Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2019. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 08. 31 - 2019. 12. 12

Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének


9/2019.(VIII.30.) önkormányzati rendelete


a Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet


A helyi önkormányzás általános szabályai


1.§


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:         
    Balatonmagyaród Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u.112.

  1. Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
  2. Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonmagyaród község közigazgatási területe
  3. Az önkormányzat hivatalának megnevezése:    
    Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

Kirendeltsége: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112.

  1. A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:                    
    Balatonmagyaród Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Balatonmagyaród Község Polgármestere
Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal


2.§


  1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
  2. Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.






Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök


3.§


  1. Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.
  2. Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.
  3. A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 6. melléklet tartalmazza.
  4. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
  5. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.
  6. A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.


4.§


  1. A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX. törvényben (továbbiakban Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.


  1. A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.


  1. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.




II. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


Alakuló ülés


5.§


  1. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.


  1. Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.

A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció

6. §

  1. A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szabályozzák.
  2. A képviselő köteles:

a) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

  1. írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
  2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
  3. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll).



                                                                 7. §


  1. A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
  2. A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
  3. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
  4. Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
  5. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
  6. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.



8. §


A képviselő-testület üléseinek száma


  1. A képviselő-testület az Mötv. 44. §-a alapján tartja üléseit.
  2. A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112. szám alatti épületében tartja.
  3. A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 139. szám alatti épületében tartja meg.
  4. Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.


9.§


A képviselő-testület összehívása, meghívó



  1. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze. 
  2. A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül -:
  1. A bizottság nem képviselő tagjait,
  2. Az önkormányzati intézmények vezetőit,
  3. A Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját.
  1. Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.
  2. A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.


10.§


  1. A meghívónak tartalmaznia kell
  1.  az ülés kezdeti időpontját és helyét,
  2. a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,
  3. a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
  1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
  2. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
  3. A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A polgármester döntése alapján a napirend fontosságát figyelembe véve hangosbemondó vagy szórólap útján is tájékoztathatja a lakosságot a testületi ülésről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet megtekinteni.


11.§


A lakosságot a közmeghallgatásról és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel és hangosbemondó útján kell tájékoztatni.


Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány


12.§


  1. Előterjesztésnek minősül:
    1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
    2. rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
  2. Előterjesztés benyújtására jogosult:
    1. a polgármester,
    2. az alpolgármester,
    3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
    4. a képviselő-testület tagja,
    5. a jegyző,
    6. polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.
  3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
  4. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
  5. Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
    1. Az előterjesztés első része tartalmazza
      • a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
      • a tárgykört érintő jogszabályokat,
      • az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
      • mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
      • több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
    2. Az előterjesztés második része tartalmazza:
      • az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
      • a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
      • az esetleges részhatáridők rögzítése.



13.§


(1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a

képviselő-testületnek:

  1. a polgármester,
  2. az alpolgármester,
  3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
  4. a képviselő-testület tagja,
  5. a jegyző.
  1. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
    1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16,00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
    2. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására
    3. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.
  2. Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12.§ (5) bekezdésében foglaltakat.
  3. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.



A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok


14.§


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti. 
  2. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.
  3. Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.
  4. A polgármester a testületi-ülés vezetése során
    1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
    2. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
    3. előterjeszti az ülés napirendjét,
    4. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
    5. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.




Napirend előtti témák és a napirend


15.§


  1. A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
  2. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
  3. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.


Zárt ülés szabályai


16.§


  1. A képviselő-testület - zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
  2. Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
  3. Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti. Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
  4. A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) Zala Megyei Kormányhivatal,

c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,

e) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.


A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása


17.§


  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
    1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
    2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
  2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
  3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
  4. A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
  5. Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
  6. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
  7. Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.


                                                              18.§


  1. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
  2. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
  3. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
  4. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
  5. A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.


                                                            19.§


  1. A név szerinti szavazásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
  2. Név szerinti szavazást kell tartani:
    1. éven túli hitelfelvételről,
    2. önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
    3. önkormányzati vagyon megterheléséről,
    4. az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.
  3. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző által hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni
  4. A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.


                                                                20.§


  1. A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
  2. A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
  3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
  1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
  2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
  1. A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
  2. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A tanácskozás rendje

21. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.


(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő    figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

               b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést                    használ.                                       

                    Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt.

c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.


(3) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.


(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.


Határozat


22.§


  1. A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:                  /          (       .       ) Kt. sz. határozat
  2. A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
  3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.



