Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

Hatályos: 2020. 12. 15- 2021. 06. 14

Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL[1]

Szántód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Szántód Község Önkormányzatának közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező vagy életvitelszerűen szántódi bejelentett tartózkodási helyen élő

  • a) magyar állampolgárokra,
  • b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
  • c) hontalanokra,
  • d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre

terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az Szt.3. § (3) bekezdés a) pontjában, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed:

  • a) Az Önkormányzat által fenntartott falugondnoki szolgálatra és étkeztetésre,
  • b) A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Szántód község területén végzett: családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásokra és gyermekjóléti szolgáltatásra,
  • c) A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által a Máltai Szeretetszolgálat Siófoki Szervezetével kötött ellátási szerződés alapján Szántód község területén végzett támogató szolgáltatásra és nappali ellátásra.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott települési támogatások megállapítása és igénybevétele iránti kérelmeket a Szántód Község Önkormányzatnál vagy Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet

  • a) étkeztetés esetében az önkormányzati hivatalhoz,
  • b) családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és gyermekjóléti szolgálat esetében a Szolgálat vezetőjéhez,
  • c) a támogató szolgáltatás és nappali ellátás esetében az ellátást biztosító Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza intézmény vezetőjéhez

kell benyújtani.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)[2]

1. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A települési támogatás iránti kérelem e rendelet 1-3. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(2) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

  • a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
  • b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
  • c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
  • d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
  • e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
  • f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásáról, vagy a regisztrálásról a járási munkaügyi kirendeltség által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot,
  • g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(3) E rendeletben szabályozott települési támogatások elbírálásánál az Szt. 4. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) E rendeletben szabályozott települési támogatások elbírálása során a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Szt. 10. § (2)–(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl benyújtandó igazolások és bizonyítékok a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerülnek felsorolásra.

(6)[3] Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások elbírálásánál a kérelmező számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál. Megvalósul az életvitelszerűen ottlakás akkor is, ha például a polgár ezen lakóingatlan fekvésének helyétől eltérő településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként, de hétvégén (hivatalos elfoglaltságai leteltével) lakóingatlanába tér vissza. A polgár (magánszemély) köteles igazolni az életvitelszerűen ottlakást a kedvezmény igénybevételekor vagy támogatás igénylésekor az alábbi dokumentumokkal:

  • a) lakcímkártya;
  • b) nyilatkozatot e rendelet 4.melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
  • c) közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolás, amely tartalmazza az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási címet, a számlázási (levelezési) postacímet, valamint azt, hogy a számlázási postacím mely időponttól érvényes; a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló közüzemi (áram, víz, gáz) számlák (részszámla, elszámoló számla).

4. § (1) A rendszeres ellátások kifizetése minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A pénztárból a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a települési támogatás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(3) Amennyiben a kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az önkormányzat vitatja, úgy az Szt. 10. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

6. § A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni támogatás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

7. § (1)[4] A helyi szociális ellátásra való jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1)-(3)bekezdéseit kell alkalmazni.

3. Települési támogatások

8. § (1) A képviselőtestület a jogosult számára az e rendeletben meghatározott feltételek szerint települési támogatást állapíthat meg.

(2) Települési támogatás

  • a) rendkívüli támogatásra,
  • b) lakhatási támogatásra,
  • c) tartósan beteg személy ápolásának támogatására,
  • d) gyógyszer-kiadások támogatására,
  • e) temetési költségek támogatására,
  • f) gyermekszületési támogatásra,
  • g) iskolakezdési támogatásra,
  • h) idősek karácsonyi támogatására,
  • i) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díj támogatására,
  • j)[5] felsőfokú oktatási intézményben tanulók lakhatási támogatására

adható.

9. § (1) A képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok és személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Az Szt.45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

  • a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
    • aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
    • ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíj-megállapítás, rokkantsági fok megállapítás elhúzódása)
  • b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
    • ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugellátásban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
    • bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-át,
    • bc) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése miatt igazolt módon veszélyeztetve van.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be.

10. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.

(2) Lakhatási támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A lakhatási támogatás havi összege, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem

  • a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg: 4000,- Ft,
  • b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101- 150% között van: 3000,- Ft,
  • c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151- 200 % között van: 2500 Ft.

(4) A lakhatási támogatás legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg. A megállapított támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell folyósítani.

(5) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakhatási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a lakásban való tartózkodás jogcímét igazoló dokumentumot.

(8) A lakhatási támogatás iránti kérelem a 2. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be. A lakhatási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a lakásban való tartózkodás jogcímét igazoló dokumentumot.

