ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

41/2011. (XII.13.) RENDELETE

a helyi adókról, és az adózás rendjéről

(Egységes szerkezetben)

Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és h) pontjában foglaltak, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján és rendelkezéseinek keretein belül az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§  (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Zamárdi Város Önkormányzatának illetékességi területére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zamárdi város területén tartózkodó magánszemélyre, jogi személyre, egyesületre.

*2. Értelmező rendelkezések

2.§ (1) Az értelmező rendelkezések megegyeznek az 1990. évi C. tv. VII. fejezetében foglaltakkal.

(2)* életvitelszerűen lakásként használt ingatlan: a természetes személy adózó olyan ingatlana, mely ingatlanból szervezi életét (pl. innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, ide ér haza, ez az ingatlan biztosítja az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pl. főzés, mosás, családi élet szervezése)). Az életvitelszerűen lakásként használt ingatlan esetében az adózó a fent meghatározottakat rendszeresen és legjellemzőbben folytatja és máshol nincs olyan lakása, melyet ténylegesen az életviteléhez szükségesen használ.

*(3) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy.

*(4) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

*(5) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.”

^ Hatályos 2015. január 1-től,

*Az R. Fogalom meghatározások fejezetét a 30/2013. (XI.19.), és a 15/2014. (III.25.) sz. Ör. egészítette ki.

*Az R. 2. §. (4) és (5) bekezdését a 2/2016. (I.26.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26.

*Az R. 2. §. (2) bekezdést a 21/2018. (XI.27.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2019. január 1.

II. Fejezet

3. Adókötelezettség*

3.§ (1)*  Az önkormányzat a Htv. felhatalmazása alapján, azzal összhangban, jelen rendelettel, a következő helyi adókat vezeti be:

• építményadó,
• idegenforgalmi adó,

• *
• telekadó,
• iparűzési adó.

 (2) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén:

- ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra;

- nem állandó lakosként való tartózkodásra;

- az 1990. évi C. törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki.

4. Az adó megállapítás joga

4.§ (1) Az adóalanyra a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2), (3) bekezdése az irányadó.

(3) A külföldi magánszemélyre és szervezetre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (4) bekezdése az irányadó.

(5) Az adóalanyiság tekintetében figyelembe kell venni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdését.

(6) Az adóalanyiság kezdetére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (6) bekezdése az irányadó.

(7) Valamennyi helyi adó alóli mentességről az 1990. évi C. tv. 3/A. §-a rendelkezik.

III. fejezet

5. Építményadó fizetési kötelezettség, adóalany, adóalap, adómérték

5.§* (1) Az építményadó az önkormányzat illetékességi területén lévő bel- és külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész / továbbiakban: építmény/ után fizetendő adó.

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(3) Építményadó kiszabása esetén az adóköteles építményekre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. § (1) bekezdése az irányadó.

(4) Az építményadó esetén az adókötelezettségre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. § (3) bekezdése az irányadó.

*Az R. 5. §.  (6) bekezdés szövegét a 23/2015. (IX.29.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2015. szeptember 30.

*Az R. 3. §. (1) bekezdés szövegét a 21/2017. (XI.28.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2018. január 1.

(5) Az építményadó esetén az adó alanyára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-a az irányadó.

(6) Az adó alapja a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, épület m²-ben számított hasznos alapterülete.

(7)* Az adó mértéke az adó alapját képező építmény hasznos alapterületét figyelembe véve az alábbiak szerint alakul:

• az építmény 0 – 3000 m² közé eső alapterületére 700,- Ft/m²/év
• az építmény 3000,01 – 4000 m² közé eső alapterületére 500,- Ft/m²/év
• az építmény 4000 m² fölé eső alapterületére 200,- Ft/m²/év.

