SZABADKÍGYÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2015. (II. 26.) Ör. rendelete

a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a szabadkígyósi önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

1. az önkormányzati hivatalnál írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
2. hivatalból lehet megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. §

A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. §

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése bankszámlára utalással, vagy házipénztárból készpénzben kerül kifizetésre.

(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(4) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(5) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

5. §

(1) A Képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását –Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében biztosított jogköre alapján– a (2)-(4) bekezdés szerinti önkormányzati szervekre ruházza át.

(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) dönt települési temetési támogatásról,

b) dönt elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatásról.

(3) Szociális Oktatási Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. dönt 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásról,
2. dönt gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,
3. dönt –halálesethez és elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás kivételével– rendkívüli települési támogatásról.

 (4)^[1] A jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. dönt lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,
2. dönt iskoláztatási települési támogatásról,
3. dönt „babakelengye” települési támogatásról
4. dönt két Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsági ülés között – halálesethez és elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás kivételével – az e rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatásról.

II. Fejezet

Az egyes teleülési támogatás-típusokra vonatkozó speciális rendelkezések

1. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (lakásfenntartási támogatás)

6. §.

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e jogszabályban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b) Ha a háztartás

1. (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
2. (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 400 Ft/m2.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(8) A lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

(9) A kérelem benyújtója, illetve a lakásfenntartási támogatás jogosultja köteles a lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására. A megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

1. a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint
2. a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

7. §

(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

2. 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás (települési ápolási támogatás)

8. §.

(1) Települési ápolási támogatás állapítható meg azon személy részére, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi az alábbi feltételekkel:

1. A kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.
2. A kérelmező kérelme benyújtásának időpontjában minimum 6 hónap bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik és az ápolást munkaviszonyának, kereső tevékenységének, foglalkoztatásának megszüntetése révén tudja csak biztosítani.
3. Nem részesülhet támogatásban, aki az Szt. szerinti alanyi ápolási díjban részesül.

(2) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(3) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a)   az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, vagy

b)   az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, vagy

c)   az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

9. §

Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

10. §

(1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a.

(2) Az ápolási díj határozott, vagy határozatlan időre állapítható meg.

3. Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (települési gyógyszertámogatás)

11. §

(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

1. Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani.
2. Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
3. A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(3) Gyógyszer-kiadások viseléséhez települési gyógyszertámogatás állapítható meg, ha:

1. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át, egyedül élő esetén, pedig a 220 %-át nem haladhatja meg, valamint,
2. a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át
3. A b) pont szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a települési gyógyszertámogatás a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is megállapítható annak a személynek, akinek

1. ^[2]súlyos fogyatékossága miatt olyan gyógyászati segédeszközre van szüksége, melynek értéke meghaladja a 70.000 forintot, vagy
2. súlyos fogyatékossága miatt meglévő gyógyászati segédeszköz fenntartásának, javításának, cseréjének költsége családjában meghaladja az egy főre jutó jövedelem 20 %-át.

(5) Települési gyógyszertámogatás csak abban az esetben igényelhető, amennyiben háziorvos, vagy szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

12. §

(1)^[3] A települési gyógyszertámogatás maximális összege 6000 Ft/hó. Az eseti gyógyszertámogatás maximális összege 70.000. Ft, ami kizárólag gyógyászati segédeszköz vásárlásra használható fel.

(2) A támogatásból csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök finanszírozhatóak és a 11. § (3) b) pont szerinti gyógyító ellátás költségének számításakor csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök költségei vehetők figyelembe.

(3)^[4] A megítélt eseti gyógyszertámogatás 100%-a előlegként is nyújtható, de a támogatott köteles az előleg folyósításának napjától számított 30 napon belül nevére kiállított számlával elszámolni a támogatással. Amennyiben az elszámolás határidőn belül nem történik meg, úgy a megítélt eseti gyógyszertámogatás teljes összege visszafizetendő. Egyéb esetben az eseti gyógyszertámogatás utólag a támogatott nevére kiállított számla bemutatása után 5 napon belül fizetendő.

4. Rendkívüli települési támogatás

13. §

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (Szt. 45. § (4) bekezdése), és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át nem haladja meg.”

14. §

(1) Rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – rászorultsághoz igazodva – nem lehet kevesebb, mint 3.000.- Ft. Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás felső határa nem lehet nagyobb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a felénél.”

(3) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel maximum 6 hónap időtartamra rendkívüli települési támogatás adható. Létfenntartási gondnak kell tekinteni és az ilyen formában történő segélynyújtás akkor indokolt, ha a kérelmező:

1. egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
2. megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van,
3. a rászoruló személy legalább két hónapon át átmenetileg semmilyen ellátásban nem részesült, jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás egy havi összege nem haladhatja meg az eseti jelleggel adott önkormányzati segély maximum összegét.

(5) Az elbíráló önkormányzati szerv dönthet úgy is, hogy a rendkívüli települési támogatást pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtja.

(6) A rendkívüli települési támogatást elbíráló szerv a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatást a döntést követő 3 munkanapon belül a pénztárból kell kifizetni, illetve lakossági folyószámlára átutalással teljesíteni. Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel meghatározott rendkívüli települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.

5. Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás

15. §

(1) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díjhátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(2) A rendkívüli települési támogatást elbíráló önkormányzati szerv dönthet úgy is, hogy a rendkívüli települési támogatást részben készpénzben, részben természetben ítéli oda a kérelmezőnek.

16/A. §^[5]

(1) Természetben biztosított rendkívüli települési támogatás a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó támogatásból származó tűzifa (továbbiakban: tűzifa) biztosításával is nyújtható.

(2) A tűzifa igényt a „rendkívüli települési támogatás tűzifához” kérelemben fel kell tüntetni.