A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

23. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d) a jegyző;

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat;

b) a rendelet tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el;

c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

(4)  Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a

hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

  1.  Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
  2. a polgármester,
  3. az alpolgármester,
  4. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
  5. a képviselő-testület tagja,
  6. a jegyző.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének….…../….. (… …)

önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalban, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.


A jegyzőkönyv

24. §

  1. A képviselő-testület nyílt üléséről 1 példányban, zárt üléséről is 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:
    1. a távol maradt képviselők nevét,
    2. külön indítványra a kisebbségi véleményt,
    3. a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
    4. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,

(2) A képviselő-testületi üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és  mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.


Együttes képviselő-testületi ülés szabályai


25.§


  1. Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.
  2. Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.
  3. Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön - külön szavaznak.



III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

26. §


(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

      Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 1. melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.


                                                                        27.§


  1. A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
  2. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
  3. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.



A bizottságok működése

28. §

(1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy

köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3

nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3)   A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.




29. §

(1) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(2) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

IV. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

30. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)  A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

  1. segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
  2. ellátja a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban a 14. §-ban meghatározott feladatokat,
  3. ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
  4. a képviselő-testület legközelebbi ülésére előterjeszti a helyi népszavazásra vonatkozó javaslatot.

(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

  1. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
  2. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
  3. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
  4. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.
  1. A polgármester az Önkormányzati Hivatalban minden héten kedden és csütörtökön
    10-12 óráig, fogadónapot tart.


Az alpolgármester

31. §

(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester részt vesz:

  1. a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
  2. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
  3. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
  4. a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.




A jegyző

32. §

(1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2)A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.


V. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

33. §

  1. Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg Községek Önkormányzataival.
  2. A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
  3. Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
  4. A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
  5. A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ rögzíti.
  6. A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.
  7. Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

34. §

  1. Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
  2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

VII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás

35. §

  1. A képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
  2. A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

36. §

  1. A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.
  1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
  2. a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
  3. a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
  4. a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
  5. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel és a hangos híradó útján kell tájékoztatni a lakosságot.
  1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
  2. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

37.§.


A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik

megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, VAGYONA

38. §

  1. A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
  2. A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
  1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
  2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
  1. A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.


(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2011. (V.09.) számú rendelet.




             Kalász Mátyás                                                         Papné Szabó Mónika

              polgármester                                                                          jegyző


A rendelet kihirdetésre került:


Balatonmagyaród, 2019. augusztus 30.



                                                             Papné Szabó Mónika

                                                                       jegyző








  1. melléklet


Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához


Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre:


  • közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,
  • közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,
  • ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,
  • ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,
  • javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására,
  • ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást.


A képviselő – testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök


  • engedélyezi a közterület használatot,
  • dönt a települési támogatás - újszülött gyermekek támogatásáról,
  • dönt a települési támogatás – beiskolázási támogatás megállapításáról,
  • dönt a rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő megállapításáról,
  • engedélyezi a köztemetést,
  • dönt a szociális étkeztetés igénybevételéről,
  • dönt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételéről.
  • elbírálja a Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket,
  • az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,
  • a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása.


A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat és hatáskörök


A jegyző átruházott hatáskörben megállapítja


  • közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását











  1. melléklet

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához







A képviselő-testület tagjainak névsora



1. Kalász Mátyás                               polgármester

2. Magyar Zoltán                               alpolgármester

3. Eiter István                                    képviselő

4. Erdős János                                    képviselő

5. Szalai Veronika                              képviselő




































  1. melléklet


Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához




A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése, tagjainak névsora és a

bizottságra átruházott feladatok, hatáskörök megnevezése



1. A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése: Ügyrendi Bizottság

2. A bizottság tagjainak névsora:                              - Szalai Veronika        elnök

                                                                                   - Eiter István               tag

                                                                                   - Erdős János              tag




































  1. melléklet


Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához



Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások



  • Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás
  • ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás








































  1. melléklet


Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:


I.

Általános rendelkezések


  1. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.


II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok


  1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.


  1. A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.


  1. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.


  1. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai


  1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.


  1. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.


  1. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.


  1. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
  2. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.


  1. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.


IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.


  1. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.


  1. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.


  1.  A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.


V.

Felelősségi szabályok


  1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.


  1. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.


  1. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.





