Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete

A helyi adókról

Hatályos: 2014. 01. 01 - 2015. 12. 30

SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

19/2011.(XII.15.)  önkormányzati rendelete


A  H E L Y I   A D Ó K R Ó L


Szántód Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990.évi C. tövény 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


1.Adókötelezettség

 1.§


Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.)  felhatalmazása alapján, azzal összhangban a következő helyi adókat vezeti be:

a) idegenforgalmi adó,

b) építményadó,

c) telekadó,

d) helyi iparűzési adó.

 2.§


Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén:

a) ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b) nem állandó lakosként való tartózkodásra,

c) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki.


3.§

(1.) E rendelet alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2)[1] Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A  (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

 Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.


2.IDEGENFORGALMI ADÓ

 4.§


Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.


5.§

Az adókötelezettség alól mentes:

a) a 18. évet be nem töltött,

b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély,

c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély,

d) Aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő, lakás tulajdonosa vagy bérlője; a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pontja).


6.§


Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma.


 7.§


(1) Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként: 300.- Ft.

(2) Az adót szeptember 1. és május 31. között 50%-kal csökkenteni kell.


 8.§


(1) A rendelet 7. §-a alapján fizetendő adót

a)   a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.


 9.§


(1) Az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál.

(2) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett adóról a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell bevallást tennie.


10.§


(1) A vendégekről vezetett nyilvántartást úgy kell összeállítani, illetve vezetni, hogy

a) az adó alapjának, az adó összegének, a mentességek, a kedvezmények igénybevételének ellenőrzésére alkalmas legyen;

b) folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adó, valamint a mentességek, kedvezmények megállapítását megalapozó dokumentumok, bizonylatok hivatkozásait,

      így: -   az életkor igazolására a személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély számát;

  • tanulói, hallgatói jogviszony igazolására a diákigazolvány számát;
  • munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, pontos       szántódi székhelyének, telephelyének címét.
  • (2) A nyilvántartást az egyes bevallási időszakok végén le kell zárni, s meg kell állapítani a fizetendő adót.
  • (3) A nyilvántartást úgy kell vezetni és tárolni, hogy az adó megfizetésének, valamint az adó alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegye.



11.§

Az adó megfizetése:

a) Az adót az adóbeszedésre kötelezett magánszemély a beszedést követő hónap 15-ig köteles befizetni az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára.

A befizető lapot köteles a vendégkönyvhöz csatolni, továbbá a lap hátoldalán feltüntetni a vendég nevét, címét és a tartózkodás időtartamát.

b) Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetőleg személyi egyesülés az idegenforgalmi adót a tárgyhót követő hónap 05. napjáig köteles kimutatni, a kimutatást megküldeni az önkormányzatnak, ezzel egyidejűleg pedig az önkormányzat részére átutalni a beszedett adó összegét.

    

3.ÉPÍTMÉNYADÓ


12.§


(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem   lakás céljára szolgáló épület, épületrész ( a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, függetlenül az építmény rendeltetésétől, illetve hasznosításától.

(3) Az adókötelezettség nem terjed ki az épület zárt egységén belül vagy kívül eső olyan helyiségekre, amelyek a rendeltetésszerű használatot kiegészítik, és huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgálnak (tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, padlás, szerszámkamra, szín, pince).




 13.§


(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok  az adóalanyisággal  kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.


14.§


(1) Mentes az adó alól:

    a)  a  szükséglakás;                         

a) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2;

b) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési- oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség;

c) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek;

d) az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

e) [2]az a magánszemély tulajdonában lévő lakás, amelyben az adófizetésre kötelezett a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik.

f) a e.) pont alapján mentes lakáshoz tartozó garázs.

(2) Ugyanazon adótárgyon több adófizetésre kötelezett közül a kedvezményt csak a követelményeknek megfelelő adóalany veheti igénybe, tulajdoni hányadának megfelelően.

(3)  Adókedvezmény:

a) A 17.§-ban meghatározott  adótételt a II. övezetben 300 Ft-tal, a III. övezetben 600 Ft-tal csökkentett mértékben kell megállapítani.

b) Övezeti határok

  1. övezet: Vasúttól északra, a Móricz Zs.-Szent István utcák tengelyétől Nyugatra fekvő terület
  2. övezet: a vasúttól északra a Móricz Zs.-Szent István utcák tengelyétől Keletre fekvő terület, valamint a vasúttól délre az Ady E. utcáig terjedő terület,
  3. övezet: Az Ady E. utca, és az attól délre fekvő terület.           

