Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.23.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2005.(VI.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2020. 08. 01- 2021. 02. 28

SZABADKÍGYÓS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


20/2005. (VI. 23.) számú


R E N D E L E T E


az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról



Szabadkígyós Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére az alábbi rendeletet alkotja:


  1. fejezet


1. A rendelet hatálya


1. §


A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Szabadkígyós Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.


2. Eljáró szervek és a bérbeadói jogok gyakorlása


2. §


(1) A bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja (továbbiakban: bérbeadó).


(2) A döntést követően a szerződést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester köti meg.


  1. fejezet


1. A lakások bérbeadása


3. §


(1) A lakások bérbeadásának jogcímei:

  1. szociális jellegű bérlakás,
  2. nyugdíjasház,
  3. [1]költségelvű bérlakás.


 (2) A képviselő-testület határozza meg, hogy a lakások bérbeadási jogcímei közül melyik élvez elsőbbséget.


(3)[2]  a) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén  a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas [Lt. 7. § (2) bekezdés] állapotban történő visszaadásának biztosítékául  a szerződés megkötésekor történő, a Ptk. 207-271/A. §-aiban meghatározott óvadékot kell a bérlőnek megfizetni.

b) Ha a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül – a bérlő ugyanolyan összegű kiegészítő biztosítékot ad.

c) A  szerződéskötéskori óvadék összege 50.000 Ft.


3/A.§[3]


(1) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

 (2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente  egyszer  - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.



2. Szociális jellegű bérlakás


4. §


(1)[4] [5][6] Szociális helyzete alapján lakásbérlésre jogosult az a család, személy, személyek, akiknél a családban, vagy az együtt költöző személyek esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 175. 000 Forintot nem haladja meg.


(2)[7] A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó havi jövedelemtől függetlenül - nem adható lakás bérbe annak, aki a vele együttköltöző személyeket is figyelembe véve:

a.)

b.) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl 500.000.- Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát, a rokkant munkaeszközeit,

c.)  

d.)



(3)[8]

5. §


(1) [9]Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat (bérbevételi ajánlat) benyújtását megelőző 3 havi jövedelmet kell alapul venni.


(2) A jövedelem igazolásának, illetve számításának alapja:

a.)[10] a pályázó (ajánlattevő) és a vele együtt költözők havi nettó munkabére, a munkáltató által  kiállított előző 3 havi nettó jövedelem igazolás alapján,

b.) vállalkozóknál, szabad-foglalkozásúaknál az adóhatóság által elfogadott előző évi adóalap,

c.) nyugdíjas, illetve egyéb – nyugdíjszerű - rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő, csökkent munkaképességű személyek esetén a nyugdíj vagy a járadék összege a meghatározó,

d.) jövedelemként kell figyelembe venni a gyes, gyed, gyet összegét, a családi pótlékot, a munkanélküli járadékot és az egyéb rendszeres szociális támogatásokat.


6. §


(1) Az a kérelmező, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérbevételi ajánlatot tehet a polgármesteri hivatalnál (továbbiakban: hivatal).


(2) A bérbevételi ajánlatot a hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek.


(3) A bérbevételi ajánlatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  1. a kérelmező személyi adatait,
  2. a vele együtt költözők személyi adatait,
  3. jelenlegi lakásuk címét komfortfokozatát, nagyságát, szobaszámát,
  4. a bérelni kívánt lakás nagyságát, komfortfokozatát,
  5. a szükséges jövedelemigazolásokat,

f.)      a rendelet 1.  számú melléklete szerinti „Bérbevételi ajánlat”, 2. számú melléklete szerinti „Jövedelemnyilatkozat” és 3. számú melléklete szerinti „Vagyonnyilatkozat”-ot.


(4) Ha az ajánlat hiányos – adatokat nem közöl, a 4. § szerinti szociális rászorultság nem állapítható meg - a hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adatok pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.


(5) Az érvényes ajánlatokat a hivatal nyilvántartásba veszi.


