(Egységes szerkezetben)

Nagyberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyberény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat ).  Székhelye: 8656. Nagyberény, Fő u. 12.

(2)Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

Székhelye: 8656. Nagyberény, Fő u. 12.

(3)^[1]

Jelképek

2.§.

(1) Nagyberény község jelképe a címer és a zászló.

(2) A Nagyberény község jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Bélyegző használat

3.§.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármester, a Jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Nagyberény címerét ábrázoló bélyegző is használható.

II. fejezet

AZ  ALAKULÓ  ÜLÉS

A Képviselő-testület megalakulása

4.§.

(1)^[2]  Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

A Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza

(2)^{[3] [4]} A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg

Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

5.§.^[5]

(1) Az ülés megnyitását követően a képviselők leteszik az esküt és aláírják az esküokmányt.

(2) A képviselők eskütétele után a polgármester esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(3)^[6] Az eskü szövegét a képviselői és a polgármesteri eskütételénél a legidősebb képviselő olvassa elő. Az eskü szövegét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

6.§.

(1)^[7] A képviselőtestület a polgármester javaslata alapján – titkos szavazással – alpolgármestert (alpolgármestereket) választhat.

A polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján a képviselőtestület dönt a bizottsági tisztségek betöltéséről.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a tisztségek betöltéséről a soron következő ülésen kell szavazást tartani.

(3) A tisztségviselői megbízás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a /2/ bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

A bizottsági tagok megválasztása

7.§.

(1)^[8] A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésen nyílt szavazással választja meg a bizottságok  elnökeit és  tagjait.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

III. fejezet

A  KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

8.§.

A képviselők  jogai és kötelezettségei azonosak.

Az Mötv-ben meghatározottakon túl a képviselő:

·         köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, a Képviselő -testület vagy a bizottság ülésén akadályoztatása miatt megjelenni nem tud

·         köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul a     polgármesternek bejelenteni

·         a tudomására jutott titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízása után is fennáll

·         jogosult és köteles a Képviselő-testület, vagy annak bizottsága, valamint a polgármester    megbízása alapján a különböző vizsgálatokban részt venni.

A kizárás szabályai

9.§.

A képviselők a Képviselő-testületi döntéshozatalból történő kizárására az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadók.

Az összeférhetetlenségi eljárás

10.§.

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi – és Jogi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás céljából és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatásban felkéri a képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve arról nyilatkozzon, hogy kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelenttette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondás másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi- és Jogi Bizottság az eljárást megszünteti.

(3) A bizottságok nem képviselő tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS  MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület feladata

11.§.

(1) A Képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatait a Mötv határozza meg.

(2)^[9] A Képviselő-testület az alábbi önként vállalt feladatok ellátásáról, és azok költségvetésében biztosított fedezetéről gondoskodik:

• a közösségi szolgáltatások ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról
• fiókgyógyszertár fenntartásáról.

A Képviselő-testület hatásköre

12.§.

(1)^[10] A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait a Mötv 42. § határozza meg.

 A Képviselő-testület rendelettel további kizárólagos hatásköröket állapíthat meg.

(2) A nem kizárólagos hatáskörbe tartozó egyes feladatokat a Képviselő-testület rendeletével a polgármesterre, bizottságaira, illetve törvényi rendelkezés szerint társulásra ruházhatja át.

(3) A polgármesterre illetve a bizottságokra  átruházott hatásköröket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Az ülések éves munkaterve

13.§.

(1) A képviselő-testület  éves munkatervének megfelelően, évente legalább hat alkalommal ülésezik, továbbá –szükség szerint- rendkívüli ülést tart. Évente egy alkalommal közmeghallgatásra kerül sor.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

·         a Képviselő-testület tagjaitól

·         a Képviselő-testület bizottságaitól

·         a jegyzőtől.

A beérkezett javaslatokról a munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármesternek tájékoztatni kell a Képviselő-testületet akkor is, ha a javaslatot a terv összeállításánál nem vették figyelembe.

14.§.

(1) A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti  a Képviselő-testület elé.

A munkaterv tartalmazza:

·         a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontját, napirendjét

·         az előterjesztő megnevezését

·         az egyes napirendi pontoknál jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét.

(2) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a munkaterv a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel  a község lakossága részéről megismerhető legyen.

Az ülés összehívása

15.§.

(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről, annak időpontját megelőzően - rendes ülés esetén  5 nappal, rendkívüli ülés esetén 1 nappal a meghívót a képviselőknek kézbesíteni kell. A  Hivatal, valamint a község kihelyezett hirdető tábláin a meghívó közzétételével a lakosságot tájékoztatni kell.

(2) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen a meghívóban szereplő napirendeken kívül csak valamennyi képviselő jelenléte esetén lehet más napirendeket is tárgyalni.