 (8)* A Zamárdi város közigazgatási területén működő és az ingatlan-nyilvántartás adataiban „szálloda” művelési ággal nyilvántartott ingatlan esetében, ha a szálloda beltéri wellness részleggel rendelkezik, akkor a wellness szolgáltatást nyújtó helyiségek (pl: masszázs, szauna, fürdőmedence, sókamra és a használatukhoz szükséges illemhely) tekintetében az adó mértéke 350,-Ft/m2/év.

*A wellness helyiségek kedvezménnyel érintett alapterületét az épület további hasznos alapterülete összegzésénél figyelmen kívül kell hagyni.

(9)* Az egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található több különálló épület hasznos alapterületét épületenként önállóan kell meghatározni abban az esetben is, ha valamennyi épület esetében ugyanaz az adóalany.

6. Építményadó mentességek és adókedvezmények*

6.§ (1) az adómentességekre az 1990. évi C. tv. 13. §-ában foglaltak az irányadók, továbbá mentes az építményadó alól:

(2) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint lakás, lakóház, családi ház céljára szolgáló építmény 10.01 – 130.01 m² alapterület nagyság között abban az esetben, ha a magánszemély adóalany a lakást tényszerűen bizonyíthatóan, életvitelszerűen lakásaként használja. A fentiekben leírt mentesség a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.

(3) *magánszemély adóalany esetében a gazdasági épület, vagy annak azon része, amelyet ténylegesen szőlő- és gyümölcstermesztés, vagy bortárolás céljára használnak, abban az esetben, ha termény feldolgozására alkalmas eszközök az épület helyiség(ei)ében ténylegesen megtalálhatóak,

(4)magánszemély adóalany esetében egészségügyi intézmény céljára szolgáló helyiség

(5)egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő építményadó összegéből maximum 7.000,- Ft/év adókedvezmény illeti meg azt a magánszemély adóalanyt, akinek ugyanazon az ingatlanon található lakása, lakóháza, családi háza 130 m2-nél kisebb alapterületű és azt az adóalany életvitelszerűen lakásaként használja. Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.”

7. Építményadó- kötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

7.§ (1) Az építményadó esetén az adókötelezettség keletkezésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az építményadó esetén az adókötelezettséget érintő változásra a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. § (2) bekezdése az irányadó.

*Az R. 6. §. b. c. e. és f. pontjának szövegét a 30/2013. (XI.19.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2013. november 19.

*Az R. 6. §. d. pontját, valamint a 7. §. /5/ bekezdését a 30/2013. (XI.19.) sz. Ör. helyezte hatályon kívül. Hatályba lép: 2013. november 19.

*Az R. 5. §. (7) és (8) bekezdés szövegét a 23/2015. (IX.29.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2015. szeptember 30.

(3) Az építményadó esetén az adókötelezettség megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. § (3) bekezdése az irányadó.

(4) Az építményadó esetén az építmény használatának szünetelésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. § (4) bekezdése az irányadó.

(5)*

(6) Az adókötelezettség megállapításánál elsősorban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágat, az ettől eltérő használat esetén a tényleges használat módját kell figyelembe venni abban az esetben, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásban jogszabályi okok miatt nem lehet átvezetni.

(7)* Az életvitelszerűen történő lakáshasználat bizonyítására az adóalanynak kérelmet kell benyújtania az adóhatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az adóalany nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy Magyarország közigazgatási területén nem rendelkezik más olyan lakással, melyet ténylegesen életvitelszerűen lakásaként használ. Mellékelni kell továbbá az életvitelszerű használat tényének igazolására benyújtani kívánt iratokat. Az adóalany a mellékelni kívánt iratok körét és darabszámát saját belátása szerint jogosult megválasztani, melyeket az adóhatóság a (11) bekezdésben leírtak szerint vizsgál.

(8) A 2015. január 1-jét megelőzően keletkező^**adómentességre vonatkozó kérelem elbírálásakor az adóhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján – a kommunális hulladék elszállítását végző szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, hogy a mentességgel érintett lakásra vonatkozóan az adóalany vagy a hatályos polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerinti hozzátartozója a tárgyévet megelőző adóévben (összesen 12 hónapban) folyamatosan, megszakítás nélkül igénybe vette-e a kommunális hulladék elszállítására fennálló szolgáltatást. Amennyiben a hulladékszállítás a kérelemmel érintett ingatlan esetében csak idényjellegű (azaz nem az év 12 hónapjára vonatkozóan megszakítás nélküli), úgy a lakás életvitelszerű otthonként történő használata nem bizonyított.

