Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (II.4.) önkormányzati rendelete

Szántód Község településképének védelméről

Hatályos: 2019. 02. 05 - 2019. 05. 23

Szántód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 8/2017. (VIII. 15.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:




I. Fejezet – Általános rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Szántód község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


  1. Értelmező rendelkezések

2. § [1] E rendelet alkalmazásában:

  1. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
  2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
  3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
  4. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”- 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
  5. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor.
  6. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
  7. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
  8. Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
  9. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
  1. környezetéhez igazodik;
  2. a település építészeti karakterét megőrzi;
  3. a meglévő formakultúrát megtartja;
  4. léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
  5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
  1. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
  2. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  3. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
  4. Más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
  5. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületéi, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  6. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  7. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
  8. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, objektum.
  9. Védett terület: helyi egyedi védelem alatt álló terület, településrész.




II.Fejezet - A helyi védelem


3. A helyi védelem célja és fajtái


3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

  1. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
  2. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
  3. A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó, valamely

a) közterületekkel határolt településszerkezetre,

b) utcaképre, utcakép részletre, ahol a település arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak,

c) közterületekkel határolt településrészre,

d) településkarakterre (településkép elemei, formái, anyagai, színvilága és azok együttese),

e) telekstruktúrára,

f) tájkarakterre, táji környezetre

terjedhet ki.

  1. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó, valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

(5) Az önkormányzat helyi védelem alá helyezte az e rendelet 2. mellékletben meghatározott értékeket, épületeket, építményeket, objektumokat.


4. A helyi védetté nyilvánítás szabályai


4. § (1) A helyi védetté nyilvánítás bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  1. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
  2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelem típusának javaslatát,

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
  2. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.
  3. Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.


5.§ (1) A helyi területi védelem alá vont terület csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg annak közvetlen környezetében.

  1. Helyi védelem alá helyezett növényt, növény-együttest csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
  2. A helyi védelem alá helyezett terület, építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor, növényt, növény-együttes közvetlen környezetében elhelyezett táblának a védelem tárgya megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Szántód Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte – évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.
  3. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
  4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak közvetlen környezetében. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


5.  A helyi védettség megszüntetésének szabályai


6.§ (1)A helyi védettség megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

  1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.


6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.



7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.


8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építményeket érintően meg kell őrizni és helyre kell állítani - az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - eredeti külső az megjelenését alábbiak szerinti:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)  az eredeti épület tartozékait és felszerelését

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.



  1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás felhasználására az Önkormányzat pályázatot ír ki pályázatot ír ki, amely tartalmazza a pályázat elnyerésének feltételeit.
  3. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
  4. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
  3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.


III.Fejezet –Településképi követelmények


9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


11.§ (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

  1. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozhatja, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
  2. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Védett épület homlokzatának anyaghasználata, színezése egységes kell, hogy legyen több albetét/tulajdonrész esetében is.
  3. A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a városi főépítész előírhatja.
  4. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
  5. A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe - felújítás, javítás után - vissza kell építeni.
  6. A kőkeresztek, kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.
  7. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
  8. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése [2] természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.


12.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség a 6.§ (3) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.


10. A településkép szempontjából meghatározó területe lehatárolása


13. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1. melléklet szerint Szántód Község teljes közigazgatási területét:


a)„településközpont” településrész,

b)„lakóövezet” településrész,

c)„üdülőterület” településrész,

d)„rév és környéke” településrész,

e)„Szántódpuszta” településrész,

f)„gazdasági terület” településrész.

g)„kereskedelmi terület” településrész.

h)„egyéb külterület” településrész.


11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


14.§ A településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározó építmények úgy telepítendők, hogy a melléképítmény a közterület felől nézve a főépület takarásában helyezendő el. A beépítési vonal pedig az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazítandó.


12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


15. § (1) A településképi szempontból meghatározó „lakóövezet[3]” és „településközpont”, valamint „üdülőterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.

