Sopronnémeti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2019. 04. 01- 2019. 11. 30

Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 48.§ (4) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjában   biztosított  felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:


  1. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet hatálya



  1. § A rendelet személyi hatálya kiterjed Sopronnémeti község területén élő, az Sztv. 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyek közül azokra, akik a község területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen Sopronnémeti községben élnek.



Értelmező rendelkezések


  1. § Az e rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Sztv. 4.§-ban  meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Eljárási rendelkezések

3.§  (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át törvény által  hatáskörébe utalt alábbi ügyekben az eljárási és döntési jogosultságot:

  • a 4.§ szerint megállapítható lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás
  • az 5.§ szerint települési támogatásként megállapítható gyógyszer-hozzájárulás
  • a   9.§ szerint megállapítható rendkívüli települési támogatás
  • a 10.§-ban megállapítható köztemetés.


(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – pld. anyagi, jövedelmi helyzetének – megváltozásáról köteles a változást követő 15 napon belül a Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Sopronnémeti Kirendeltségén bejelenteni. (továbbiakban: Hivatal)


(3) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátások iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Hivatalban  kell benyújtani. Valamennyi ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, valamint az e rendeletben illetve a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb igazolásokat.


      (4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző.

            a) 1 hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében,

            b) 1 év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében.


      (5)  A 3.§ (2) bekezdésében foglalt kérelemhez mellékelni kell:

                  - a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az elmúlt három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy a társadalombiztosítási igazgatási ellátás igazolását, továbbá az Flt-ben foglaltak szerinti ellátásban részesülő kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és együttműködésről,

                  - vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes NAV igazolást a kérelmező előző gazdálkodási évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról,

                  - egyéb kérelmező esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről szóló nyilatkozatát


      (6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.


      (7)             A szociális ellátás iránti kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Vitatott esetben az Szt. 10.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. A környezettanulmányt a Beled Város Szociális és Gyermekjóléti Társulása – Egyesített Szociális Központ (továbbiakban: Szociális Központ) családgondozója készíti.


      (8) A megállapított rendszeres ellátásokat - ha e jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal a havonta utólag, a hónap 5. napjáig folyósítja.


(9) Az ellátások igényéléséhez szükséges nyomtatványokat az 1. melléklet tartalmazza.



II. fejezet


 PÉNZBELI ELLÁTÁSOK


Települési támogatás


4. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

 
TM = 0,3-

 J-0,5 NYM
─────

 
x 0,15,


 NYM


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

5.§ (1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti vagy folyamatos gyógyszer-hozzájárulás (továbbiakban: gyógyszer-hozzájárulás) állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 350%-a.

  1. §          (1) A szociálisan rászorult személyek, családok részére önhibájukon kívül adódó átmeneti nehézségeik enyhítésére települési támogatás kamatmentes kölcsön (továbbiakban: szociális kölcsön) formájában is nyújtható.

(2) A szociális kölcsön felhasználási célja lehet:

  1. saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása vagy karbantartása,

b. előre nem látható rendkívüli körülmények okozta nehézségek áthidalása.

(3)[1] A szociális kölcsön azoknak a személyeknek, családoknak nyújtható, akiknél az egy főre jutó jövedelem eléri a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, de nem haladja meg annak 700%-át.

(4) A kölcsön összege nem haladhatja meg az 600.000.- forintot.


(5) A kölcsönt az alábbiak szerint kell visszafizetni:

  1. 250.000.- forintig            maximum        25       hónap alatt
  2. 250.000.- forint felett      maximum        50       hónap alatt.


(6) A kölcsön akkor indokolt a leginkább, amikor a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett a felmerült rendkívüli beruházást saját erőből nem tudja elvégezni, és a pénzintézeti kamat terheit már nem tudja vállalni.


(7) A kamatmentes kölcsön folyósításának és visszafizetésének feltételeit az önkormányzat a jogosulttal szerződésbe foglalja.


(8)A visszafizetés feltételét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részlet elérje a 10.000.-Ft-ot.


7. § (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg – a jegyes kivételével – annak a nagykorú hozzátartozónak (a hozzátartozó meghatározása Ptk szerint), aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.


(2)[2] Az ápolási díj annak az igénylőnek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülálló esetén a 300%-át és az ápolásra szoruló ellátása más módon nem biztosítható.


(3) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege: az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.


(4) Nem jogosult méltányossági ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv 42. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén, valamint az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42. § (2)-(3) bekezdésében szabályozottak szerint.


8. §  (1) Tanévkezdési támogatás adható annak az óvodás gyermeknek, továbbá alap-, közép és felsőfokú oktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át.

            (2) Aki önálló jövedelemmel rendelkezik, tanévkezdési támogatásban nem részesíthető.

