Szerkesztés...

SZABADKÍGYÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

8/2008. (III. 18.) Ör. rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény végrehajtásáról

Szabadkígyós Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja, hogy - a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében az Sztv. rendelkezéseinek megfelelően – meghatározza Szabadkígyós községben az egyes szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, igénybe vételének, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. §

(1) E rendelet hatálya Szabadkígyós község közigazgatási területén élő az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A Képviselőtestület szociális alapellátás keretében személyes gondoskodást nyújtó – szociális rászorultságtól függő - pénzbeli és természetbeni ellátásban részesíti az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket.

2. fejezet

A szociális ügyekben eljáró önkormányzati szervek

3. §

(1) [1] A Képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását – a Mötv.  41. § (4) bekezdésében biztosított jogköre alapján - a (2)-(3) bekezdés szerinti önkormányzati szervekre ruházza át.

(2) A polgármester dönt:

1. [2]
2. [i] „önkormányzati segély” ügyekben (Sztv 46. §),
3. nem alapellátás körébe tartozó személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekbe (szakosított ellátás) történő beutalásról (Sztv 94. §),
4. [3] ”a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról.”

(3) [4] Szociális Oktatási Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. ápolási díjjal kapcsolatos ügyek (Sztv. 43/B-44. §),
2. i „eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély” ügyek (Sztv. 45. §),
3. i „meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély” ügyek (Sztv. 45. §),

3. fejezet

Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályok

Rendszeres szociális segély

4. §

1)[5] Az a foglalkoztatás helyettesítő támogatásra jogosult személy, aki közfoglalkoztatásban azért nem vesz részt, mert:

a) legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol,

b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol,

c) gyermeket vár, és ezt terhesgondozási könyvvel igazolja,

d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét egyedül neveli, vagy

e) a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott

Az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, az Sztv. 37-37/B §-ainak alkalmazásával.

„(2) [6] A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, mely lehet különösen az élelmiszer (ideértve az étkezési díj kifizetését),  a tankönyv, a tüzelő, a közüzemi díj, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.”

 (3) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(4) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a jegyző a határozatban dönt.

(5)[7] [8]

5. §

(1)[9] A rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban jogosult) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szociális alapszolgáltatási Központ keretében működő Családsegítő Szolgálattal.

(2) Az együttműködés keretében a jogosult köteles:

1. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát.
2. Az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni.

c)    az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani.

d)       Folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítővel, és az általa megjelölt időpontban a megjelenési kötelezettségének eleget tenni.

(3) A Családsegítő a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi.

1. egyéni képességeket fejlesztő,
2. életmódot formáló
3. egyéni életvezetési,
4. metálhigiénés,
5. álláskeresésére irányuló,
6. munkára és pályára állítási,
7. pályakorrekciós

csoportfoglalkozások és tanácsadások.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a (2) bekezdésben foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti.

(5) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a jogosult hitelt érdemlő okirattal – különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány – igazolja, hogy a mulasztás rajta kívül álló ok miatt történt.

Lakásfenntartási támogatás

6. § [10]

Ápolási díj

7. §

(1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (jegyes kivételével), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását gondozását végzi az alábbi feltételekkel:

1. A kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.
2. A kérelmező az ápolást munkaviszonyának, kereső tevékenységének, foglalkoztatásának megszüntetése révén tudja biztosítani.

(2) Az ápolási díj határozott, vagy határozatlan időre állapítható meg.

Önkormányzati segély [11]

8. §

(1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújt önkormányzati segélyt. Önkormányzati segélyben elsősorban azok a személyek részesülhetnek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak (Szt. 45. § (4) bekezdése), és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.”

(2) [12] Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.”

9. §

1. [13] „Önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel”.
2. [14] „Az önkormányzati segély egyszeri összege – rászorultsághoz igazodva – nem lehet kevesebb, mint 2.000.- Ft. Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély felső határa nem lehet nagyobb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a felénél.”

(3)[15] Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel 6 hónap időtartamra önkormányzati segély adható. Létfenntartási gondnak kell tekinteni és az ilyen formában történő segélynyújtás akkor indokolt, ha a kérelmező:

a.) egyedülálló és  rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme   nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b.) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van,

c.) a rászoruló személy legalább két hónapon át átmenetileg semmilyen ellátásban nem részesült, jövedelemmel nem rendelkezik.”