(6)[11] A sorrend megállapításánál a 6/A §-ban foglaltak figyelembevételével, előnyben kell részesíteni :


            a.) a három- vagy több gyermekes családokat,

            b.) a zsúfolt körülmények között lakókat,

            c.) a rokkant, munkaképtelen személyeket,

            d.) akiknek állami gondozása 5 éven belül szűnt meg,

            e.) azokat a családokat (együttköltöző személyeket), akik törekszenek önálló

lakásgondjaik megoldására.


(7) Az ajánlatokat a hivatal a Szociális Bizottság sorrendiségi javaslatával a megüresedő lakások számához igazodóan szükség szerint terjeszti a képviselő-testület elé.


6/A §[12] [13]


Szociális jelleggel – a bérlővel együttköltözők számát is figyelembe véve – az

alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:


-1-2 személy esetében            legalább egy és legfeljebb másfél lakószoba

-3-4 személy esetében:           legalább másfél és legfeljebb kettő lakószoba



3. Nyugdíjasház


 7. §


(1) Amennyiben nincs nyilvántartott igénylő, a polgármester köteles meghirdetni a nyugdíjasházban megüresedő lakásokat a megüresedéstől számított 30 napon belül.


(2) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

  1. a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét, annak megtekinthetőségét,
  2. a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
  3. a lakás lakbérének díját, a szolgáltatási díjakat,
  4. az egyszeri használatba-vételi díj mértékét,
  5. a bérleti szerződés időtartamát, egyéb szerződési feltételeket,
  6. a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, valamint
  7. a pályázat elbírálásának időpontját.


(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a pályázó nevét, személyi adatait és lakcímét,
  2. a pályázóval egybeköltöző személy nevét, személyi adatai, a rokonság fokát,
  3. az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,
  4. pályázó személy és –adott esetben- a pályázóval egybeköltöző személy jövedelemnyilatkozatát és jövedelemigazolásait,
  5. a lényeges szerződési feltételeket.


(4) A pályázati  ajánlatok benyújtása folyamatos.


(5) Egyenlő feltételek fennállása esetén előnyt élvez:

  1. a szabadkígyósi állandó lakóhellyel rendelkező pályázó,
  2. időrendben pályázati ajánlatát előbb benyújtó pályázó.


(6) Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.


8. §


(1)  A nyugdíjasházba csak rendszeres nyugellátásban részesülő személy(ek) költözhetnek be.


(2) Az apartmant egyedülélő, illetve egyedülálló személy is igénybe veheti.


(3) Együttköltözés esetén a beköltözők elsősorban házastársak, élettársi kapcsolatban élők vagy testvérek lehetnek.


(4) A nyugdíjasház lakásbérletére való jogosultság megállapításának alapfeltétele, hogy a beköltöző lakástulajdonnal, vagy 50 %-os lakásra vonatkozó tulajdoni joggal, illetve haszonélvezettel, továbbá önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkezhet.


(5) A bérleti jogviszony határozatlan időre jön létre – a bérlő haláláig -, illetve a bérlő vagy a bérbeadó részéről történő felmondásig áll fenn. A bérleti jogviszony nem örökölhető és másra át nem ruházható. Bérlő Ellátási Szerződést és Lakásbérleti Szerződést köt Bérbeadóval.


(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel megkötött szerződés 3 hónapon belül mindkét fél részéről indoklás nélkül felbontható.


(7) A beköltözők számára a bérbeadó –a szerződés keretei mellett, igény szerint- az alábbi ellátás feltételeit biztosítja:

  1. étkeztetés,
  2. házi segítségnyújtás,
  3. orvosi, egészségügyi, betegellátás,
  4. szabadidős programok szervezése.


(8) Bérbeadó az étkeztetést és házi segítségnyújtást – a személyes gondoskodás keretein belül - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv), illetve ennek végrehajtására kiadott helyi rendeletében szabályozott feltételek szerint biztosítja.


