Nagyberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Dél-dunántúli Vízügyi Főigazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Miniszterelnökség, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, Somogy Megyei Önkormányzat, Ádánd Község Önkormányzat, Som Község Önkormányzata, Szabadhídvég Község Önkormányzata, Magyarkeszi Község Önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VI. 28.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS előírások

I. Fejezet

A rendelet alkalmazása

1. § (1) A rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelettel (továbbiakban: OTÉK), és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettel, valamint a területrendezési tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet 1. melléklete a Szabályozási Terv és jelmagyarázata (továbbiakban együtt: SZT)

(3) Az SZT szerinti kötelező szabályozási elemektől eltérni csak az SZT módosításával lehet.

(4) Az SZT szerinti javasolt szabályozási elemek irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett változtathatók.

(5) Az SZT szerinti más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Kézműipari rendeltetés: Olyan, legfeljebb 5 személyes termelőtevékenység végzése, amely során a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezeti hatása nem haladja meg a személyes háztartási tevékenységek környezetre gyakorolt hatását;

b) Kialakult állapot: Olyan övezeti, építési övezeti elrendezés és paraméter, amely kialakulása e rendelet hatályba lépése előtt, a jelenleg megadott paraméterektől eltérő módon és mértékben történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján;

c) Mobil stégek: 6 m²-nél kisebb alapterületű, horgászatra, csónakkikötésre, napozásra használt, a partról besétálható, oldható rögzítéssel kialakított vízben elhelyezett berendezés/építmény.

d) Épület elhelyezés határvonala: beépítésre nem szánt területen az épület elhelyezését meghatározó határvonal (a rendelet előírásai vagy az SZT alapján), mely szerint a telek határvonalon belüli belső részén épület elhelyezhető.

III. FEJEZET

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

1. Építés általános szabályai

3. § (1) Közművek létesítményei, műtárgyai – különösen a szennyvízelvezetéshez és kezeléshez kapcsolódó szennyvízátemelők, szennyvíztisztító berendezés és műtrágyai, valamint a megújuló energiaforrások műtárgyai – bármely övezetben, építési övezetben elhelyezhetők a felsőbb jogszabályok előírásainak és a műszaki követelmények betartása mellett.

(2) Amennyiben a SZT nem jelöli, úgy az építési telek elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretének meghatározásakor az országos településrendezési követelmények szerinti előírásokat kell figyelembe venni. Meglévő főépítmény újjáépítése esetén a volt főépítmény szerinti kialakult állapotot kell figyelembe venni az elő-, oldal és hátsókert meghatározásakor.

(3) Előkertben fedett gépkocsi beálló nem létesíthető.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az oldalkertben, ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő építmény (nyári konyha, terepszint alatti építmény (pince) és bejárata) megtarthatók, felújíthatók, újjáépíthetők.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, 18 m telekszélességig az épületet a telekhatártól legfeljebb 1 m-re kell elhelyezni, a 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól 1 m-re kell elhelyezni. Oldalhatáros építési övezetekben a meglévő oldalhatáron álló épület esetében, az építési hely határa az épület oldalhatár felőli homlokzatvonala.

(6) Az oldalhatáros beépítési módnál az épület oldalhomlokzati hosszának min. 80%-át az építési hely határvonalára kell elhelyezni.

(7) Szakrális építmény övezettől és telekmérettől függetlenül elhelyezhető.

2. Közterület alakításra vonatkozó előírások

4. § (1) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

3. Telekalakításra vonatkozó előírások

5. § (1) Az övezetekre előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közcélú építmények létesítése (közműépítmények, vízgazdálkodási építmények magánút, árok, stb.) érdekében.

(2) Az építési övezetekben, az SZT-n meghatározott közterület szabályozás/kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezet előírásaitól eltérő méretűek is lehetnek.

(3) A beépítésre nem szánt területeken 3000 m²-nél kisebb telket a területrendezési tervek előírásaival összhangban - kialakítani nem lehet.

(4) Telekalakítás során az övezeti minimumnál kisebb telek az (1) és (2) bekezdésen túl csak akkor alakítható ki, ha az eltérést előzetes geodéziai felméréssel bizonyíthatóan a földhivatali mérési hibahatár okozza.

(5) Az előírt telekszélességnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható.

(6) Beépítésre szánt területen lévő kialakult telek beépíthető, amennyiben eléri a 300 m² alapterületet.

(7) Új építési telkek minimális telekszélessége

         a) oldalhatáron álló beépítés esetén:   12 m,        

         b) szabadon álló beépítés esetén:         16 m.

