Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2020. 03. 01

Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

2020.03.01.

Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szabadkígyósi önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdés a) pontját és a 7. § (1) bekezdését.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

1. az önkormányzati hivatalnál írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

2. hivatalból lehet megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése bankszámlára utalással, vagy házipénztárból készpénzben kerül kifizetésre.

(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(4) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(5) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

5. § (1) A Képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását –Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében biztosított jogköre alapján– a (2)-(4) bekezdés szerinti önkormányzati szervekre ruházza át.

(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. dönt települési temetési támogatásról,

2. dönt elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatásról

(3) Szociális Oktatási Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. dönt 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásról,

2. dönt gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,

3. dönt –halálesethez és elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás kivételével– rendkívüli települési támogatásról

4. dönt a rendkívüli létfenntartási támogatásról,

5. dönt a szociális célú tüzelőanyaghoz kapcsolódó támogatásról.

(4) A jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. dönt lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,

2. dönt iskoláztatási települési támogatásról,

3. dönt „babakelengye” települési támogatásról

4. dönt két Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsági ülés között – halálesethez és elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás kivételével – az e rendelet 13. § - ban meghatározott rendkívüli települési támogatásról.

II. Fejezet

Az egyes települési támogatás-típusokra vonatkozó speciális rendelkezések

1. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (lakásfenntartási támogatás)

6. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b) Ha a háztartás

1. (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

2. (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 400 Ft/m2.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5) Azon személy esetében, akinél előre fizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása az. 1. sz. mellékletben szereplő képlet alapján történik.

(8) A lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

7. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

2. 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás (települési ápolási támogatás)

8. § (1) Települési ápolási támogatás állapítható meg azon személy részére, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi az alábbi feltételekkel:

1. A kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

2. A kérelmező kérelme benyújtásának időpontjában minimum 6 hónap bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik és az ápolást munkaviszonyának, kereső tevékenységének, foglalkoztatásának megszüntetése révén tudja csak biztosítani.

3. Nem részesülhet támogatásban, aki az Szt. szerinti alanyi ápolási díjban részesül.

(2) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(3) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, vagy

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, vagy

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

9. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

10. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a.

(2) Az ápolási díj határozott, vagy határozatlan időre állapítható meg.

3. Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (települési gyógyszertámogatás)

11. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

1. Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.

2. Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

3. A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(3) Gyógyszer-kiadások viseléséhez települési gyógyszertámogatás állapítható meg, ha:

1. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén, pedig a 300 %-át nem haladhatja meg, valamint,

2. a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a kérelmező, vagy az egy főre jutó havi jövedelem összegének 20 %-át,

3. A b) pont szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a települési gyógyszertámogatás a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapítható annak a személynek, akinek

1. súlyos fogyatékossága miatt olyan gyógyászati segédeszközre van szüksége, melynek értéke meghaladja a 30.000 forintot, vagy

2. súlyos fogyatékossága miatt meglévő gyógyászati segédeszköz fenntartásának, javításának, cseréjének költsége családjában meghaladja az egy főre jutó jövedelem 20 %-át.

(5) Települési gyógyszertámogatás csak abban az esetben igényelhető, amennyiben háziorvos, vagy szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

12. § (1) A települési gyógyszertámogatás maximális összege 15000 Ft/hó. Az eseti gyógyszertámogatás maximális összege 70.000. Ft, ami kizárólag gyógyászati segédeszköz vásárlásra használható fel.

(2) A támogatásból csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök finanszírozhatók és a 11. § (3) b) pont szerinti gyógyító ellátás költségének számításakor csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök költségei vehetők figyelembe.

(3) A megítélt eseti gyógyszertámogatás 100%-a előlegként is nyújtható, de a támogatott köteles az előleg folyósításának napjától számított 60 napon belül nevére kiállított számlával elszámolni a támogatással. Amennyiben az elszámolás határidőn belül nem történik meg, úgy a megítélt eseti gyógyszertámogatás teljes összege visszafizetendő. Egyéb esetben az eseti gyógyszertámogatás utólag a támogatott nevére kiállított számla bemutatása után 5 napon belül fizetendő.

4. Rendkívüli települési támogatás

13. § (1) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelőanyag vásárlás, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díjhátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(3) A rendkívüli települési támogatást elbíráló önkormányzati szerv dönthet úgy is, hogy a rendkívüli települési támogatást részben készpénzben, részben természetben ítéli oda a kérelmezőnek.

14. § 1. A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – rászorultsághoz igazodva – nem lehet kevesebb, mint 3.000.- Ft.

2. A megállapított rendkívüli települési támogatás felső határa nem lehet nagyobb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

3. Az elbíráló önkormányzati szerv dönthet úgy is, hogy a rendkívüli települési támogatást pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtja.

4. A rendkívüli települési támogatást elbíráló szerv a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

5. Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatást a döntést követő 3 munkanapon belül a pénztárból kell kifizetni, illetve lakossági folyószámlára átutalással teljesíteni.

5. Rendkívüli létfenntartási támogatás

15. § (1) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel maximum 6 hónap időtartamra rendkívüli létfenntartási támogatás adható. Létfenntartási gondnak kell tekinteni és az ilyen formában történő segélynyújtás akkor indokolt, ha a kérelmező: megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(2) A rendkívüli létfenntartási támogatást elbíráló szerv a rendkívüli létfenntartási támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(3) A megállapított rendkívüli létfenntartási támogatást a döntést követően azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül a pénztárból kell kifizetni, illetve lakossági folyószámlára átutalással teljesíteni.