(9) Bérbeadó gondoskodik a nyugdíjasházban élők orvosi ellátásáról a szabad orvosválasztás jogának tiszteletben tartása mellett, az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelően.


(10) A nyugdíjasházban élők (hozzátartozóik) részére – igény esetén - saját költségükre szabadidős programokat, kirándulásokat szervez a bérbeadó.




9. §


(1) A nyugdíjasház bérlői a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat fizetnek, melynek mértékére az Sztv., illetve a helyi szociális rendelet az irányadó. A bérlők a nyugdíjasház üzemeltetési, fenntartási költségeinek fedezéséért is díjfizetésre kötelezettek, melynek mértékéről a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.


(2) A 9. § (7) bekezdésében részletezett ellátásokért – azok igénybevétele esetén - külön díjazást kell fizetni.


4. Bérbeadás bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján


10[14]. §



III. fejezet


1. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei


11. §


Az e rendelet szerinti lakások esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni:

a.) a lakás helyreállításának költségeit,

b.) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját,

c.) a munkálatok elvégzésének határidejét.



12. §


A bérleménnyel, a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés az irányadó.


2. A lakások bérbeadásának időtartama


13. §


(1)[15] A lakás

            a) határozott időre, legfeljebb azonban 5 évre, vagy

            b) határozatlan időre, valamilyen feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, de csak abban  az esetben, ha az adott feltétel 5 éven belül bekövetkezik.


(2) A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően előbérleti joga van.


(3) Szociális jellegű bérlakás esetében a bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítani, hogy a bérlő – jövedelmi, vagyoni helyzete alapján - továbbra is rászorulónak minősül e.


(4) A szociális rászorultság változatlan fennállása esetében a lakásbérleti szerződést a bérlő kérésére az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül újabb határozott időtartamra kell meghosszabbítani.


(5)[16] Ha bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a lakásbérleti jogviszonyt megszüntetheti.


  1. fejezet


1. A lakásbérlet megszűnése


14. §


(1) A bérbeadó és a bérlő a határozott időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a.) másik lakást ad bérbe vagy

b.) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c.) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.


(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő

            a.) kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

b.) azonos szobaszámú, azonos alapterületű és komfortokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg

c.) nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű, illetve magasabb komfort-fokozatú lakás bérbeadását kérheti.


(3) A (2) bekezdés c.) pontja esetében feltétel, hogy a bérlő a saját háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermekről gondoskodjon.


(4) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedő bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatban meghirdetni.


(5) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés b.) pontja alapján szűnik meg, a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet egyszeresének – mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésnek - felvételére.


(6) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdés c.) pontja alapján szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként éves lakbér egyszeresére tarthat igényt.


(7) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.


(8) Az (5) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a törvény 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.


(9) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondja, a bérlővel megállapodhat, hogy cserelakás helyett a (6) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést fizet.

2. Lakbér


15. §


(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.


(2) A lakás használatával felmerülő szolgáltatás (víz, szennyvíz, villany, gáz, szemétszállítás stb.) díjait a lakbér nem tartalmazza, e szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg.


16.[17] §


(1)[18] [19]A lakbér havi mértéke a 3. § (1) bekezdés a)  pontjában meghatározott lakások  után:

            a.)[20] összkomfortos lakás esetén       230.- Ft/m2

            b.) komfortos lakás esetén                 101.- Ft/m2

            c.) félkomfortos lakás esetén               63.- Ft/m2

            d.) komfort nélküli lakás esetén           37.- Ft/m2


(2)[21] A lakbér havi mértéke a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakás esetén 117.- Ft/m2.


(3) A költségelvű bérlakások [3. § (1) bekezdés c) pontja] esetén a képviselő-testület egyedileg, a piaci viszonyokhoz igazodóan állapítja meg a lakbér mértékét (szabad bér).

