BALATONMAGYARÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

7/2003.(IX.12.) rendelete a

A TELEPÜLÉSSZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

(Egységes szerkezetben a 12/2003.(XII.11.), 6/2004.(V.1.) 7/2006.(VI.01.) Kt. számú , 6/2010.(IX.28.), 5/2016.(IV.04.), 5/2018.(X.04.) önkormányzati rendeletekkel)

Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt (továbbiakban: BTSZ), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 36/2002. (III. 7.) számon módosított 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet (továbbiakban: OTÉK) figyelembe véve az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a helyi építési előírásokról az alábbi rendeletet alkotja és annak alkalmazását elrendeli.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet területi hatálya Balatonmagyaród község közigazgatási területe.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 36/2002. (III. 7.) számú rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait kell alkalmazni.

Településszerkezet, terület felhasználás

2. §

A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1. lakó-,

1. kertvárosias lakó (Lke)
2. falusias lakó (Lf)

2. üdülőterület (Ü)

3. vegyes-

3.1.      településközpont vegyes (Vt)

4. gazdasági-

4.1.      ipari (Gip)

4.2.      mezőgazdasági üzemi terület (Mg)

5. különleges-

5.1.      sportterület (K-SP)

5.2.      temető (K-TEM)

5.3.^[1] turisztikai terület (K-tur)

területként különbözteti meg a terv.

A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint:

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-

1. közúti (KÖV)
2. közlekedési zöldfelületek (KZ)
3. közműterületek, gázfogadó nyomásszabályozó, nyomvonalas vezetéksávjai (KÜ)
4. vízmű (V)

2. zöldterületek- (Z)

3. erdő

3.1.      védelmi erdő (Ev)

3.2.      gazdasági erdő (Eg)

3.3.      oktatási- kutatási erdő (Eo)

4. mezőgazdasági-

4.1.      általános mezőgazdasági (Má)

1. különleges mezőgazdasági területek (ML)
2. védett gyepgazdálkodási területek (MV)

5. egyéb

5.1.      vízgazdálkodási – folyóvizek, patakok, árok, csatornák, állóvizek medre és partja (VT)

5.2.      kommunális hulladéklerakó

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

II. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

3. §

1. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

2. A belterületi telkek beépíthetőségének feltétele az elektromos közmű, gáz közmű és vezetékes víz kiépítése, a szennyvízkezelés környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott megoldása, valamint a csapadékvíz zárt rendszerű vagy árokkal történő elvezetése.

3. A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

4. Az település beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető
   1. 2005. december 31-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült;
   2. 2005. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.
   3. ^[2]Szennyvízcsatorna-hálózat hiányában vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén is építhető épület.

5. - (8) ^[3]

LAKÓTERÜLETEK

Kertvárosias lakóterület (Lk)

4. §

1. A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületeket a szabályozási terv az ’Lke’ jellel határozza meg.

2. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület;
2. műterem és az 1-2. pont szerinti épületekhez tartozóan tároló épület, kivéve 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára parkoló és garázs;

A területen elhelyezhető az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények, kivéve:

  1.  állatkifutó, trágyatároló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló

  2.  siló

3. Az övezet telkein a telek beépítettségének mértékébe beszámító építmény elhelyezése a szabályozási tervben a tömb területére meghatározott építmények elhelyezésére szolgáló sáv területén belül az OTÉK 35. §-ban meghatározott oldalkertek megtartásával kialakuló építési hely területén történhet.

4. Az övezet telkein az egyik, jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni.

5. Az építés feltétele az OTÉK által előírt parkoló férőhely saját telken belüli biztosítása.

6. A kertvárosias lakóterület övezetében kialakítható telkek min. területét, a kialakítható telek min. szélességét és mélységét, az övezet telkeinek beépítési módját, a telkek beépíthetőségének legnagyobb mértékét, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagasságát, továbbá az övezet telkein a zöldfelület megengedett legkisebb mértékét a következő táblázat tartalmazza:

Falusias lakóterület (Lf)

5. §

1. A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterületeket a szabályozási terv az ’Lf’ jellel határozza meg.

(2)  A falusias lakóterületen elhelyezhető

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület;
2. a környezetére nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, állattartási épület a helyi állattartási rendeletben meghatározott állatszám alatti férőhellyel;
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
4. szálláshely szolgáltató épület;
5. műterem és az 1-4. pont szerinti épületekhez tartozóan tároló épület, kivéve 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára parkoló és garázs;
6. sportépítmény
7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, a telepengedélyezési eljárás (80/1999 (VI.11.) Korm. rendelet) hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység építménye.