  1. Hk.[4]
  2. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki.
  3. E településrészek területén helyhez kötött büfékocsi, lakókocsi és lakókonténer kivételesen sem helyezhető el – kivéve a 2012. január 1-én érvényes működési engedéllyel rendelkező kemping területét –.
  4. Elő- és oldalkertbe árusító pavilon, üzlethelyiség, büfé, szolgáltatás számára helyhez kötött lakókocsi, valamint konténer nem helyezhető el.
  5. A lakó- és nyaraló épületek tetőhéjalásának anyaga és színezése a természetes tetőfedő anyagok színei és a hagyományos földszínek, azaz a piros, a vörös és a barna, valamint az antracitszürke színek és ezek árnyalatai lehetnek.
  6. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve nagyelemes fémlemez nem alkalmazható.
  7. Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
  8. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve cserép esetén a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
  9. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
  10. Lakó- és nyaralóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
  11. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem használhatók.
  12. Az épület utcai építési vonalra merőlegesen vetített vetületi hossza lakóépületek és üdülőépületek esetében legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hossz mindkét közterület felől betartva alkalmazható.
  13. A lakó- és üdülőházas területeken az építési telek beépítésekor, vagy épület átalakításakor az épület a hozzá közel álló szomszédos épületekhez (védett épületek esetében a védett épülethez) illeszkedően alakítható ki.
  14. A Rév csomópontnál, a Móricz Zsigmond út, a 7. sz. főút és a Köröshegyi út mentén közterületről közvetlenül önálló garázs nem nyitható.
  15. A meglévő társasházak, többlakásos épületek, üdülőapartman épületek lodzsái nem építhetők be, a nyílászárók egységes szín- és anyaghasználat mellett cserélhetők, a lodzsák homlokzatának színezése egységes koncepció mellett az eredeti homlokzatszínével megegyező színnel újíthatók fel, illetve új épület esetén egymáshoz illeszkedő, harmonizáló színezéssel alakíthatók ki.
  16. Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.


  1. Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:
  1. Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusával összhangban alakítható ki.
  2. Utcai kerítés létesítése áttört jellegű lehet. Az áttörés mértéke legalább a kerítés felületének 50%-a lehet, mely a kerítés síkjára merőleges irányból biztosítandó folyamatosan a kerítés teljes hosszában.
  3. Kerítés anyagaként a település területén elsősorban fa, kő, tégla és fém - a fémlemezkerítés kivételével – használható.
  4. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók, kivéve történelmi, vallási tárgyú díszítés részeként.


  1. Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:

a)A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

b)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

c)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.

d)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.

e)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóövezetben[5] területen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűségből, amennyiben ezek működése más homlokzaton meghiúsulna.


  1. A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
  1. A közterületi árusítópavilon a településképbe illően létesíthető.
  2.  A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
  3. A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.


  1. A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
  1. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel létesíthetők.
  2. A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében el kell kerülni a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségét, ezért amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
  3. A közterületi növényzet úgy telepíthetők, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
  4. A közutak - a műszaki lehetőségek (közművek, útburkolatok) figyelembevétele és a meglévők védelme mellett - zöldsávval, út menti fasorral alakíthatók ki az alábbiak szerint:
  1. A 16 m -nél széles szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen kétoldali,
  2. a 12 m-nél ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasorral.


  1. A zöldfelület kialakításának szabályai:

Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 5. mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.


16. § (1) A településképi szempontból meghatározó „rév és környéke” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.

  1. A terület telkein több különálló épület egymással építészeti összhangban elhelyezhető el.
  2. A Rév csomópontnál közterületről közvetlenül önálló garázs nem nyitható.
  3. Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
  4. E településrész területén helyhez kötött büfékocsi, lakókocsi és lakókonténer nem helyezhető el –kivéve a 2012. január 1-én érvényes működési engedéllyel rendelkező kemping területét –.
  5. A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.
  6. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 5. mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
  7. Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.