(4)[16] A (3) bekezdés szerinti önkormányzati segély egy havi összege nem haladhatja meg az eseti jelleggel adott önkormányzati segély maximum összegét.”

10. §

1. [17] ”Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díjhátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás céljából”.

2. Az i „önkormányzati segélyt” elbíráló önkormányzati szerv dönthet úgy is, hogy az „önkormányzati segélyt” részben készpénzben, részben természetben ítéli oda a kérelmezőnek.

10/A. § [18]

(1) i A természetben biztosított „önkormányzati segély” a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó támogatásból származó tűzifa (továbbiakban: tűzifa) biztosításával is nyújtható.

(2) i A tűzifa igényt az „önkormányzati segély” kérelemben fel kell tüntetni.

(3) [19]Az egy háztartás részére biztosítható tűzifa mennyiségének felső határa: 2 m³

(4) i Az „önkormányzati segélyként” megállapított mennyiségű tűzifa átadása átvételi elismervény ellenében történik.

„(5)[20] A tűzifa biztosításával nyújtott i „önkormányzati segély” megállapításakor előnyt élveznek azok a kérelmezők, akik

a.)aktív korúak ellátására

b.)időskorúak járadékára

c.)lakásfenntartási támogatásra

            jogosultak.”

11. §

(1) i  Nem részesülhet   „önkormányzati segélyben” az a személy:

1. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, egyedül élő esetén annak két és félszeresét,
2. olyan vagyontárggyal rendelkezik, amelynek értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit.

(2) [21] „Az önkormányzati segélyt elbíráló szerv az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyt a döntést követő 3 munkanapon belül a pénztárból kell kifizetni, illetve lakossági folyószámlára átutalással teljesíteni. Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel meghatározott önkormányzati segélyt utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.”

„Önkormányzati  segély „[22]

12. §

(1) „Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély azon személy részére állapítható meg, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. Az önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.”

(2)[23] „Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 160.000 -,Ft. Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására  önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.”

Közgyógyellátás

13. §

(1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg, ha:

a.)

b.)a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át

(3)Kivételes méltánylást érdemlő esetben az igazolvány az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapítható annak a személynek, akinek

a)súlyos fogyatékossága miatt olyan gyógyászati segédeszközre van szükséges, melynek értéke meghaladja a 100.000 forintot, vagy

b)súlyos fogyatékossága miatt meglévő gyógyászati segédeszköz fenntartásának, javításának, cseréjének költsége családjában meghaladja az egy főre jutó jövedelem 10 %-át.

Szociálpolitikai kerekasztal

14. §

Az önkormányzat az Sztv. 58/B § (2) bekezdése alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, melynek tagjai:

1.) a képviselőtestület szociális bizottságának elnöke

            2.) a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője

            3.) a gyermekjóléti szolgálat munkatársa

            4.) a településen működő nyugdíjas klub által delegált személy.

IV        fejezet

Alapszolgáltatások

15. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás körében az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a)étkezés

b)házi segítségnyújtás

c)családsegítés

d)nappali ellátás

e)gyermekjóléti szolgáltatás

f)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ehhez szükséges nyomtatványt az intézményvezető bocsátja a kérelmező rendelkezésére, melyhez csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait.

(4) A kérelmet az intézményvezető bírálja el, az ellátás igénybevételét az ő intézkedése alapozza meg, döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(5) Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(6) Az önkormányzat az (1) bekezdés a.)-e.) pontjában felsorolt feladatokat a az általa működtetett Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: SZAK) keretében az f.) pontban meghatározott feladatot pedig a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretében biztosítja.

Szociális étkeztetés

16. §

(1) A szociális étkeztetést az önkormányzat az SZAK keretében biztosítja.

(2) Napi egyszeri étkeztetésre jogosult az, aki:

1. nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy nyugdíjkorhatáron túli, illetve egyedül élő és önmaguk részére átmenetileg vagy tartósan nem tudják az étkeztetést biztosítani;
2. egészségi állapota miatt maga és családja átmenetileg rászorul, feltéve, hogy az egynapi egyszeri meleg étkeztetés más módon nem biztosítható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott étkeztetés iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A vezető a kérelmezőt nyilvántartásba veszi, az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

Házi segítségnyújtás

17. §

(1) A házi segítségnyújtást a SZAK tevékenysége keretében biztosítja az önkormányzat társadalmi és hivatásos gondozók bevonásával.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmeket az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(3) A házi gondozási körzetek határait az e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Családsegítés

18. §

A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

Nappali ellátás

19. §

(1) Nappali ellátásban az a 18. életévét betöltött személy részesíthető, aki:

1. egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes,
2. nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy nyugdíjkoron túli, egyedül élő,
3. egészségi állapota miatt napközbeni gondozásra szorul feltéve, hogy gondozása, ellátása más módon nem biztosítható.

