Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011.(V.09.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 21- 2019. 08. 30


Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2011.(V.09.) önkormányzati rendelete


a Szervezeti és Működési Szabályzatáról


(Egységes szerkezetben a 12/2011.(VII.04. és az 5/2013.(III.29.), 13/2014.(Xi.20.) önkormányzati rendeletekkel.)


Balatonmagyaród Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdésének e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

 

I. Fejezet


A helyi önkormányzás általános szabályai


1.§


(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:         
Balatonmagyaród Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u.112.

(2)   Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Balatonmagyaród Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(3)   Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonmagyaród község közigazgatási területe

(4)   Az önkormányzat hivatalának megnevezése:     
Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

Kirendeltsége:          8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112.

(5)   [1]A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:             
Balatonmagyaród Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Balatonmagyaród Község Polgármestere
Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

(6)   [2]

2.§

 

(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2)   Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.


Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök


3.§


(1)   Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.

(2)   Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3)   A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 6. függelék tartalmazza.

(4)   A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(5)   A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.

(6)   A képviselő-testület által az Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.

 

4.§

 

(1)   [3]A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX. törvényben (továbbiakban Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.


(2)   A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.


(3)   A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.


(4)   [4]



II. Fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

Alakuló ülés

 

5.§


(1)   A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2)   [5]

(3)   Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.

(4)   – (5) [6]

A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció

6. §

(1)   A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szabályozzák.

(2)   A képviselő köteles:

a)      [7]

b)     írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

c)      felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d)     a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

e)      – f) [8]




                                                                 7. §


(1)   A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2)   A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3)   A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4)   Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5)   Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6)   A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


 

8. §


A képviselő-testület üléseinek száma


(1)   [9]A képviselő-testület az Mötv. 44. §-a alapján tartja üléseit.

(2)   A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 112. szám alatti épületében tartja.

(3)   A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház 8753 Balatonmagyaród, Petőfi u. 139. szám alatti épületében tartja meg.

(4)   Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.


9.§

 

A képviselő-testület összehívása, meghívó

 


(1)   A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze. 

(2)   A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni - a képviselő-testület tagjain és a körjegyzőn kívül -:

a)      A bizottság nem képviselő tagjait,

b)     Az önkormányzati intézmények vezetőit,

c)      [10]A Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját.

(3)   Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(4)   A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5)   [11]

 

10.§

 

(1)   A meghívónak tartalmaznia kell

a)       az ülés kezdeti időpontját és helyét,

b)     a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,

c)      a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

(2)   A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3)   Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(4)   [12]A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A polgármester döntése alapján a napirend fontosságát figyelembe véve hangosbemondó vagy szórólap útján is tájékoztathatja a lakosságot a testületi ülésről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet megtekinteni.


11.§[13]


A lakosságot a közmeghallgatásról és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel és hangosbemondó útján kell tájékoztatni.


Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány


12.§


(1)   Előterjesztésnek minősül:

a)      minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,

b)      rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)   Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)      a polgármester,

b)      az alpolgármester,

c)      a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

d)     a képviselő-testület tagja,

e)      [14]a jegyző,

f)       polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.

(3)   A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)   A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5)   Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a)      Az előterjesztés első része tartalmazza

-        a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

-        a tárgykört érintő jogszabályokat,

-        az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,

-        mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

-        több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.

b)      Az előterjesztés második része tartalmazza:

-        az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

-        a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

-        az esetleges részhatáridők rögzítése.



13.§


(1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a

képviselő-testületnek :

a)      a polgármester,

b)      az alpolgármester,

c)      a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

d)     a képviselő-testület tagja,

e)      [15]a jegyző.

(2)   A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)      Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16,00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b)      Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására

c)      Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3)   Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12.§ (5) bekezdésében foglaltakat.

(4)   A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.


 

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok


14.§


(1)   A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti. 

(2)   Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.

(3)   Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(4)   A polgármester a testületi-ülés vezetése során

a)      megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b)      megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

c)      előterjeszti az ülés napirendjét,

d)     tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

e)      ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.

 

 

Napirend előtti témák és a napirend


15.§


(1)   A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2)   A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)   Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

 

Zárt ülés szabályai

 

16.§

 

(1)   [16]A képviselő-testület - zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. 0 (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(1a)  Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(2)   Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.

(3)   [17]Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4)   A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) Zala Megyei Kormányhivatal,

c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,

e) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása


17.§


(1)   A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a)      az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,

b)      az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2)   A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3)   Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4)   A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(5)   Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6)   Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.


                                                              18.§


(1)   A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2)   A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(3)   [18]A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4)   Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.

(5)   [19]A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.


                                                            19.§


(1)   [20]A név szerinti szavazásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(2)   [21]Név szerinti szavazást kell tartani:

a)      éven túli hitelfelvételről,

b)      önkormányzati vagyon elidegenítéséről,

c)      önkormányzati vagyon megterheléséről,

d)     az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.

(3)   [22]A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző által hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

(4)   A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.


                                                                20.§

 

(1)   [23]A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2)   A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3)   A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

a)      a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b)     a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)      a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4)   A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(5)   A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A tanácskozás rendje

21. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.


Határozat

 

22.§

 

(1)   A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:          /          (       .       ) Kt. sz. határozat

(2)   [24]A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3)   A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

 

 

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

23. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d)[25] a jegyző;

(2)[26] Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3)[27] A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat;

b) a rendelet tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el;

c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

(4)  Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a

hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

a)       Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

b)      a polgármester,

c)      az alpolgármester,

d)     a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

e)      a képviselő-testület tagja,

f)       [28]a jegyző.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének….…../….. (… …)

önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6)[29] Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalban, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7)[30] A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.


A jegyzőkönyv

24. §

(1)   [31] A képviselő-testület nyílt üléséről 3 példányban, zárt üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

a)      a távol maradt képviselők nevét,

b)      külön indítványra a kisebbségi véleményt,

c)      a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

d)     az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,

(2) A képviselő-testületi üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és  mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3)[32]

(4)[33]


Együttes képviselő-testületi ülés szabályai

 

25.§

 

(1)   Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.

(2)   Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.

(3)   Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön - külön szavaznak.

(4)   [34]

 

 

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

26. §

 

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

      Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(4) [35]


                                                                        27.§


(1)   A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2)   A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3)   Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4)   – (6) [36]

 

 

A bizottságok működése

28. §

(1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy

köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3

nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) [37]

(4)    A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(5)   - (6)       

(7) [38]A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.


29. §

(1) - (2) [39]

(3) [40]A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5)[41]

IV. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

30. §

(1)   A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)   A polgármester illetményére (tiszteletdíjára) az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3)    A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a)      [42]

b)     [43]

c)      segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d)     ellátja a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban a 14. §-ban meghatározott faladatokat,

e)      ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

f)      [44]a képviselő-testület legközelebbi ülésére előterjeszti a helyi népszavazásra vonatkozó javaslatot.

(4) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a)      ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b)     nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

c)      gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

d)     irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.

(5)   [45]A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatalban minden héten kedden és csütörtökön
10-12 óráig, fogadónapot tart.

(6)   - (7) [46]


Az alpolgármester

31. §

(1) [47]

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester részt vesz:

a)      a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b)     a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c)      a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d)     a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(4) [48]

A jegyző

32. §[49]

(1)   A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2)   A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.

V. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

33. §[50]

(1)   Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg Községek Önkormányzataival.

(2)                     A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

(3)                     Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4)   A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5)   A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzatát, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 1. függeléke rögzíti.

(6)   A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

(7)   Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

34. §[51]

(1)   Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2)   A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

VII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK[52]

Helyi népszavazás[53]

35. §

(1)   [54]A képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2)   A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3)   [55]

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

36. §

(1)   A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.

a)      a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b)     a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c)      a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d)     a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e)      a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel és a hangos híradó útján kell tájékoztatni a lakosságot.

(2)   A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3)   [56]

(4)   A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.


37.§.

 

 A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik

megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, vagyona

A gazdasági program

38. §

(1)   [57]A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

(2)   A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a)      a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b)     a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3)   A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


Az önkormányzat költségvetése

39. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a)    Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

-          fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

-          a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos,

célszerű megoldásainak feltérképezése,

-          az igények és célkitűzések egyeztetése,

-          meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

-          el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat.

b)   A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

-          a bevételi forrásokat,

-          költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,

-          a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

-          a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

-          az általános és céltartalék pénzeszközeit.

(3) [58]A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) [59]A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

40. §

(1) [60]Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a)    a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;

b)   a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c)    biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

41. §

(1)   Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.

(2)   [61]Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a Zalakaros Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.

 

42. §[62]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

43. §

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik Zalakaros Kistérség Többcélú Társulásán belül.

Felterjesztési jog

44. §[63]

IX. Fejezet[64]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §

(1)   A rendelet 2011. május 10. napján lép hatályba.