17. § (1) A településképi szempontból meghatározó „Szántódpuszta” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.

  1. A területen az épített környezeti értékeket és régészeti kincseket bemutató, ismertető épület, valamint annak kiszolgálását szolgáló épületek, építmények felújításához, létesítéséhez készülő engedélyezési tervdokumentáció az örökségvédelemre és a tájkép védelemre is kiterjedően készíthető el.
  2. A területen elhelyezésre kerülő épületek építménymagassága a területen már meglévő épületekhez illeszkedően alakítható ki.
  3. Az övezetben és védőövezetben az épített környezeti érték, illetve a régészeti kincsek történeti jellegét, annak bemutatását és látványát, valamint hangulati hitelességét veszélyeztető hirdetéseket, köztárgyakat, közmű és távközlési nyomvonalas létesítményeket – a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvényekkel, valamint a védettségi határozatban szereplő korlátozásokkal összhangban – előzetes örökségvédelmi hatástanulmány alapján lehet elhelyezni.
  4. A területen bármilyen hirdető berendezés, reklámhordozó, köztárgy, továbbá bármilyen létesítmény elhelyezése a jelen rendelet szerinti főépítészi szakmai véleményének kikérése mellett végezhető.
  5. Újonnan a területen csak magastetős épületek helyezhetők el.
  6. A terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.


18. § (1) A településképi szempontból meghatározó „gazdasági terület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.

  1. Az épületek csak magastetővel, alacsony hajlásszögű tetővel, illetve lapostetővel létesíthetők.
  2. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) nem használhatók.
  3. Az övezet telkein több különálló épület is elhelyezhető egymással építészeti összhangban.


19. § (1) A településképi szempontból meghatározó „kereskedelmi” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el, valamint a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

  1. A területen az épületek magastetővel vagy alacsony hajlásszögű tetővel létesíthetők.
  2. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) nem használhatók.
  3. Az övezet telkein több különálló épület is elhelyezhető egymással építészeti összhangban.


20. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „egyéb külterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.


  1. Az egyéb külterület mezőgazdasági területein:
  1. Új épület kialakítása, meglévő átalakítása csak a tájra jellemző hagyományok megtartásával létesíthető.
  2. Az épületek tájba illően, természetes anyagból építhetők.
  3. Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.
  4. A lakóépületek magastetővel építhetők.
  5. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
  6. A lakóépületek homlokzatain (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
  7. A települések beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
  8. A 7. sz. főút és a Köröshegyi út mentén közterületről közvetlenül önálló garázs nem nyitható.


  1. Az egyéb külterület táj- és természetvédelmi területekein:
  1.  az alábbiak nem helyezhetők el:
  1. új légvezeték nem létesíthető, továbbá
  2. szélerőmű, szélkerék és
  3. adótorony, távközlési magas-építmény nem építhető, valamint
  4. természeti célú tájékoztató tábla kivételével önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
  1. Új épületek kialakítása és a meglévő épületek felújítása a magyar építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználathoz illeszkedő anyagokkal (kő, tégla, fa) engedélyezhető.
  2. Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
  3. Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.
  4. Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.


  1. Az egyéb külterületen a zöldfelület kialakításának szabályai:

A külterületeken jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 5. mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.


13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

  1. A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat lehetőség szerint föld alatti elhelyezéssel kell építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
  2. A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
  3. Városképvédelmi szempontból a távközlési-, hírközlési hálózatokat csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, kivéve azokon a területeken, ahol a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV- os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.


14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok


22.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

  1. Lakóövezet[6], településközpont vegyes terület, üdülőterület településrész, kivéve a (2) bekezdés szerint,
  2. Rév és környéke településrészek,
  3. Szántódpuszta településrész,
  4. országos ökológiai hálózat terület (e rendelet 6. melléklete szerint),
  5. tájképvédelmi terület (e rendelet 6. melléklete szerint),
  6. Natura 2000 terület (e rendelet 6. melléklete szerint).


