Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(IX.26.) önkormányzati rendelete
Szabadkígyós Község Képviselő-testületének 9/2014.(IX.25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2014. 11. 01Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(IX.26.) önkormányzati rendelete
Szabadkígyós Község Képviselő-testületének 9/2014.(IX.25.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodásáról
Szabadkígyós község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdése és a 143.§ (4) bekezdés i) pontja, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (2) és (4) bekezdése, 11.§ (16) bekezdése, 13.§ (1) bekezdése, és 18.§ (1) bekezdése valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladata- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadkígyós község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki, mely ingatlanokból, ingóságokból, pénzügyi eszközökből, társasági részesedésekből és vagyoni értékű jogokból áll. Ennek megfelelően a rendelet hatálya kiterjed az alábbi vagyonelemekre:
a) az Önkormányzat és az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek,
b) használatában lévő vagyonra
c) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
d) az Önkormányzat vállalkozásba, gazdasági társaságba vitt vagyonára.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében
1. a képviselő-testületre;
2. a bizottságokra;
3. az önkormányzati gazdálkodó szervekre, azaz
a) az önkormányzat intézményére, a részére használatra, hasznosításra átadott vagyon vonatkozásában;
b) önkormányzati alapítású gazdasági társaságra, a részére használatra, hasznosításra átadott vagyon vonatkozásában.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének részletszabályaira, melyeket külön önkormányzati rendelet tartalmaz.
Az Önkormányzat vagyona
2. § 1. Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
a) A tulajdonosi jogokat
aa) a Képviselő-testület, továbbá átruházott hatáskörben
ab) a Pénzügyi-gazdasági Bizottság, valamint
ac) a polgármester gyakorolja.
b) A tulajdonosi jogok gyakorlása magában foglalja a vagyontárgy birtoklásával, használatával, hasznainak szedésével és a vagyontárgy feletti rendelkezéssel - elidegenítés, megterhelés, más módon való hasznosítás - kapcsolatos jogosítványok gyakorlását, kötelezettségek vállalását.
4. Az Önkormányzat vagyonának használói:
a) a Polgármesteri Hivatal
b) az Önkormányzat költségvetési szervei
c) Szabadkígyósi Közösségi Célú Nonprofit Kft
d) Szélessávú Informatikai Építési Beruházást Lebonyolító és Üzemeltető Intézményi Társulás.
5. A vagyont használó szervezetek – a vagyontárgy alapfunkcióinak megtartásával – jogosultak:
1. a használatukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
2. a vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására,
3. a használatukban lévő – kiselejtezett és további használatra alkalmatlan – ingó vagyontárgyak elidegenítésére.
1. A vagyont használó szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni.
2. Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen közfeladat ellátása céljából bocsátja a vagyont használó szervezetek részére
3. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza, elkülönítve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket.
4. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza. Korlátozottan forgalomképes vagyont - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) foglalt korlátozásokon túl - elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani abban az esetben lehet, ha az önkormányzat feladatellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
5. Az önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő üzletrészek, értékpapírok körét, melyet a 4. melléklet tartalmaz.
6. Az önkormányzat üzleti vagyona - a Nvt.-ben meghatározott feltételeken, korlátozások túl - az e rendeletben meghatározottak szerint hasznosítható, elidegeníthető, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
A vagyon minősítése
3. § (1) A különböző vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolása – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.
(2) Az egyes vagyontárgyak vagyoncsoportok közötti átsorolását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület,
b) a Pénzügyi-gazdasági Bizottság,
c) a polgármesteri hivatal.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy vagy egy részének átminősítése akkor lehetséges, ha:
a) a vagyontárgy eredeti funkcióját részben, vagy egészben elveszítette;
b) az illeszkedik a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott felhasználási célhoz;
c) az átminősítéssel a visszamaradó vagyontárgy az eredeti funkciójának betöltésére alkalmas.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint az Önkormányzat intézményei tartják nyilván vagyonleltárukban. A teljes önkormányzati ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.
(2) Ha az Önkormányzat tulajdona ingatlannal gyarapodik, annak minősítésére a polgármester a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tenni. A Képviselő-testület döntése előtt a Pénzügyi-gazdasági Bizottság véleményét, álláspontját is ki kell kérni.
Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok
5. § (1) Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretén belül fel kell tárni azon vagyonelemeket, amelyek - szükség esetén átminősítést követően - hasznosíthatók, értékesíthetők.
(2) A feltárás során figyelembe kell venni a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott felhasználási célokat és hasznosítási elveket, valamint a község érdekeit.
(3) A törzsvagyonba tartozó ingatlanokra beérkező vételi igényeket a polgármesteri hivatal köteles teljes körűen vizsgálni, ennek megfelelően elkészíteni a hasznosítási terveket, megosztásokat és értékbecsléseket. Ezt követően terjeszti a képviselő-testület elé az ingatlant érintő vagyonrendelet módosítást.
(4) Az így átminősített, már üzleti vagyonba tartozó vagyontárgy ezután kerülhet e rendeletben meghatározott hatáskörrel rendelkező szerv elé döntéshozatalra.
Önkormányzati vagyon szerzése
6. § (1) Gazdálkodó szerv esetében olyan ingó vagyonelem megszerzése, melyre a forrás az adott évi költségvetésében rendelkezésre áll, a szerv vezetőjénekhatásköre, a polgármester előzetes hozzájárulása esetén.
(2) Ingatlan vagyonelem megszerzése valamint ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása – amennyiben a forrás a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre áll -, bruttó 1 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén a polgármester, ezen értékhatár felett a képviselő-testület hatásköre, a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően.
(3) Amennyiben önkormányzati vagyon szerzéséhez, ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásához költségvetési forrás biztosítása szükséges, azonban az még nem áll rendelkezésre, úgy a döntés a kizárólag a képviselő-testület hatásköre, a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően. A képviselő-testület a döntéssel egyidejűleg meghatározza a forrást is.
(4) Ingyenes vagyonszerzés a polgármester hatásköre.
A vagyonnal való rendelkezés szabályai
7. § (1) A vagyonnal való rendelkezés formái és jogosultjai:
a) önálló vállalkozás: a polgármester hatásköre
b) gazdasági társaságban való részvétel: a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
c) koncesszióba adás: a képviselő-testület hatásköre, a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
d) közérdekű kötelezettség vállalás:
da) bruttó 1 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén a polgármester hatásköre
db) bruttó 1 millió Ft egyedi értékhatár felett a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
e) ingatlan tulajdonjog megváltozásával járó döntés:
ea) bruttó 1 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén a polgármester hatásköre
eb) bruttó 1 millió Ft egyedi értékhatár felett a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
f) lízing:
fa) ingóság lízingbe-vétel költségvetési éven belüli kötelezettségvállalással: a gazdálkodó szerv hatásköre a polgármester hozzájárulása esetén,
fb) ingóság lízingbe-vétel költségvetési éven túli kötelezettségvállalással: a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
fc) ingatlan lízingbe-vétel költségvetési éven belüli kötelezettségvállalással: bruttó 1 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén, amennyiben a költségvetési forrás rendelkezésre áll, a polgármester hatásköre
fd) ingatlan lízingbe-vétel költségvetési éven túli kötelezettségvállalás esetén vagy bruttó 1 millió Ft egyedi értékhatár felett, vagy a költségvetési forrás még nem áll rendelkezésre, a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
fe) lízingbe adás: a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
g) ingatlan használatba adás: a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
h) ingatlan bérbe adás:
ha) használatra átadott vagyon tekintetében: az érintett gazdálkodó szerv hatásköre a polgármester előzetes hozzájárulása esetén
hb) hasznosításra átadott vagyon tekintetében: a polgármester hatásköre,
i) ingatlan haszonbérbe adás:
ia) a gazdálkodó szerv hatásköre a részére átadott vagyon vonatkozásában
ib) a jegyző hatásköre a polgármesteri hivatalnak átadott vagyon vonatkozásában
j) jingótárgy hasznosítása, tulajdonjogának átruházása:
ja) rendeltetésszerű használatot meghaladó vagyontárgy indokolt hasznosítása, értékesítése a gazdálkodó szerv hatásköre azzal, hogy a bruttó 500.000 Ft forgalmi értékű ingóság értékesítéséhez a Pénzügyi-gazdasági Bizottságának előzetes véleményezése szükséges.
jb) A hasznosításból, értékesítésből származó bevétel a gazdálkodó szervet illeti meg.
k) üzletrészek, részvények, értékpapírok feletti rendelkezés:
ka) bruttó 1 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén a polgármester hatásköre
kb) bruttó 1 millió Ft egyedi értékhatár felett a képviselő-testület hatásköre a Pénzügyi-gazdasági Bizottság előzetes véleményezését követően
l) ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása: a 6. § (2)-(3) pontja szerint vagyonkezelői jog alapítása: a képviselő-testület hatásköre.