(4) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel meghatározott rendkívüli települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.

6. Szociális célú tüzelőanyag támogatás

16. § (1) Természetben biztosított szociális célú tüzelőanyag támogatás a szociális célú tüzelőanyagvásárláshoz kapcsolódó támogatásból származó tüzelőanyag biztosításával is nyújtható.

(2) A tüzelőanyag igényt a „szociális célú tüzelőanyag támogatás” kérelemben fel kell tüntetni.

(3) Az egy háztartás részére biztosítható tüzelőanyag mennyiségének felső határát a mindenkor megítélt szociális célú tüzelőanyagvásárláshoz kapcsolódó támogatás alapján a Szociális Oktatási Kulturális és Sport Bizottság határozza meg.

(4) A szociális célú tüzelőanyag támogatásként megállapított mennyiségű tüzelőanyag átadása átvételi elismervény ellenében történik.

(5) A tüzelőanyag biztosításával nyújtott szociális célú tüzelőanyag támogatás megállapításakor előnyt élveznek azok a kérelmezők, akik

1. aktív korúak ellátására
2. időskorúak járadékára
3. lakásfenntartási támogatásra
4. gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak
5. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek”
jogosultak.”
(6) Nem jogosult a szociális célú tüzelőanyag támogatásra az a kérelmező, akinek a háztartása egyáltalán nem fűthető az odaítélhető tüzelőanyaggal.
(7) Ha a kérelmező – vagy a háztartásában élő személy – bizonyítottan létfenntartását veszélyeztető helyzetben van és ezt hitelt érdemlően igazolja, a „szociális célú tüzelőanyag támogatás” kérelem mellékleteként, akkor egyedi elbírálással jövedelemhatártól függetlenül is jogosult lehet szociális célú tüzelőanyagra.
(8) Szabadkígyós Község Önkormányzata a szociális tüzelőanyagban részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

17. § (1) Nem részesülhet szociális célú tüzelőanyag támogatásban az a személy:

1. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át,

2. olyan vagyontárggyal rendelkezik, amelynek értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit.

(2) „szociális célú tüzelőanyag támogatás” kérelem csak abban az esetben nyújtható be, amennyiben az önkormányzat szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló pályázata kedvező elbírálásban részesült. A szociális célú tüzelőanyag támogatásra rendelkezésre álló keret megegyezik a pályázat keretében elnyert támogatásból vásárolt tüzelőanyag mennyiségével.

7. Települési temetési támogatás

18. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás állapítható meg annak,

a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles,
b) a tartásra köteles hozzátartozónak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott,
akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A települési temetési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás összege 26. 000 Ft.
(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására települési temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

8. Iskoláztatási települési támogatás

19. § (1) Iskoláztatási települési támogatás keretében az alap- közép- és felsőfokú – nappali tagozaton tanulmányokat folytató, szabadkígyósi lakóhellyel rendelkező gyermeket gondozó családokat, kérelmükre iskoláztatási támogatás illeti meg, feltéve, hogy jogszabály alapján nem jogosult ingyenes tankönyv ellátásra.

(2) Az iskoláztatási települési támogatás mértéke:

1. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, gyermekenként 8000.- Ft,

2. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg annak 300 %-át, gyermekenként 5.000.- Ft,

3. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át meghaladja, gyermekenként 3000.- Ft.

(3) A kérelmet a feltételek fennállása esetén a szülő (törvényes képviselő) a polgármesteri hivatalban terjesztheti elő a szükséges jövedelemigazolásokkal együtt minden év szeptember 1. napjától szeptember 30. napjáig. A határidő letelte után a támogatás nem igényelhető. A támogatás kifizetésére minden év október 5. napjáig kerül sor.

(4) A kérelemhez csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, valamint az iskolalátogatási igazolást. A kérelmek benyújtása folyamatosan történhet.

9. Babakelengye települési támogatás

20. § (1) Szabadkígyós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatni kívánja a településen élő anyukákat és újszülött gyermekeiket, ezért úgy dönt, hogy a szabadkígyósi bejelentett állandó lakcímmel rendelkező édesanya részére egyszeri 50.000. Ft-os támogatást nyújt.

(2) A támogatás a született gyermekkel összefüggő többletkiadások finanszírozására használható fel.

(3) A támogatás odaítélésének feltétele, hogy

1. a gyermek születésekor szülője, vagy szülei, továbbá a született gyermek is szabadkígyósi bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik, továbbá a támogatás megítélésekor legalább a született gyermek és szülője életvitelszerűen is a településen tartózkodik,

2. a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(4) A támogatás megítélése kérelemre, vagy hivatalból indult eljárással történik. A jegyző folyamatos kapcsolatot tart a helyi védőnővel és a lakcím nyilvántartóval, hogy a született gyermekek tényéről és adatairól minél hamarabb tudomást szerezzen.

(5) A támogatás megítélése a születéstől számított 4 hónapon belül történik.

(6) A támogatás pénzbeli és természetbeli ellátásként is nyújtható. Természetbeli ellátásként nyújtott támogatás esetén a gyermekjóléti szolgálat véleményét ki kell kérni.

(7) Az (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülését a Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal a támogatás megítélése előtt környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizheti. Amennyiben a környezettanulmány lefolytatásakor az életvitelszerű településen tartózkodás ténye nem kerül hitelt érdemlően bizonyításra, az a támogatásra való jogosultság elvesztését eredményezi.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet 2020. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 26.) Ör. rendelet.

1. melléklet

TM kiszámításának képlete

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM ------------------- NYM

× 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.