(2)   A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003.(V.01.) sz. rendelet és az azt módosító 7/2004.(V.05.), 15/2005.(X.21.), 10/2006.(X.13.), 15/2006.(XII.05.), 10/2007.(XI.30.) számú rendeletek.

Balatonmagyaród, 2011. április 28.

Gönczné Majoros Ildikó sk.                                                    Kalász Mátyás sk.    

               körjegyző                                                                            polgármester

 

 

Az SZMSZ mellékletei[65]:

1.  A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök

Az SZMSZ függelékei[66]:

1.)    A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

2.)  A képviselő – testület névsora

3.) A bizottságok tagjainak névsora

4.) Az önkormányzat társulásai

5.) Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

6.) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

Kihirdetés napja: 2011. május 9.


Gönczné Majoros Ildikó sk.

körjegyző


Záradék:

Egységes szerkezetbe foglalva 2013. 04.01.


                                                                                              Hajdu Tünde

                                                                                              ügyintéző

1.      melléklet

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához


Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre:


-          közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

-          közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,

-          ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,

-          ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,

-          javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására,

-          ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást.


A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök

 

 

A polgármester átruházott hatáskörben megállapítja



-          a köztemetést,

-          a szociális étkeztetés igénybevételét,

-          a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

-          a temetési segélyt,

-          a rendkívüli szociális segélyt,

-          falugondnoki szolgáltatás igénybevételét.

-          az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása

-          a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása

 

A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat és hatáskörök

 

 

A jegyző átruházott hatáskörben megállapítja


-          közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását









1. függelék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ZalakomárI Közös Önkormányzati Hivatal

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

I. fejezet

általános rendelkezések

 

1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Közös Önkormányzati Hivatal adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a Közös Önkormányzati Hivatal működési szabályait.

 

2./ A Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjét meghatározó dokumentumok

 

A Közös Önkormányzati Hivatal törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg.

 

2.1. Alapító okirat

 

Az alapító okirat tartalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal működésére vonatkozó legfontosabb adatokat.

 

2.2. Egyéb dokumentumok

 

A Közös Önkormányzati Hivatal működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.

 

3./ A Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb adatai

 

a) A Közös Önkormányzati Hivatal neve:            Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal

b)A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye, címe:    

                                                                  8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

c) A Közös Önkormányzati Hivatal telephelyei:          

                                                                  8753 Balatonmagyaród, Petőfi S.                                                            u. 112.

                                                                  8756 Kisrécse, Ságvári u. 6.

d) Az alapító megnevezése:                        Zalakomár Község Önkormányzat                                                           Képviselő-testülete,

 Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete

                                                                  Kisrécse Község Önkormányzat                                                                Képviselő-testülete,

                                                                  Zalasárszeg Község                                                                                  Önkormányzat Képviselő-testülete                              

e) Létrehozásáról rendelkező határozat száma: Zalakomár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 130/2012. (XI. 12.)

- Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 58/2012. (XI. 07.)

- KisrécseKözség Önkormányzata Képviselő-testülete a 62/2012. (XI. 15.)

- Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 75/2012.(XI. 27.) számú határozatával döntött arról, hogy Zalakomár székhelyen 2013. január 1. napjával határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatalt alakítanak és tartanak fenn.

f) Az alapítás éve:                                               2012.

g) A Közös Önkormányzati Hivatal szakágazati besorolása:                   Önkormányzati igazgatás

h) A Közös Önkormányzati Hivatal törzsszáma:                             805124               

i) A körjegyzőség adószáma:                                        15805124-1-20

j) A Közös Önkormányzati Hivatal fizetési számla száma: 75000112-10065873        Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet

                                                                          

k) A Közös Önkormányzati Hivatal ÁFA alanyisága:            nem alanya

l) A Közös Önkormányzati Hivatal működési területe:                   Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg községek közigazgatási területe

m) A Közös Önkormányzati Hivatal irányító szerve:             Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete

 

4./ A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása

 

A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személy.

A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot.

 

A jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását /szabadság, útiköltség stb./a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja a társközségek polgármestereinek egyetértésével, akadályoztatása esetén másik polgármester látja el a polgármesterek közötti megállapodás alapján. Ezen döntésekhez a többi polgármesterrel történt előzetes egyetértés szükséges.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges.

 

Együttes ülések rendje:

A képviselő-testületek a Közös Önkormányzati Hivatalt érintő testületi hatáskörbe tartozó ügyeket szükség szerint együttes ülésen tárgyalják meg.

Az együttes ülést a székhely település polgármestere hívja össze, és az ülést ő vezeti. Akadályoztatása esetén a társtelepülések polgármestereinek bármelyike összehívhatja az ülést és levezetheti.

A Közös Önkormányzati Hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. Az éves költségvetés és a beszámolók megtárgyalása előtt, illetve szükség szerint a jegyző részvételével megbeszélést tartanak. A meghatározott feladatokat emlékeztetőben kell rögzíteni. Az egyeztető gyűlést bármelyik polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.

 

Gazdálkodás formája:

A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv. A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartási és működési költségeihez szükséges hozzájárulás arányát és az átutalás rendjét a „ Megállapodás Közös Önkormányzati Hivatal alakítására és fenntartására” tartalmazza.

 

5./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

 

A Közös Önkormányzati Hivatal számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és  hatásköri,  szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

 

         Az SZMSZ hatálya kiterjed:

-     a Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjére,

-     a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóira;

-     a Közös Önkormányzati Hivatal szolgáltatásait igénybe vevőkre.

·                     

·                    II. fejezet

·                    A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL feladatai

·                     

·                    1./ A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai és hatásköre

·                    A Közös Önkormányzati Hivatal számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról a Közös Önkormányzati Hivatal vezetője gondoskodik.

·                    A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a Közös Önkormányzati Hivatal egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. A jegyző polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel jutalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését, az érdekelt községek (Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg) polgármesterei együttesen végzik.

·                     

·                    1.1. A Közös Önkormányzati Hivatal alaptevékenysége(i):

 

A szakfeladat megnevezése

Száma

Helyi önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások ig. tev.

841 105

 

 

1.2. A Közös Önkormányzati Hivatal vállalkozási tevékenysége(i): A Közös Önkormányzati Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

Az 1.1,, 1.2. pontokban megjelölt feladatok forrásai:

Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő – testületeinek mindenkori költségvetési rendelete.

 

 

III. fejezet

a köZös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése

 

 

1./ A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése

 

A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

 

2./ A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai

 

A költségvetési szerv belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a körjegyzőség feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.

A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően a Közös Önkormányzati Hivatalban az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg:

        

a.)   Gazdálkodás-pénzügy

b.) Igazgatás (gyámügy, szociális, anyakönyvi, ügyviteli feladatok ellátása)

c.) Adóügy

d.) Településüzemeltetés, közterület-felügyelet

        

A közterület-felügyelet szervezeti felépítését, jogállását és feladatainak jegyzékét az SZMSZ 4.sz. melléklete tartalmazza.

A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkakörükhöz kapcsolódó ügyek tárgyalása esetén kötelesek a képviselő – testületi ülésen részt venni, a bizottságok és a polgármesterek, illetőleg a jegyző munkáját segíteni.

Az ügyintézők munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.

 

3./ Munkaköri leírások

 

A Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

 

A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

 

A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. A munkaköri leírások a személyi anyagokban találhatók, valamint külön „A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkaköri leírása”néven iktatott ügyirat tartalmazza.

 

4./ A Közös Önkormányzati Hivatal vezetése és a vezetők feladatai

 

4. 1. A jegyző feladatai:

-     vezeti a Közös Önkormányzati Hivatal, felelős a Közös Önkormányzati Hivatal működéséért és gazdálkodásáért,

-     biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a képviselő-testületek által megszabott költségvetési keretek között,

-     képviseli a Közös Önkormányzati Hivatal külső szervek előtt,

-     tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatal szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,

-     gyakorolja a munkáltatói jogokat,

-     ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,

-     elkészíti a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,

-     kapcsolatot tart a helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, Közös Önkormányzati Hivatalokkal

-     támogatja a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét,

·                     

-     folyamatosan értékeli a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységét, munkáját.

 

4.2. A jegyző helyettes (általános, illetve szakmai) feladatai:

-     a jegyző akadályoztatása, tartós távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat,

-     ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal felügyeletét, irányítását,

-     képviseli a Közös Önkormányzati Hivatalt külső szervek előtt.