(2) A gazdálkodó szervek - a vezető, mint egyszemélyes felelős vezető útján - a 2. mellékletben feltüntetett azon törzsvagyon használati jogát gyakorolják, amelyekben az alapfeladatuknak megfelelő közszolgáltatást látják el.
(3) A használati és a hasznosítási jogot gyakorló a rábízott ingatlanvagyont határozatlan idejű vagy legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű bérbe, haszonbérbe adhatja kapacitás kihasználás címén, illetve az alapító okiratban rögzített hasznosítási, vállalkozási tevékenysége körében. A hasznosításból származó bevétel a gazdálkodó szervet illeti meg.
(4) A fentinél hosszabb határozott idejű hasznosításról a képviselő-testület dönt a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között.
(5) A gazdálkodó szervek kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(6) Amennyiben a gazdálkodó szerv használatában lévő ingatlan átszervezés vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, azt a képviselő-testület elvonhatja, és ezzel egyidejűleg dönt a további hasznosításról.
(7) A használati jogosult az 1 évnél hosszabb tartamú vagyonhasznosítással kapcsolatos dokumentumokat, a vagyonnyilvántartással kapcsolatos iratokat, adatokat köteles megküldeni a polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjének.
(8) Az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető mindazon jogokat, melyeket a 6-8. § és 10. § más szerv hatáskörébe nem utal, a polgármester gyakorolja, továbbá jogosult a hatósági eljárásokhoz szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megadására, melyek az önkormányzat számára anyagi kötelezettséggel nem járnak.
(9) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén a vevők kötelesek a felmerült költségeket (telekmegosztás, értékbecslés stb.), valamint a szerződéskötéssel kapcsolatos díjként az érték 0,5 %-át megfizetni.
Ingyenességről történő rendelkezés
8. § (1) A gazdálkodó szervnek használatra átadott vagyon tekintetében a gazdálkodó szerv jogosult az ingyenes hasznosításra – közfeladat ellátása céljából – a 7. § (1) bekezdés ha) pontja szerinti esetben, a polgármester előzetes hozzájárulása esetén. A gazdálkodó szerv a leselejtezett tárgyi eszközöket ingyenes átruházhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül, különösen a hasznosításra átadott önkormányzati vagyon feletti – közfeladat ellátása céljából történő – ingyenes rendelkezés (ideértve az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség átvállalásának esetét is) a képviselő-testület hatásköre.
Követelésről való lemondás, követelés elismerése
9. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga
1. 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett – kivéve a c) pontban foglalt esetet a Képviselő-testületet,
2. 100 ezer Ft egyedi érték alatt – kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet – a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
3. értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,
4. az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a zárszámadás keretében köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet. A d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a zárszámadás keretében köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:
1. az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
2. a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy
a) egészben nem behajtható
b) és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
3. a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
4. a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
5. a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
6. a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.
Vagyonkezelői jog alapítása
10. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonelemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.
(2) A vagyonkezelésbe adásról, vagyonkezelésbe vételről, a vagyonkezelési szerződésről kizárólag a képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelésbe adásról szóló döntést megelőzően elemzést kell készíteni, melyben értékelni kell a vagyon állapotát, alkalmasságát, annak üzemeltetési és fejlesztési költségeit, és mindezek az önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatását. Az elemzésben fel kell sorolni a feladat átadását megalapozó indokokat. Ezen túl vagyonértékelést kell végeztetni.
(4) A képviselő-testület dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, - mely lehet meghatározott pénzösszeg, vagy ellenértékként végzett tevékenység –, vagy a vagyonkezelői jog közfeladat ellátása céljából történő ingyenes átengedéséről.
