Sopronnémeti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 11. 29 - 2015. 02. 27

Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdés a) pontja és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) biztosított  felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:



  1. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK




A rendelet hatálya


1. §


A rendelet személyi hatálya kiterjed Sopronnémeti község területén élő, az Sztv. 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személye közül azokra, akik a község területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen Sopronnémeti községben élnek.



Értelmező rendelkezések


2. §


Az e  rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Sztv. 4.§-ban . meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.


Eljárási rendelkezések


3. §


  1. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át törvény által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben az eljárási és döntési jogosultságot:
  1. a  8. és 11. §-ban foglaltak alapján megállapítható önkormányzati segély,
  2. méltányossági közgyógyellátás.



  1. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – pld. anyagi, jövedelmi helyzetének – megváltozásáról köteles a változást követő 15 napon belül a Farádi Közös Önkormányzati Hivatal sopronnémeti kirendeltségén bejelenteni. (továbbiakban: Hivatal)


      (3) Az e rendeletben meghatározott  szociális ellátások iránti kérelmet írásban,  az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Hivatalban  kell benyújtani. Valamennyi ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, valamint az e rendeletben illetve a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb igazolásokat.


      (4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző.

            a) 1 hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében,

            b) 1 év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében.


      (5)  A 4.§ (3) bekezdésében foglalt kérelemhez mellékelni kell:

                  - a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az elmúlt három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy a társadalombiztosítási igazgatási ellátás igazolását, továbbá az Flt-ben foglaltak szerinti ellátásban részesülő kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és együttműködésről,

     

                  - vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes NAV igazolást a kérelmező előző gazdálkodási évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról,

     

                  - egyéb kérelmező esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről szóló nyilatkozatát


      (6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.


   (7)                A szociális ellátás iránti kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Vitatott esetben az Szt. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. A környezettanulmányt a Beled Város Szociális és Gyermekjóléti Társulása – Egyesített Szociális Központ (továbbiakban: Szociális Központ) családgondozója készíti.


      (8) A megállapított rendszeres ellátásokat - ha e jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal a havonta utólag, a hónap 5. napjáig folyósítja.


(9) Az ellátások igényéléséhez szükséges nyomtatványokat az 1. melléklet tartalmazza.







II. fejezet


RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁTÁSOK



Aktív korúak ellátása


Rendszeres szociális segély


4. §


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodott nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettség áll fenn.


  1. Az Sztv. 37.§ (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátásra jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a Beledi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében
  1. a támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,
  2. a Családsegítő Szolgálatnál a beilleszkedési programról írásban megállapodik,
  3. teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.


  1. A nyilvántartásba vétel teljesítése érdekében a hatáskör gyakorlója
  1. az együttműködésre kötelezettet írásban értesíti a határozat jogerőre emelkedésének, és a  nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésének időpontjáról,
  2. az együttműködésre kijelölt szerv részére megküldi a jogerősített határozatot.


  1. A rendszeres szociális segély szüneteltetésére és megszüntetésére vonatkozóan az Sztv. 37/B §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.



Foglalkoztatást helyettesítő támogatás[1]


5. §


  1. Foglakoztatást helyettesítő támogatásra  az Sztv. 35.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.


2. A Képviselő-testület az Sztv-ben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltételein túl a foglakoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsághoz  a további  feltételeket írja elő, melynek be nem tartása esetén nem állapítható meg foglalkoztatást helyettesítő támogatás:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztántartásáról nem gondoskodik,

b)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

c) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik,

d) nem gondoskodik arról, hogy a kerítése olyan állapotban legyen, ami az állatai elkóborlását megakadályozza.

e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról e tőle elvárható mértékben nem gondoskodik,

f) nem gondoskodik arról, hogy ne legyen az udvarán háztarátsi hulladék, használhatatlan háztartási cikk, építési törmelék sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,

g) nem gondoskodik arról, hogy a kerítése olyan állapotban legyen, ami az állatai elkóborlását megakadályozza."


    3.     A jegyző a (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan   

meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.


