Sármellék Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 79.§. /2/ bekezdés a./ és b./ pontjában, valamint a 80.§. /1/ bekezdésében foglaltak, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108.§-ának végrehajtására, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. (a továbbiakban: Nvtv.) alapján   az alábbi rendeletet alkotja.   ^[1]

I.

A rendelet hatálya

1. §.

/1/ A rendelet hatálya kiterjed Sármellék Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a)ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, valamint pénzvagyonra, továbbá

b)a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre és portfolió vagyonra.

/2/ Nem terjed ki a rendelet hatálya

a)Az önkormányzati gazdasági társaságok és költségvetési szervek használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének kivételével – az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és forgalomképes önkormányzati vagyonnak minősülő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére;

b)A kisebbségi önkormányzat vagyonjuttatására;

c)Az önkormányzat költségvetési intézményeinek – beleértve a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) is – működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre.^[2]

II.

Az önkormányzat vagyona

2. §.

/1/ Az önkormányzat vagyona az 1. §.-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.

/2/ A vagyon az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja.

/3/ Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll.

/4/ A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

/5/ A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint a képviselő-testület rendelete állapítja meg.

/6/ Év közben, illetve az önkormányzat vagyonkimutatásának elfogadásával egyidejűleg nyilvánítható törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

3. §.^[3]

/1/ Nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

a)helyi közutak és műtárgyaik

b)

c)helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

d)

e)mindaz a vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül az Önkormányzat ½ hányadban tulajdonát képező sármelléki 047/16., 047/17. és zalavári 05/10. hrsz. ingatlanok.

/3/ A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

/4/ Az /1/-(2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon történő hasznosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

4. §.^[4]

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

a)az önkormányzat tulajdonában levő közművek

b)

c)

d)mindaz a vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

5. §.

Forgalomképes vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

6. §.

A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítéssel

/1/ A képviselő-testület indokolt esetben dönthet a vagyontárgy vagyonkimutatás szerinti besorolásának megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

/2/ Jogutód nélkül megszűnő intézmények esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat a – jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (fogalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körébe kerül besorolásra).

/3/ Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegessé váló vagyon tekintetében, a képviselő-testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja költségvetési szerv használatából és forgalomképes vagyoni körbe sorolja, ezzel biztosítva a vagyon vállalkozási célú használatát, hasznosítását.

7. §.

Vagyonkimutatás

/1/ A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és/vagy mennyiségben.

/2/ A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

/3/ A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

a)az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelőként tételesen, bruttó és nettó értéken.

b)az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értéken.

c)a portfolió vagyont – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik- vagyonkezelőként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken.

d)az egyéb vagyonelemeket vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értéken veszi számba.

/4/ A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva  a képviselő-testületnek kell bemutatni.

/5/ A vagyonkimutatással szemben támasztott követelményeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

8. §.

/1/ A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlan-kataszterben szereplő, megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a polgármester gondoskodik.

/2/ A jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlan-kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében köteles adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

/3/^[5] Az önkormányzat eszközeiről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott és a csak mennyiségben nyilvántartott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.”

III.

A vagyon használata, hasznosítása, tulajdonosi jogok gyakorlása

9. §.

/1/ Az önkormányzati jogok felett a tulajdonost megillető jogok gyakorlása során e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

/2/ A 4.§. hatálya alá tartozó vagyon elidegenítésének, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelének, más önkormányzat részére történő átengedésének engedélyezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

/3/ Az 5. §. hatálya alá tartozó vagyon elidegenítésének, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelének, más önkormányzat részére történő átengedésének engedélyezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, kivéve a 100 000 Ft  egyedi könyv szerinti bruttó értéket meg nem haladó vagyon, a vagyon 50 000 – 100 000 Ft  egyedi könyv szerinti bruttó értékéig a döntés a polgármester hatásköre.

/4/Az önkormányzat vagyonát elidegeníteni, a használat és hasznosítás jogát átengedni, vállalkozásba bevinni a képviselő-testület jogosult, a 9.§. /3/ bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve.

/5/ Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak gazdasági megalapozás, hozamszámítás alapján lehet javaslatot előterjeszteni.

/6/ Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, azzal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodni.

10. §.

/1/ Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.

/2/ Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a)ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b)tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az:

-a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével.

-a Tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján.