(5) A pénzösszegbeni ellenérték megállapításának alapja a vagyon – független szakértő által meghatározott – forgalmi értéke, továbbá figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, a vagyonkezelő által ellátott közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(7) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem, amennyiben ahhoz a tulajdonos előzetesen írásban hozzájárult.
(8) Az (6) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a polgármesteri hivatal közreműködésével jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(9) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (6) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
11. § (1) A vagyonkezelő köteles
a) a vagyonkezelői jog ellenértékét a szerződés szerint megfizetni, illetve az ellenértékként végzett tevékenységet megvalósítani,
b) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,
c) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
d) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
e) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
f) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. A kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel,
g) gondoskodni - ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzése esetén - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről,
h) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot,
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
(3) A vagyonkezelő a tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek. A képviselő-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát, és a szerződésben rögzített egyéb kikötések érvényesülését.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét,
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
h) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében teljesítendő szolgáltatásokat, elszámolást, továbbá az önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,
l) ingatlan esetében a környezet károsítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,
m) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
n) amennyiben jogszabály a vagyonkezelői jog létesítését, a szerződés hatályba lépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot.
12. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillet, úgy a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.
(2) A vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.
(3) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.
13. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, szerződésszerűségét a tulajdonos önkormányzat nevében a polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester az adott évben végzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.
11) Versenyeztetés
14. § (1) Az önkormányzat a 3 millió Ft egyedi bruttó forgalmi érték feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházását, hasznosítását versenyezteti. Az értékesítési, hasznosítási szándékról és a pályázati feltételekről a – 7. § (1) bekezdés hb) és ib) pontja kivételével – a képviselő-testület dönt, mellyel egyidejűleg kikötheti, hogy az ajánlatokat maga kívánja elbírálni.
(2) A nyilvános vagy a - 15. § esetén – zárkörű versenyeztetést a 16. §-ban foglaltak szerint kell lebonyolítani, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti képviselő-testületi elbírálás fenntartására.
(3) A 3 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon értékesítés céljából történő kiajánlása folyamatosan történik az interneten és az önkormányzati helyi újságban. Az értékesítési feltételeket a Pénzügyi-gazdasági Bizottság határozza meg, mellyel egyidejűleg dönthet úgy, hogy az értékesítést versenyeztetni kell.
(4) A 3 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon illetve vagyonrész bérbeadását versenyeztetni kell – a 16. § szerinti eljárás lebonyolításával –, amennyiben az érintett vagyon illetve vagyonrész hasznosításából származó éves bevétel meghaladja a nettó 1.000.000 Ft-ot.
15. § Zártkörű (meghívásos) versenyeztetés az alábbi esetek valamelyikének fennállásakor lehetséges:
1. Az ingatlanon megvalósuló beruházás legalább 3 fő részére munkahelyteremtést biztosít.
2. Az ingatlanon megvalósuló beruházás megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását biztosítja.
3. Az ingatlanon megvalósuló beruházás a község számára jelentős helyi adó bevételt biztosít.
4. Az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi, vagy közszolgáltatást biztosít.
5. Az ingatlan hasznosítása nem készpénz ellenértékért, hanem csereingatlan biztosításával vagy ellenszolgáltatás nyújtásával történik.
12) A versenyeztetési eljárás szabályai
16. § (1) A versenyeztetést pályázat kiírásával kell lebonyolítani.
(2) A pályázat előkészítése során a pályázat kiírása előtt a hasznosító, értékesítő köteles információs anyagot összeállítani a hasznosítani, értékesíteni kívánt vagyontárgyról. Az információs anyag különösen a következőkre terjed ki:
1. pályázat tárgya, a hasznosításra, értékesítésre szánt vagyon megjelölése,
2. pályázat célja, jellege,
3. a hasznosítás módja,
4. a vagyontárgy műszaki adatai és jellemzői,
5. ingatlan esetén annak elhelyezkedése, közműellátottsága, ingatlanra vonatkozó specifikus jellemzők (városépítészeti előírások, testületi döntésből adódó kötelezettségek, stb.),
6. a pályázat tárgyára vonatkozó terhek, korlátozások, az esetleges elővásárlási jogok, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételek,
7. a nem kívánatos tevékenységi kör megjelenítése,
8. vagyontárgy megtekinthetőségének biztosítása,
9. bérlet (haszonbérlet stb.) időtartama,
10. bérleti díj összege,
11. értékesítés esetén a vagyontárgy forgalmi értéke, kikiáltási ára,
12. pályázaton való részvétel feltételei,
13. szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módja, értéke (pl. bánatpénz),
14. pályázat tartalmára vonatkozó előírások. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, a tervezett tevékenységét (bérlet esetén) a pályázati információs anyagban található feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot,
15. pályázat benyújtásának helye, határideje,
16. eredményhirdetés módja, helye, ideje,
17. az esetleges pályázati versenytárgyalás helye, ideje.