A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a képviselő-testület  a lakbér mértékét minden év január elsejétől az előző évi inflációs rátának megfelelően egyoldalúan megemelheti.


(4) Közlekedő helyiséggel nem rendelkező komfortos, vagy összkomfortos lakás esetén a lakbérből 5 %-os kedvezményt kell nyújtani.


17. §


A bérlő a lakbért havonta, minden 10. napjáig egy összegben előre köteles megfizetni.


Lakbértámogatás


18. §


(1) Lakbértámogatást az a bérlő (bérlőtárs) igényelhet, aki szociális jelleggel bérbevételi ajánlatot tehet.


(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet a hivatalnál lehet előterjeszteni, a kérelem tárgyában a polgármester dönt.


(3)[22] A lakbértámogatás havi összege 2500 Ft.


(4)[23] Lakbértámogatásra jogosult:

a) akinek a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,

b) a lakbér havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30%-át meghaladja,


(5) A kérelem évente  két alkalommal nyújtható be.


(6) A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.


Lakáshasználati díj


19. §


(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.


(2) A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.


(3) [24] A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-8 hónap közötti időtartamra a lakásra megállapított lakbér összegének kétszeres összege, 9-14 hónap közötti időszakra a lakók lakbérének háromszoros összege, a 15. hónaptól kezdve a lakók lakbérének négyszerese.


(4)[25] Ha a jogcím nélküli lakáshasználók – a vele együttlakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A lecsökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél.


(5) A bérbeadó (2) bekezdésében említett személyek esetében legkésőbb az emelt használati díj megállapítását követő 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti pert megindítani.


V. fejezet


Bérbeadói hozzájárulás szabályai


20. §


(1) Lakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lakás céljára adható bérbe, más célú hasznosításához hozzájárulás nem adható.


(2) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladatok ellátása érdekében - csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.




 21. §


(1) Lakásra a házastársak közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - bérlőtársi szerződést kell kötni.


(2) Lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelemre - a bérlővel együttlakó szülőjével (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjével), gyermekével (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekével), valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokájával lehet kötni feltéve, ha azok

a.) beköltözhető lakástulajdonnal, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joggal nem rendelkeznek,

b.) a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együttlaknak és

c.) a gyermek, illetőleg az unoka a 14. életévét betöltötte.


(3) Lakásra a bérlőtársi szerződést a bérlő és a vele együttlakó élettárs, a testvér és a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó 14. életévét betöltött unoka közös kérelmére is meg lehet kötni, ha:

  1. a kérelmezők a lakásban legalább 3 év óta megszakítás nélkül együtt laknak,
  2. az élettársnak, a testvérnek, illetve a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó 14. életévét betöltött unokának lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joga nincs és
  3. a bérlő a lakásbérleti szerződést nem szociális helyzete alapján kötötte.


(4) A bérlő továbbá a bérlőtárs a lakásba a bérbeadó, továbbá a bérlőtárs írásbeli  hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamit szülőjét (mostoha- és nevelőszülőjét).


(5) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó és a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

  1. a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,
  2. az élettársát, továbbá
  3. a testvérét.


(6) A bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulást köteles megadni.


(7) A szociális jellegű bérlakásba a bérlő testvérének, élettársának és élettársa kiskorú gyermekeinek befogadásához a bérbeadó csak akkor köteles hozzájárulni, ha:

  1. a befogadottnak a község közigazgatási területén nincs saját tulajdonú ingatlana vagy lakásbérleménye,
  2. a befogadott havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és
  3. a befogadott a mozgássérült gépkocsi-tulajdonát kivéve nem rendelkezik 500.000.- Ft-ot meghaladó értékű forgalomképes vagyontárggyal.


(8) A bérbeadónak a (6) és (7) bekezdés szerinti hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (5) és (7) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.