-     A jegyző helyettesítésére Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységeket a jegyző irányításával az ügyintézők látják el.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal létszámát az alábbiak szerint állapítják meg:

 

1 fő jegyző

15 fő ügyintéző

 

A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói közül 12 fő a Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, 2 fő a Kisrécsei Kirendeltségen, 2 fő a Balatonmagyaródi Kirendeltségen végez munkát. Indokolt esetben a jegyző elrendelheti, hogy a székhelyen dolgozó köztisztviselők a Kisrécsei valamint a Balatonmagyaródi Kirendeltségen, illetve a Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők a székhelyen is végezzenek munkát. Ezen döntéshez a polgármesterek előzetes egyeztetése szükséges.

 

5./ A Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervek, közösségek

 

A jegyző a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.

 

5.1. A hivatali munka irányítását segítő fórumok:

 

Dolgozói munkaértekezlet:

A jegyző heti rendszerességgel összdolgozói munkaértekezletet tart.                      

Az értekezletre meg kell hívni a közös hivatal valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját.

A jegyző az összdolgozói értekezleten:

-         beszámol a hivatal eltelt időszak alatt végzett munkájáról,

-         értékeli a közös hivatalban dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,

-         ismerteti a következő időszak feladatait.

-         a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak az eltelt időszak alatt végzett munkájukról,

-         esetmegbeszélés

 

Az értekezlet napirendjét a jegyző állítja össze.

Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.

 

5.2. A Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervek, közösségek:

-     dolgozói érdekképviseleti szervezetek,

 

 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek:

 

A Közös Önkormányzati Hivatal együttműködhet a közös hivatali dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.

A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről a körjegyző gondoskodik.

        

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

-        az ülés helyét, időpontját,

-        a megjelentek nevét,

-        a tárgyalt napirendi pontokat,

-        a tanácskozás lényegét,

-        a hozott döntéseket.

 

IV. fejezet

a Közös Önkormányzati Hivatal működésének főbb szabályai

 

 

1./ A Közös Önkormányzati Hivatal munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

 

1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte

 

A Közös Önkormányzati Hivatal az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

A Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

A Közös Önkormányzati Hivatal megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.

 

 

1.2. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása

 

A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni.

 

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és végzettségeket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

 

1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

A munkavégzés teljesítése a Közös Önkormányzati Hivatal vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

 

A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

 

Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a körjegyzőség érdekeit sértené.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal hivatali titoknak minősülnek a következők:

 

Ø      a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,

Ø      az önkormányzatok döntés előkészítés szakaszában lévő információk, mely az önkormányzatok gazdasági érdekeit veszélyezteti,

Ø      ügyfelek személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok,

Ø      mindaz, amit jogszabály e körbe utal.

 

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

 

1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

-      A Közös Önkormányzati Hivatal érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a jegyző vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult

-      Önkormányzatot érintő kérdésekben tájékoztatásra, illetve nyilatkozattételre a polgármesterek vagy az általuk esetenként megbízott személy jogosult.

-      Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

-      A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a körjegyzőség jó hírnevére és érdekeire.

-      Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a körjegyzőség tevékenységében zavart, az önkormányzatoknak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

-      A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

 

1.5. A munkaidő beosztása

 

A Közös Önkormányzati Hivatal a hivatalos munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő:

 

- hétfő-kedd  

- szerda

7.30 órától 16.00 óráig

7.30 órától 17.00 óráig

- pénteken

7.30 órától 12.30 óráig

 

Munkaidőn kívüli illetve a heti szabad-és pihenőnapokon is el kell látni a következő szolgáltatásokat:

 

a.)   házasságkötés

b.)  családi ünnepségen történő közreműködés (pl: névadó)

c.)   polgári temetés (igény esetén)

 

Túlmunka végzése esetén szabadidőt a körjegyző engedélyezheti.

 

1.6. Szabadság

 

Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel kell egyeztetni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a jegyző jogosult.

 

A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani, és a szabadságolásról tárgyév február 28-ig éves ütemtervet készíteni. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.

A közös hivatalban a szabadság nyilvántartás vezetéséért Csöndör Lászlóné főelőadó a felelős.

1.7. A helyettesítés rendje

 

A Közös Önkormányzati Hivatalban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.

 

A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata, a polgármesterek egyeztetésével.

 

A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

 

1.8. Munkakörök átadása

 

A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

-     az átadás-átvétel időpontját,

-     a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,

-     a folyamatban lévő konkrét ügyeket,

-     az átadásra kerülő eszközöket,

-     az átadó és átvevő észrevételeit,

-     a jelenlévők aláírását.

 

Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.

 

A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

 

1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése

A továbbképzés szabályai:

- Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó.

- Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.

- Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat.

A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A jegyző ennek alapján gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről

A nem kötelezően előírt továbbképzésen résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni.

 

1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése

 

A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni.

Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a jegyző részére azonnal be kell jelenteni.

A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő - helyközi közlekedést igénylő - feladatellátásért utazási költségeit a Közös Önkormányzati Hivatal megtéríti.

 

1.11. Egyéb szabályok

 

A hivatalban mobil telefon használatára munkakörével összefüggésben

-        jegyző

-        településüzemeltetési előadó

jogosult.

 

A mobiltelefon használatára jogosultak körét évente felül kell vizsgálni.


- Telefonhasználat

A hivatalban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni.

         Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével.

         Az ellenőrzésért felelős: jegyző

-Fénymásolás

A hivatalban a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.

         Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni.

- Dokumentumok kiadásának szabályai

A hivatali dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak a jegyző engedélyével történhet.

 

 

1./ Saját gépkocsi használata

 

A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik

 

2./ Kártérítési kötelezettség

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

 

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

 

A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

 

Amennyiben a körjegyzőségnél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.

 

3./ Anyagi felelősség

A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az jegyző engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.)

        

4./ A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadása

 

A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője és a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt dolgozói fogadást tartanak.

 

Az ügyfélfogadás rendje Zalakomár községben:                hétfő:             8.00-12.00

                                                                           szerda:        13.00-17.00

                                                                           péntek:           8.00-12.00

 

Az ügyfélfogadás rendje Balatonmagyaród községben:      kedd    8.00-12.00

                                                                            szerda        13.00-17.00

                                                                            csütörtök      8.00-12.00

                                                                          

Az ügyfélfogadás rendje Kisrécse községben:          hétfő:                      8.00-12.00

                                                                                              13.00-16.00

 kedd            8.00-12.00

                                                                           szerda                     8.00-12.00

  13.00-17.00

                                                                            péntek          8.00-12.00

                                                                          

A jegyző ügyfélfogadása:  Zalakomár községben:     szerda                   13.00-17.00

                                      Kisrécse községben:        kedd             9.00-12.00

                                      Balatonmagyaród községben csütörtök    8.00-12.00

                                      Zalasárszeg községben    kedd              8.00-  8.30

 

A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell.

 

Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset, stb.), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munka-idővel. Ennek elbírálására a jegyző jogosult.

 

5./ A Közös Önkormányzati Hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje

 

5.1. A belső kapcsolattartás

.

A Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak.

Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van.

A belső kapcsolattartás rendszeres formái a munkaértekezlet.

        

5.2. A külső kapcsolattartás

Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a Közös Önkormányzati Hivatal szakmai szervezetekkel, közös hivatalokkal, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.

 

6./A Közös Önkormányzati Hivatal ügyiratkezelése

 

A Közös Önkormányzati Hivatal a postabontás, az érkező és kimenő iratok (ügyiratok) kezelése az egységes iratkezelési szabályzat alapján a székhelyen és a telephelyeken elkülönítve történik. A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.

Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

 

7./ A kiadmányozás rendje

 

A Közös Önkormányzati Hivatalban a kiadmányozás rendjét a jegyző szabályozza.

 

A kiadmányozásra való jogosultságot a munkaköri leírások tartalmazzák. 

 

8./ Bélyegzők használata, kezelése

 

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

A képviselő-testületek kör alakú bélyegzőjét kizárólag a címzett használhatja.

-      A Közös Önkormányzati Hivatalban cégbélyegző használatára valamennyi köztisztviselő jogosult.

A Közös Önkormányzati Hivatalban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.

A nyilvántartás vezetéséért az ügyviteli feladatokat ellátó intéző ügyfelelős. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá:

„Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt csak a hivatal céljaira rendeltetésének megfelelően használom.”

 

Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért.      Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről, a megrongálódott, feleslegessé vált bélyegző megsemmisítéséről a körjegyző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az elvesztés körülményeit kivizsgálja.

 

Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért.

 

9./A Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásának rendje

 

A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.

 

9.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok

-      Számlarend,

-      Számviteli politika,

-      Eszközök és források értékelési szabályzata,

-      Bizonylati szabályzat és bizonylat album,

-      Ügyrend,

-      Pénzkezelési szabályzat,

-      Leltárkészítési és leltározási szabályzat,

-      Selejtezési és hasznosítási szabályzat,

-      Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat

-      Belső ellenőrzési szabályzat

-      Önköltségszámítási szabályzat

           

9.2. Bankszámlák feletti rendelkezés

 

A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez.

Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdálkodási előadó köteles őrizni.

 

9.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje

 

A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a Közös Önkormányzati Hivatalnál a jegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat tartalmazza.

 

10./ Belső ellenőrzés

A Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a jegyző a felelős.

A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a Közös Önkormányzati Hivatalban folyó

-      szakmai tevékenységgel összefüggő és

-      gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos  ellenőrzési feladatokat.

A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni az éves ellenőrzési terv alapján. A belső ellenőrzést független belső ellenőr is végezheti.

Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

- az ellenőrzés formáját,

- az ellenőrzési területeket,

- az ellenőrzés főbb szempontjait,

- az ellenőrzött időszak meghatározását,

- az ellenőrzést végző(k) megnevezését,

- az ellenőrzés befejezésének időpontját,

- az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.

 

Az ellenőrzések tapasztalatait a jegyző folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi.

 

Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket dolgozói értekezleten a körjegyző tájékoztatja.

 

11./ A Közös Önkormányzati Hivatal óvó, védő előírások

 

A Közös Önkormányzati Hivatal minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.

 

Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a jegyzőt.

A jegyző utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.

12./ A Közös Önkormányzati Hivatal létesítményeire vonatkozó szabályok

    

A Közös Önkormányzati Hivatal épületét és a kirendeltségek épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni.

   

13./ Az hivatalban végezhető reklámtevékenység

Reklámhordozó csak a jegyző engedélyével helyezhető ki.

Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

   

V. fejezet

záró rendelkezések

 

1./ Az SZMSZ hatálybalépése

 

Az SZMSZ Zalakomár Község Önkormányzata képviselő – testületének 178/2012.(XII.17.), Balatonmagyaród Község Önkormányzata képviselő – testületének 86/2012.(XII.11.), Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 92/2012.(XII.19.), Zalasárszeg Község Önkormányzata 104/2012. (XII.15.) számú határozatában foglalt jóváhagyásával 2013. január 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.

 

 

Zalakomár, 2013. január 18.

 

 

                                                                                     Papné Szabó Mónika

                                                                                               jegyző

 

Jóváhagyom:

 

 

 

Varga Miklós                  Kalász Mátyás       Tóth Lucia               Nagy Gábor

 polgármester        polgármester                  polgármester                     polgármester

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megismerési nyilatkozat

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem.         

Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

 

Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

Papné Szabó Mónika

jegyző

 

 

Hajdu Tünde

főtanácsos

 

 

Koszics Krisztina

előadó

 

 

Simon Krisztiánné

főelőadó

 

 

Simon Veronika

tanácsos

 

 

Csárdi Tamás

előadó

 

 

Seláf Lajos

tanácsos

 

 

Csöndör Lászlóné

főelőadó

 

 

Perge Flóra

tanácsos

 

 

Kodela Károlyné   

vezető-tanácsos

 

 

Nagyné Bertalan Ágnes

főelőadó

 

 

Lukács Ernőné

vezető-főtanácsos

 

 

Kanizsai József

főmunkatárs

 

 

Kovács Mária

főmunkatárs

 

 

Miháczi-Pálfi Lászlóné

főmunkatárs

 

 

Horváth Zoltán

vezető-tanácsos

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

1. számú melléklet

 

 

 

a köZös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése

 

 

 

 

 

Anyakönyvvezetők minden település vonatkozásában: jegyző, Lukács Ernőné, Csöndör Lászlóné, Hajdu Tünde, Perge Flóra

A pályázatokkal kapcsolatos feladatokkal minden dolgozó foglalkozik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 számú melléklet

 

 

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek:

 

 

 

A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII.31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalnál a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek a következők:

 

 

Munkakör megnevezése:                                           Képzettség megnevezése:

 

pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző                               mérlegképes könyvelő

 

Valamennyi ügyintézői munkakörben a Személyi számítógép szoftverüzemeltető középfokú számítástechnikai szakképesítés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet

 

 

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök:

 

 

 

-az a személy, aki javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben (jegyző, igazgatási, adóügyi ügyintézők)

 

-az a személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladati ellátása során a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati támogatások tekintetében (jegyző, pénzügyi ügyintézők)

 

-vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő (jegyző)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. számú melléklet

Szabályzat

 

Zalakomár Község Közterület-felügyeletének szervezeti felépítéséről, jogállásáról,

feladatainak jegyzékéről, szolgálati szabályairól

 

I.      fejezet

 

Ezen szabályzat hatálya kiterjed a Közterület-felügyelet (továbbiakban: Felügyelet) hatásköri és illetékességi szabályainak megfelelően a Felügyelet köztisztviselői állományában közterület-felügyelői beosztásban dolgozók szolgálati tevékenységére és működésére.

 

A Felügyelet jogi státusza

 

1. A Felügyelet hatásköre, illetékessége Zalakomár közigazgatási határain belüli területre terjed ki, szolgálati helye: Tavasz u. 13.

 

2. A Felügyeletet a Polgármesteri Hivatal megbízottja képviselheti büntető-, polgári- és közigazgatási eljárásban.

 

A feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége

 

3. A felügyelő – mint hivatalos személy – szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazása alapján az önkormányzati rendeletben és jelen szabályzatban, a munkaköri leírásban és a vezetői rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.

 

Tevékenységi köre kiterjed:

a.)         a közterület jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, közterület-használati szerződéshez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,

b.)  a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,

c.)  közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében,

d.)  közreműködés a bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közrend, a közbiztonság védelmében,

e.)  közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében,

f.)   közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében,

g.)  közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

 

Intézkedési kötelezettség és jogosultság

 

4. A felügyelőt intézkedési kötelezettség terheli:

a) a hatáskörébe tartozó szabálysértés, továbbá

b) bűncselekmény – vagy a közrendet, az állampolgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet – észlelése eseteiben.

 

5. A felügyelő jogosult, illetve köteles:

a) jogszabályban a felügyelet részére előírt hatósági ellenőrzéseket végezni,

b) a nem hatáskörébe tartozó szabálysértés észlelése esetén a szükséges intézkedések kezdeményezésére.

 

Mindezek alapján összegezve a közterület-felügyelő intézkedése során jogosult, illetve köteles:

– rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni (helyiségbe / területre / belépni, iratokat megtekinteni, munkafolyamatokat (tevékenységet) megfigyelni, az ellenőrzött személyektől és a bizonyítás eredményessége érdekében másoktól felvilágosítást kérni, a szükséges adatok megállapítása céljából – jogszabály keretei között – az állami népesség-nyilvántartás helyi szervétől, a BM illetékes nyilvántartásából tájékoztatást kérni),

– felvilágosítást adni, illetve kérni,

– tőle elvárható segítséget megadni,

– járművet feltartóztatni,

– dolgot visszatartani,

– szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére felhívni (figyelmeztetni),

– helyszíni bírságot (HB) kiszabni,

– feljelentést tenni (kezdeményezni),

– járművet elszállítani,

– igazoltatni,

– személyt feltartóztatni,

– vagyonvédelmi feladatokat végezni (az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet lezárni, illetéktelen személy belépését megakadályozni, az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítani).

 

6. Több, egyidőben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

 

7. Szolgálati feladat végrehajtása során a felügyelő a részére meghatározott illetékességi területét csak közvetlen felettese (munkáltatója) utasítására vagy engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Közvetlen felettes alatt a jegyző, ill. annak helyettese értendő.

 

8. A felügyelő szolgálaton kívül csak akkor intézkedhet, ha a szolgálatban lévő felügyelőnek kell segítséget nyújtani úgy, mint a hivatalos személy támogatója.

 

A szolgálati fellépés módja

 

9. A felügyelő magát és intézkedési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és a felügyelői jelvénnyel igazolja.

 

10. A felügyelőnek az intézkedést az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és a tervezett intézkedés okának közlésével kell megkezdenie. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen meg kell fogalmazni. A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.

 

11. Ha az intézkedés alá vont az első felhívásnak nem tesz eleget, az intézkedő felügyelő figyelmezteti, a megkezdett intézkedést mindenképpen befejezi, ha szükséges rendőri segítséget kér.

 

12. A felügyelő intézkedés közben körültekintően járjon el. Meg kell előzni, hogy a felügyelőt

megtámadják, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

 

13. A felügyelői intézkedés eredményes befejezését lehetőség szerint segítség igénybevételével is biztosítani kell.

 

Segítség igénybevétele

 

14. A segítség igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a felügyelő a jogsértő tevékenység megakadályozását, megszakítását önmaga – vagy vele közös szolgálatban lévő társával közösen – sem tudja végrehajtani.

