Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004.(II.17.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004.(II.17.) önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről

Hatályos: 2004. 02. 17- 2016. 09. 29

SZABADKÍGYÓS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK


8/2004. (II. 17.) számú


R E N D E L E T E


az építészeti örökség helyi védelméről

           

Szabadkígyós Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletének 1. § (1) bekezdése alapján az építészeti örökség helyi védelmének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:


A helyi értékek fogalma, a helyi védelem célja


1. § (1) A rendelet hatálya a helyi értékek mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt és települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, régészeti értékként a település történeti folytonosságát bizonyítja és az itt élők önbecsülését, községszeretetét segíti elő.


(2) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.


A rendelet hatálya


2. § A rendelet hatálya Szabadkígyós község közigazgatási területén lévő, e rendelet mellékletében védetté nyilvánított és védelemre kijelölt értékekre terjed ki, a rendelet 9. §-ában meghatározott támogatási rendszer a műemlékekre, a műemléki környezetben lévő, illetve a helyi nyilvántartásba vett épületekre (értékekre) is.


A helyi védelem fajtái


3. § (1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.


(2) A helyi területi védelem (1. sz. melléklet):

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,  településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.


(3) A helyi egyedi védelem (2. sz. melléklet):

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) az egyedi tájérték védelmére

terjed ki.


Védetté nyilvánítás és megszüntetés


4. § (1) Védetté nyilvánításra, számbavételre (nyilvántartásba vételre), illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell a vonatkozó adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó) valamint rövid indoklást.


(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése a jegyző feladata.


(3) A védetté nyilvánítás és a számbavétel előkészítését (szakterületek szakvéleményeinek, kutatásoknak, dokumentációknak stb. összegyűjtése) a Polgármesteri Hivatal folytatja le és javaslatot tesz a védetté nyilvánításra, amelyet a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi (vagy  a Településfejlesztési és Idegenforgalmi) Bizottság (továbbiakban: bizottság) az érintett civil szervezetek bevonásával véleményez, majd előterjeszti a képviselőtestület elé.


(4) A  bizottság részére elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a védetté nyilvánított, védelemre kijelölt vagy arra méltó érték megnevezését (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó nevét (továbbiakban: tulajdonos), a tárgyban illetékes szakvéleményt (építészeti, régészeti, kultúrtörténeti, művészeti, néprajzi, műemléki, ha szükséges statikai, tájesztétikai stb.), szakvéleményt,

b) az értékre vonatkozó térkép, fotó és egyéb dokumentációkat,

c) a főépítész véleményét, a szabályozási (rendezési) tervek előírásainak és az esetlegesen felmerülő speciális szakterületek szakvéleményeinek építészeti értékvizsgálati munkarészeknek a figyelembevételével.


(5) A helyi értékek védetté nyilvánítása, megszüntetése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.


(6) A képviselőtestület döntéséről tájékoztatni kell:

        a) a tulajdonost,

        b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait,

        c) a megyei önkormányzatot,

        d) a területileg illetékes építésügyi hatóságot,

        e) más jogszabály alapján is védett védendő érték esetében a hatáskörrel bíró,         területileg illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot, múzeumok                    igazgatóságát stb.),

        f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, valamint

        g) hírdetmény útján a lakosságot.


(7) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben az egyedi műemléki védettség alatt nem álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról az önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.


(8) Ha az épített örökség védettségének megszüntetésére kerül sor, a főépítész gondoskodik:

- az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei   levéltárban történő elhelyezéséről,

- az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.


(9) Amennyiben a védelemre javasolt érték nem éri el a területi vagy helyi védettség szintjét, nyilvántartásba vehető. A nyilvántartás a jegyző feladata, a nyilvántartás ténye a tulajdonosra kötelezettséget nem ró, azonban a jegyző a nyilvántartásbavételről értesíti a tulajdonost. A nyilvántartásnak az 5. § (1) bekezdésében megfogalmazottakat kell értelemszerűen tartalmazni.


5. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről érték-katasztert kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a védelem szakszerű, rövid indoklását, az érintett szakterület szakvéleményét,

b) a helyszínrajzot,

c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

d) a helyrajzi számot.


(2) Egyedi védettség esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b) a helyszínrajzot,

c) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

d) a tulajdonos, illetve a használó nevét.


(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, digitális és/vagy nyomtatott térképi nyilvántartást.


(4) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.


6. § (1) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.


(2) Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés végett az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg.



A védett épületek, helyi értékek megjelölése


7. § A védelem megjelöléséről a jegyző gondoskodik.


A védett érték használata, fenntartása


8. § (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.


(2) A használat a védett értékeket nem veszélyezteti.


(3) A védett építmény vagy épület, terület fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.


9. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselőtestület értékvédelmi alapot hoz létre.


(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.


(3) Az alapban felhasználható összeget esetenként a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.


(4) Az erre a célra  betervezett összeg felhasználásáról a képviselőtestület dönt.


(6) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.


(7) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.



(8) A szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a hivatal feladata.


(9) Az alapot az önkormányzat vásárlásra is felhasználhatja.


10 § A 9. § (2) bekezdése alapján nyújtott visszatérítendő támogatást a jogosultnak kamatmentesen, legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni úgy, hogy a havi törlesztő részlet nem lehet kevesebb ötezer forintnál.



A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások


11. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.


(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. Bontás előtt felmérési és fotódokumentációt kell készíteni.


(3) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.



Vegyes és hatályba léptető rendelkezések


12. § (1) A helyi építészeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Megyei Levéltárban kell elhelyezni.


(2) E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni az általános rendezési terv szabályozási előírásairól, valamint a környezet védelméről szóló, mindenkor hatályos helyi rendeleteket is.


(3) E rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott értékvédelmi alapot első alkalommal a 2004. évi költségvetés elfogadása során hozható létre.


(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.


(5) E rendelet hatálybalépése után a szabályozási tervek felülvizsgálatánál vagy készítésénél kötelező munkarészként kell az építészeti értékvizsgálatot elkészíttetni.

                               






                                Balogh József                                    Ladányi Károly

                                polgármester                                             jegyző      

                               

    

Záradék: A rendelet kihirdetve 2004. február 17-én.                               






1. számú melléklet


Helyi területi védelem


1.)        A község külterületén lévő, a 038/1-2, a 039/1-2, a 040, a 042-048-ig, a 050, a 052-054-ig, a 055/4, 7, 8, 9, 12, 13, 14, 15 és 16-os hrsz  un. Nagymajor






2. számú melléklet


Helyi egyedi védelem


1.) az un. Százas istálló

2.) az un. Svájceráj

3.) az un. Nyugdíjasotthon

4.) az un. Intézői lak (2 db)    (043, 052 hrsz)

5.) az un. Paplak

6.) az un. Gépészlak

7.) az un. Régi Posta

8.) az un. Cselédlakások (3 db)

9.) az Inkubátorház                (050 hrsz.)

10.) a un. Titkári lak

11.) az un. Ókastély (un. öregkastély) és a régi temető

12.) az un. Uradalmi műhelyek

13.) az un. Diadalív

14.) az un. Farkas-kripta        (425 hrsz.)

15.) az un. Kapus-ház            (426 hrsz.)


-   o   .