Dobri Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2017. (VIII.25.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 11. 20- 2021. 12. 08Dobri Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2017. (VIII.25.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dobri Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), 53.§-ban, 143. § (4) a) pontjában, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ):
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Dobri Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
2 § 1 Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2 Az önkormányzat testülete: Dobri község címerének és zászlajának leírását, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat a község címeréről és zászlajáról szóló 6/2000.(IV.12.) önkormányzati rendeletében állapította meg.
3. § A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú bélyegzője közepén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
4. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzati jogok
5. § 1. (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
6. § 1. (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.
Az önkormányzat feladata- és hatásköre
7. § (1) A községi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.
(3) A községi önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:
a) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
b ) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gondoskodás a közterületi rend és tisztaság védelméről,
c ) külön önkormányzati rendeletek és határozatok alapján a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók támogatása,
d ) képviselő-testületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása,
8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
9. § 1. (1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább három nappal küldi ki. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.
10. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A bizottság vagy a képviselők legalább egynegyedének írásbeli kezdeményezésére a polgármester rendkívüli ülést hív össze, lehetőleg a javasolt, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra. A kezdeményezők írásban a rendkívüliség indokát, a javasolt időpontot és napirendet kötelesek megjelölni, és az írásos előterjesztést elkészíteni.
(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
11. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább három nappal az ülés előtt az önkormányzat hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével értesíti a lakosságot.
12. § (1) Az előterjesztéseket lehetőség szerint írásban kell elkészíteni. A képviselő-testületi ülés napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető
A képviselő-testületi ülés vezetése
13. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.
(1) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a képviselő-testület.
14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. Akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti (a továbbiakban: levezető elnök). A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.
(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a levezető elnök számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testületi ülés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testületi ülés, akkor az ülést berekeszti.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.
(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
1. A levezető elnök az ülés vezetése körében
15. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz
16. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülésén tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
(2) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a meghívó napirendi tárgysorában nem szereplő előterjesztések napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához.
(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(4) A polgármester az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
Határozathozatal
17. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.
(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat, szószerit ismertetni kell, vagy írásban át kell adni a polgármesternek.
(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.
(4) Ha a képviselő-testület a határozati javaslaton belül több javaslatot fogadhat el, és a lehetségesnél több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni. A második fordulóban a szükséges többséget kapott valamennyi javaslatról kell szavazni. Ha a második fordulóban az elfogadható számú javaslatnál több is megkapta a szükséges többséget, akkor az elfogadható számú, legtöbb szavazatot kapott javaslatokat kell elfogadottnak tekinteni.
18. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.
(3) Titkos szavazásra, a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.
(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület esetenként dönt. A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
19. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
Önkormányzati rendeletalkotás
20. § A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
21. § A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.
22. § 1. (1) Rendelettervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző terjeszthet elő.
23. § (1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről, valamint a rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.
(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
Kérdés, interpelláció
24. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben, szóban adja elő.
(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.
(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.
(6) Ha az interpellált szerint a képviselő-testület az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.
(7) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.
(8) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.
25. § A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.
Jegyzőkönyv
26. § (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyv készül.
(2) A képviselő írásban is benyújthatja hozzászólását, amelyet kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a képviselő másolatot kérhet.
27. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket.
(2) A jegyző a testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyző írja alá.
Helyi népszavazás, közmeghallgatás
28. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.
(2) A kezdeményezés hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.
29. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi üléshez hasonló módon, nyolc nappal korábban kell értesíteni.
(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton és öt munkanapon keresztül telefonon is feltehessék.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
A települési képviselő
A települési képviselő jogai
30. §
A települési képviselő kötelességei
31. § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni
(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.
A képviselő-testület bizottsága
32. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (3 tag)
33. § (1) A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, alpolgármester, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.
(2) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.
(3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.
A bizottság működése
34. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, vagy a tagok legalább 25 %-ának a témát is megjelölő indítványára.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, az ülések rendjére, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.
35. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.
(2) A bizottság elnöke döntéseikről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a testületet.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyvek egy példányát a hivatalban kell őrizni.
(4) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
36. § 1.
1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.Munkaideje heti 40 óra.
2. A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
3. A polgármester illetményéről a Képviselő-testület határozatot hoz.
4. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben, mely hatásköröket az 1.számú melléklet tartalmazza.
Az alpolgármester
37. §
38. § Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
A jegyző
39. § (1) A jegyzőt pályázat alapján az érintett polgármesterek nevezik ki határozatlan időre.kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot.
(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a Lovászi polgármester gyakorolja.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Lovászi polgármester gondoskodik más jegyző helyettesítésre való felkéréséről.
40. § (1) A jegyző a gesztor polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:
A hivatal
41. §
Önkormányzati társulás
42. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a 2. mellékletben foglalt jogi személyiségű társulásokban vesz részt.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
43. § A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
44. §
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
46. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § (1) E rendelet mellékletei:
1. Polgármesterre, bizottságra, jegyzőre, társulásra átruházott hatáskörök.
2. Társulások, amelyekben az Önkormányzat részt vesz.
Horváth Albin |
dr. Novák Anett |
1. Függelék
2. függelék
3. Függelék
4. Függelék