Segítőket alapvetően az adott helyszínen:

− jelenlevő vagy a közelben tartózkodó – és intézkedésre felkérhető – rendőri állományból,

− a megbízható, segítőkész állampolgárok felkérése alapján kell igénybe venni.

 

Felvilágosítás adás

 

15. A felügyelő a hozzáfordulóknak a szükséges felvilágosítást megadja.

 

Titoktartási kötelezettség

 

16. A felügyelőt titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok megőrzése érdekében.

 

Felügyelői intézkedések eljárási szabályai

 

17. Bűncselekmény észlelése esetén:

a) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért vagy a helyszínről menekülő elkövetőt elfoghatja, erről azonnal értesíti a rendőrséget, az elkövetőt a rendőrség megérkezéséig visszatarthatja,

b) az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről közvetlen vezetőjének – írásban – jelentést kell tenni, és a jelentést további intézkedés megtétele céljából köteles átadni,

c) a rendőri felkérésnek eleget kell tenni, és mint hivatalos személy támogatója a felkérés céljának, módjának megfelelő segítséget nyújtani.

 

18. Szabálysértés észlelése esetén:

a) valamely tevékenységet vagy mulasztást csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé,

b) a felügyelő figyelmeztet (felszólít), a helyszínen bírságol, vagy feljelentést tesz, a szabálysértés tárgyát képező dolgokkal kapcsolatosan az árukat visszatartja, a szabálysértés elkövetőjének távollétében bírságot szab ki, a szabálysértés elkövetésével érintett jármű vezetőjét feltartóztathatja,

c) a figyelmeztetés (felszólítás) az a felügyelői intézkedés, melynek során a felügyelő szabálysértés észlelése, vagy szabálysértés elkövetéséhez vezető magatartás megszüntetése érdekében személyt vagy személyeket jogsértő tevékenységük abbahagyására szólít fel szóban vagy írásban, és felhívja figyelmüket, hogy a jövőben tartózkodjanak a jogsértő vagy jogsértésre vezető magatartás tanúsításától.

Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, a felügyelő a jogszabályban meghatározott további intézkedést köteles megtenni.

d) írásbeli felszólítás az a felügyelői intézkedés, amikor egy-egy szerv, intézmény részéről tapasztalható akár egyedi, akár általános jelleggel a közterületi rendet vagy tisztaságot védő rendelkezések megsértése esetén foganatosítanak. Ebben az esetben írásban kell rögzíteni a jogsértő nevét, székhelyét (telephelyét), a jogsértés okát és helyét, továbbá a szükséges intézkedések megtételére történő felszólítást. A felszólítást a felügyelet vezetőjének kell felterjeszteni, aki jóváhagyás után kiadmányozza.

e) a felügyelő a vonatkozó szabálysértési jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján, a hatáskörébe tartozó szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben helyszíni bírságot szabhat

ki. Ebben az esetben közölni kell a jogsértővel a megállapított szabálysértést, annak alapjául szolgáló tényállást, rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azt, hogy a felügyelő milyen összegű

helyszíni bírságot szab ki. A kiszabható helyszíni bírság összegét a hatályos szabálysértési törvény határozza meg.

f) a felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

 

A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a jármű vezetővel szemben távollétében is ki lehet szabni . Ekkor a jármű feltalálási állapotát fénykép (video) felvételen rögzíteni kell úgy, hogy a szabálysértés ténye, a jármű rendszáma egyértelműen bizonyítási anyagként értékelhető legyen. A szabálysértés elkövetésének tényére és a helyszíni bírság összegére vonatkozóan a járművön jól láthatóan el kell helyezni az erre vonatkozó figyelmeztetés (szankció) tényét, a befizetés szabályait és a jogorvoslat lehetőségét. Amennyiben az adott jármű vezetője az intézkedés alatt a járműhöz visszaérkezik, akkor kötelező a helyszíni bírság alkalmazásával kapcsolatos szabályokra áttérni, és ezt a körülményt a már kitöltött bizonylatokon megjegyezni, módosítani.

 

19. A felügyelő az általa észlelt szabálysértésekről a jogsértő adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, ha:

– az elkövetett szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki;

– a helyszíni bírságolással vagy figyelmeztetéssel (felszólítással) a törvényben meghatározott

cél nem érhető el;

– a jogsértő a szabálysértés elkövetését nem ismeri el;

– a postai befizetőlap (csekk) átvételét megtagadja (a megtagadás tényére a feljelentésben utalni kell).

A szabálysértési intézkedés alá vont személy adatainak megállapításához, amennyiben az érintett az igazoltatást megtagadja, rendőri segítséget kell igénybe venni, a helyszínen tartózkodó rendőri állomány tagjai felkérésével. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható.

A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert adatai mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.

 

20. Hatósági eljárás szabályai:

A felügyelő jogosult és köteles rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni a község közterületein. A szükséges adatok megállapítása, beszerzése érdekében – jogszabályi keretek között– a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, az önkormányzatok nyilvántartásából és a rendőrség illetékes nyilvántartásaiból adatokat, tájékoztatást kérhet.

 

21. Eljárás talált tárgyak esetén:

a) A felügyelő, ha elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében vizsgálja át.

b) A felügyelő az állampolgár által talált dolgot – lőfegyver, gáz-, lég és riasztófegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, a közbiztonságra egyébként veszélyes egyéb tárgy, kábítószer, pszichotrop anyag, hatóság által kiadott okmány és jelzés kivételével – csak akkor vegye át, ha nincs a közelben rendőr és a tárgynak a találó által a jegyzőhöz történő beszállítása valamilyen oknál fogva nem lehetséges.

c) Ha felügyelőnek elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést az adott helyszínen, vagy alaposan feltételezhető, hogy a csomag ilyen anyagokat tartalmaz, soron kívül jelentést tesz közvetlen felettesének legkésőbb 4 órán belül. A kapott utasításnak megfelelően intézkedik, az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében törekedni kell az illetéktelen személyek távoltartására.

d) Amennyiben a körülmények alapján a rendőrség tűzszerészének igénybevétele indokolt, ezt a jegyző kérheti.

e) Az átvett talált tárgyakról az illetékes vezetőnek telefonon kell jelentést tenni. A jelentést vevő köteles intézkedni a tárgy felügyelőtől történő átvételéről és a jegyzőhöz, illetve a b) pontban kivételként meghatározott tárgyak esetében az illetékes rendőrségre történő elszállításáról.

f) A talált tárgyra vonatkozó egyéb eljárás tekintetében a Ptk. 129-130. §-ai, illetve a 18/1960.

(IV.13.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venni.

 

22. Eljárás állati tetem esetén:

Ha a felügyelő közterületen állati tetemet talál – vagy erről lakossági bejelentést kap – erről köteles értesíteni az önkormányzat jegyzőjét legkésőbb 4 órán belül.

 

23. Igazoltatás:

a) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja.

b) Az igazoltató lapon – amennyiben feljelentés, illetve elszállítás szükséges – jól olvashatóan kell rögzíteni:

– a személy családi és utónevét (asszonyoknál leánykori nevét is),

– születési helyét és idejét,

– anyja leánykori nevét,

– lakcím adatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét),

– az igazolvány sorozatát és számát.

c) Ha az igazoltatott nem rendelkezik igazolvánnyal, a felügyelő az általa vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

d) Az igazoltatás – annak okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatás eredményes végrehajtásának időszakára az érintett feltartóztatható.

e) Amennyiben az igazoltatott megtagadja okmányának átadását,

– a jelenlévő, közelben tartózkodó rendőrt kell felkérni az igazoltatásra,

– vagy a legközelebbi rendőri szervhez lehet elszállítani.

Ellenszegülés esetén az előállításhoz kérni kell – annak indokának megjelölésével – rendőr helyszínre küldését. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható. Az igazoltatást követően fel kell kérni az adott rendőrt az igazoltatott személy adatainak átadására. Fel kell hívni a figyelmét, hogy az igazoltatott személy esetleges kérésére csak az intézkedő felügyelő neve, igazolványának száma, és a Hivatal címe közölhető. Abban az esetben, ha a rendőr az igazoltatott személy adatait nem közli a felügyelővel, úgy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (5) bekezdése alapján, soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell kérni az igazoltatást foganatosító rendőr szolgálati előjárójától az érintett adatait.

f) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, a jogszabály előírásai szerint használhat fel. Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni.