(2) A nappali ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a gondozást kérőt nyilvántartásba veszi. Az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. A felvételt kérő a gondozásra csak az intézményvezető által megküldött értesítés kézhezvétele után válik jogosulttá.

Tanyagondnoki szolgálat

20. §

(1) A tanyagondnoki szolgálat működtetésének célja a külterületi lakott helyeken, intézményhiányából eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

(2) A tanyagondnoki szolgálat által ellátottak köre: elsősorban azok a szociálisan rászorult személyek, akik szociális alapszolgáltatások igénybe vételére jogosultak.

(3) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:

1. étkeztetésben való közreműködés,
2. házi segítségnyújtásban való közreműködés,
3. családsegítésben való közreműködés

(4) A tanyagondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok:

1. személyszállítási feladatok,
2. az önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
3. kapcsolattartási feladat az önkormányzat és intézményei és a lakosság között,

Térítési díj

21. §

(1) Az önkormányzat által fenntartott és üzemeltetett személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjakat a képviselőtestület évente két alkalommal állapítja meg. A térítési díjat ellátási napra kell megállapítani.

(3) A személyi térítési díjak mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

V.     fejezet

Eljárási szabályok

22. §

A szociális támogatásokra irányuló kérelmeket a polgármesteri hivatalnál, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra az idősek klubja vezetőjénél, az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Ez alól kivételt képez, amikor az intézményvezető a krízishelyzetben lévőt külön eljárás nélkül köteles ellátásban részesíteni.

Záró rendelkezések

23. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 20/2004. (IX. 21.) Ör valamint az azt módosító 3/2005. (I. 18.) Ör. a 13/2005. (IV. 18.) Ör. a 23/2005. (VII. 22.) Ör. a 29/2005. (XI. 22.) Ör. a 31/2005. (XII. 13.) Ör. a 3/2006. (I. 24.) Ör. a 19/2006. (VII. 18.) Ör. a 3/2007. (I. 16.) a 12/2007. (V. 22.) Ör. a 13/2007. (VI. 19.) Ör. a 26/2007. (XII. 20.) Ör és a 3/2008. (I. 29.) Ör. számú rendeletek hatályát vesztik.

Szabadkígyós 2008. március 17.

                        Balogh József   sk.                                           Domokos Ferencné sk.

                        Polgármester                                                              jegyző

Záradék: Kihirdetve 2008. március 18.

            Domokos Ferencné sk.

                     jegyző

1. számú melléklet

Szabadkígyós község házi gondozási körzetei

1. körzet

      1. Rákóczi utca

      2. Munkácsy utca

3. Medgyesi út

      4. Gorkij utca

      5. Táncsics utca

      6. Dózsa utca

      7. Jókai utca

      8. Bartók utca

      9. Zrínyi utca 35-85.; 2-74

      10. Ókígyósi út 103-171 és 106-186.

      11. Arany J. utca

      12. Vörösmarty utca

      13. Vágóhíd utca

      14. Kölcsey utca

      15. Árpád utca

      16. Bem utca

      17. Deák utca

      18. Lehel utca

      19. Batthyány utca

2. körzet

      1. József A. utca

      2. Ady E. utca

      3. Virág utca

      4. Nefelejcs utca

      5. Tulipán utca

      6. Petőfi utca

      7. Iskola utca

      8. Széchenyi utca

      9. Kastély utca

      10. Áchim utca

      11. Tangazdaság

      12. Ókígyósi út  2-104 és 1-101.

      13. Zrínyi utca 1-33.

      14. Tessedik utca

3. körzet

      Major

2. számú melléklet

a 8/2008. (III. 18.) Ör. rendelethez.

Melléklet az 5/2013. (III.21.) önkormányzati rendelethez

[24] [25] [26] [27] [28] [29] Étkeztetésért fizetendő térítési díjak

Házi segítségnyújtásért fizetendő személyes térítési díjak

Időskorúak nappali ellátásáért fizetendő személyes térítési díjak

                        Balogh József   sk.                                           Domokos Ferencné sk.

            polgármester                                                                jegyző