(4) Gépjárműtárolás céljára használt gépjárműtároló esetén az adó mértékét 50%-kal csökkentett mértékben kell megállapítani. 

(5) Ha   az   építmény  műemlék  vagy  műemlék   jellegű,  az  adó mértékét 50 %-kal csökkentett

     mértékben kell megállapítani.

(6) [3]A magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál életvitelszerű lakóhelyéül,

a) ahonnan életét szervezi: rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul; ahová hazatér,

b) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket - étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja,

c) amely családi élete helyszínéül szolgál,

d) amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat elsődlegesen, nagyobb mértékben vesz igénybe és

e) amely elsődleges számlázási/levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(7)[4]  Az adófizetésre kötelezett magánszemély az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mentesség igénybevételéhez nyilatkozni köteles az életvitelszerűségről, melyhez csatolja az ezt alátámasztó dokumentumokat.

(8)[5] Az adóhatóság megvizsgálja a (7) bekezdésben foglalt nyilatkozat valóságtartalmát, szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, megvizsgálva a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás, és az életvitelszerűség arányosságát, összevetve, hogy

a) a dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák miként tartalmazzák az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási címet, a számlázási/levelezési címet és

b) a számlázási/levelezési cím mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (részszámla, elszámoló számla).


15.§


(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a lényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnésének évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


16.§


Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.


17.§


Az adó mértéke 1000 Ft/m2/év


 18.§


  1. Az adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell benyújtani az önkormányzat hivatalához. Bevallásra az a tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) köteles, aki az adóév január elsején tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) volt.
  2. Az adóköteles építmény utáni adót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.


4.TELEKADÓ


19.§


 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.


20.§


Az adó alanya az aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 13.§-ban foglaltak az irányadók.


21.§


Mentes az adó alól:   

a) a beépített telek

b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,

c) az építési tilalom alatt álló telek

d) a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után

f) az  épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban, vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület,

g) a rendezési terv alapján be nem építhető belterületi földrészlet.

h) a  teleknek az 1000 m2-t meghaladó területe,

i) a12. § (1) bekezdése szerinti építményhez tartozó telek.


                                                               22.§


(1) Az adókötelezettség

a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,

c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,

d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.


(2) Az adókötelezettség

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.


 23.§


Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.


24.§


(1)  Az adó mértéke: 20 Ft/m2/év, melyet a II. övezetben 50%-kal, a III. övezetben 100 %-kal csökkentett mértékben kell megállapítani.

(2) Övezeti határok

I. övezet: Vasúttól északra, a Móricz Zs.-Szent István utcák tengelyétől Nyugatra fekvő terület

II. övezet: a vasúttól északra a Móricz Zs.-Szent István utcák tengelyétől Keletre fekvő terület, valamint a vasúttól délre az Ady E. utcáig terjedő terület,         

III. övezet: Az Ady E. utca egésze, és az attól délre fekvő terület.


5. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

25.§


(1) Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységre terjed ki (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a  180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

                                          

26.§


(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végezett iparűzési    tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.


27.§


(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.


28.§


(1)   Az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány 1.000,-Ft/nap.

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzathoz fizetendő  adóból a vállalkozás szintjén  képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzathoz  kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.


 29.§


  1. Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41. és 42. §-aiban foglaltak az irányadóak.

(2) A  vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg.                    


6.ZÁRÓRENDELKEZÉSEK


30.§


  1. A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).
  2. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
  3. Ez a rendelet 2012.január 01.napján lép hatályba.
  4. Hatályát veszti  a Szántód Község Önkormányzatának helyi adókról szóló  13/2011.(X.20.)számú  rendelet.


Szántód, 2013.december 2.


                                                                                                                 Dr.Kiss Pál

                                                                                                            címzetes főjegyző










[6]1.  melléklet



[1] Módosította a 7/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2013.január 01.napjától

[2] Módosította a 10/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet  1.§-a. Hatályos 2014.01.01.napjától

[3] Módosította a 10/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.napjától

[4] Kiegészítette a 10/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.napjától.


[5] Kiegészítette a 10/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.napjától.

[6] Hatályon kívül helyezte a 10/2013.(XII.2.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése.

.