11. § (1) Tartósan beteg személy ápolására ápolási támogatás állapítható meg a Szántód közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Szántódon tartózkodó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • a) a kérelmező
    • aa) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi,
    • ab) kora, egészségi állapota alapján az ápolt személy gondozási és ápolási igényeinek megfelelő ápolási feladatokat képes elvégezni,
    • ac) regisztrált álláskereső és munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátásra, valamint nyugellátásra nem jogosult,
    • ad) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át és vagyonnal nem rendelkezik,
    • ae) nem jogosult az Szt. 41. §-ában foglalt ápolási díjra,
  • b) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Szt. 42 § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) Az ápolási támogatás iránti kérelem a 3. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvosnak az ápolt tartós betegségéről szóló igazolását.

(4) Az ápolási támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80 %-a.

(5) Az ápolási támogatás legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg. A megállapított támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell folyósítani.

(6) A Szolgálat házi segítségnyújtója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

(7) Meg kell szüntetni az ápolási támogatás folyósítását, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ápolt rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ápolt és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

12. § (1) Gyógyszer kiadásokra támogatás állapítható meg a kérelmező részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

  • a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
  • b) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igazolt költsége a családban egy főre jutó havi jövedelem 15 %-át meghaladja,
  • c) a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) A gyógyszer-kiadások támogatása iránti kérelem az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolást. A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolást a háziorvos vagy a szakorvos által rendelt gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről kiadott jegyzék alapján a gyógyszertár állítja ki.

13. § (1)[6] Aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, települési – temetési – támogatásra jogosult.

(1a)[7] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénylése esetén az eltemettető kérelmezheti a temetési hely megváltásának, a temetői létesítmények igénybevételének és a temető-fenntartási hozzájárulás díjának az átvállalását, ha

  • a) az elhunyt személy helyi lakos volt (a halálát megelőző legalább három évig az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye Szántódon volt) és a
  • b) az elhunyt eltemetése Balatonföldvár, Kőröshegy vagy Zamárdi települések köztemetőjében történt.

(1b)[8] A temetési hely megváltásának, a temetői létesítmények igénybevételének és a temető-fenntartási hozzájárulási díj átvállalásának mértéke az (1a) bekezdés b) pontjában meghatározott önkormányzat rendeletében szabályozott volt helyi lakos és nem volt helyi lakos után megállapított díj különbözetéig terjedhet

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 130.000 Ft.

(4) Az eltemettető az (1) bekezdés szerinti temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(5)[9] A temetési segély összege: 75.000,-Ft.

14. § (1)[10] A képviselő-testület egyszeri, vissza nem térítendő, 100.000 Ft összegű gyermekszületési támogatást nyújt a szülő, örökbefogadó szülő, gyám (a továbbiakban: törvényes képviselő) részére.

(2) A támogatás iránti kérelmet a törvényes képviselő a gyermek születését követő hat hónapon belül nyújthatja be. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a gyermek Szántódi lakóhellyel rendelkezzen, valamint a kérelmet benyújtó, gyermekkel közös háztartásban élő törvényes képviselő, legalább harminchat hónapja Szántódi lakóhellyel rendelkezzen, és életvitelszerűen Szántódon tartózkodjon.

(4) Nem jár gyermekszületési támogatás, ha

  • a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek

örökbefogadásához,

b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján vérszerinti

családjából történő kiemelést eredményező gyermekvédelmi

gondoskodásban részesül.

(5) Visszafizetési kötelezettség:

a) a gyermekszületési támogatást – illetőleg annak időarányos részét - vissza kell fizetni, amennyiben a gyermek, akinek születésekor a támogatást megállapították Szántód

Községben lévő lakóhelye a támogatás megállapításától számított 5 éven belül

megszűnik. A visszafizetési kötelezettség a gyermek törvényes képviseletét ellátó

személyt, személyeket terheli.

b) Azt a gyermeket, aki után a támogatott a támogatást kapta, 5.életévét megelőzően a

gyámhatóság jogerős határozatával átmeneti vagy tartós nevelésbe vette.

15. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – hivatalból, jövedelmére tekintet nélkül – a tanévkezdés megkezdésének érdekében a szántódi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Szántódon tartózkodó óvodás, általános iskolás tanulók részére, a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató tanulók, és a felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató hallgatók részére pénzbeli vagy természetbeni tanévkezdési támogatást nyújthat.