4. Zöldfelületek kialakítása

6. § (1) Beépítésre szánt területen 1500 m² feletti építési telken legalább az építmények alapterületének kétszeres területnagyságán többszintes növényállományt kell kialakítani, fenntartani.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál, meglévők felújításánál, átépítésénél

         a) 12-16 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,

         b) 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítését kell elvégezni.

(3) Az SZT-n jelölt „telek nem beépíthető, zöldfelületi része” nem lehet beépíteni, zöldfelületként kell kialakítani.

(4) Az SZT-n jelölt „telken belül megtartandó, kialakítandó erdő” területét fás szárú növényállománnyal kell kialakítani.

(5) Telek legkisebb zöldfelületi arányába az agrár növénykultúrák is számítandók.

IV. Fejezet

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok megőrzendők. Külterületi fásítás, erdősítés, erdőfelújítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajokkal történhet.

(2) A település közigazgatási területén a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazandók.

(3) Beépítésre nem szánt területen egy tagban 1,5 m-nél magasabb feltöltések vagy bevágások nem alakíthatók ki. A terepfelszín formájának kialakítása legfeljebb 1:2,5 arányú rézsű (max. 25°-os) alkalmazásával történhet.

6. Környezetvédelmi előírások

8. § (1) Nagyberény közigazgatási területén új tevékenység csak úgy folytatható, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő a külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi követelményeknek megfelelően,

b) az elérhető legjobb technikákkal megelőzze a környezetszennyezést és támogassa a fenntartható környezetgazdálkodást.

7. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem

9. § (1) A felszínmozgásra érzékeny löszfalak és löszös-homokos lejtők környezetében csak olyan tevékenységek folytathatók, melyek nem veszélyeztetik a löszfal, talaj állékonyságát.

(2) A vízfolyások, a vízfelületek parti sávjában és az azzal szomszédos közterületeken olyan komplex vízgazdálkodást támogató tevékenységek folytathatók és olyan műszaki megoldások alkalmazhatók, melyek a vízvisszatartást és a vízelvezetést is hatékonyan biztosítják.

(3) Az SZT-n jelölt más jogszabályok által megállapított

         a) védőterületek, védőövezetek,

         b) biztonsági sávok, valamint

         c) folyóvizek, és árvízvédelmi karbantartási parti sávok megtartandók, kialakítandók. A határukon belül folytatható          építési, ültetési és más tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint érvényesítendő.

V. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai

8. Közművesítés és közműlétesítmények

10. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

          a) településkép védelmével összefüggő jogszabályokra,

          b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) és

          c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(2) A racionális területgazdálkodás érdekében

        a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, és

        b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen az előírások szerinti fasorok telepítése.

(3)  Út, magánút építése, rekonstrukciója esetén

          a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

          b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

          c) a csapadékvizek elvezetéséről és

          d) belterületen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

        a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

        b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

11. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be, figyelembe véve az országos településrendezési követelmények szerinti környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségeit, a területrendezési tervek szennyvízelvezetéssel és tisztítással összefüggő előírásait, valamint az e paragrafus szerinti előírásokat.

(3) Vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés akkor alkalmazható, ha:

        a) a bevezetési vagy szikkasztási lehetőségek biztosítottak,

        b) egyéb előírások, korlátozások nem tiltják,

        c) a kisberendezés védőterület igénye az érintett telken belül biztosítható.

(4) Belterületen, beépítésre szánt területen épületet létesíteni – a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig és üzembe helyezéséig – kizárólag egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése esetén lehetséges.

(5) A közcsatornával ellátatlan beépítésre nem szánt területen építményben keletkező szennyvizet szivárgásmentes zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell kezelni. Szennyvíz legfeljebb 5 m³ mennyiségig vízzáró szennyvíztárolóban akkor gyűjthető, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

12. § (1) Löszfallal érintett telkeken a csapadékvizek szikkasztása tilos.

(2) Belterületen, ha a keletkező felszíni vizek szikkasztása egyéb meglévő adottság miatt nem lehetséges, vagy ha a csapadékvíz szállító hálózat, illetve a befogadó a többlet vizet nem tudja elvezetni, akkor bármely építéssel, vagy burkolt felület növekedésével járó építési tevékenységgel egy időben, a telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani.