(3) Az egy háztartás részére biztosítható tűzifa mennyiségének felső határa: 2 m³

(4) A rendkívüli települési támogatásként megállapított mennyiségű tűzifa átadása átvételi elismervény ellenében történik.

(5) A tűzifa biztosításával nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapításakor előnyt élveznek azok a kérelmezők, akik

4. aktív korúak ellátására
5. időskorúak járadékára
6. lakásfenntartási támogatásra
7. gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak
8. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek”

jogosultak.”

(6) Nem jogosult a szociális célú tűzifa támogatásra az a kérelmező, akinek a háztartása egyáltalán nem fűthető tűzifával.

(7) Ha a kérelmező – vagy a háztartásában élő személy – bizonyítottan létfenntartását veszélyeztető helyzetben van és ezt hitelt érdemlően igazolja, a rendkívüli települési támogatás tűzifához kérelem mellékleteként, akkor egyedi elbírálással a 16/B § bekezdésében foglalt jövedelemhatártól eltérően is jogosult lehet szociális célú tűzifára.

(8) Szabadkígyós Község Önkormányzata a szociális tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

16/B. §

(1) Nem részesülhet szociális célú tűzifa rendkívüli települési támogatásban az a személy:

1. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, egyedül élő esetén annak két és félszeresét,
2. aki olyan vagyontárggyal rendelkezik, amelynek értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit.

(2) Rendkívüli települési támogatás tűzifához kérelem csak abban az esetben nyújtható be, amennyiben az önkormányzat szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló pályázata kedvező elbírálásban részesült. A szociális célú tűzifa támogatásra rendelkezésre álló keret megegyezik a pályázat keretében elnyert támogatásból vásárolt tűzifa mennyiségével.

6. Települési temetési támogatás

17. §

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás azon személy részére állapítható meg, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A települési temetési támogatásra jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 160.000 -,Ft. Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására települési temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

7. Iskoláztatási települési támogatás

18. §

(1) Iskoláztatási települési keretében az alap- közép- és felsőfokú – nappali tagozaton tanulmányokat folytató, szabadkígyósi lakóhellyel rendelkező gyermeket gondozó családokat, kérelmükre iskoláztatási támogatás illeti meg, feltéve, hogy jogszabály alapján nem jogosult ingyenes tankönyv ellátásra.

(2) Az iskoláztatási települési támogatás mértéke:

1. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj  legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, gyermekenként 4000.- Ft,
2. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg annak 300 %-át, gyermekenként 3.000.- Ft,
3. ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át meghaladja, gyermekenként 2.600.- Ft.

(3) A kérelmet a feltételek fennállása esetén a szülő (törvényes képviselő) a polgármesteri hivatalban terjesztheti elő a szükséges jövedelemigazolásokkal együtt minden év szeptember 1. napjától szeptember 30. napjáig. A határidő letelte után a támogatás nem igényelhető.

A támogatás kifizetésére minden év október 5. napjáig kerül sor.

(4) A kérelemhez csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, valamint az iskolalátogatási igazolást. A kérelmek benyújtása folyamatosan történhet.

8. Babakelengye települési támogatás

19. §

(1) Szabadkígyós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatni kívánja a településen élő anyukákat és újszülött gyermekeiket, ezért úgy dönt, hogy a szabadkígyósi bejelentett állandó lakcímmel rendelkező édesanya részére egyszeri 20.000. Ft-os támogatást nyújt.

(2) A támogatás a született gyermekkel összefüggő többletkiadások finanszírozására használható fel.

(3)^{[6] [7]} A támogatás odaítélésének feltételei:

1. gyermek születésekor szülője, vagy szülei, továbbá a született gyermek is szabadkígyósi bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik, továbbá a támogatás megítélésekor legalább a született gyermek és szülője életvitelszerűen is a településen tartózkodik.
2. a gyermek 2015. január 1. után született.

(4) A támogatás megítélése kérelemre, vagy hivatalból indult eljárással történik. A jegyző folyamatos kapcsolatot tart a helyi védőnővel és a lakcím nyilvántartóval, hogy a született gyermekek tényéről és adatairól minél hamarabb tudomást szerezzen.

(5) A támogatás megítélése a születéstől számított 4 hónapon belül történik.

(6) A támogatás pénzbeli és természetbeli ellátásként is nyújtható. Természetbeli ellátáskén nyújtott támogatás esetén a gyermekjóléti szolgálat véleményét ki kell kérni.

(7) Az (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülését a Szabadkígyósi Polgármesteri Hivatal dolgozói a támogatás megítélése előtt környezettanulmány lefolytatásával ellenőrizhetik. Amennyiben a környezettanulmány lefolytatásakor az életvitelszerű településen tartózkodás ténye nem kerül hitelt érdemlően bizonyításra, az a támogatásra való jogosultság elvesztését eredményezi.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

21. §

(1) E rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépését követően hatályát veszti:

1. Szabadkígyós Község Önkormányzatának a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 8/2008. (III. 18.) Ör. rendeletének 3. §-a, 4. §-a, 5. §-a, 7. §-a, 8. §-a, 9. §-a, 10. §-a 10/A. §-a, 11. §-a, 12. §-a, 13. §-a,
2. Szabadkígyós Község Önkormányzatának a gyermekek pénzbeli és természetbeni támogatásáról 21/2004. (X. 26.) számú Ör. rendeletének 1. § (2) bekezdése, 3. §-a, 7. §-a, 7/A. §-a, 8. § (3) bekezdése.

Szabadkígyós, 2015. február 26.

                           Balogh József                                                    Balog Gábor

                           polgármester                                                        aljegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2015. február 27-én.

Balog Gábor

aljegyző