1. § (1) Jelen rendelet hatálya Lipót község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (1. melléklet, 2. melléklet)

(3) Jelen rendelet csak a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. (1. melléklet, 2. melléklet)

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

3. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni.

4. § (1) A szabályozási és övezeti terv a települést az alábbi övezetekre bontja:

5. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.

(2) A TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. (1. melléklet, 2. melléklet) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

6. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. (1. melléklet, 2. melléklet)

(3) Ahol a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

7. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető.

(7) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(8) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t.

(9) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épület-elhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály^[6] szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél.

(10) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége

8. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságon belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-s védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

9. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum a település területén a:

10. § (1) Az új beépítésű részeken a rendezett terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest 0,30 m-t meghaladóan nem térhet el. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az épületek lakószintje a rendezett terepszint felett legyen min. 0,30 m-rel. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik.

(3) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.

(4) A településen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

(5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(8) A településen meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni.

(11) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(12) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(13) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.

(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.

(15) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület-tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

(16) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet.

11. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

(3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

12. § (1) A település az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:

13. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

14. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

(3) A település a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály előírásainak.

15. § (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály előírásait be kell tartani.

(2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

(3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható.

(4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

(5) A településen a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

(6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály előírásait be kell tartani.

(8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető.

16. § (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén nincs.

(2) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területetek besorolásban védett területek a 0100, 0101, 0103/1-2, 0104/-0112, 0123/1-2, 0124/1-2, 0124/4-9, 0125/1-2, 0129/2, 0126/18-19, 054/100-105, 055/2-6, 056, 057/1-2, 058/1-2, 059/1-2, 060/2, 060/4-14, 062, 063, 064/1-2, 065/1-2, 066/1-2, 067, 068/1-2, 069/1-2, 070/1-2, 071, 072/1-2, 073, 074/1-2, 075, 076, 077/1-2, 078, 079, 080, 081/1-2, 082/-084, 085/1-2, 086, 087/1, 087/4-6, 088/1-2, 089/-097, 098/1-2, 099/ hrsz.-ú területek.

(3) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen különleges madárvédelmi területetek besorolásban védett területek a 0100, 0101, 0103/1-2, 0104/-0112, 0123/1-2, 0124/1-2, 0124/4-9, 0125/1-2, 0129/2, 0126/18-19, 054/100-105, 055/2-6, 056, 057/1-2, 058/1-2, 059/1-2, 060/2, 060/4-14, 062, 063, 064/1-2, 065/1-2, 066/1-2, 067, 068/1-2, 069/1-2, 070/1-2, 071, 072/1-2, 073, 074/1-2, 075, 076, 077/1-2, 078, 079, 080, 081/1-2, 082/-084, 085/1-2, 086, 087/1, 087/4-6, 088/1-2, 089/-097, 098/1-2, 099 hrsz.-ú területek.

(4) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervlapjai tartalmazzák. (1. melléklet, 2. melléklet)

(5) Helyi védelemben részesített természeti értékek

17. § (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

18. § (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet.

(9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.

19. § (1) A településen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

20. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek helyiségek és mellék építmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságok at és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

21. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

22. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A településen belül a beépítés jellemző módja

23. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket

24. § (1) A kertvárosias lakóterület a laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület –a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshelyépület kivételével, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkoló terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (7) bekezdés figyelembe vételével.

26. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

27. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el, az 5. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatbavételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G_ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (1. melléklet, 2. melléklet)

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

28. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek.

(2) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket

29. § (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. (1. melléklet, 2. melléklet)

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

30. § (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A K sp-2 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni.

(4) A sport és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A sport- és szabadidős területen a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ,3 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. (1.melléklet, 2. melléklet)

(7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

31. § (1) A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek

(2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó.

(3) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni.

(4) Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(5) Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) Az idegenforgalmi területen a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. (1. melléklet, 2. melléklet)

(7) Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

33. § (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A településen az utak szabályozási szélességét a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (1. melléklet, 2. melléklet)

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső Vágány ának tengelyétől számított 50 méteren belül épület építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóság nak a hozzájárulásával helyezhető el

(12) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges.

(13) A településen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

(14) A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (1. melléklet, 2. melléklet)

(15) A településen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

34. § (1) A településen belül a szabályozási terv a zöldterületeket

35. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály előírásait alkalmazni kell.

(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

36. § (1) A településen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

37. § (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el.

(2) A településen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

38. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a nyílt csatornák és partjaik, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályba előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

39. § (1) helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek:

40. § (1) Az átmeneti akadály-korlátozási felület 162 mBf. magasságú szintvonala által meghatározott – a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken – 2000 m sugarú körön belül építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, reklámhordozó, világítástechnikai stb. – nem nyúlhat a 162 mBf. magassági szint fölé. (1. melléklet, 2. melléklet)

(2) A repülések biztonságos lebonyolítása érdekében a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken az akadálysíkokkal érintett területeken a legnagyobb megengedett építménymagasság balti szint feletti értékben is korlátozott, ezért itt az akadálykorlátozási felületek feletti légtér akadálymentességét biztosítani kell. A magassági korlátozás sávjában a meghatározott balti magasságú értéket meghaladó magasságú építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, reklámhordozó, világítástechnika stb. – nem létesíthető, ezt az értéket meghaladó magasságú növényzet nem ültethető, nem tartható fenn. (1. melléklet, 2. melléklet)

41. § (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet szerint lehetséges.

42. § (1) Jelen a rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Lipót község képviselőtestületének 10/2002. (XII.3.) számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-09-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. (1. melléklet, 2. melléklet)