-Egyéb nem a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján.

c)egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

/3/ Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál – a /2/ bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

11. §.

/1/ Az önkormányzat vagyonából a 4. §.-ban meghatározott vagyontárgyak közül az intézmények használatába kell adni azokat, melyek az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok ellátását szolgálják.

/2/ Nem adható az intézmény használatába az a vagyontárgy, amely nem az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál.

12. §.

/1/ Az intézmények kötelesek a számukra átadott, az intézmény működtetéséhez szükséges önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatára..

/2/ Az intézmények használati joguknál fogva jogosultak és kötelesek az átadott vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, kötelesek gondoskodni azok fenntartásáról.

13. §.

Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és az intézmény használatába kerül.

14. §.

A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számvitel előírásai szerint nyilvántartani.

15. §.

/1/ Az önkormányzat intézményei alapítványokhoz csak a képviselő-testület engedélyével járulhatnak hozzá. Alapítványt is csak a képviselő-testület engedélyével alapíthatnak.

/2/ Önkormányzat intézménye csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, melyhez a képviselőtestület véleményét kikérte.

16. §.

/1/ Az önkormányzat intézménye használatában lévő ingók értékesítése, ingyenes átadása és selejtezése esetén az intézmény vezetője – 50 000 Ft egyedi könyv szerinti bruttó érték felett – köteles kikérni a polgármester véleményét.

/2/ Az intézményeknél feleslegessé vált ingóságok – értékhatárra tekintet nélkül – elidegenítéséről, ingyenes átadásáról, selejtezéséről évente egy alkalommal a Hivatalt írásban tájékoztatni kell.^[6]

17. §.

A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyont alkalmi esetekben – alapfeladatainak sérelme nélkül – bérbeadás útján hasznosíthatja. Ebből származó bevétel az intézményt illeti. Egyéb bérbeadáshoz a polgármester előzetes véleményét ki kell kérni.

18. §.

/1/ a képviselőtestület dönt:

-átmeneti forráshiány kialakulása esetén hitel felvételéről

-üzemeltetésre, koncesszióba adásról

-térítésmentes vagyonátadásról

-apportálásról

-selejtezésről

-értékvesztésről

-terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról

-követelésekről történő lemondásról.

18/A. §.^[7]

/1/   A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az önkormányzat a Repülőtér főüzemi részét alkotó ingatlanokra, mint nemzeti vagyonra,           vagyonkezelési szerződést a Hévíz-Balaton Airport Kft, 8380 Hévíz, Kossuth Lajos            u. 1. székhelyű jogi személlyel köt, határozatlan időtartamra.

/2/        Az /1/ bekezdés szerinti vagyonkezelői jog ellenértéke 2012. évre 3.000.000.- Ft, amely a tulajdonos önkormányzatokat fele-fele arányban illeti meg.  

/3/        Az /1/ bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés, tekintettel arra, hogy a Hévíz-Balaton Airport Kft 100 %-ban önkormányzati tulajdonú átlátható szervezet,    gazdasági társaság, versenyeztetés nélkül köthető.

/4/        A vagyonkezelői jog gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szabályait a vagyonkezelési szerződés szabályozza.

IV.

Vállalkozói vagyon hasznosítása

19. §.

/1/ A vállalkozói és a vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.

/2/ A vállalkozói vagyonkörbe tartozó vagyon kezeléséről, hasznosításáról a képviselőtestület gondoskodik.

/3/ A vállalkozói vagyon átruházásának előkészítése a Hivatal feladata.^[8]

/4/ A vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanok folyamatos hasznosításáról a polgármester gondoskodik.

                                                                       20. §

.

/1/ Az önkormányzati vagyonról /3.§. /1/ bek./, /4.§. és 5.§./ a Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak meg kell felelni a mindenkori hatályos jogi előírásoknak.^[9]

/2/ Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlőit a képviselőtestület jelöli ki.  

V.

Záró rendelkezés

21. §.

/1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 8/1993./XII.30./ rendelete.

Sármellék, 2004. október 29.

                                               Szabó Vendel                                                           Nagy Krisztina

                                               polgármester                                                 körjegyző

A rendelet kihirdetve:

Sármellék, 2004. november 2.

                                                                                                                      Nagy Krisztina

                                                                                                                      körjegyző