(2) A tárgyévre vonatkozó támogatás megállapítását, összegét és a kifizetésre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület határozza meg.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

  • a) a középfokú tanulmányokat folytató tanuló esetében a középiskola által kiállított iskolalátogatási bizonyítványt,
  • b) felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató esetében a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszonyról szóló igazolást.

16. § (1) Szántód Község Önkormányzat Képviselőtestülete amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – hivatalból, jövedelmére tekintet nélkül – a karácsonyi kiadások anyagi enyhítésére a szántódi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Szántódon tartózkodó 65 év feletti lakosok részére pénzbeni vagy természetbeni idősek karácsonyi támogatást nyújthat.

(2) A támogatás összegét, formáját és kifizetésének szabályait a képviselőtestület határozza meg, amennyiben a kifizetés szabályait a képviselőtestület nem határozza meg, úgy postai úton kell a támogatást kiutalni.

17. § (1) A képviselőtestület támogatást nyújt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díjának mértékéig, amennyiben a szolgáltatás igénybevevőjének családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indul a Szolgálat vezetőjének a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötéséről szóló értesítése alapján. A támogatást számla alapján a Szolgálat részére kell átutalni.

17/A. § [11] (1) Az önkormányzati települési támogatás keretében a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére, kérelmük alapján, legfeljebb az oktatási év időtartamára, legfeljebb havi 10.000,-Ft összegű albérleti díj támogatás állapítható meg akkor, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította.

(2) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató diákok az oktatási év időtartama alatt nyújthatják be kérelmüket, melyhez a család tagjainak jövedelemigazolását, az oktatási intézmény elutasító határozatainak fénymásolatát és az albérleti szerződést is csatolni kell.

(3) Amennyiben a kérelmező az oktatási intézmény kollégiumi férőhelyét, illetve fellebbezését elutasító határozatait azért nem tudja csatolni, mert az még nem áll rendelkezésére, a támogatás megállapítható azzal a feltétellel, hogy annak folyósítására csak a hiányzó iratok becsatolását követően kerülhet sor.

18. § (1) A települési támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, hivatalból vagy kérelemre, évente legfeljebb egy alkalommal rendkívüli települési támogatás jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg.

(3) Sürgős szükséges esetén, ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható

19. § [12] (1) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A köztemetés elrendeléséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

4. Szociális szolgáltatások

20. § (1) Az Szt. 57. § (l) bekezdése értelmében a képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

  • a) falugondnoki szolgálat,
  • b) étkeztetés,
  • c) házi segítségnyújtás,
  • d) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás,
  • e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  • f) támogató szolgáltatás,
  • g) nappali ellátás.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra, a házi segítségnyújtásra, a családsegítésre, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, a támogató szolgáltatásra és a nappali ellátásra, azok igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket – a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Tárulás társulási megállapodásban kijelölt – Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének, a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ában foglaltak az irányadók.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt.114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

21. § (1) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről falugondnoki szolgálat és étkeztetés esetében a polgármester dönt.

(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(3) A polgármester külön eljárás nélkül soron kívüli ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

22. § (1) A falugondnoki szolgáltatás szabályi vonatkozásában az Szt. 60. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

  • a) közreműködés az étkeztetésben,
  • b) közreműködés a házi segítségnyújtásban,
  • c) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában,
  • d) közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben,
  • e) segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást, így végzi
    • ea) a háziorvosi rendelésre szállítást,
    • eb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítást,
    • ec) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást
  • f) végzi az óvodás, iskoláskorú gyermekek szállítását.

(3) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokon belüli kiegészítő feladatai:

  • a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
  • b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
  • c) az egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(4) A falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett, az önkormányzati feladatok megoldását segítő – szolgáltatásai:

  • a) ételszállítás önkormányzati intézménybe,
  • b) a település ellátását, működését szolgáló anyag- és árubeszerzés az önkormányzat számára,
  • c) a könyvtár, a közösségi ház működtetéséhez gondnoki feladatok ellátása, anyag- és árubeszerzés
  • d) az önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző összeírás (pl. valamely helyi rendelet, intézkedés meghozatala céljából)
  • e) pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok,
  • f) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére (írásos anyagok, szórólapok terjesztése, a helyi hirdetőtáblákon való elhelyezés, illetve a szórólapok házhoz juttatása), hangosbemondón történő tájékoztatása, valamint az egyéb önkormányzati fenntartású és finanszírozású médiákon (helyi tévé, ráció, újság) történő tájékoztatásban való közreműködés,
  • g) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

(5) A szolgáltatás igénylését a polgármesternél, és a falugondnoknál lehet megtenni. A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi kötelező feladatot úgy kell ellátnia, hogy az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátással ne ütközzön. Az egyéb – nem kötelező – szolgáltatási feladatokat csak akkor láthatja el, ha azok a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetik. Az igények rangsorolásánál elsőbbséget az alapfeladatok élveznek, a kiegészítő szolgáltatásokat a kapacitás függvényében lehet biztosítani.