(9)*

(10)* 2015. január 1-től* azon adózóknak, akik az adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló lakóingatlan (családi ház, lakás, lakóház)  tekintetében az adóév során szereznek adóalanyiságot adásvétel, öröklés, ajándékozás útján vagy vagyoni értékű jog alapításával, a tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó (összesen 12 hónapot kitevő) állandó jellegű kommunális hulladék szállítási szolgáltatás igénybevétele helyett – az életvitelszerű lakáshasználaton túlmenően - azt kell igazolniuk, hogy a mentességre vonatkozó kérelmük benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a  fentebb meghatározott adóalanyiságot keletkeztető jogosultság igazolható megszerzését  követő 4 hónapon belül,   állandó jellegű szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötöttek a kommunális hulladék elszállítására.”^

(11)* Az adóhatóság a mentességre vonatkozó kérelem elbírálása során az életvitelszerű használat tényének igazolására benyújtott iratokat egyedileg és összességében értékeli. Az adóhatóság a mentesség iránti kérelem elbírálása során különös figyelmet fordít annak a vizsgálatára, hogy az adóalany kérelemmel érintett ingatlanának a címe szerepel-e az adóalany elsődleges elérési címeként a hatóságoknál és a közmű-szolgáltatóknál, valamint arra, hogy a hulladékszállítási közszolgáltatást tárgyi ingatlan tekintetében egész évre vonatkozóan veszi-e igénybe.

^*Hatályos 2015. január 1-től, **Hatályos 2015. január 1-től

*Az R. 7. §-át a 30/2013. (XI.19.) sz. Ör. egészítette ki (/7/, /8/, és /9/ bekezdések). Hatályba lép: 2013. november 19.

*Az R. 9. §. /2/ bekezdését a 15/2014. (III.25.) sz. Ör. állapította meg, hatályba lép: 2014. január 1.

*Az R. 7. §. (9) bekezdését a 10/2015. (III.31.) sz. Ör. állapította meg, hatályba lép: 2015. március 31.

*Az R. 7. §. (10) bekezdését a 10/2015. (III.31.) sz. Ör. állapította meg, hatályba lép: 2015. március 31.

*Az R. 7. §. (7) és (11) bekezdéseit a 21/2018. (XI.27.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2019. január 1.

8. Az adófelfüggesztés

8.§ (1) Az adófelfüggesztésre vonatkozóan a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 14/A. §. (6) bekezdése az irányadó.

 (2) Az adófelfüggesztés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja.

Amennyiben a lakás örököse az a törvényben foglalt feltételeknek megfelel – az adófelfüggesztés megszüntetésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.

IV. fejezet

9. Idegenforgalmi adófizetési kötelezettség, adóalap, adómérték*

9.§ (1) Idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

(2) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

(3)* Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 500,- Ft.

10. Az adómentesség

10.§ (1) Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §-a az irányadó.

(2) Zamárdi Város Önkormányzata által megrendezésre kerülő sportversenyek sportolóit, kulturális rendezvények szereplőit, továbbá az Önkormányzat által meghívott partnertelepülésről jött vendégeket idegenforgalmi adómentesség illeti meg a rendezvény, meghívás időtartama alatt.

(3)* „Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentesség igénybe vételéhez az adóalanynak a rendelet 1. számú melléklete szerinti, „Nyilatkozat igénybe vett idegenforgalmi adókedvezményről, adómentességről” megnevezésű nyilatkozatot kell tennie. Az adómentességre igényt tartó magánszemély az adatszolgáltatásra nem köteles, de ha a nyilatkozatot az adóbeszedésre kötelezett részére nem teszi meg, akkor az adóbeszedésre kötelezett az adómentességet nem érvényesítheti.