                                                                                                          1. sz. függelék

IGAZOLÁS


A vagyonnyilatkozatok átvételéről




Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:



            …………………………….              helyi önkormányzati képviselő


            ……………………………..             házastárs/élettárs


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek





Zalakomár, 20.... …………………. hó ………….. nap








            ……………………………                                       …………………………….

            átadó                                                                          átvevő












2. sz. függelék

NYILVÁNTARTÁS




A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról





Sorszám

Nyilatkozattételre kötelezett

Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma

Átvétel



Házastárs/élettárs

Gyermek

időpontja

1.






2.






3.






4.






5.






6.






7.






8.






9.






10.






11.







































3. sz. függelék


NYILVÁNTARTÁS



a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról




  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:


Név:    ………………………………..


Cím:    ………………………………………………..



  1. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:    ………………….………..



  1. Az eljárásban érintett képviselő:        ……………………………………..



  1. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:          …………………………….............



  1. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:   ……………………..



  1. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:         ………………………..



  1. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:       ………………………….



  1. A Bizottság ülésének időpontja:        ………………………………..



  1. Az eljárás eredménye:           ………………………………..



  1. A bejelentés elutasítva, mert


  • Nyilvánvalóan alaptalan;
  • A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
  • Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
    1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.



  1. Az azonosító adatok törlésének időpontja:   ……………………………………..



  1. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:       …..…………….













































4. sz. függelék


NYILVÁNTARTÁS


A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről








Betekintő személy neve

Aláírása

Betekintés időpontja

Megjegyzés






















































































  1. melléklet


Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához


Balatonmagyaród Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja


Kötelező feladatok ellátásának módja

Önként vállalt feladatok és ellátásának módja

A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés

1. Egészségügyi alapellátás

- háziorvosi, fogorvosi ellátás Zalakomár Község Önkormányzatával társulás útján, vállalkozó háziorvossal és vállalkozó fogorvossal

- orvosi ügyeleti ellátás

Zalakaros Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés útján


-védőnői szolgálat


1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

1997. évi CXXXV. tv. önkormányzatok társulásairól


2. Szociális ellátás

- szociális étkeztetés

vásárolt élelmezéssel


- családsegítés

Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ útján


- házi segítségnyújtás

Szociális Alapellátó Szolgálat útján

- falugondnoki szolgálat





5/2000.(V.12.) Kt. számú rendelet



3/2011.(II.25.) Kt. számú rendelet

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ

útján



4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok

- mozgókönyvtár működtetése

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár útján

- közösségi színtér fenntartása


1997. évi CXL tv. muzeális intézményekről és a közművelődésről

13/2005.(X.) számú rendelet

5. Környezetvédelmi feladatok

-környezetvédelmi program végrehajtása

-hulladékkezelési közszolgáltatás

Viridis-Pannonia Nonprofit Kft-vel kötött szerződéssel

-településtisztaság

önkormányzat ellátásával




1995. évi LIII.tv. a környezetvédelemről

6. Kommunális feladatok

- köztemető fenntartása

- ivóvíz ellátás, szennyvíz üzemeltetés Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. útján

-utak fenntartása

önkormányzati fenntartásban

-közvilágítás

EON-al kötött szerződés útján

-gyepmesteri feladatok

vállalkozói szerződéssel

-csapadékvízelvezetés

önkormányzat ellátásával


1999. évi XLIII. tv. a temetőkről

1988. évi tv. a közutakról

1995. évi LVII.tv. a vízgazdálkodásról

7. -óvodai ellátás megállapodással, Zalakaros Város Önkormányzatával



2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről


8. Belső ellenőrzés

külső belső ellenőr megbízásával



1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról


Civil szervezetek

- Kis-Balaton Alapítvány

- Balatonmagyaródi Tsz Sportegyesület

-  Balatonmagyaród Községi Tűzoltó Egyesület

- Kisbalaton Polgárőr Egyesület

támogatása

megállapodás alapján

éves költségvetésben meghatározott összegben










  1. melléklet



Az önkormányzat alaptevékenység besorolása, kormányzati funkciói

I. Az önkormányzat alaptevékenység besorolása

841 105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

II. Kormányzati funkciók

Kormányzati funkció

Megnevezés

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető- fenntartás és - működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031060

Bűnmegelőzés

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045110

Közúti közlekedés igazgatása és támogatása

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051020

Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

054020

Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072312

Fogorvosi ügyeleti ellátás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082091

Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

091220

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás


Mellékletek