(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek, helyek, építmények:

  1. a meglévő antennatartó-szerkezet, amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtorony, víztorony),
  2. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (e rendelet 6. melléklete szerint),

történhet.


15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre, információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


23.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.     

  1. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
  2. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
  3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
  4. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  5. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.
  6. Táj- és természetvédelmi területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
  7. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon, a település közterülethasználatára vonatkozó helyi rendeletének figyelembevétele mellett.
  8. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.


16. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen


24.§ Szántód közigazgatási területén tiltott valamennyi, e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.


25.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

  1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
  2.  Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
  3. Két útkereszteződés között, egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
  4. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
  5. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.


17. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen


26.§ (1) A településközpont területén reklám közzététele, és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, számuk nem haladhatja meg a 2 db-ot.

  1. Üdülőterület településrész területén nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. E területeken kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
  2. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.


18. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok


27.§ (1) Az Üdülőterület településrész területén kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

  1. Az Üdülőterület településrész területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
  2. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.
  3. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.


19. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok


28.§ (1) Szántód közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely műszaki megoldásában, anyaghasználatában, színvilágában a településen meglévő utasvárók kialakításához igazodik.

  1. Szántód közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely az adott településrész épített környezetébe illeszkedik. Az illeszkedést a település főépítészével egyeztetni kell.
  2. A Pálóczi Horvát Ádám Közösségi Ház és a Tüskés Tibor Községi Könyvtár közművelődési intézmények területén legfeljebb - 4 db - közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
  3. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk,
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
  1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
  2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények


29.§ (1) Szántód közterületein reklámhordozó

  1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
  2. plexi vagy biztonsági üveg mögött,
  3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
  4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el.

  1. Szántód közterületein reklámhordozó egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
  2. Az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület és a közérdekű reklámfelület legalább egyharmadán, Szántód Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.




21. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése


30.§ (1) A Pálóczi Horvát Ádám Közösségi Ház és a Tüskés Tibor Községi Könyvtár közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

  1. Az e rendelet 3. mellékletében meghatározott településképi szempontból meghatározó közterületen nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.
  2. A Pálóczi Horvát Ádám Közösségi Ház és a Tüskés Tibor Községi Könyvtár közművelődési intézmények településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.


22. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében


31.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra, településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

  1. A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
  2. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelme mellett kezdeményezheti.


23. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése


32.§ (1) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

  1. Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.


IV.Fejezet - Településképi-érvényesítő eszközök


24. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


33. § (1) A településkép védelme érdekében építtető vagy meghatalmazottja kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.

  1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
  1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló   155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  2. az épület, védett épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
  3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
  4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
  5. A helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit érintő építési munka során.
  6. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
  7. közterületen vízáteresz építése, átépítése
  8. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

  1. Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (2) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
  2. A tulajdonosnak az önkormányzat felhívására szakmai konzultációt kell lefolytatnia abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

  1. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.



25. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai


34.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett, vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
  7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
  9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.


26. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


35. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni a jelen rendelet 7[7]. melléklete szerinti esetekben.


36. § A polgármester a véleményét a 35. §[8] felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.


27. A településképi véleményezés szempontjai


37. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

  1. A véleményezési eljárás keretében a településképi vélemény kialakítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
  1. a terület felhasználás megfelelősége,
  2. a helyben kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
  3. a védendő (megőrzendő) adottságok figyelembe vevő megfelelőség,
  4. távlati tervek figyelembe vevő megfelelőség,
  5. magassági illeszkedés.
  1. A véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.


28. A településképi véleményezési eljárás szabályai


38.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 8. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.


29. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


  1. 9. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.


  1. . § Településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek szerinti építmények kialakítása, elhelyezése esetén, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
  2. 1. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.