A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

3. Az övezet telkein a telek beépítettségének mértékébe beszámító építmény elhelyezése a szabályozási tervben a tömb területére meghatározott építmények elhelyezésére szolgáló sáv területén belül az OTÉK 35.§-ban meghatározott oldalkertek megtartásával kialakuló építési hely területén történhet.

(4) Az övezet telkein az egyik, jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni.

(5) Az építés feltétele az OTÉK által előírt parkoló férőhely saját telken való biztosítása.

(6) A falusias lakóterület övezetében kialakítható telkek min. területét, a kialakítható telek min. szélességét és mélységét, az övezet telkeinek beépítési módját, a telkek beépíthetőségének legnagyobb mértékét, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagasságát, továbbá az övezet telkein a zöldfelület megengedett legkisebb mértékét a következő táblázat tartalmazza:

7. ^[4]

Üdülőterület (Ü)

6. §

1. Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
3. Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
4. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. Az OTÉK által előírt parkoló férőhely biztosítása azonban az építés feltétele.
5. Egy telken a megengedett beépítés mértékéig több épület is elhelyezhető.

            Az övezet telkein az alábbiak szerint alakítható ki beépítés:

            Burkolt felület max. 10 % lehet.

            Zöldfelület min. 80 % kell maradjon.

6. Az Üü-2 jelű üdülőterület beépítéséhez szabályozási tervet kell készíteni!

Településközpont vegyes terület (Vt)

7. §

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és  olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt jellel határozza meg.

2. A településközpont vegyes területen elhelyezhető

1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

A területen elhelyezhető az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények, kivéve:

1. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
2. állatkifutó
3. trágyatároló, komposztáló
4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

3.  Az övezet telkein a telek beépítettségének mértékébe beszámító építmény elhelyezése a szabályozási tervben a tömb területére meghatározott építmények elhelyezésére szolgáló építési hely területén történhet.

(4) A településközpont vegyes övezetben kialakítható telkek min. területét, az övezet telkeinek beépítési módját, a telkek beépíthetőségének legnagyobb mértékét, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagasságát, továbbá az övezet telkein a zöldfelület megengedett legkisebb mértékét a következő táblázat tartalmazza:

(5) Egy telken belül több főépület is elhelyezhető, önálló melléképület nem építhető.

(6) Az építés feltétele az OTÉK által előírt parkoló férőhely saját telken belül való biztosítása.

Ipari, gazdasági terület és övezet (Gip)

8. §

1. Az ipari, gazdasági területben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

      a)         környezetbarát, nem szennyező ipari, településgazdálkodási és egyéb,

                  működésében nem zavaró létesítmény épülete;

      b)         az övezetben a környezetet nem zavaró, a megengedett környezetvédelmi

                  határértékeken túl terhelő ipari és tároló tevékenységek nem folytathatók A

                  gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgálati lakófunkció (max. 1 lakás

                  tömbönként) létesíthető;

      c)         az iparterületnek kijelölt hely a 251/35. hrsz. telken.

      Az építés feltétele az OTÉK által előírt parkoló férőhely saját telken belüli biztosítása.