(6) A falugondnoki szolgáltatás térítésmentes.

23. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti a képviselő-testület azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Szociálisan rászorult az a 18 év feletti személy is, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • a) aktív korú nem foglalkoztatott vagy regisztrált álláskereső,
  • b) munkaképesség csökkenése vagy rokkantsága alapján rendszeres pénzellátásban részesül, illetve betegsége miatt átmeneti vagy tartós jelleggel nem képes étkeztetéséről gondoskodni,
  • c) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (l) bekezdése alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • d) egyedül neveli gyermekét,
  • e) fogyatékos, pszichiátria vagy szenvedélybeteg,
  • f) hajléktalan.

(4) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltétel/feltételeket igazoló iratot.

(5) A képviselő-testület a napi egyszeri meleg étel elkészíttetéséről - az ételadagokat a szolgáltatás megvásárlásával biztosítja.

(6)[13] Az étkeztetés igénybevételére vonatkozóan térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb hat hónap időtartamra adható, melyről - átruházott hatáskörben - a polgármester dönt.

5. Térítési díj

24. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan az Szt. 115-119/B. §-ában és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormány rendelet 2-15. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente két alkalommal állapítja meg.

(3) Az intézményi térítési díjat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) A házi segítségnyújtásra, a családsegítésre, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, a támogató szolgáltatásra és a nappali ellátásra fizetendő térítési díjakat a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásban kijelölt – Balatonföldvár Város Önkormányzata képviselőtestületének a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

25. § A személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozóan, az e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében, az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

26. § (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl.:

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- egészségében állapotrosszabbodás következett be,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni,

- havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 40 %-át.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb három hónap időtartamra adható.

6. Intézményi jogviszony

27. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

28. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

29. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101. és 103-104. §-ában foglaltak az irányadók.

7. Záró rendelkezések

30. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben és a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2012.(IV.23.) önkormányzati rendelet, a gyermekvédelmi gondoskodásról és a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 2/2006. (II.10.) önkormányzati rendelet és a családtámogatásról szóló 15/2011.(X.20.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 7/2014.(X.17.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés c) és f) pontja.

31. § A szervezeti és működési szabályzatról szóló 7/2014.(X.17.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

  • „b) dönt a helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben megállapított étkeztetés szociális szolgáltatás tárgyban.”

[1] Módosította a 9/2015.(IX.29.) önkormányzati rendelet, módosította a 3/2016.(IV.28.) önkormányzati rendelet,módosította a 11/2017.(X.13.) önkormányzati rendelet, módosította a 14/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelet,módosított a 3/2018.(V.9.) önkormányzati rendelet, módosította a 8/2018.(VI.29.) önkormányzati rendelet, módosította a 3/2019.(III.28.) önkormányzati rendelet, módosította a 14/2020.(XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2021. január 1. napjától
[2] Hatályon kívül helyezte a 14/2017.XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018.január 01.napjától
[3] Módosította: 3/2019. (III.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2019. március 28. napjától
[4] Módosított a 3/2019. (III.38.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. március 28. napjától
[5] Kiegészítette a 9/2015.(IX.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015.október 1.napjától
[6] Módosította a 3/2019. (III.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. március 28. napjától
[7] Kiegészítette a 11/2017.(X.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2017.október 13.napjától, de rendelkezéseit 2017.január 1. napjától kell alkalmazni.
[8] Kiegészítette a 11/2017.(X.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2017.október 13.napjától, de rendelkezéseit 2017.január 1.napjától kell alkalmazni.
[9] Kiegészítette a 3/2019. (III.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2018. március 28. napjától
[10] Módosította a 3/2018. (V.9.) önkormányzati rendelet 1-§-a. Hatályos 2018. május 10. napjától, de rendelkezéseit 2018. január 1. napjától kell alkalmazni.
[11] Kiegészítette a 9/2015.(IX.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2015.október 1.napjától
[12] Módosította a 14/2020. (XII.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2021. január 1. napjától
[13] Kiegészítette a 14/2020. (XII.14.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2021. január 1. napjától