30. A településképi bejelentési eljárás szabályai


42. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

  1. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
  1. a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, a terület-felhasználás megfelelőségét
  2. településképi megfelelőség körében elsősorban

ba) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

bb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját

bc) közterület mentén az épület kialakításának módját, feltételeit,

bd) az építmény takaratlanul maradó és a közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,

be) közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, valamint a díszkivilágító és hirdető berendezések kialakítását.

  1. kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőséget,
  2. a védendő (megőrzendő) adottságok figyelembe vevő megfelelőséget,
  3. távlati terveket figyelembe vevő megfelelőséget,
  4. magassági illeszkedést.
  1. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a reklám elhelyezési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet a reklám-, illetve reklámhordozók, cégérek kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelésben.


43. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 9. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.


31. A településképi kötelezési eljárás szabályai


  1. 4.§ (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
  1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.
  2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
  3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
  1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
  2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
  3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.


32. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


  1. 5.§ (1) A Polgármester a 44.§[9] (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
  1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
  2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
  1. A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a reklámhordozót átalakítani vagy lebontani, külön tekintettel, ha:
  1.  az a településkép szempontoknak nem felel meg.
  2. a reklámhordozó elhelyezését szolgáló közterület más célú, vagy településfejlesztési felhasználásra kerül,
  3. az építési vagy közterület-használati engedély lejárt, vagy visszavonásra került,
  4. a reklámhordozóval érintett üzlet, intézmény, vállalkozás stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, továbbá a reklámhordozó aktualitását vesztette, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került,
  1.  A településképi kötelezettség körébe tartozik a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítás vagy elbontás elrendelése.


46.§ [10]A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.


V.Fejezet - Záró rendelkezések


33. Hatályba léptető rendelkezések


47. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet a 45. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.


48.§ E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


34. Hatályon kívül helyező rendelkezések


49.§ Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:


  1. Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szántód Község településképének védelméről szóló 14/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelete.


  1. Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2012.(XII.7.) önkormányzati számú rendeletének alábbi rendelkezései:

1.§ (10), (11), (12), (17), (19), (21) bekezdés első mondata 2. fele és második mondata, (23), (24), (27) és (35) bekezdések;

3.§ (2) bekezdés;

4.§ (3) bekezdés első mondata;

6.§ (3) bekezdés;

9.§ ((5) bekezdés e), f), g) és h) pont első mondata,

13.§ (1) d) pont;

15.§ (2) bekezdés harmadik mondata és a (3) bekezdés c), e) és f) pontjai;

25.§;

27.§;

30.§ (1), (2) bekezdések;

31.§ (2) bekezdés;

32.§ (6) bekezdés;

33.§ (3) bekezdés a) és c) pontok, a (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés a) és b) pontjai;

1.-3. függelékek.





Szántód, 2019. május 21.





                                                                                            Köselingné dr. Kovács Zita                              jegyző


[1]

A 2.§-t a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.


[2]

A szövegkörnyezetből a korábbi javításból tévesen benne maradt áthúzott „lehetőleg” szót, a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet 2.§-a törölte - hatályba lépés 2019. május 25. napján.


[3]

A „lakóterület” szót 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  3.§ (1) bekezdése „lakóövezet”-re módosította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.

[4]

A 15. § (2) bekezdését a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  3.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte -hatályba lépés 2019. május 25. napján.

[5]

A „lakóterületen” szót 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  3.§ (1) bekezdése „lakóövezetben”-re módosította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.


[6]

A „lakóterület” szót 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  4.§-a „lakóövezet”-re módosította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.


[7]

Az elírást a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  5.§-a javította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.

[8]

Az elírást a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  6.§-a javította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.


[9]

Az elírást a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet  7.§-a javította - hatályba lépés 2019. május 25. napján.

[10]

A felesleges „(1)” bekezdés jelölést, a 6/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet 8.§-a törölte - hatályba lépés 2019. május 25. napján.