(3) A (2) bekezdés szerint a víz visszatartását szolgáló, vízzáróan épített medencéből, tartályból a vizet csak csökkentett kifolyással lehet a közhálózatba kivezetni. A tározó méretezésekor minden beépített és burkolt felület négyzetméterére 40 liter víztároló kapacitást kell biztosítani.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat felett átvezetett gépjármű behajtók esetén, az árok vízszállító képességének megtartása érdekében, az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

        a) a behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,

        b) telkenként csak egy gépjármű behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),

        c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

MÁSODIK RÉSZ

Az egyes területekre vonatkozó részletes előírások

VI. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

13. § (1) Az építési övezetek közműellátásának mértékét és módját a rendelet V. fejezete határozza meg.

(2) Lakóterületen és vegyes területen terepszint alatti építményt - tárolás céljára - legfeljebb a telekterület 5%-ának megfelelő mértékben lehet elhelyezni.

9. Lakóterület (L)

14. § (1) Kertvárosias (Lke) lakóterületen az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) Lke-1 építési övezetben a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági épület és kézműipari épület is elhelyezhető, de állattartó épület nem létesíthető.

(3) A kertvárosias lakóterületek építési telkeinek kialakítható legkisebb mérete, beépítési módja, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke építési övezetenként a következő:

(4) Lke-1 övezetben legfeljebb négy rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el.

(5) Kertvárosias lakóterületen (Lke) a melléképítmények közül állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló nem helyezhető el.

15. § (1) Falusias (Lf) lakóterületen az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületek építési telkeinek kialakítható legkisebb mérete, beépítési módja, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke építési övezetenként a következő:

10. Vegyes terület (V)

16. § (1) Településközpont (Vt) területen az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(2) Településközpont építési telkeinek kialakítható legkisebb mérete, beépítési módja, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke építési övezetenként a következő:

(3) Amennyiben a Vt-1 övezetben lévő építési telek jelenlegi beépítettségi mértéke eléri, vagy meghaladja a 40%-ot (kialakult állapot), úgy a meglévő épület bővíthető, de a beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot.

(4) Vt-1 építési övezetben igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport rendeltetésű épület legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal elhelyezhető.

(5) Vt-2 övezetben meglévő mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő épületek felújíthatók és a (2) bekezdésben szereplő paramétereken belül bővíthetők.

(6) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül állatkifutó, húsfüstölő, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló nem helyezhető el.

11. Gazdasági terület (G)

17. § (1) Általános gazdasági területen (Gá) az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épületeken túl mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendeltetésű épületek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Településközpont építési telkeinek kialakítható legkisebb mérete, beépítési módja, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke építési övezetenként a következő:

(3) Általános gazdasági területen az SZT szerinti lakóövezetektől 100 méteres távolságon belül nem helyezhető el mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összefüggő épület.

(4) A gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára építési telkenként legfeljebb egy lakás helyezhető el.

(5) Terepszint alatti építményt legfeljebb a telekterület 15 %-ának mértékében lehet elhelyezni, amennyiben a zöldfelületi követelmények is teljesülnek.

(6) Az előírt legkisebb zöldfelület területének felén többszintes növényállomány fenntartása kötelező.

(7) Technológiai építmény, műtárgy legfeljebb 15,0 méter lehet.

12. Különleges terület (K)

18. § (1) Terepszint alatti építményt legfeljebb a telekterület 15 %-ának mértékében lehet elhelyezni, amennyiben a zöldfelületi követelmények is teljesülnek.

(2) Különleges területek építési telkeinek kialakítható legkisebb mérete, beépítési módja, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke építési övezetenként a következő:

19. § (1) A Ktf jelű, különleges–Termálfalu területen a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szálláshely, vendéglátási, egész-ségügyi, gazdasági célú rendeltetések, valamint sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(2) Ktf-1 építési övezetben a fő rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára építési telkenként legfeljebb egy lakás elhelyezhető.

(3) A Ktf-1 építési övezetben lévő vízfelületet a települési vízkárelhárítási célokat is kiszolgálóan kell kezelni. A vízfelület mérete nem csökkenthető, partját természetes parttal kell fenntartani. A tóparton legfeljebb 10 db 5,0 m² alapterületű, mobil stég építhető.

(4) A Ktf-2 övezetben az (1) bekezdés szerinti rendeltetéseken túl minimum 200 m² telekhányad/lakás sűrűségben lakás is elhelyezhető.

20. § (1) A Kmü jelű, különleges terület – mezőgazdasági üzemi gazdasági területen a mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel, termékfeldolgozással összefüggő kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) A Kmü építési övezetben a fő rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára építési telkenként legfeljebb egy lakás elhelyezhető.

(3) A Kmü építési övezetben épület csak hidrogeológiai védőterületen és vízfolyás 50 m-es zónáján kívül helyezhető el, a bűzzel járó tevékenységekre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) Technológiai építmény, műtárgy legfeljebb 10,0 méter lehet.