(3) A pályázat kiírását pályázati hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni, kivéve a zártkörű versenyeztetést, mely esetben a pályázati kiírást a pályázatra meghívottakkal kell közölni. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
2. a hasznosítandó vagyontárgy megnevezését,
3. a hasznosítás módját (bérlet, értékesítés stb.),
4. a részletes információk beszerezhetőségének helyét,
5. a pályázatok benyújtásának határidejét.
(4) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon kell megjelentetni. A hatáskör jogosultja a hirdetmény megjelentetési körét kibővítheti.
(5) A pályázatok elbírálása az alábbi szabályok szerint történik:
1. A benyújtott pályázatokat, ajánlatokat a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
2. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
3. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.
4. Több azonos ajánlat esetén – a pályázati kiírás alapján – lehetőség van versenytárgyalás lebonyolítására.
5. Amennyiben a pályázatok elbírálása versenytárgyaláson történik, a pályázat nyertese az az ajánlattevő, aki az Nvt.-ben foglalt feltételeken túl - a pályázati feltételeknek megfelel, és a tárgyalás során a legmagasabb összegű ajánlatot tette.
(6) A pályázati versenytárgyalás lebonyolítása a meghirdető feladata az alábbi szabályok szerint:
1. A versenytárgyaláson a pályázókon kívül, a meghirdető részéről minimum 2 munkatársnak kell jelen lennie. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a meghirdető részéről a levezető elnöknek és a jegyzőkönyvvezetőnek kell aláírni.
2. A levezető elnök a versenytárgyalás megkezdésekor
a) ismerteti a beérkezett érvényes és érvénytelen pályázatokat,
b) ismerteti az értékesítés, használati, bérleti jog stb. elnyerésének feltételeit,
c) tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról,
d) felhívja a figyelmet visszalépés esetén a bánatpénz fizetési kötelezettségre, továbbá arra, hogy ha a legmagasabb ajánlatot tevő visszalép a szerződés megkötésétől, akkor a következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyébe.
3. Ezt követően lehetőséget kell adni a pályázók számára kérdések feltevésére. A felmerült problémák tisztázása után történik a licitálás. A licit befejezését követően a levezető elnök eredményt hirdet.
(7) Eredménytelen a pályázat, ha:
1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők;
2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól;
3. a kiíró indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban fenntartotta.
(8) Amennyiben a pályázat a (7) bekezdés 1-2. pontja alapján eredménytelen volt, a pályázat tárgya hat hónapon belül a pályázatban meghatározott feltételek szerint új pályázat kiírása nélkül, az első jelentkező számára hasznosítható, értékesíthető. Hat hónap elteltével új pályázat írható ki. Új pályázat kiírása esetén a kiírónak újra meg kell határoznia a pályázati feltételeket.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésbe nem tartozó időn kívül vagy versenyeztetési szándék nélkül, egyedileg érkezik hasznosítási, vételi ajánlat valamely - versenyeztetési kötelezettség alá eső - vagyontárgyra, úgy az értékesítési, hasznosítási szándékról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt. Amennyiben e szándékot a döntésre jogosult kimondja, úgy a 15-17. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(10) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázókat a döntést követő 8 napon belül írásban kell értesíteni a döntésről.
(11) A pályázat nyertesével a szerződést az eredményhirdetést illetve a Nvt. 14. § (2) bekezdése szerinti jogosultak nyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül meg kell kötni. A szerződésnek a pályázati kiírás feltételei szerint kell elkészülnie.
13)Záró rendelkezés
17. § (1) E rendelet 2014. november 1.-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 13/2009. (IX. 17.) számú rendelettel kiegészített 16/2006. Ör. számú rendelet.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.