Ápolási díj


6. §


  1. Méltányosságból ápolási díj állapítható meg – a jegyes kivételével – annak a nagykorú hozzátartozónak (Ptk. értelmében), aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.[2]


  1. Az ápolási díjra az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén a 250%-át és az ápolásra szoruló ellátása más módon nem biztosítható.


  1. A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege: az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.


  1. Nem jogosult méltányossági ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv 42. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén, valamint az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42. § (2)-(3) bekezdésében szabályozottak szerint.








III. fejezet


NEM RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁTÁSOK


Önkormányzati  segély


7. §


  1. A Képviselő-testület eseti jelleggel önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartását veszélyeztető  rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok illetve személyek részére elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.


  1. Önkormányzati segélyben azok a személyek részesíthetők, akik
    1. családban élnek, és az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
    2. egyedül élnek, vagy gyermeküket egyedül nevelő személyek és a havi jövedelmük/ egy főre jutó havi jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.


  1. Egy naptári éven belül önkormányzati  segély többször is adható, a segélyezési esetek éves összege azonban nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, kiskorú gyermeket nevelő családok esetén az öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át.


  1. A fenti összeghatárnál a 8-11. §-ban foglaltak szerint biztosított önkormányzati segély összegét figyelmen kívül kell hagyni.


  1. Az önkormányzati  segély mértéke esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2000  forintnál.


  1. Az önkormányzati segély felvételére jogosult személy kötelezhető arra, hogy a határozatban magadott határidőn belül a segély felhasználásáról számoljon el.


  1. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, gyógyszertámogatás, közüzemi díjhátralék átvállalása, közoktatás keretében tanuló gyermek  tankönyv- és tanszertámogatása formájában.

8. §


1. Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal részesíthető méltányossági önkormányzati segélyben. Méltányossági önkormányzati segély azoknak a személyeknek, családoknak nyújtahtó, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

A helyi rendelet különös méltánylást érdemlő esetnek tekinti, ha a kérelmező:

a) tartósan beteg és emiatt jelentős jövedelem kiesést szenved,

b) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul,

c) nyugdíjkiegészítés valamilyen ok miatt késik,

d) állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja és részére ápolási díj nem állapítható meg,

e) részére egyszeri nagy összegű gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzés szükséges,

közlei hozzátartozója halála miatt,

g) hosszantartó kórházi kezelésben részesül.[3]


  1. A méltányosságból adott  önkormányzati segély összege a 100.000  forintot nem haladhatja meg.





9.§ [4]

Az önkormányzati segély helyett természetbeni ellátásként szociális célú tüzelőanyag is adható az alábbi feltételekkel:

a) A szociálisan rászorulók háztartásában téli fűtési problémák enyhítésére természetbeni tűzifa vagy szén támogatás nyújtható annak a vegyes tüzelési rendszert alkalmazó sopronnémeti lakosnak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át.

b) Háztartásonként fűtési szezononként egy kérelem adható be. Az igényelhető legnagyobb mennyiség tűzifa esetén 5 erdei m3, szén esetén 8 q.

c) A rászorultság megállapítása során előnyt élvez, aki:

  • aktív korúak ellátására vagy
  • időkorúak járadékára vagy
  • adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult, vagy
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család. 

d) A kedvezményes tűzifa vagy szén támogatási igényt az önkormányzati segély céljára  rendszeresített nyomtatványon kell  benyújtani.

e) A támogatásként kapott tűzifát vagy szenet tilos tovább értékesíteni.

10. §


  1. A szociálisan rászorult személyek, családok részére önhibájukon kívül adódó átmeneti nehézségeik enyhítésére önkormányzat segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.


  1. A kölcsön felhasználási célja lehet:
    • saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása vagy karbantartása,
    • előre nem látható rendkívüli körülmények okozta nehézségek áthidalása.