 

 

24. Előállítás:

a) A szabálysértési eljárás alá vont személyt, aki igazolását megtagadja, jogosult a felügyelő a legközelebbi rendőri szervhez előállítani. A megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont az előállítás közben megfelelően igazolja magát. Ezt a körülményt a felügyelő jelentésben rögzíti.

b) A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása végett ellenszegülés esetén rendőrség közreműködésével lehet előállítani.

c) Az a) és b) pontokban meghatározott előállítás eredményes foganatosításához – az intézkedés helyszínén tartózkodó vagy a rendőrségi ügyelet útján kért – rendőri segítség vehető igénybe.

 

25. Áruvisszatartás:

Azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló jogszabályok (törvény, önkormányzati rendelet) kötelezővé, illetve lehetővé teszik, az eljárás alá vont személlyel együtt vagy átvételi elismervény ellenében kell visszatartani és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz – jövedéki termék esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz – kell beszállítani a feljelentés egyidejű megtétele mellett.

Az átvételi elismervényt 3 példányban kell elkészíteni, amely tartalmazza az eljárás alá vont pontos személyi adatait. Tételesen fel kell sorolni a visszatartott dolog mennyiségét, leírását, becsült értékét és azt a szabálysértővel, valamint az intézkedésben résztvevő felügyelőkkel is alá kell íratni.

Amennyiben a szabálysértő az aláírást megtagadja, úgy törekedni kell, hogy az adott helyszínen az áruvisszatartás tényét tanúkkal aláírással igazoltassa a felügyelő.

Ha a szabálysértő, mielőtt felfedné kilétét, a helyszínről – a visszatérés szándéka nélkül – a dolog hátrahagyásával eltávozna, a további eljárásra a talált tárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

26. Üzemképtelen gépjármű elszállításának joga:

A felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíthatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. Az intézkedés megkezdése előtt meg kell kísérelni az adott jármű tulajdonosának, üzembentartójának megállapítását. Az intézkedés megkezdése előtt lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni.

Amennyiben a jármű tulajdonosának, üzembentartójának felkutatása sikerült, vele szemben kell az intézkedést megtenni, helyszíni bírság vagy feljelentés formájában. Az intézkedés kezdeményezése jelentés formájában történik, melyben rögzíteni kell a gépjármű típusát, színét, feltalálásának pontos helyét, és azt, hogy a tulajdonos/üzembentartó felkutatására tett intézkedések milyen eredménnyel jártak.

A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

 

II. fejezet

 

A feladat ellátásának szabályai

 

27. A közterület-felügyelők egyenruhában (továbbiakban: szolgálati öltözék) teljesítik feladataikat.

A szolgálati öltözék, továbbá a szolgálati igazolvány a kötelezően viselendő egyedi azonosító

sorszámmal ellátott felügyelői jelvény igazolja a Felügyelethez tartozást. A szolgálat ellátása során a felügyelő a hatósági ellenőrzés vagy intézkedés előtt felügyelői jogosultságát szóban közölni köteles és felmutatja a felügyelői igazolványát. A szolgálati igazolványt átadni tilos. A szolgálati öltözéket szolgálati időn kívül tilos viselni.

A Felügyelet vezetője vagy helyettese egyedi feladat ellátásához elrendelheti, hogy a szolgálat

ellátása polgári ruhában történjen. Ebben az esetben a felügyelői igazolvány és a szolgálati jelvény egyidejű felmutatása igazolja az intézkedő felügyelőt.

 

Közterület-felügyelői feladat végrehajtásának eszközei

 

28. A közterület-felügyelő a törvény szabályozása szerint a jogszerű intézkedése és a feladat

végrehajtása során, ennek eredményes végrehajtásához, a törvényben meghatározott eszközökkel rendelkezik.

A felügyelő a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot alkalmazhat.

Ellenszegülés az a célzatos tevékenység, mulasztás vagy fizikai erfeszítéssel járó tevékenység, amely a felügyelőt jogszerű intézkedésének

 megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza.

Támadás az elkövető aktív tevékenysége, amelyet megkezdett és a felügyelő, vagy felügyelők ellen irányul és ez a jogtalan magatartás megvalósítja valamely bűncselekmény tényállási elemét.

Fenyegető magatartáson a támadásra közvetlenül utaló fenyegetést kell érteni. Akkor közvetlen a fenyegetés, ha a fenyegető és a felügyelő térbelileg egymás közelében vannak és a támadást a fenyegető azonnalra ígéri, illetőleg olyan cselekményt hajt végre, amelyből a támadás azonnali megindítására lehet következtetni.

Testi erőt (önvédelmi fogásokat) akkor lehet alkalmazni, ha a felügyelői erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása azt elégséges eszközzé teszi, és a jogsértő magatartása alapján súlyosabb eszköz alkalmazása nem indokolt.

Az alkalmazás során tiszteletben kell tartani a testi épséghez fűződő jogokat azzal, hogy az alkalmazás az érintett testi épségét csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztesse.

Könnygázszóró palackot csak akkor lehet alkalmazni, ha az ellenállás megtöréséhez testi erő nem

– vagy várhatóan nem – elegendő, és csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges ideig szabad használni.

– a palackot az arc irányába fordított lövőkével, az adott személy arcától 20-30 cm-re,

– a gomb benyomásával 4-5 másodpercig szakaszosan célszerű végezni, és csak a jogsértő magatartás elhárításához szükséges ideig szabad alkalmazni.

– Testi erő, könnygázszóró palack alkalmazását – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzze meg:

– a jogellenes magatartás megszüntetésére történő felszólítás,

– arra történő figyelmeztetés, hogy a feladat végrehajtása érdekében eszköz alkalmazására kerül sor.

Előzetes figyelmeztetés nélkül az eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a késedelem miatt a

felügyelő:

– jogszerű intézkedése meghiúsulna,

– a késedelem veszéllyel járna,

– saját vagy mások élete, testi épsége veszélybe kerülne.

 

29. A végrehajtási eszközök alkalmazását követő intézkedések:

a) az eszköz(ök) alkalmazásának befejezése után azt, akivel szemben alkalmazták, és megsérül, elsősegélyben kell részesíteni. Fel kell hívni továbbá a figyelmét, hogy a szem dörzsölése a felületi hámréteg felsértését eredményezi és a könnygáz hatása ezáltal intenzívebbé válik. Ha szükséges, orvosi ellátását kell kérni a közelben lévő orvosi szolgálattól, annak hiányában gondoskodni kell az orvoshoz szállításáról.

b) Az eszköz(ök) alkalmazásáról jelentést kell írni, amely tartalmazza:

– az eljáró felügyelő nevét,

– a munkáltató megnevezését, címét,

– hol, mikor, miért, kivel szemben és miért került sor az alkalmazására,

– történt-e felhívás a cselekmény abbahagyására, figyelmeztetés arra, hogy az eszköz(ök)

alkalmazására sor kerül,

– az intézkedéssel érintett személy adatait,

– történt-e sérülés és milyen fokú, mi történt a sérülttel,

– amennyiben a felügyelő megállapította a tanúk személyi adatait,

– további bizonyítékok felsorolását.

A jelentést soron kívül a jegyzőhöz kell eljuttatni.

 

30. A könnygázszóró palackot hordtáskában kell viselni. Szolgálaton kívül az adott szolgálat objektumában biztonságos módon, száraz és hűvös helyen kell tárolni.

 

31. Feladat ellátási tilalmak:

A 2012. évi II. törvényben és a 43/1999. (XI.26.) BM rendeletben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.

Ha a felügyelői intézkedést követően eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.

A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a megyei kormányhivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.

a) Hatósági ellenőrzés keretében nem léphet be a felügyelő magánlakásba.

b) Nem indítható szabálysértési eljárás:

– azzal szemben, aki a cselekmény elkövetésekkor 14. életévét még nem töltötte be,

– aki cselekményét elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben követte el,

– aki diplomáciai vagy egyéb mentesség hatálya alatt áll.

c) Nem alkalmazható helyszíni bírság – csak feljelentés – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjával szemben abban az esetben, ha szabálysértést a szolgálati tevékenységgel összefüggésben követte el (rendvédelmi szervek alatt a rendőrség, honvédség, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, büntetés-végrehajtási intézetek, tűzoltóság, továbbá a katonai- és polgári titkosszolgálatok tényleges, hivatásos állománya értendő).

d) Nem alkalmazható könnygázszóró palack:

– 14 éven aluli gyermekkel,

– szemmel láthatóan súlyos beteggel, nyomorékkal, rokkanttal, vagy egyébként támadásra, illetve védekezésre képtelen állapotban levő személlyel,

– terhes nővel szemben.

e) a könnygázszóró palackot nyilvános helyen hagyni vagy illetéktelen személy őrizetére bízni tilos.

III.             Fejezet

 

Szolgálati formák

 

32. Szolgálat ellátásának módja:

Legáltalánosabb módja: a járőrszolgálat, szolgálati beosztás alapján.