(9) A bérbeadónak a hozzájárulásában akkor vállalhat kötelezettséget, ha a lakásban jogcím nélkül visszamaradó – az (5) és (7) bekezdésben említett - személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha

  1. a visszamaradó személy e rendelet alapján a beköltözéskor és a szerződés megszűnésekor is szociálisan rászorulónak minősül,
  2. a bérlővel a lakásban legalább 5 év óta megszakítás nélkül együtt lakott és
  3. az önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.


(10) Másik lakásként csak olyan alapterületű, szobaszámú és komfortokozatú lakás biztosítható, mint amilyet a lakásban visszamaradó személy szociális bérletként bérelhet.


22. §


(1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultak legalább komfort nélküli lakás adható bérbe. Ha az elhelyezésre jogosult kiskorú gyermekkel együtt költözik, legalább félkomfortos lakást kell részére felajánlani a 8. § szerinti mértékben.


 (2) Az elhelyezésre jogosultnak másik lakás csak akkor adható bérbe, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.


23. §


Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.


24. §


(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakásra cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.


(2) Ha a cserét végrehajtó felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.


(3) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserét végrehajtó feleket a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.


(4) A (3) bekezdésben foglaltakról eltérő tartalmú bérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.


VI. fejezet


A helyiségbérlet szabályai


25. §


A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a 23-27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


26. §


(1) A helyiségek bérleti jogát a bérbeadó által meghatározott tevékenységekre határozott időre pályázat útján lehet megszerezni.


(2) A pályázattal határozott időre történő bérbeadás legrövidebb időtartama 5 év. Ennél rövidebb időtartam akkor lehet, ha a bérlő azt kéri és a felek rövidebb időtartamban állapodnak meg.


27. §


(1) Helyiségre bérleti szerződést azzal a természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal köthető, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb és a (2) bekezdés szerint meghatározott alsó összeget meghaladó összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.


(2) A bérleti díj alsó határát minden évben a képviselő-testület határozza meg.


(3) A hasznosítható üres helyiségre – a megüresedéstől számított 30 napon belül a kábeltelevízióban és a helyi újságban - pályázatot kell kiírni.


(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a.) a helyiség fekvési helyét (utca, házszám, helyrajzi szám) alapterületét rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b.) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését, illetőleg a tevékenységek megváltozatásának lehetőségét,

c.) a bérbeadás időtartamát,

d.) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a bérlő által saját költségén elvégezhető munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét a bérleti jogviszony megszűnésekor,

e.)  a fizetendő bérleti díj alsó határának ismertetését azzal, hogy a helyiség bérleti jogát az szerezheti meg, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot,

f.) az ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g.) a pályázni jogosultak körét,

h.) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.


28. §


(1) A pályázatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a.) a pályázó nevét és címét,

b.) tevékenységének megnevezését és a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

c.) az általa tervezett felhasználás célját,

d.) a nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.


(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.


(3) A pályázati tárgyaláson résztvevők közül a helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot.


(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.        


(5) Ha a pályázat nyertese – a pályázat elnyerését követő 8 napon belül - nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.


(6) A bérbeadó műemléki védelem alatt álló épületben vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.


(7) A helyiségben folytatható tevékenység megváltozatását – kérelemre - a képviselő-testület engedélyezheti.


29. §


(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt időpontban, felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.


(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.


(3) A bérlő szükség szerint köteles gondoskodni:

a.) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

b.) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c.) a helyiségben folytatott tevékenységi körébe felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről,

  1. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben,
  2. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a tevékenység során keletkezett hulladék elszállításáról.


(4) A bérbeadó az (3) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott feladatok, illetve munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.


30.  §


(1) A bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére csak akkor köteles másik helyiséget biztosítani, ha abban a szerződéskötéskor megállapodtak.


(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.