2. A terület beépítése során az alábbiakat kell betartani:

                        kötelező a teljes közművesítés, a használatbavétel előfeltétele a közművek

                        bekötése és a 251/34. hrsz. földrész, illetve a település utolsó D-i teleksorának

                        fásítása

3. Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

• a telekhatár menti 10 m mélységben és a terven jelölt helyeken legalább három szintű növényzet (gyep, cserje és koronaszint együttesen) telepítendő;
• kizárólagosan gyepszintű növényzettel borított területek – az előírt zöldfelületeknek legalább 1/3-át tehetik ki;
• a parkolási igény minden esetben a telken belül biztosítandó. A kötelezően fásítandó parkolóban 4 parkolóhelyenként legalább 1 db közepes lombkoronát fejlesztő fa ültetendő.

      Az övezeten belül az építési engedélyezési terv részeként talajmechanikai szakvéle-

      mény készítendő.

      A felszíni vízrendezés egységesen alakítandó ki (tervezés megvalósítás).

      A területek feltöltése a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás bevonásával

      engedélyezhető.

jelű építési övezetben szabadonállóan, a terven ábrázolt módon, a telek területének 20 %-áig építhető legfeljebb telkenként 3 épület.

Mezőgazdasági üzemi terület (MG)

9. §

(1) - (6)^[5]    

Különleges terület (K)

10. §

Temetőterület (K-TEM)

1. Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló és azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, közös kegyeleti hely, tér, szerszámtároló, őrzés és porta építményei) helyezhetők el.

jelű zöldfelületi jellegű intézmény építési övezetében a beépítési mód szabadon vagy oldalhatáron álló, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m, a legkisebb zöldfelületi arány a telek 75 %-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el.

3. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
4. A temető telkétől megtartandó védőtávolság 30,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület, állattartó épületek építmény nem helyezhető el. A védőtávolságon belül folytatható tilalmakról és/vagy korlátozásokról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. A védősáv zöldfelületi jellegű használatra alkalmas, parkosított, sétaúttal ellátott ligetszerű területként alakítandó ki.
5. ^[6]

(K-SP)

6. Meglévő sportpálya területe (külterület). Új építési lehetőség nincs, a meglévő épület egyszer 25 m²-rel bővíthető és felújítható.
7. ^[7]Különleges terület szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-tur jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a turizmus kiszolgálására és szabadidő eltöltésére irányuló építmények elhelyezésére szolgál.
8. ^[8]Különleges turisztikai területen kizárólag:
   1. a turizmus ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények
   2. szálláshely szolgáltató épületek,
   3. egészség-, gyógy- és egyéb turizmus épületei,
   4. közösségi szórakoztató és sport célú épületek,
   5. turisztikai célú állattartás épületei,

helyezhetők el az alábbi paraméterek szerint:

9. ^[9]Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 3. § (3,4) bekezdések figyelembevételével
10. ^[10]Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető
11. ^[11]Új turisztikai, közösségi, szállásadó létesítmény létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
12. ^[12]Az épület bármelyik homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építménymagasság + 3 m-t.
13. – (15) ^[13]

III. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó szabályozási előírások

11. §

1. A terület beépítésre nem szánt részén a közlekedési és közmű területek, valamint a különleges területek kivételével 3.000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

2. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

12. §

A terület beépítésre nem szánt részén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kis létesítmény (korszerű csatorna – közműpótló) megléte esetén lehet.

13. §

1. ^[14]

2. Ahol új épület építését e rendelet nem engedi, a meglévő épületek bővítése e rendelet hatályba lépése után – a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 2000. december 3. után még nem éltek - legfeljebb 25 m²- rel egy alkalommal engedélyezhető.

              Jókarban tartásukhoz szükséges felújítás korlátlanul végezhető.

3. ^[15]

4. A terület beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

5. – (6) ^[16]

Közlekedési és közmű területek

14. §

1. A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani.

3. A közlekedési területen elhelyezhető:
   1. a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények
   2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
   3. hirdetőberendezések
   4. szobrok és emlékművek

4. ^[17]

(5) A közlekedési területek védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza. Ezen védőtávolságon belül bármilyen építmény csak az illetékes közlekedési felügyelet szakhatósági hozzájárulásával helyezhető el.

Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények

15. §

(1)   A közparkok Z-KP övezetében

a)    csak a pihenés, testedzés, ismeretterjesztés építményei és 1500 m²-t meghaladó nagyságú övezetben – a fenntartáshoz szükséges épület helyezhető el. Lakóépület és gépjavító karbantartó műhely az övezetben nem helyezhető el.

       Az övezet területén telket megosztani nem lehet.

b)    Az övezetben építmények szabadonálló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el, a legnagyobb építménymagasság 3,5 m, az elhelyezhető építmények bruttó alapterülete legfeljebb 100 m² lehet.

c)    Az övezet területén az épített felületű elemek legnagyobb aránya 25% lehet.

d)    A közpark övezetben a látogatottságot a nappali időszakban korlátozni nem lehet.

e)    ^[18]

(2)   - (6) ^[19]

Erdőterület

16. §

(1)   Balatonmagyaród közigazgatási területén lévő erdők a természet védelme alatt álló területek rendeltetésük szerint gazdasági-faanyagtermelő és védelmi, azaz védőfunkciót ellátó erdők, amelyek korlátozott mértékben speciális közjóléti, oktatási, kutatási és ökoturisztikai célokat is szolgálhatnak.

(2)   Az erdőterületek övezetek szerinti csoportosítása a következő:

       - Eg - gazdasági erdők

       - Ev - véderdők

       - Ee- turisztikai szerepet is betöltő gazdasági erdő

       Az övezetre vonatkozó általános előírások:

• új bányanyitás nem engedélyezhető;
• természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;
• a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
• egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;
• az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés;
• szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;
• az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;
• az erdősítésre javasolt területen az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;
• építési lehetőség nincs.

- Eg - gazdasági erdő - melyet érintő igénybevételi kérelmet és fakitermelési lehetőségeket az erdészeti hatóság bírálja el a jóváhagyott körzeti erdőterv és az erdőgazdálkodók üzemtervei alapján. Az övezetben építeni nem szabad.

- Ev - véderdők - az övezetbe tartoznak a már meglévő, 100 m-t meg nem haladó szélességű erdősávok. Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

- Ee - turisztikai szerepet is betöltő gazdasági erdő -

a)    A Nemzeti Parkon belül és a helyi szintű természetvédelmi területeken lévő erdőket természetközeli kezelésben kell részesíteni. Az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőknek jelentős mértékben, azonban csak a nemzeti park szigorú feltételeinek alávetve szociális, turisztikai szerepet is kell engedni a Zala folyó mentén.

b)    A Nemzeti Parkon belüli erdők csak szervezetten és vezetővel látogathatók. Kerítést, egyéb létesítményt csak természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási célból szabad.

c)    A helyi szintű védelem területein, az elsődlegesen turisztikai rendeltetésű erdőterületen, az erdőben pihenőpad, szemétgyűjtő állítható fel, az erdőben történő szabad belépés helyein – az erdőtagokon keresztülhaladó, az ökoturizmust szolgáló nyomvonalszakaszok mentén – a védelmi fokozatnak megfelelő jelző- és információs rendszer elem (ismertetőtábla, pad, szimbolikus kapu, kerítés fából készítet eleme) helyezendő el.

       – Erdőtelepítésre javasolt E-2 jelű övezet részei a település belterületének keleti határához kapcsolódó – jelenlegi állapotában rét, legelő művelési ágazathoz tartozó – területek

a)    Az E-2 övezet területhasználatára a jelen paragrafus (2) a, b, c) pontjainak fejezetének előírásai érvényesek, illetve az, hogy kizárólag az erdő telepítését megőrző átmeneti területhasználat folytatható.

– Védelmi erdők területe (EV övezet).

a)    Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

       Az övezetbe tartoznak a már meglévő 100 métert nem meghaladó szélességű erdősávok

b)    Védelmi rendeltetésű erdő

Mezőgazdasági terület

17. §

(1)   Mezőgazdasági terület Má jelű árutermelő övezet a további alövezetekbe tartozik:

a) Má-1, mely védett természeti terület, tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület és felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny mezőgazdasági árutermelő övezet.

• korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

• a Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
• a szántó művelési ágú területek nem építhetők be;
• új bányanyitás nem engedélyezhető;
• a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
• a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
• a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők;
• új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
• új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
• Fenti rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

b) Má-2 - mely védett természeti és tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű és felszíni szennyeződésre érzékeny mezőgazdasági árutermelő terület, melyen környezetkímélő mezőgazdasági  termelés folytatható.

• korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

• a Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
• a szántó művelési ágú területek nem építhetők be;
• új bányanyitás nem engedélyezhető;
• a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
• a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
• a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők;
• új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
• új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
• Fenti rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

c) Má-3 - Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny mezőgazdasági árutermelő terület, melyen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

• az övezetbe az intenzíven művelt, időszakos növényborítottságú szántóterületek tartoznak. A művelési ágat megváltoztatni csak az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi szakhatóság előzetes véleménye alapján lehet;
• az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál;
• az övezetben az 50 métert nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők;
• a szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló esetleges lakófunkciót is kiegészítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,25%-át, illetve 500 m²-t nem haladhatja meg.

d) Má-4 - Felszíni szennyeződésre érzékeny mezőgazdasági árutermelő terület, melyen környezet kímélő mezőgazdasági termelés folytatható.

• az övezetbe az intenzíven művelt, időszakos növényborítottságú szántóterületek tartoznak. A művelési ágat megváltoztatni csak az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi szakhatóság előzetes véleménye alapján lehet;
• az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál;
• az övezetben az 50 métert nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők;
• a szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló esetleges lakófunkciót is kiegészítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,25%-át, illetve 500 m²-t nem haladhatja meg.

(2)   Különleges mezőgazdasági terület Ml övezet

       Az övezet elsősorban az állattenyésztés kiszolgálására, az azzal kapcsolatos növénytermesztésre szolgál az alábbi alövezetekre oszlik.

       - Ml-1 alövezet, melyben

• új bányanyitás nem engedélyezhető;
• korlátozott vegyszerhasználattal környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;
• a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
• egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;
• a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
• a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők;
• új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető;
• új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

       - Ml-2 alövezet, melyben

• új bányanyitás nem engedélyezhető;
• a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
• egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;
• a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
• a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők;
• új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető;
• új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana;
• a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményei is elhelyezhetők, max. 2 % beépítettséggel és 6,0 m-s építménymagassággal.

(3)   Védendő természeti és vízvédelmi terület MV jelű övezet

a)    Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természetközeli növénytárulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek (pl. természetes gyepek).

b)    Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és a felszíni formációkat a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel. A vizes élőhelyek területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.

c)    Az övezetben telek nem osztható meg.

d)    Az övezetbe tartozó telkeken épületet elhelyezni nem lehet.

e)    Az övezetben legfeljebb 1%-os beépítettséggel az épületeknek nem minősülő pihenés és ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

f)     Az övezethez tartoznak az egyéb művelési ágon belül vízparthoz telepített vízvédelmi gyepsávok.

g)    A helyi szintű természetvédelmi területen védendő természeti és vízvédelmi övezetekhez tartoznak.

Egyéb területek

18. §

(1)   A vízgazdálkodási területek VT jelű övezethez tartoznak

• a tavak és azok partjától mért 100 m szélességű vízvédelmi területek. Ide tartoznak a Kis-Balaton nyílt vízfelületei és mocsárterületei;
• vízfolyások: élővízfolyások 100 m széles védőtávolsággal és a mesterséges csatornák, árkok, vízmedrek és vízpartok 50 m széles védőtávolságaikkal és ezen belül a meglévő természetes és szükség esetén telepített (Zimányi árok mentén) vízvédelmi gyepek, valamint erdőfoltok területeivel.

(2)   Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3)   Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4)   Az övezet területén növénytelepítést, fakivágást végezni csak az illetékes vízügyi és talajvédelmi szakhatóság, valamint Balatonmagyaród település jegyzőjének egybehangzó hozzájárulásával lehet.

