Rábakecöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,ba településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazási köre

1.§ (1) E rendelet célja, Rábakecöl Község épített környezetének megőrzése, sajátos településképének védelme és a védett értékekkel összhangban történő alakításának biztosítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
   
5. (2) A helyi védelem célja:
   1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
   2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
      
   2. (3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
      
   2. a. A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.
      
   2. b. A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Átlátható kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
2. Egyéb múszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és fényképes dokumentáció.
4. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
5. Információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
6. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.

II. FEJEZET

A helyi Védelem

1. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek

3.§ (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparrművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(2) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Rábakecöl község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Rábakecöl Község Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.

(3) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

4.§ (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján, a védelem megszüntetése szakértői vélemény alapján történik.

(3) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát;
2. a kezdeményezőt;
3. más jogszabály alapján is védett, védendő érték esetében a hatáskörrel bíró, területileg illetékes hatóságot;

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
2. a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 6.§ (3) bekezdésében meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését és a védettség tényéről és az azzal járó kötelezettségekről tájékoztatja az illetékes építésügyi hatóságot.

(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését és a védelem megszűntéről tájékoztatja az illetékes építésügyi hatóságot.

3. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

6.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki okból nem megvalósítható a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

1. az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
2. az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős,
3. engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
4. időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(11) A helyi védettségű épület karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásáva jár. Az értékőrző helyreállítás során a karbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

1. a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(16) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(17) Védett épületen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(18) A helyi védettségű építészeti érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése

7.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
6.    a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
7. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
8. fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.

(3)A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8.§ A védelem megjelöléséről az objektum jellege alapján a polgármester gondoskodik.

III. FEJEZET

1. Közterületekre vonatkozó településképi követelmények

9.§ (1) Közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor kizárólag közterület alakítási terv alapján a következő előírás alkalmazandó:

1. dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;
2. a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
3. a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;
4. a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

5. a napellenző és esővédő szerkezet textil-hatású anyagból készülhet, matt natúr színben. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
6. a terasz sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

(2) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.

(3) A (2) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.

(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat - az ideiglenes használatra kijelölt, stabilizált zöldfelületek kivételével - csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

(5) A közmű felépítmények (pl. gázfogadó állomások, szennyvíz átemelők, tüzivíz tárolók, transzformátorházak) eltakarásáról a kezeléshez szükséges hely biztosítása mellett növényzettel gondoskodni kell.

(6) Hulladékgyűjtő edényzet közterület felől látható helyen nem helyezhető el vagy takarásáról növényzettel, falazott szerkezettel (pl. kerítésbe építve) gondoskodni kell.

2. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

10.§ (1) Új közművezetékek, járulékos közmű-létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) A község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak, kivéve a védett területrészeket.

(3) A településrendezési eszközökben lakó-, üdülő-, vegyes-, valamint zöldterületi területhasználati egységbe sorolt területeken, valamint a szakrális emlékek 100 méteres környezetében a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, széltorony a község belterületén, valamint a szakrális emlékek 100 méteres környezetében nem helyezhető el.

(6) Belterületen az ipari gazdasági, közlekedési- és közműterületek kivételével, valamint az üdülő területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

3. Reklámokra és reklámhordozókra elhelyezésére vonatkozó

településképi követelmények

11.§ (1) A település teljes közigazgatási területén reklámhordozón, továbbá méretben tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés az alábbi feltételekkel:

1. közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható;
2. reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni;
3. reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható;
4. az önkormányzat által fenntartott hirdető berendezésen kizárólag az önkormányzat helyezhet el hirdetést, azokon reklámot elhelyezni tilos;
5. információs vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményén, max. 2 db egyenként legfeljebb 1,5x2,0 méretű utastájékoztató plakát lehet;
6. a kizárólag tájékoztatási célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²

(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(3) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.

(4) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(5) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre - maximum 12 hét - helyezhető el.