 

Munkaidőbeosztás járőrszolgálat esetén:

Nyári időszakban (máj. 01- szept.30.): 06.00 órától 14.00 óráig

                               12.00 órától 20.00 óráig

Téli időszakban (okt. 01.-ápr.30.): 07.00 órától 15.00 óráig

                           10.00 órától 18.00 óráig

 

Az ellenőrzés módja lehet az ún. akció keretében ellátott szolgálat. Ekkor több felügyelő együttesen, csoportosan, lát el szolgálatot, ha pl.: 1-1 terület fertőzöttsége vagy 1-1 jogszabály érvényesülése érdekében szélesebb körű, gyors eredményt hozó intézkedésre van szükség.

A más szervekkel, hatósággal együttes szolgálat: önkormányzati szervekkel, rendőrséggel, Nemzeti Adó-és Vámhivatallal, ÁNTSZ munkatársaival.

A felügyelő az alapvető feladataikat az önkormányzati rendeletben, jelen szabályzatban, munkaköri leírásban, külön rendelkezésekben (szolgálati utasításban) meghatározott szolgálati formákban végzik, melyet a szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.

 

33. Az ügyeleti szolgálat – külön együttműködési megállapodás alapján – rendőri állománnyal megerősítésre kerülhet. Ügyeleti szolgálat szervezése a felügyeleti munka folyamatosságának megteremtése céljából történik.

a) Ellátása 1 fő felügyelő rendőri megerősítéssel.

b) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

c) Az ügyelet utáni pihenőnapok biztosításának rendje: a köztisztviselőnek (felügyelő pihenőnapon és munkaszüneti napokon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

 

34. Posztos szolgálat: az az ellátási forma, amelynek során a felügyelő meghatározott közterületen és feladatkörben, illetve mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel ellenőriz.

A felállítási helyen végzendő feladatokat és a mozgási körzetet a felügyelet vezetője ( jegyző) határozza meg.

 

35. Járőrszolgálat: a közterületek ellenőrzésének alapvető formája. A szolgálat során egy vagy

több felügyelő közösen, előre meghatározott területen vagy útvonalon látja el a felügyelet hatáskörébe utalt feladatokat.

 

Szolgálatba lépés követelményei

 

36. A felügyelő a szolgálat ellátásra pihenten, ápoltan és az előírásoknak megfelelő tiszta öltözetben köteles megjelenni.

a) ha a szolgálatra jelentkező felügyelő szeszesitalt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem léphet.

b) ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi felelősséggel tartozik.

 

IV.             Fejezet

 

Vegyes rendelkezések

 

37. Nyilvános szereplés joga a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján illeti meg. A nyilvános szereplése előtt köteles a jegyzővel egyeztetni.

A szerv által kiadott sajtótermékben a szolgálati titokra vonatkozó szabályok betartásával a felügyelet alkalmazottai engedély nélkül nyilatkozhatnak és publikálhatnak.

 

38. A felügyelő kötelessége, hogy a feladatai ellátásához szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet kiképzés, továbbképzés és önképzés útján megszerezze és fenntartsa. A kiképzést és továbbképzést a felügyelet szervezett keretek között biztosítja.

 

39. A felügyelő munkaköri leírásában foglalt feladatai teljesítéséért ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. Ajándéknak kell tekinteni azokat a pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat is, amelyekért az adott alkalmazott aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújtott.

 

40. A kérelemhez, panaszhoz való jog:

A felügyelő kérelmet, illetve panaszt saját nevében és ügyében – szóban vagy írásban, a szolgálati út betartásával – terjeszthet elő a jegyzőhöz.

A jegyző a kérelmet, panaszt 30 napon belül köteles kivizsgálni, vagy kivizsgáltatni, és döntéséről az előterjesztőt írásban vagy szóban értesíteni.

 

41. Hatályba lépéssel kapcsolatos szabályok: A szolgálati szabályzatot az abban érintett állomány részére oktatni kell. Az oktatás megszervezéséért a jegyző felelős.

 

 

Zalakomár Község Közterület-felügyeletének szervezeti felépítéséről, jogállásáról,

feladatainak jegyzékéről, szolgálati szabályairól szóló Szabályzat

 

 

1. sz. függelék

 

A közterület-felügyelők egyenruházati ellátásának és

használatának szabályai

 

A Közterület-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet), illetve a közterület-felügyelők (a továbbiakban felügyelő) egyenruházati ellátásának és használatának szabályai a 46/1999. (XII.8.) BM rendelet 3. §-ban leírtak alapján, az alá     0bbiakban kerülnek meghatározásra:

 

I. fejezet

 

1. A Felügyelet tagjait szolgálati feladataik ellátásához a követelményeknek megfelelő egyenruha illeti meg. Az egyenruházattal (továbbiakban: ruházat) való ellátás:

a) alapellátáson, és

b) utánpótlási ruhapénz juttatáson alapul.

A Felügyelet a ruházatot a szolgálat megkezdése előtt bocsátja az igényjogosultak rendelkezésére. Próbaidejét töltő felügyelő csökkentett alapellátásban részesül, ami az évszaknak megfelelő ruházatból és felszerelési cikkekből áll. A próbaidő lejártát követően a felügyelő az egyenruhát az évszakoknak megfelelő bontásban kapja meg.

 

2. Az ellátásban részesülők anyagilag és fegyelmileg felelősek a ruházati cikkek rendeltetésszerű használatáért. A ruházatot mindig olyan állapotban kötelesek tartani, hogy a szolgálatban vagy egyéb alkalmakkor a felügyelői tekintély sérelme nélkül viselhető legyen.

 

3. A ruházati ellátásban részesített felügyelők részére utánpótlási ruhapénzt kell biztosítani, melynek összege az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

 

A ruhaellátás módja

 

4. A Hivatal az igényjogosultak részére egyenruházatot biztosít. Az alapellátás

biztosítása természetben történik. A ruházat kihordási ideje az alábbi:

 

Ssz.

Cikk megnevezése

Kihordási idő

1.

Kék nyári szolgálati sapka

2 év

2.

Kék téli szolgálati sapka

2 év

3.

Kék téli kabát(dzseki)

3 év

4.

Kék overall

2 év

5.

Esőkabát

3 év

6.

Kék nyári szoknya v. pantalló

2 év

7.

Kék téli szoknya v. pantalló

2 év

8.

Fehér ing, rövid ujjú vállpántos

2 év

9.

Fehér ing, hosszú ujjú vállpántos

2 év

10.

Kék ing, rövid ujjú vállpántos

2 év

11.

Kék ing, hosszú ujjú vállpántos

2 év

12.

Szolgálati kétrészes ruha kék

3 év

13.

Kék ingblúz, rövid ujjú vállpántos (övpántos)

2 év

14.

Kék ingblúz, rövid ujjú vállpántos (övpántos)

2 év

15.

Fekete félcipő, női félcipő

1 év

16.

Fekete félcipő, női félcipő, nyári

1 év

17.

Fekete gyakorló bakkancs

2 év

18.

Sötétkék szolgálati nyakkendő

3 év

19.

Nyaksál

3 év

20.

Téli kesztyű

3 év

21.

Nyári pamut zokni

1 év

22.

Téli pamut zokni

1 év

23.

Pamut póló fehér

1 év

24.

Téli alsónadrág

2 év

25.

Derékszíj

3 év

26.

Pulóver

2 év

27.

Nyakkendőtű

3 év

28.

Átmeneti dzseki

2 év

29.

Pulóver sötét betéttel

3 év

 

5. Alapellátás:

Az alapellátás egyszeri járandósság. Rendeltetése, hogy az igényjogosult a szolgálat ellátásához szükséges ruházattal rendelkezzen.

 

6. Az alapellátási normát a 46/1999. (XII.8.) BM rendelet határozza meg.

Karjelzés leírása:

A közterület-felügyelői karjelzés téglalap alakú pajzs, amely alul hullámvonallal záródik.

Mérete 105 mm magas, 70 mm széles. A karjelzés két szintből tevődik össze. Az alapszint aranyszínű szövet. A rátét (második szint) tartalmazza a település egyedi jelképét (címerét).

 

7. Az alapellátás keretében új ruházatot kell kiadni.

 

8. Az egyenruházati alapellátást, vagy annak egy részét készpénzben kifizetni nem szabad.

 

9. Az alapellátás kiadásától számított 12 hónap után, évente utánpótlási ruhapénz jár.

 

Eljárás a munkaviszony megszűnése esetén

 

10. A munkaviszony megszűnése esetén a ruházati ellátás a munkavállaló felügyelő részéről a jelen szabályzat 2. sz. függelék 4. pontja alapján számított kihordási időnek megfelelően kerül megváltásra.