11. Az adó beszedésére kötelezettek köre

11.§ (1) Az idegenforgalmi adó beszedési kötelezettségre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 34. § az irányadó.

*A 9. §. (3) bekezdés szövegét a 21/2017. (XI.28.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2018. január 1.

(2) A szállásadó köteles az e célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, melyet a használatba vétel előtt a jegyző hitelesít.

A vendégkönyvben – annak használatbavétele előtt – fel kell tüntetni a megnyitás időpontját. A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről a szállásadó köteles gondoskodni.

A vendégkönyvnek – a vendég saját kezű aláírásával – a következőket kell tartalmaznia:

a) a vendég vezeték- és utóneve, születési helye és ideje, állampolgársága,

b) a vendég lakcíme,

c) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja,

d) vendég saját kezű aláírása.

A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni.

A vendégkönyvbe az önkormányzati adóhatóság tekinthet be, illetve igényelhet abból adatokat.

(3)* Ha a vendégkönyv vezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra kötelezett megszegi, az adózás rendjéről szóló törvény értelmében bírsággal sújtható.

(4)* -  (7)*

V. Fejezet*

12.*

13.*

VI. Fejezet

14. Telekadó fizetési kötelezettség keletkezése, adóalany, adómérték*

14.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

(2) Az adó alany tekintetében az 1990. évi C. tv. 18. §-a az irányadó.

(3) Az adózókat terhelő telekadót a helyi adóhatóság kivetés útján,
 határozattal állapítja meg.

 (4) Az adózó a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni az
 adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül, első alkalommal 2011. február 15-ig.

 (5) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől
 számított 15 napon belül kell bejelenteni.

(6) Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.

(7)* Az adó mértéke a telek területe után 80,- Ft/m2/év.

(8) Az adókötelezettség keletkezésére, változására, megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 20. §. /1/-/3/ bekezdései az irányadóak.

*A 12. §. és 13. §., továbbá a 12. és 13. alcímet a 21/2017. (XI.28.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2018. január 1.

*A 14. §. (7) bekezdést a 21/2017. (XI.28.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2018. január 1.

*Az R. 11. §. (5)-(7) bekezdéseit a 6/2018. (III.14.) Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2018. április 1.

*Az R. 11. §. (4) bekezdését a 21/2018. (XI.27.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2019. január 1.

­­*A R. 11.§ (4) – (7) bekezdéseit a /2020.(03.30.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2020. április 1.

15. Adómentesség és adókedvezmény* 

15.§  (1) Telekadó fizetési kötelezettség alól mentesek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. §-ban felsoroltak.

(2) Mentességet élvez az adóalany, amennyiben az adóalany magánszemély.

(3) Mentességet élvez az adó alól a beépített ingatlan beépítéssel nem érintett telekterülete.

(4) Mentességet élvez az az adóalany, aki az adóköteles telekre lakóházat épít vagy építtet. A mentesség kérelemre adható. A kérelemhez mellékelni kell a jogerőssé és végrehajthatóvá vált építési engedélyt, illetve – bejelentés-köteles tevékenység esetében - a bejelentés nyilvántartásba vételét igazoló iratot. A mentesség legfeljebb a jogerős és végrehajtható építési engedély jogerőre emelkedését, illetve a bejelentést nyilvántartásba vevő irat kiadmányozását követő naptári év január 01-jétől kezdődő 2 év időtartamra szólhat. Azon adóalany, aki a fenti időszak alatt a lakóházra az építésügyi hatóság által kiállított, az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát bizonyító iratot (pl. használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány) nem mutat be az adóhatóságnál, az adót utólag a teljes mentesítéssel érintett időszakra vonatkozóan köteles megfizetni.