VII. fejezet


Vegyes rendelkezések


31. §


(1) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

            a.) A bérlő és a vele együtt költözők (illetve vele együtt lakók) személyi adatai:   családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme)

            b.) szociális bérletnél az a.) pontban foglaltakon túl a bérlő és a vele együtt költözők (illetve együtt lakók) jövedelmi, vagyoni adatai (havi nettó jövedelem, lakás, üdülő, mezőgazdasági ingatlan-, gépjármű tulajdon)

            c.) helyiségbérletnél az a.) pontban foglaltakon túl a tevékenységre vonatkozó jogosultság (vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés).


Záró rendelkezések


32. §


(1) E rendelet a 2005. július 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló, a 9/2003 (III. 25.), a 19/2003 (IX. 23.), a 23/2003 (XII. 19.), a 28/2004 (XI. 30.), valamint a 8/2005 (II. 22.) számú rendeletekkel módosított 5/2002 (III. 11.) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, szolgálati férőhelyek béréről és a lakbértámogatásról szóló, a 27/2004 (XI. 30.) számú rendelettel módosított 25/2000 (XI. 2.) számú helyi önkormányzati rendeletek.


(3)[26] „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”



                       


                                    Balogh József                                     Ladányi Károly

                                    polgármester                                             jegyző












1. számú melléklet




BÉRBEVÉTELI AJÁNLAT

a szociális helyzet alapján lakásbérletre való jogosultság elbírálásához


A kérelmező:

  

  Neve:……………………………………………………………………………………….

          Születési helye, ideje :……………………………………………………………………..

          Személy igazolvány száma:……………………………………………………………….

          Anyja neve:………………………………………………………………………………..

          Adóazonosító jele:………………………………………………………………………...

 Állandó bejelentett lakóhelyének címe: Szabadkígyós, …..……………………. u. … sz.

 Bejelentkezésének időpontja:  …………………………………………………………… 

 A tartózkodási helyének címe: ……………………………………………………………

A kérelmezővel együtt költöző személyek neve:


           Neve              Születési helye, ideje                    Anyja neve      Családi jogállása 


  1. ………………………………………………………………................................
  2. ………………………………………………………………................................
  3. ……………………………………………………………………………………
  4. ……………………………………………………………………………………
  5. ……………………………………………………………………………………

            6.)    ………………………………………………………………………………………


A jelenlegi lakásra vonatkozó adatok:

  • A lakásuk címe:………………………………………………………………………
  • Tartózkodás jogcíme:………………………………………………
  • Komfortfokozata:………………………………………………….
  • Szobák száma:…………………………………………………….


A bérelni kívánt lakás nagysága:

(szobaszám és négyzetméter )……………………………………………..


A bérbevételi ajánlat mellékletei:


  1. vagyonnyilatkozat
  2. jövedelemnyilatkozat


Szabadkígyós, 200…év. ……………. hó. …. nap.

                                                          




                                                             …………………………………………………..

                                                                       A bérbevételi ajánlat-tevő (kérelmező)

                                                                                                Aláírása



2. számú melléklet


JÖVEDELEMNYILATKOZAT


A.) Személyi adatok:


   A kérelmező neve: ……………………………………………………….


   A kérelmező bejelentett lakóhelyének címe: …………………………….


  1. Jövedelmi adatok:

                 

                  Kérelmező:                                         ……………Ft/év


                  Házastárs/élettárs:                              ……………Ft/év


                  Egyéb együttköltöző hozzátartozó:   ……………Ft/év


                                                                             ……………Ft/év


                                                                             ……………Ft/év

                                                                

                                                                             ……………Ft/év


                        Egy főre jutó jövedelem:                   ……………Ft/fő/év


       (Az  egy  főre jutó átlagjövedelem kiszámításához  a  pályázat  benyújtását  megelőző év jövedelmét kell igazolni.)


   A jövedelem igazolás alapja:


  • A pályázó és vele együtt költöző havi nettó munkabére, a munkáltató előző évi személyi jövedelemadó elszámolása alapján kiállított igazolás.


  • A rendszeres (nyugdíj, nyugdíjszerű) ellátás  havi összege.  Nyugdíjszelvény, vagy folyószámla kivonatról igazolás.


