonkénti közműelőírások vonatkoznak.

(4) A település teljes közigazgatási területén a szabályozási terven közterületként, vagy zöldterületként jelölt valamennyi ingatlanra az önkormányzatnak elővásárlási joga van.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

29. § (1) A település közigazgatási területén új hulladéklerakó és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.

(2) Beépítetlen terület gondozásáról, gyomtalanításáról, a parlagfű irtásáról a tulajdonos folyamatosan köteles gondoskodni.

(3) A település közigazgatási területén megvalósuló telekalakítás, parcellázás során a közút és járda valamint a közműhálózatok (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, elektromos, gáz, telefon, kábel TV, stb.) kiépítése teljes egészében azon ingatlanok tulajdonosainak a kötelezettsége, akiknek az érdekében a telekalakítás, parcellázást történik. Az önkormányzat a közművek kiépítésének költségeit kérelemre támogathatja.

30. § Közterületre vonatkozó előírások

(1)45 Hk.

(2)46 Hk.

(3) Közterületen pavilon bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 20,0 m2-t, építménymagassága pedig a 3,0 m-t. A pavilont a járda úttest felőli szélétől legalább 1,2 m-re kell elhelyezni, a pavilon mellett a szabadon maradó járda szélessége legkevesebb 2,0 m kell legyen.

31. § Zöldfelületi előírások

(1) Közterületen a hiányos fasor esetén a fákat pótolni kell, a hiányzó fák helyén építmény nem helyezhető el.

(2)47 Hk.

32. § Általános közmű előírások

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

- a vízellátás,

- a szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés

- a földgázellátás,

- villamosenergia-ellátás,

- a kábel- TV

- a távközlés, hírközlés

létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az érvényes megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Az újonnan épülő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető csatornahálózat csak elválasztott rendszerű lehet.

(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A közterületre eső feleslegessé vált közművek – ha a telek közterületi besorolása megszűnik – elbontásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, majd lehetőség szerint a helyén fásítani.

(5) Beépítésre nem szánt területen csak a terület rendeltetésszerű használatához, műveléséhez szükséges infrastruktúra kiépítése engedélyezhető.

(6)48 Hk.

(7) A szükséges oltóvizet új közművesítés, vagy ivóvíz-vezeték cserével érintett területeken földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(8) Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkár-elhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhető.

(9) A település területére kívülről – a regionális rendszer kivételével – szennyvizet bevezetni tilos.

(10) Az ingatlanok szennyvízcsatorna – hálózatra való rákötése kötelező, mely a tulajdonos kötelezettsége

33. § Ágazatonkénti közmű előírások

(1) Vízellátás

a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak a szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2) Csapadékvíz-elvezetés

a) A vízvezető elemeket, az árkokat, műtárgyakat folyamatosan karban kell tartani, ill. felújítani. Különösen fontos ez a kis esésű szakaszokon. A karbantartáshoz szükséges szabadon hagyandó sávot, az általános érvényű rendelkezések alapján kell biztosítani.

b) A nagy esésű, eróziónak kitett részeken a vízvezető elemek méretezését, ill. a lejtésviszonyokat a talajmechanikai vizsgálatok alapján számított határsebességek figyelembevételével kell meghatározni. Szükség szerint mederburkolatot és eséscsökkentő műtárgyakat kell beépíteni. Az élővízbe való betorkollás előtt iszapfogó műtárgyakat kell létesíteni. A vízminőségre káros anyagok visszatartásának, eltávolításának lehetőségét (pl. tiltó) biztosítani kell. Sűrűn beépített, forgalmas belterületi részeken zárt csatornahálózatot kell kiépíteni, tisztító aknák közbeiktatásával Ezek rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.

c) A csapadékvizek kommunális szennyvízhálózatba való bevezetése tilos.

d) A mély fekvésű részeken a vízvezető elemeket úgy kell kialakítani, hogy az egyben a káros talajvízszint süllyesztését is megoldja.

(3) Villamos energia-ellátás

a)49 Hk.

b) A természetvédelmi szempontból védett területeken a közművek, így a villamos hálózat elhelyezéséhez az illetékes Nemzeti Park igazgatóság hozzájárulása szükséges.

c)50 Hk.

(4) Földgázellátás

a)51 Hk.

b) A gázelosztó vezeték védőövezetében épület és építmény nem építhető, valamint a jogszabályokban előírt tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani.

(5) Hír és távközlés

a)52 Hk.

b)53 Hk.

c) Távközlési építmények telepítésénél a településkép védelmi követelményeket be kell tartani.

34. § Általános földtani és talajvédelmi követelmények

(1) Az építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben az illetékes szakhatóságot szükséges bevonni.

- a meredek csúszás vagy omlásveszélyes területek beépítésénél,

- az 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

- a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén

(feltöltés, bevágás),

- 4 szintnél magasabb, vagy 7,0 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél;

- a vonatkozó jogszabály szerinti esetekben,

- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(2) Az illetékes szakhatóság megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.