(5) Az adóalanyt 50 %-os mértékű adókedvezmény illeti meg az éves adó összegéből, amennyiben az ingatlan azon okból nem minősül építési teleknek, hogy a közműves szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre vagy az arra való rákötés lehetősége műszakilag nem lehetséges. Az adókedvezmény biztosításához az adóalanynak kérelmet kell benyújtania, melyhez a kedvezmény okától függően a közműszolgáltató vagy az építési hatóság igazolását kell mellékelnie.

VII. Fejezet

16. Helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség, az adóalanya, adómértéke

16.§ (1) A helyi iparűzési adókötelezettségre és az adó alanyára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. § és 36. §-a az irányadó.

(2) A helyi iparűzési adó esetén az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 38. §-a az irányadó.

(3) A helyi iparűzési adó esetén az adó alapjáról a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-a,  irányadó. Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. § és 39/B. §-a az irányadó.

(4)  Az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

(6) A helyi iparűzési adó esetében az adóelőleg megállapítására, és az adó megfizetésére a helyi adókról szóló 1990. évi C tv. 41-42. §-ai az irányadóak.

 (7) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az 1990. évi C. tv. 37. §. /2/ bekezdésének a. és b. pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5.000,- Ft.

                                             * 17. Adómentesség, adókedvezmény

17.§ A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség meghatározásánál az 1990. évi C. tv. 39/D. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

*17/A.§ (1) A házi orvos vállalkozót ( házi orvos, házi gyermekorvos, védőnő) és egészségügyi alapellátást végző fogorvost teljes  iparűzési adómentesség illeti meg, az Art. 39/C. § (4) és (5) bekezdései alapján.

*A 15. §. szövegét a 21/2017. (XI.28.) sz. Ör. módosította. Hatályba lép: 2018. január 1.

(2)A 17/A.§ (1) bekezdésben meghatározott adómentességformájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 140/2013/EU bizottsági rendelet (HI. I. 352, 2013.12.24. 1. o.) (a továbbiakban 140/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(3)A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(4)A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat  jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.

(5)A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összeg támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(6)Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU  bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7)A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8)A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 3. számú mellékletét képezi.

(9)A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

18. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

18.§  A helyi iparűzési adó esetén az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 37. §. /1/-/2/ az irányadó.

VIII. fejezet

19. Egyéb rendelkezések

19.§ A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).

IX. fejezet

 Átmeneti és záró rendelkezések

20. Hatályba léptető rendelkezések

20.§ (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., és az adózásról rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv., valamint a 2011. évi CLVI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)  E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 30/2001. (XII.17.) számú, a helyi adókról, és az adózás rendjéről szóló rendelet és az azt módosító rendeletek, a 17/2009. (XII.15.) számú, az iparűzési adóról szóló rendelet, továbbá a 30/2006. (XII.12.) számú, valamint a 19/2010. (XII.14.) számú, a telekadóról szóló rendelet.

(4)  Jelen rendelet az Európai Parlament és Tanács vonatkozó EK irányelvének megfelelést szolgálja.^

Zamárdi, 2011. december 12.

Csákovics Gyula polgármester                                                   Dr. Dudás Anita jegyző

Záradék:

Jelen rendelet a lenti napon kihirdetésre került:

Zamárdi, 2011. december 13.

                                                                                                       Dr. Dudás Anita jegyző

*Az R. 17/A. §-t a 2/2016. (I.26.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26.

*Az R. 20. §-ának kiegészítését a 10/2015. (III.31.) sz. Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2015. március 31.

*Az R. 21. §-át a 30/2013. (XI.19.) sz. Ör. helyezte hatályon kívül. Hatályba lép: 2013. november 19.

1. melléklet*

A Zamárdi város közigazgatási területén igénybe vehető mentességi lehetőségek alapján

*Az R. 1. számú mellékletét a 26/2016. (VIII.9.) számú Ör. módosította. Hatályba lép: 2016. augusztus 9.

*Az R. 2. és 3. számú mellékletét a 2/2016. (I.26.) számú Ör. állapította meg. Hatályba lép: 2016. január 26. (külön csatolva)