(6) Építési tevékenység idejére építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(7) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete 2 m² kisebb nem lehet, továbbá a 9 m²-t nem haladhatja meg.

(8) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.

(11) A reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a 4. számú melléklet tartalmazza. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési kérelmet az 5. számú melléklet tartalmazza.

4. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezésére

vonatkozó településképi követelmények

12.§ (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok:

1. csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
2. kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
3. épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.

(7) Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.

(8) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

1. az elhelyezési magasság,
2. a betűnagyság
3. anyaghasználat és
4. a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(9) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.

(10) Tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m²-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

5. Információs eszközök elhelyezésére vonatkozó építészeti követelmények

13.§ (1) Információs eszköz kizárólag közterületen, közútterületen vagy közforgalom előtt megnyitott közlekedési területen helyezhető el.

(2) Információs eszközök - az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m² felületű tájékoztató táblájának kivételével - épület homlokzatán, kerítésen, közmű műtárgyon nem helyezhető el.

(3) Egymás közelében elhelyezett információs eszközök anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.

(4) A közterületen, közútterületen elhelyezett információs eszköz – az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével – az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:

1. szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
2. alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm
3. tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m. Több tábla elhelyezése esetén azok az 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, kerüljenek.

(5) Információs eszköz (3) bekezdésben előírt egységes megjelenésre is tekintettel az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:

a) impregnált fa;

b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium;

c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.

IV. FEJEZET

1. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek fajtái

14.§ Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:

1. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész,
2. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, falusias településrész,
3. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek,

2. Településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész

területére vonatkozó településképi követelmények

15.§ (1) A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani, tömbfeltárás - a településrendezési eszközökben I. rendű szabályozási elemekkel jelölt tömbfeltárások kivételével - nem megengedett.

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) Amennyiben a településrendezési eszköz előkertre, hátsókertre, oldalkertre vonatkozó előírása alapján az építési hely határai nem kötelező építési vonalak is egyben, akkor az építmény elhelyezésekor, bővítésekor az előkert, oldalkert és a hátsókert megtartását az szomszédos ingatlanokhoz illeszkedés elvével kell meghatározni.

(4) A településkép védelme érdekében faház ill. deszka vagy fém homlokzat borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.

(5) A területen csak egyedi telkeken létesíthető kerítés, a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.

(6) Az (5) bekezdésben megengedett kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.

(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.

(8) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(9) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(10) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint. A tájidegen növényfajtákat a 2. függeléke tartalmazza.

(11) A (10) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.

(12) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(13) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(14) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott  Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

3.  Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból

meghatározó, kialakult településrész területére

16.§ (1) A közterület felőli homlokzat felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában nem létesíthető.

(2) Új építésű épület esetén a homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.

(3) A településkép védelme érdekében, faház ill. deszka homlokzat borítású épület a területen nem létesíthető.

(4) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(5) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(6) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.

4. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó,

falusias településrész területére vonatkozó településképi követelmények

17.§ (1) A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani, tömbfeltárás - a településrendezési eszközökben I. rendű szabályozási elemekkel jelölt tömbfeltárások kivételével - nem megengedett.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, az egyes területfelhasználási  egységekre jellemző beépítési módokat.

(3) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(4) Amennyiben a településrendezési eszköz előkertre, hátsókertre, oldalkertre vonatkozó előírása alapján az építési hely határai nem kötelező építési vonalak is egyben, akkor az építmény elhelyezésekor, bővítésekor a előkert, oldalkert és a hátsókert megtartását az szomszédos ingatlanokhoz illeszkedés elvével kell meghatározni.

(5) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.

(6) Közterület felőli kerítés fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.

(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton, illetve közterületről látható módon nem létesíthető.

(8) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(9) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.

(10) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.

(11) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(12) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint. A tájidegen növényfajtákat az 1. függelék tartalmazza.

(13) A (12) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.

(14) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(15) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(16) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (pl. kúszótuja, terülőtuja) nem telepíthető.