(5) Előkertben max. 10 m²-es portaépület elhelyezhető.

VI. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

13. Közlekedési és közműterület (Kö)

21. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút(sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál

(2) A közlekedési és közműterület övezetekben az országos településrendezési követelmények szerinti épületek mellett a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok, köztárgyak és közcélú hirdetőoszlopok helyezhetők el, valamint fasor (növényzet) telepíthető.

(3) A 6 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak és meglévő magánutak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út tengelyétől mért 3-3 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

14. Zöldterület (Z) 

22. § (1) Zöldterületen a pihenést, a szabadidő eltöltését, az ismeretterjesztést és a testedzést szolgáló építmények, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők a zöldterület fő rendeltetését szolgáló előírás figyelembe vételével.

(2) Zöldterületek telkeinek kialakítható legkisebb mérete, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az épület magasság megengedett legnagyobb mértéke, a zöldfelület legkisebb mértéke övezetenként a következő:

15. Erdőterület (E)

23. § (1) Erdőterületek övezetiben épületet a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni:

(2) Kerítés a területrendezési tervek szerint létesíthető.

(3) Új kiszolgáló út (pl. erdészeti út) és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei csak tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva és az ökológiai kapcsolatokat biztosító módon helyezhetők el.

(4) Erdőterület övezeteiben magasles, természetvédelmi kezelés és bemutatás célját szolgáló építmények elhelyezhetők.

(5) Erdőterület övezeteiben erdőfelújítás, erdőtelepítés csak őshonos fafajokkal történhet.

(6) Erdőterület övezeteiben lévő területek művelési ága – az erdészeti kiszolgáló utak kivételével – csak a természetszerűbb művelési ágak irányába változtatható meg.

24. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) övezeteire vonatkozó előírások:

          a) Ev-1 jelű övezetben a talajvédelmi célokat (víz- és szélerózióval szembeni védelmet) szolgáló erdőgazdálkodás folytatható.

          b) Ev-2 jelű övezet az egykori hagyásfás legelő élőhelyrehabilitációjára szolgál. Az övezetben a rehabilitációt elősegítő építmények (erdei legeltetés) helyezhetők el.

          c) Az Ev-3 jelű övezet védő erdő funkció lát el, ezért a fás állomány állandó fenntartásáról gondoskodni kell.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Ek-2 jelű közjóléti erdőterületen

         a) a szabadidő eltöltés, a pihenés, a testedzés építményei (pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér),

         b) a természetvédelmi ismeretterjesztés építményei, és az azt kiszolgáló egészségügyi-szociális blokk, fogadó épület,

         c) a természetvédelmi kezelést szolgáló építmények,

helyezhetők el.

(5) Épület alapterülete Ek-2 jelű övezetben max. bruttó 200 m² lehet.

16. Mezőgazdasági terület (M)

25. § (1) Épület (terepszint alatti és feletti) csak a mezőgazdaságilag művelt telkeken létesíthető. Meglévő gazdasági célú épületek művelési ágtól függetlenül megtarthatók és felújíthatók.

(2) A mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint a telkek művelési ágnak megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell. Természetközeli állapotokkal jellemezhető erdő, gyep, nádas művelési ágú telkek életközösségei nem károsíthatók.

(3) A terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg, de legfeljebb 200 m² lehet.

(4) Mezőgazdasági birtokközpont a településrendezési követelményekre vonatkozó szabályok és a területrendezési tervek előírásai szerint létesíthető e rendeletben foglaltakat is figyelembe véve.

(5) Mezőgazdasági területeken új kiszolgáló út és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei csak tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva és az ökológiai kapcsolatokat biztosító módon helyezhetők el.

17. Általános mezőgazdasági terület (Má)

26. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület típusai:

                  a) árutermelő általános mezőgazdasági terület (Má-1),

                  b) általános mezőgazdasági terület (Má-2)

                  c) korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület (Má-ko-1)

                  d) korlátozott használatú multifunkcionális mezőgazdasági terület (Má-ko-2).

(2) Általános mezőgazdasági területen az építmény-elhelyezés és telekalakítás a következő övezeti paraméterek betartásával történhet, összhangban a területrendezési tervekkel:

(3) Má jelű általános mezőgazdasági területen gondoskodni kell a széliránynak megfelelő mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezővédő erdősávok visszaállításával, telepítésével.

(4) Má-2, Má-ko-2 jelű általános mezőgazdasági területen a max. homlokzatmagasság 6 m lehet. Technológiai építmény, műtárgy legfeljebb 8 m lehet. Épület alapterülete max. bruttó 500 m² lehet és a telken legfeljebb 3 db helyezhető el.