  1. A szociális kölcsön azoknak a személyeknek, családoknak nyújtható, akiknél az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 100%-át, de nem haladja meg annak 500%-át.[5]


  1. A kölcsön összege nem haladhatja meg a 600.000 forintot.


  1. A kölcsön törlesztési ideje:
    • 250.000.-Ft alatt        25 hónap
    • 250.000.-Ft felett       50 hónap


  1. A kölcsön akkor indokolt a leginkább, amikor a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett a felmerült rendkívüli beruházást saját erőből nem tudja elvégezni, és a pénzintézeti kamat terheit már nem tudja vállalni.


  1. A kamatmentes kölcsön folyósításának feltételeit az önkormányzat a jogosulttal szerződésbe foglalja.



11. §


  1. A 7-10. §-ban foglalt eseteken túl önkormányzati segélyre jogosult az a közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodó személy is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.


  1. Ebben az esetben önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az eltemettető nevére kiállított eredeti temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.[6]


  1. Az e §-ban foglaltak szerint biztosított önkormányzati segély összege 15.000.-Ft.


  1. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költsége 150.000.-Ft, melyet a Képviselő-testület minden év április 30-ig felülvizsgál.


12. §


  1. Tanévkezdési támogatás adható annak az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónak, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át.
  2. Aki önálló jövedelemmel rendelkezik, tanévkezdési támogatásban nem részesíthető.
  3. Amennyiben a támogatottnak az év végéig megszűnik a nappali tagozatra vonatkozó tanulói jogviszonya vagy a sopronnémeti lakcíme, a támogatást vissza kell fizetni.




IV. fejezet


TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK



Méltányossági közgyógyellátás


13. §


  1.  Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapítható meg annak a farádi lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 450%-át,

ab) kétfős család esetén a nyugdíjminimum 400%-át,

ac) három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 375%-át

               b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi

                    nyugdíjminimum összegének

                     ba) egyedülálló esetén 8%-át,

                     bb) két- vagy több főből álló család esetén 10%-át.



  1. A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének, megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: szvhr.)  9. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell
    1. az szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá
    2. az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

  

VI. fejezet


SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK


14. §


A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az Önkormányzat:


            a)         étkeztetést,

                        házi segítségnyújtást,

                        nappali ellátást: Idősek Klubja

a Csorna, Szent István tér 17. székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Központ által, a Gondozási Szolgáltatási Társulás társulási megállapodása alapján biztosít

           

b)        Társulási megállapodás alapján a Beled székhelyű Egyesített Szociális Központ által – családsegítés biztosít.



15. §


(1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki


  1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék), időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  2. a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.


16. §


(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.


(2) Az ellátás biztosításáról és megszüntetéséről az intézményvezető dönt.



17. §


(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját a társulási megállapodásban erre kijelölt Csorna Város Önkormányzata állapítja meg.


(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2.  melléklete tartalmazza.

18. §


  1. a) Az önkormányzat 50% kedvezményt biztosít az étkeztetés intézményi térítési díjából, ha az ellátást igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át nem haladja meg.[7]


b) Az önkormányzat 50% kedvezményt biztosít a házi segítségnyújtás intézményi térítési díjából, ha az ellátást igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.


(2). Az önkormányzat 100% kedvezményt biztosít az étkeztetés és házi segítségnyújtás intézményi térítési díjából, ha az ellátást igénybevevő havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.


 (3) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


19. §



(1) Ez a rendelet 2014. január  1-jén lép hatályba.


(2) Az e rendeletben nem szabályozottakra az Sztv. rendelkezései és a külön jogszabályban meghatározottak az irányadók.


(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sopronnémeti Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2011.(III.31.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról.

[1]

A rendelet szövegét a 6/2014 (IV.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től

[2]

A rendelet szövegét a 6/2014.(IV.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től

[3]

A rendelet szövegét a 6/2014 (IV.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től

[4]

A rendelet szövegét a 11/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2014. november 29-től

[5]

A rendelet szövegét a 6/2014 (IV.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től

[6]

A rendelet szövegét a 6/2014 (IV.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től

[7]

A rendelet szövegét a 6/2014. (IV.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2014. május 1-től