(17) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(18) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

5. Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, falusias településrész területére

18.§ (1) Új építésű épület utcafronti homlokzati síkváltás nélküli egybefüggő homlokzata nem haladhatja meg a 12,0 métert.

(2) Az épületeken tetőfelépítmény a tetőfelület legfeljebb 10%-ig nem létesíthető.

(3) Túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés, vagy az égetett kerámiához illeszkedő színű cserepes lemez alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép, vagy cserepes lemez helyezhető el.

(5) Az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület minimum 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki, 35°-45° közötti tetőhajlásszöggel. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(6) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.

(7) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakterére.

(8) Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (például kék, lila, piros, sötétszürke, fekete) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése, fekete, valamint csillogó fém színű nem lehet.

(9) A közterület felőli homlokzat(okon) felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felöli 2,0 méteres sávban nem létesíthető.

(10) A homlokzat színezése során az épület homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(11) Az 1960 előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének, azaz az alárendelt homlokzat részeken árnyalatában világosabb, színezetében telítetlenebb, felületi textúrájában simább felületű kialakítás megengedett.

(12) Az épületek lábazata kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(13) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

(14) A településkép védelme érdekében, faház ill. deszka vagy fém homlokzat borítású épület a területen nem létesíthető.

(15) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(16) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(17) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(18) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.

6. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó,

gazdasági területek, területére vonatkozó településképi követelmények

19.§ (1) A területen tömbfeltárás - a településrendezési eszközökben I. rendű szabályozási elemekkel jelölt tömbfeltárások kivételével - nem megengedett.

(2) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.

(3) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint. A tájidegen növényfajtákat az 1. függelék tartalmazza.

7. Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területek területére

20.§ (1) Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat.

8. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek fajtái

21.§ Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:

1. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, községi zöldfelületek
2. táj- és természetvédelmi területek.

9. A településképi szempontból meghatározó, községi zöldfelületek területére vonatkozó településképi követelmények

22.§ A községi zöldfelületek egységes zöldfelület-alakítási és -fenntartási terv alapján alakítandók ki, a közvetlen funkció és a fenntartást megalapozó éghajlati viszonyok figyelembe vételével, a község aktuális életminőségét hordozó, egyedi megjelenésű kertként.

10.  A településképi szempontból meghatározó, táj- és természetvédelmi területekre

vonatkozó településképi követelmények

23.§ (1) Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint. A tájidegen növényfajtákat e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

24.§ (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(7) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett, e rendelet 1. függelékében található őshonos növényzet felhasználásával.

(8) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(9) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25.§ Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet az 1. mellékletben szereplő kérelem alapján.

2. A településképi bejelentési eljárás

26.§ (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 2. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

27.§ (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

1. a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
2. nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
3. megfelel-e a község szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,
4. teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
5. harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek, A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
4. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
5. kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig,
6. adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.

(3) A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

1. a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
2. épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében ba) alaprajzok,
3. bb) megértéshez szükséges számú metszet,
4. bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
5. műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
6. a bejelentés tárgyától függően

       fa) színezett modellkép,

                        fb) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

                        fc) helyszínre illesztett látványterv

7. amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet úgy az ingatlan tulajdonosának  hozzájáruló nyilatkozata szükséges-

3.A településképi kötelezési eljárás

28.§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester az alábbi esetekben:

1. a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus községképet lerontja,

ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult  meg,  hiányos vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

2. településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

                 ba) műszaki állapota nem megfelelő

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el,

bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a községképben.

3. a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető

felhívása ellenére megvalósították,

cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: Az önkormányzati hivatal az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(4) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100 000 forint,
2. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200 000 forint,
3. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 500 000 forint,
4. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 1 000 000 forint.

(5) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(7) A településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29.§ (1) Ez a rendelet 2018. október 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti Rábakecöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelete.

  Tuba Erik                                                                                                      Dr. Gál László

polgármester                                                                                                          jegyző