(5)   Egyéb területek kommunális műtárgyainak és ezek telkeinek területei

IV. fejezet

VÉDELMEK, KORLÁTOZÁSOK

Épített értékek védelme

19. § ^[20]

Táj- és természetvédelem

20. §

(1)   A természetvédelem területi szintjei

• Balaton-felvidéki Nemzeti Park települést érintő területét a szabályozási terv a megkülönböztetett jelű (BfNP) határvonalával jelzi. A területre a 2000 évi CXII. törvény előírásai érvényesek.

a)    Fokozottan védett területek a Nemzeti Park I. védelmi övezete és

b)    Nemzeti Park II. védelmi övezete a szabályozási terven az F jelű vonallal elválasztott területrészek

c)    A Nemzeti Park védett területen belül a meglévő élőhelyeket, természeti képződményeket a kialakult állapot szerint, a szukcesszió természetes változási folyamatának megfelelően kell megőrizni.

d) Az élővizek és a vizes élőhelyek semmilyen művi beavatkozással nem károsíthatók.

e)    A fokozott védelem területén építési telek nem hozható létre, épület nem építhető.

f)     A fokozottan védett lápvidék erdőn kívüli területein épületnek nem minősülő, a pihenés és az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

       Ezek a tárgyak és berendezések kizárólag természetes anyagból készülhetnek.

g)    Az I. sz. tározótóban (Hídvégi tó) lévő szigetek használatát a Nemzeti Park Igazgatósága határozhatja meg.

(2)   Táj- és talajvédelmi szempontból – a terven jelölt – a védő elemi funkciója zöldsávokat, mezővédő erdősávokat, tájfásításokat 10 éven belül meg kell valósítani. A telepítést az illetékes erdészeti és talajvédelmi szakhatósággal egyeztetett erdőtelepítési és tájrendezési terv alapján kell elvégezni.

(3)- (4) ^[21]

A települési környezet védelme

(1)   A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágyatároló működtetése megengedett.

(2)   ^[22]

(3)   Nagyüzemi állattartás esetén hígtrágya és technológia és nyitott rendszerű zöldtakarmány és trágyatárolás nem megengedett.

(4)   Belterületen legfeljebb 10 db nagy haszonállat tartható és csak a település É-i, történeti falumagjának arra kijelölt részén.

(5)   A településközpont vegyes területe csak kedvtelési célú állattartásra megengedett.

(6)   ^[23]

(7)   A település közigazgatási területén új hulladéklerakó és ártalmatlanító nem létesíthető. Komposztáló és hulladékátrakó udvar csak az ipari, gazdasági és mezőgazdasági major építési és gazdálkodási zónájában lehetséges; létesítését előzetes környezeti hatásvizsgálat és kiviteli szintű gazdasági, ökológiai, műszaki szemléletű terv előzze meg.

(8)   A közigazgatási terület területén bányászati tevékenység nem folytatható és nem kezdeményezhető.

KÖRNYEZETVÉDELEM

21. §

Általános követelmények

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.)

(2) ^[24]

(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5) – (6) ^[25]

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

Környezetterhelési határérték

(1) – (3) ^[26]

(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. /III.22./ KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.)

(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. /III.22./ KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)

(6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. /III.22./ KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)

(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. /III.22./ KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.)

Speciális eljárási szabályok

(1) – (7) ^[27]

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere

22. §

Balatonmagyaród Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében az alábbi területeken:

a. Az épített környezet értékeinek megőrzése a helyi védett ingatlan telkei és építményei.

b. A természeti környezet megőrzése védelmében a patak- és folyópartok mentén fekvő területek.

c. A tervezett közlekedési területek.

d. A temető bővítésének területek.

e. A K-SP jelű tartalék sportterületek.

f. A tervezett zöldterületek.   

Záró rendelkezések

23. §^[28]

1. A Helyi Építési Szabályzat rendelkezéseit a rendelet hatályba léptetését követően indított államigazgatási ügyben kell alkalmazni.

(2) A rendelet 2004. február 1. napjától lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

                   Gönczné Majoros Ildikó sk.                                       Németh Zoltán sk.        

                              körjegyző                                                         polgármester