               A  felsorolt    jövedelemigazolásokat  a   pályázónak és  a   vele    együtt   költöző

               személynek  is csatolni kell !


Szabadkígyós, 200…év. ……………. hó. …. nap.



                                                                       ………………………………………

                                                                              az ajánlat tevő (kérelmező)

                                                                                                aláírása




                                                                                                          3. számú melléklet



V A G Y O N N Y I L A T K O Z A T



I. A kérelmező:


 A kérelmező neve:     

  ……………………………………………………………….


             Születési helye, ideje :………………………………………..


 Anyja neve:…………………………………………………….


 Adóazonosító jele:……………………………………………..



NYILATKOZAT


Alulírott nyilatkozom, hogy saját magam és a velem együtt költöző személyek tulajdonában az ajánlat benyújtásakor, illetőleg az azt megelőző öt éven belül beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakó-, vagy üdülőtelekkel nem rendelkezem/rendelkezünk, illetőleg rendelkezetem de annak értéke nem haladja meg az

500.000,- Ft-ot. A beépíthető lakótelek esetén kivételt képez a Szabadkígyós község közigazgatási területén lévő beépíthető telek.

Ingatlan típusa       Fekvési helye    Forgalm.érték       Tul.hányad    Hrsz.

……………………………………………………………………………….


A szokásos használati és lakberendezési tárgyakon túl 500.000,- ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal - a  mozgássérült gépkocsi tulajdont, a rokkant munkaeszközét kivéve - nem rendelkezem/rendelkezünk.

Forgalomképes vagyontárgy      Tulajdonos neve              Forgalmi értéke


……………………………………………………………………………….


Szabadkígyós, 200…év. ……………. hó. …. nap.

                                                          

                                                             …………………………………………………..

                                                                       Az ajánlattevő (kérelmező) aláírása






































Az ingatlan forgalmi értékéről igazolást kell benyújtani.( pl. adó-és értékbizonyítvány )



[27]1. számú függelék

Szociális jellegű bérlakások


S.sz.

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1.

József Attila u. 1/1 1. lakás

44,54

összkomfortos

2.

József Attila u. 1/1 2. lakás

35,93

összkomfortos

3.

József Attila u. 1/1 3. lakás

26,37

összkomfortos

4.

József Attila u. 1/1 4. lakás

44,54

összkomfortos

5.

József Attila u. 1/1 5. lakás

44,54

összkomfortos

6.

József Attila u. 1/1 6. lakás

35,93

összkomfortos

7.

József Attila u. 1/1 7. lakás

47,50

összkomfortos

8.

József Attila u. 1/1 8. lakás

45,80

összkomfortos

9.

József Attila u. 1/1 9. lakás

37,61

összkomfortos

10.

József Attila u. 1/1 10. lakás

35,30

összkomfortos

11.

József Attila u. 1/1 11. lakás

35,30

összkomfortos

12.

József Attila u. 1/1 12. lakás

37,61

összkomfortos

13.

József Attila u. 1/1 13. lakás

44,81

összkomfortos

14.

József Attila u. 1/1 14. lakás

47,45

összkomfortos



2[28]. számú függelék

Nyugdíjasház


S.sz.

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1.

Major 4. sz. 1. ajtó

26,00

összkomfortos

2.

Major 4. sz. 2. ajtó

27,00

összkomfortos

3.

Major 4. sz. 3. ajtó

47,00

összkomfortos

4.

Major 4. sz. 4. ajtó

35,00

összkomfortos

5.

Major 4. sz. 5. ajtó

32,00

összkomfortos

6.

Major 4. sz. 6. ajtó

30,00

összkomfortos

7.

Major 4. sz. 7. ajtó

29,00

összkomfortos

8.

Major 4. sz. 8. ajtó

32,00

összkomfortos

9.

Major 4. sz. 9. ajtó

35,00

összkomfortos

10.