(5) Má-2 övezetben lakó funkciót is kielégítő épület létesíthető.

(6) Má-ko jelű övezetekben természetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(7) Má-ko-1 jelű övezetben a tájgazdálkodást elősegítő építmények (legeltetés) helyezhetők el.

(8) Má-ko-2 jelű korlátozott használatú multifunkcionális mezőgazdasági terület a Kis-Koppány völgy komplex hasznosítására szolgál. Az övezetben a természetközeli élőhelyek fenntartása és létesítése, valamint a vízgazdálkodási és mezőgazdasági (szántó-, gyep- és halgazdálkodás) tevékenységek folytathatók, összhangban az országos ökológiai hálózat működésével.

(9) A SZT-n lehatárolt Má-F (Lke), Má-F (Gá), Má-F (Ev) távlati fejlesztési területen építményt nem lehet elhelyezni.

18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

27. § (1) Kertes mezőgazdasági területen az építmény-elhelyezés és telekalakítás a következő övezeti paraméterek betartásával történhet, összhangban a területrendezési tervekkel:

(2) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében csak a legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen így művelt telkeken szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló gazdasági épület és földdel borított boltpince építhető.

(3) Gazdasági épület alapterületének legfeljebb 50 %-án ideiglenes tartózkodásra szolgáló építményrész kialakítható.

(4) A telkek beépítési módja oldalhatáros, vagy szabadonálló lehet.

(5) Az épület elhelyezés határvonala a közterületi telekhatártól min. 5 m.

(6) Az övezetben a 14 m-nél keskenyebb földrészlet nem alakítható ki.

(7) Épület alapterülete Mk-1 övezetben max. bruttó 100 m², Mk-2 övezetben max. bruttó 60 m² lehet.

(8) Épület legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg.

19. Vízgazdálkodási terület (V)

28. § (1) Vízfolyások területén csak a vízgazdálkodással összefüggő építmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások parti sávját gyepes felületként, vagy útként kell fenntartani.

(3) A V-ht jelű, Vízgazdálkodási terület – horgászturizmus övezetben a vízgazdálkodással, halgazdálkodással, horgászturizmussal összefüggő építmények helyezhetők el. Horgászturizmussal összefüggő létesítményként kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

        a) legfeljebb 12 db max. 12 m² alapterületű lábakon álló, faszerkezetű stég,

        b)  egy halőrház, max. 25 m² nettó alapterülettel,

        c)  csónakkikötő.

20. Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb)

29. § (1) A Kb-lt jelű, beépítésre nem szánt, különleges – lovas-turisztikai terület övezetben a lovas oktatás, lovas sportolás, a lótenyésztés építményei, továbbá a lovasturizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület, szállásépület, fogadóépület létesíthető. A fő rendeltetésű épületen belül elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés is.

(2) A Kb-k jelű, beépítésre nem szánt, különleges – közműterület övezetébe a meglévő közműépítmények területe tartozik. Az övezetben a közműépítményeken túl a közművek és a terület fenntartásához kapcsolódó épület helyezhető el legfeljebb 3%-os beépíthetőséggel.

(3) A Kb-okt jelű, beépítésre nem szánt, különleges – oktatókert területe az oktatással és a kertgazdálkodással összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A Kb-rb jelű, beépítésre nem szánt, különleges – régészeti bemutatóhely területén a régészeti emlékek (Kerekhegy, Zsidó-domb) bemutatáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(5) A Kb-sp jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – sport és szabadidő terület övezetben a testedzéssel, sportolással és a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények helyezhetők el.

(6)  A Kb-t jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – temető övezetben csak hitéleti rendeltetésű épület, valamint a temetkezéshez, valamint a temető működtetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(7) A Kb-vt beépítésre nem szánt, különleges vadász-turisztikai terület övezetben a vadászattal, a vadászturizmussal, vadászoktatással összefüggő építmények elhelyezésére szolgál. Épület alapterülete az övezetben max. bruttó 300 m² lehet.

30. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területen épületet a következő paraméterekkel lehet elhelyezni:

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

31. § (1) Hatályát veszti a 15/2005. (X. 26.) Önkormányzati rendelet.

(2) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

          Tóth András Károly                                                                                                                 Kovács Gréta

              polgármester                                                                                                                                  jegyző

Kihirdetési záradék: Kihirdetve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XI.2) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése szerint a Hivatal Hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2019. március 11-én. 

                                                                                                                        Kovács Gréta

                                                                                                                              jegyző