            (3) A támogatás feltétele, hogy a támogatottnak sopronnémeti lakcíme legyen és életvitelszerűen a településen éljen.

            (4) Amennyiben a támogatottnak az év végéig megszűnik a nappali tagozatra vonatkozó tanulói (hallgatói) jogviszonya vagy a sopronnémeti lakcíme illetve a lakcímen való életvitelszerű tartózkodása, a támogatást vissza kell fizetni.

[3]8/A § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal - december hónapban - kérelemre a szociálisan rászoruló időskorú személyeknek karácsonyi támogatást állapíthat meg.

(2)  A karácsonyi támogatás összege legfeljebb 10.000 Ft, amelyet ajándékcsomag formájában kell nyújtani.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorulónak minősül az az öregségi nyugdíjban részesülő személy, aki

a)  a tárgyévben a 65. életévét betöltötte,  illetve december 31-ig betölti és

b) akinek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 500%-át.

(4) A karácsonyi támogatás megállapítására irányuló kérelmek benyújtásának határideje tárgyév december -10-e. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Rendkívüli települési támogatás


9. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak, és akinek  illetve akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a.


(2) A rendkívüli települési támogatás évente két esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg a 100.000.- forintot. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Sztv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.


(3[4]) A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként (továbbiakban: temetési segély) adható rendkívüli települési támogatás összege: 30.000.- Ft.


(4) [5]Az (1) bekezdéstől eltérően temetési segély  adható annak az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó személynek is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum összegének 600%-át nem haladja meg.


(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az eltemettető nevére kiállított eredeti temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot, amelyeket a Hivatalban történt fénymásolás után visszaad a szociális ügyintéző.



III. fejezet


TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK



10. § (1) Az Sztv. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.

(2) Az Sztv. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha az eltemettetésre köteles

- egyedülálló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha az eltemettetésre köteles

- egyedülálló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha az eltemettetésre köteles

- egyedülálló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el, vagy

- családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

11. § Települési támogatás természetbeni ellátásként szociális célú tűzifa is adható az [6]:

(1) A szociálisan rászorulók háztartásában téli fűtési problémák enyhítésére természetbeni tűzifa támogatás nyújtható annak a vegyes tüzelési rendszert alkalmazó sopronnémeti lakosnak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%- át, egyedülálló esetében 350%- át.

(2) Háztartásonként fűtési szezononként egy kérelem adható be. Az igényelhető legnagyobb mennyiség 5 m3.

(3) A rászorultság megállapítása során előnyt élvez az, aki:

  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására, vagy
  2. időskorúak járadékára, vagy
  3. települési támogatásra (a támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők) jogosult, vagy
  4. az a család, amelyikben a  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(4) A kedvezményes tűzifa támogatást a települési támogatás céljára rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a tűzifa támogatás rászorulókhoz való eljuttatásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(6) Az Önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(7) A támogatásként kapott tűzifát tilos tovább értékesíteni.


IV. fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

12. §  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az Önkormányzat:

            a)              étkeztetést,

házi segítségnyújtást,

                        nappali ellátást: Idősek Klubja

a Beled székhelyű Egyesített Szociális Központ által, a Beledi Szociális és Gyermekjóléti Társulás társulási megállapodása alapján biztosít.          

b) a társulási megállapodás alapján a Beled székhelyű Egyesített Szociális Központ által – családsegítést biztosít.

13. §    (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki

  1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék), időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  2. a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően napi háromszori étkeztetés biztosítható annak a személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, és egyidejűleg az időskorúak nappali ellátását igénybe veszi.


14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.


(2) Az ellátás biztosításáról és megszüntetéséről az intézményvezető dönt.

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját a társulási megállapodásban erre kijelölt Beled Város Önkormányzata Képviselő-testülete állapítja meg.


(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2.  melléklete tartalmazza.


(3) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


16. § (1) Ez a rendelet 2016. április 1. napján  lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozottakra az Sztv. rendelkezései és a külön jogszabályban meghatározottak az irányadók.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sopronnémeti Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 1/2015.(II.19.) önkormányzati rendelete.


Sopronnémeti, 2016-03-23




Bognár Sándor                                                          Pálfi Zoltánné

polgármester                                                              jegyző


[1]

A rendelet szövegét az  1/2017.(I.18.)) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. február1-től

[2]

A rendelet szövegét az 1/2017.(I.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. február 1-től

[3]

Kiegészítette Sopronnémeti Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 9/2016.(X.25.) rendeletének 1.§-a. Hatályos 2016. október 26-tól.

[4]

A rendelet szövegét az 1/2017.(I.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. február 1-től

[5]

A rendelet szövegét az 1/2017.(I.18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017. február 1-től