Major 4. sz. 10. ajtó

33,00

összkomfortos



3[29] [30]. számú függelék


Költségelvű bérlakások


S.sz.

A lakás címe

A lakás területe m2

A lakás komfortfokozata

1.

Major 11. sz.

42,00

összkomfortos


4. számú függelék


Nem lakás céljára szolgáló helyiségek


S.sz.

A helyiség címe

A helyiség területe m2

Megjegyzés

1.

Inkubátorház Major 11. 1. csarnok

50,00


2.

Inkubátorház Major 11. 2. csarnok

48,00


3.

Inkubátorház Major 11. 3. csarnok

65,00


4.

Inkubátorház Major 11. 4. csarnok

98,00


5.

Inkubátorház Major 11. 5. csarnok

50,00


6.

Inkubátorház Major 11. 6. csarnok

50,00


7.

Intézőlak Major 11. 1. iroda

18,00


8.

Intézőlak Major 11. 2. iroda

33,00



[1]

Módosította a 11/2007.(IV.17.) Ör. rendelet 1.§-a. Hatályos 2007. április 17-től.

[2]

A (3) bekezdéssel kiegészítette a 10/2006.(III.21.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[3]

A 3/A.§-sal kiegészítette a 10/2006.(III.21.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[4]

Módosította a 17/2007. (IX.18.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2007. szeptember 18-tól.

[5]

Módosította a 18/2010. (XII.16.) rend. 1 §-a, hatályos 2011. január 1-től

[6]

Módosította a 6/2020.(VII.13.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2020.08.01. napjától.

[7]

Az a),c),d) pontokat hatályon kívül helyezte a 10/2006.(III.21.) Ör. 5.§-a. Hatálytalan 2006. március 31-től.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 10/2006.(III.21.) Ör. 5.§-a. Hatálytalan 2006. március 31-től.

[9]

Módosította a 18/2010. (XII.16.) rend. 2 §-a, alkalmazni 2011. január 1-től kell.

[10]

Módosította a 18/2010.(XII.16.) rend. 3 §-a, alkalmazni 2011. január 1-től kell.

[11]

Módosította a 27/2005.(IX.20.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2006. október 1-től.

[12]

Beiktatta a 27/2005.(IX.20.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2006. október 1-től.

[13]

Módosította a 14/2015. (VII.30.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2015. július 31-től.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 11/2007.(IV.17.) Ör. 4.§-a. Hatálytalan 2007. április 17-től.

[15]

Módosította a 14/2015.(VII.30.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2015. július 31-től.

[16]

Módosította a 14/2015. (VII.30.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2015. július 31-től.

[17]

Módosította a 19/2007.(XI.20.) Ör. rendelet 1.§-a. Hatályos 2007. január 1-től.

[18]

Módosította a 21/2008. (XII.16.) Ör. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. január 1-től

[19]

Módosította a 19/2015. (XII.16.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2016. január 1-től.

[20]

Módosította az 5/2019.(III.1.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. március 1-től.

[21]

Módosította a 21/2008. (XII.16.) Ör. rendelet 2. §-a. Hatályos 2008. január 1-től

[22]

Módosította a 10/2006.(III.21.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[23]

A (4)-(6) bekezdéssel kiegészítette a 10/2006.(III.21.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[24]

Módosította a 10/2006.(III.21.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[25]

Módosította a 10/2006.(III.21.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2006. március 31-től.

[26]

Kiegészítette a 13/2009. (IX.17.) Ör. Hatályos 2009. szept. 17-től

[27]

Módosította a 27/2005.(IX.20.) Ör. 1.§(3) bekezdése. Hatályos 2005. október 1-től.

[28]

Módosította az 5/2019.(III.1.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2019. március 1-től.

[29]

Módosította a 11/2007.(IV.17.) Ör. rendelet 3.§-a. Hatályos 2007. április 17-től.

[30]

Módosította a 19/2015. (XII.16.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2016. január 1-től.