 

II.   Fejezet

 

Öltözködési előírások

 

12. A Felügyelet tagjai beosztásra való tekintet nélkül kötelesek jelen öltözködési előírásokat betartani.

 

13. A jegyző felelős a szolgálatban lévő felügyelők egyöntetű és kulturált öltözködéséért.

Az öltözet összetételét és viselését – a viselési időszakoknak, illetve a szolgálati követelményeknek megfelelően – a jegyző rendeli el. A jegyző köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a felügyelők ruházata megfeleljen a szolgálati követelményeknek. Meg kell követelni, hogy a felügyelők ruházata mindig jó állapotú, tiszta és karbantartott legyen.

 

14. Az egyenruha viselésére jogosultak csak a Felügyelet részére rendszeresített egyenruházatot viselhetik. Az ettől eltérő ruházat egyenruhaként való viselése tilos!

 

15. Az állásukból fegyelmi eljárás miatt felfüggesztett személyek – a fegyelmi ügyek befejezéséig – egyenruhát nem viselhetnek.

 

16. A Felügyelet tagjainak szolgálaton kívül egyenruhát viselni tilos!

 

17. Egyenruha viselése során öltözködési könnyítések engedélyezhetők. A könnyítéseket a jegyző engedélyezheti.

 

18. Egyenruhát polgári öltözékként nem szabad viselni.

 

19. Az egyenruházatot az évszakhoz és az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőség szerint kell viselni. Viselési időszakok szerint az öltözet csoportosítása a következő: téli, nyári és átmeneti időszaknak megfelelő öltözet.

A viselési időszakok:

– téli időszak: november 01-től április 01-ig

– nyári időszak: június 01-től szeptember 30-ig

– átmeneti időszak: április 01-től május 31-ig és szeptember 30-tól október 31-ig.

Ha a megjelölt viselési időszakokban a hőmérséklet az átlagostól lényegesen eltér, a jegyző köteles intézkedni az időjáráshoz alkalmazkodó egységes öltözködés elrendeléséről. Nyári időszakban a jegyző utasítása alapján az egyensapka viselése nem kötelező.

 

21. Az alapellátási norma évszaknak megfelelő bontásban, fokozatosan, legkésőbb 2012. május 31-ig kerül bevezetésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.      függelék[67]

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához

 

 

 




A képviselő-testület tagjainak névsora

 

 

1. Kalász Mátyás                               polgármester

2. Magyar Zoltán                               alpolgármester

3. Eiter István                                    képviselő

4. Erdős János                                               képviselő

5. Szalai Veronika                              képviselő




































3.      függelék[68]

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához

 



A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése, tagjainak névsora és a

bizottságra átruházott feladatok, hatáskörök megnevezése

 

 

1. A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése: Ügyrendi Bizottság

2. A bizottság tagjainak névsora:                              - Szalai Veronika        elnök

                                                                                  - Eiter István              tag

                                                                                  - Erdős János              tag



































4.      függelék[69]

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához



Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

 

 

-          Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás

-          ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.      függelék [70]

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához

 

Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:


I.

Általános rendelkezések


1.                  A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.



II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok


1.                  A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.


2.                  A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.


3.                  A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.


4.                  A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.


III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai


1.                  A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.


2.                  A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.


3.                  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.


4.                  A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.


5.                  A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.


6.                  Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.


7.                  A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.


IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok


1.                  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.


2.                  az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.


3.                  Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.


4.                  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.


5.                   A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.


V.

Felelősségi szabályok


1.                  A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.


2.                  A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.


3.                  A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
















































                                                                                                          1. sz. függelék

IGAZOLÁS

 

A vagyonnyilatkozatok átvételéről

 



Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:



            …………………………….              helyi önkormányzati képviselő


            ……………………………..             házastárs/élettárs


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek


            ………………………………           gyermek





Zalakomár, 20.... …………………. hó ………….. nap








            ……………………………                                      …………………………….

            átadó                                                                         átvevő














2. sz. függelék

NYILVÁNTARTÁS

 

 

 

A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról

 

 

 

 

Sorszám

Nyilatkozattételre kötelezett

Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma

Átvétel



Házastárs/élettárs

Gyermek

időpontja

1.






2.






3.






4.






5.






6.






7.






8.






9.






10.






11.







































3. sz. függelék


NYILVÁNTARTÁS

 

 

a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

 

 

 

  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:


Név:    ………………………………..


Cím:    ………………………………………………..



  1. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:    ………………….………..



  1. Az eljárásban érintett képviselő:        ……………………………………..



  1. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:          …………………………….............



  1. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:    ……………………..



  1. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:        ………………………..



  1. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:      ………………………….



  1. A Bizottság ülésének időpontja:       ………………………………..



  1. Az eljárás eredménye:            ………………………………..



a.)    A bejelentés elutasítva, mert


o       Nyilvánvalóan alaptalan;

o       A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;

o       Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz

b.)    A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.



  1. Az azonosító adatok törlésének időpontja:   ……………………………………..



  1. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:       …..…………….













































4. sz. függelék


NYILVÁNTARTÁS

 

A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

 







Betekintő személy neve

Aláírása

Betekintés időpontja

Megjegyzés

























































 









 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 







6.      függelék

 

Balatonmagyaród község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához

 

Balatonmagyaród Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja


Kötelező feladatok ellátásának módja

Önként vállalt feladatok és ellátásának módja

A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés

1. Egészségügyi alapellátás

- háziorvosi, fogorvosi ellátás Zalakomár Község Önkormányzatával társulás útján, vállalkozó háziorvossal és vállalkozó fogorvossal

- orvosi ügyeleti ellátás

Önkormányzati társulás útján


-védőnői szolgálat


1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

1997. évi CXXXV. tv. önkormányzatok társulásairól


2. Szociális ellátás

- szociális étkeztetés

Önkormányzati főzőkonyha működtetésével


- családsegítés

Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása útján


- házi segítségnyújtás

Magyar Vöröskereszt útján feladatellátási szerződéssel

- falugondnoki szolgálat


- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Magyar Vöröskereszt útján

feladatellátási szerződéssel


- közösségi ellátás

- nappali melegedő

- nappali ellátás-idősek nappali ellátása

Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása útján

5/2000.(V.12.) Kt. számú rendelet



3/2011.(II.25.) Kt. számú rendelet

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása útján



4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok

- mozgókönyvtár működtetése

Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása útján

- közösségi színtér fenntartása



1997. évi CXL tv. muzeális intézményekről és a közművelődésről

13/2005.(X.) számú rendelet

5. Környezetvédelmi feladatok

-környezetvédelmi program végrehajtása

-hulladékkezelési közszolgáltatás

Zalaispa Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel kötött szerződéssel

-településtisztaság

önkormányzat ellátásával




1995. évi LIII.tv. a környezetvédelemről

6. Kommunális feladatok

- köztemető fenntartása

- ivóvíz ellátás, szennyvíz üzemeltetés Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. útján

-utak fenntartása

önkormányzati fenntartásban

-közvilágítás

EON-al kötött szerződés útján

-gyepmesteri feladatok

vállalkozói szerződéssel

-csapadékvízelvezetés

önkormányzat ellátásával


1999. évi XLIII. tv. a temetőkről

1988. évi tv. a közutakról

1995. évi LVII.tv. a vízgazdálkodásról

7. -óvodai ellátás megállapodással, Zalakaros Város Önkormányzatával



2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről


8. Belső ellenőrzés

Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás útján



1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról


Civil szervezetek

- Balatonmagyaródi Tsz Sportegyesület

-  Balatonmagyaródi Községi Tűzoltó Egyesület

Balatonmagyaródért

- Bűnmegelőzési-Önvédelmi Egyesület

támogatása

megállapodás alapján

éves költségvetésben meghatározott összegben







[1]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[2]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[3]

Módosította a 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[4]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[5]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[6]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[7]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[8]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[9]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[10]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[11]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[12]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[13]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[14]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[15]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[16]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[17]

Megállapította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[18]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[19]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[20]

Megállapította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[21]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[22]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[23]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[24]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[25]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[26]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[27]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[28]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[29]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[30]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[31]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[32]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[33]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[34]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[35]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[36]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[37]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[38]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[39]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[40]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.április 1-től

[41]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[42]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[43]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[44]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április1-től

[45]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[46]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[47][48]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[49]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[50]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[51]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[52]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[53]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[54]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[55]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-tőll

[56]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[57]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[58]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[59]

Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 21-től

[60]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[61]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-tőll

[62]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[63]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[64]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[65]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[66]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013.04.01-től

[67]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2013. április 1-től

[68]

Módosította a 12/2011.(VII.04.) önkormányzati rendelet, hatályos 2011. július 5. napjától

[69]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[70]

Módosította az 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. április 1-től

[71]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[72]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[73]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től

[74]

Módosította a 13/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 21-től