(3) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(4) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – az illetékes Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

(5) A hatósági engedély alapján végzett kivitelezési munkákhoz szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

35. § A helyi előírások mellékletei

(1) Szöveges mellékletek

1.melléklet: Önkormányzati elővásárlási joggal terhelhető telkek

2.melléklet: Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

3.melléklet: Szántód község közlekedési területeinek besorolása

4.melléklet: Fogalom meghatározások

(2) Tervlapok

5.melléklet54: Belterületi és Külterületi szabályozási tervlapok

Belterület Szabályozási Tervek M=1:2000

Külterület Szabályozási Terv M=1:8000

6.melléklet: Javasolt keresztszelvények M = 1:100

36. § Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2013. január 7. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szántód Község önkormányzat képviselő-testülete 7/2007.(V.23.) számú, 15/2008.(XII.1.) számú, 10/2009.(X.13.) számú rendelet 5. §-a valamint a 4/2011.(XII.01.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfeleltetést szolgálja.

Szántód, 2019. január 28.

Köselingné dr. Kovács Zita
jegyző

1

Módosítva a 7/2015.(VII.03.) önkormányzati rendelettel. (Módosul a HÉSZ 5. mellékletét képező SZT-2-1 jelű belterület szabályozási tervlap a 7/2015. (VII.03.) módosító rendelet 1.§ -ban szereplő telektömb vonatkozásában.)- hatályba lépett 2015. július 6. napján.

2

Módosítva a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelettel. (Módosul a HÉSZ 5. mellékletét képező SZT-2-1 jelű és az SZT-2.2. jelű belterület szabályozási tervlap a 7/2016. (VI.28.) módosító rendelet 4.§ -ban szereplő telektömbök vonatkozásában.)- hatályba lépés 2016. július 22. napján.

3

Módosítva az 1/2019. (II. 04.) önkormányzati rendelettel- hatályba lépés 2019. február 05. napján.

4

Az 1.§ (10) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

5

Az 1.§ (11) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

6

Az 1.§ (12) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

7

Az 1.§ (17) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

8

Az 1.§ (19) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

9

Az 1.§ (21) bekezdés első mondatának 2. felét, és a második mondatát az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

10

Az 1.§ (23) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

11

Az 1.§ (24) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

12

253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (az országos településrendezési és építési követelményekről, továbbiakban: OTÉK) 5. melléklete

13

Az 1.§ (27) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

14

12/2007 (IX.28.) önkormányzati rendelet a járművek elhelyezéséről és a parkolóhelyek biztosításáról

15

Az 1.§ (35) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

16

A 3.§ (2) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

17

Módosította a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a- hatályba lépés 2016. július 22. napján.

18

A 4.§ (3) bekezdés első mondatát az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

19

A 6.§ (3) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

20

Módosította a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a - hatályba lépés 2016. július 22. napján.

21

A 9.§ (5) bekezdés e) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

22

A 9.§ (5) bekezdés f) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

23

A 9.§ (5) bekezdés g) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

24

A 9.§ (5) bekezdés h) pontjának első mondatát az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

25

A 13.§ (1) bekezdés d) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

26

22/1998.(II.13.) kormányrendelet a Balaton és a parti zóna nádasának védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól

27

A 15.§ (2) bekezdés harmadik mondatát az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

28

A 15.§ (3) bekezdés c) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

29

A 15.§ (3) bekezdés e) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

30

A 15.§ (3) bekezdés f) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

31

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

32

306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről

33

27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

34

4/2014.(IV. 15.) önkormányzati rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

35

306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről 5. § (3)-(4)

36

2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról, a 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, és a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

37

275/2004. (X. 8.) kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

38

A 25.§-t az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

39

Módosította a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 3. §. (1) bek. - hatályba lépés 2016. július 22. napján.

40

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

41

Módosította a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 3. §. (2) bek. - hatályba lépés 2016. július 22. napján.

42

39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról

43

Módosította a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 3. §. (3) bek.- hatályba lépés 2016. július 22. napján.

44

A 27.§-t az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

45

A 30.§. (1) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

46

A 30.§. (2) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

47

A 31.§. (2) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

48

A 32.§. (6) bekezdését az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

49

A 33.§. (3) bekezdés a) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

50

A 33.§. (3) bekezdés c) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

51

A 33.§. (4) bekezdés a) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

52

A 33.§. (5) bekezdés a) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

53

A 33.§. (5) bekezdés b) pontját az 1/2019. (II. 04.) önk. r. 49. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezte –hatályba lépés 2019. február 05. napján.

54

Módosítva a 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelettel. (Módosul a HÉSZ 5. mellékletét képező SZT-2-1 jelű és az SZT-2.2. jelű belterület szabályozási tervlap a 7/2016. (VI.28.) módosító rendelet 4.§ -ban szereplő telektömbök vonatkozásában.)- hatályba lépés 2016. július 22. napján.