(3) A Képviselő-testület köteles a soron következő ülés napirendjébe felvenni a polgármester, a bizottságok által benyújtott indítványokat, valamint azokat, amelyeket  a képviselők 1/3-a kér.

(4) A Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

·         Polgármester

·         Képviselő-testület tagja

·         Képviselő-testület bizottsága

·         Jegyző

·         Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(5)^[11] A Képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános.

Zárt ülés tartása a Mötv-ben meghatározott esetekben kötelező. Minősített többségű szavazás szükséges a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(6) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját és helyét legalább az ülés előtt 8 nappal az /1/ bekezdésben megjelölt helyeken kell közzétenni.

(7) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton ( telefonon, faxon, stb. ) is összehívható.

16.§.

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2)^[12] Az ülést 15 napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület bizottságának, vagy a képviselők egynegyedének indítványára.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége,

illetve tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke hívja össze.

(4)^[13] A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal állandó meghívottként rész vesz:

• a választókerület országgyűlési képviselője
• a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke
• a jegyző.

(5)^{[14] [15]} A Képviselő-testület ülésre a (4) bekezdésben megjelölteken kívül meghívottként rész vesz:

• a napirend előadója
• a tárgyalt napirend Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal felelős előadója
• a jegyzőkönyv vezetéséért felelős személy
• mindazok, akiket a tárgyalt napirend érint, vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.

17.§.

(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendjét és a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A meghívóhoz a Képviselő-testületi tagok részére az alábbi ügyekben írásos előterjesztést is csatolni kell:

·         rendeletalkotás

·         költségvetés elfogadása és annak végrehajtási beszámolói

·         helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása

·         társulásokban történő részvételt, csatlakozás, kilépés

·         intézményalapítás, intézmény megszüntetése, átszervezés

Az ülés vezetése és rendje

18.§.

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülést az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülést vezető személy:

·         megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze,

·         megállapítja az ülés határozatképességét,

·         előterjeszti az ülés napirendjét

·         tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3)^[16] Az ülés napirendjét a polgármester állapítja meg. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. Napirenden nem szereplő javaslat tárgyalásához a jelenlévő képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges.         

(4) A Képviselő-testület köteles a soron következő rendes ülésének napirendjére felvenni a polgármester, a bizottságok által benyújtott indítványokat, valamint azokat, amelyeket a képviselők legalább 1/3-a kéri.  

19.§.

(1) Minden előterjesztés és döntést igénylő javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést csak abban az esetben lehet fűzni, ha az új információt tartalmaz.

(3) Ügyrendi javaslat a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül  szót ad, és a javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül  azonnal szavazásra bocsátja.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó javaslatokat egyenként bocsátja  szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat tárgyában szavaztat.

(5) A jegyző  jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

20.§.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, melynek során:

a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirend témájától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó, sértő módon nyilatkozik,

b./ rendre utasítja azt a személyt aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.,

c./ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti rendbontót,

d./ felszólítja a sértő kifejezést használó képviselőt, hogy kövesse meg a testületet, illetve a megsértett személyt.

A c./ pont szerinti intézkedés a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.

(2) Az érintett személy a vita során bármikor egy perces időtartamban visszautasíthatja  a személyét ért támadást, melynek érdekében a polgármester soron kívül köteles neki a szót megadni.

Az előterjesztés

21.§.

(1) A Képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztés készül a 15.§. /2/ bekezdésében meghatározott ügyeken túlmenően is.

A polgármester döntése alapján a napirendi pont szóban is előterjeszthető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

     a./  Az első részben pontosan meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, hivatkozni kell az                          esetleges korábbi döntésre, az előkészítés során felmerülő véleményeket ismertetni          kell.     

     b./  A második résznek tartalmazni kell a határozati javaslatot, meg kell nevezni a      végrehajtásért   felelős személyt és a végrehajtás határidejét.                

Határozathozatal

22.§.

(1)^[17] A képviselő-testület akkor határozatképes ha azon a képviselők több mint fele jelen van.

A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ugyanazon napirendekkel történő összehívásáról a 8 napon belül gondoskodik.

(2) Minősített többség kell az alábbi ügyekben:

a./ rendeletalkotás

b./ a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása

c./ a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat

d./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás

e./ intézmény alapítás, intézmény átalakítása, megszüntetése

f./ hitelfelvétel

g./ alapítvány létrehozása

h./ Képviselő-testület hatáskörének átruházása

i./ önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan feletti rendelkezés

j./ kitüntetés, díszpolgári cím adományozása

k./ zárt ülés elrendelése

l./ kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt

m./ képviselő döntéshozatalból történő kizárása

n./ titkos szavazás elrendelése

o./ a polgármesterrel szemben kezdeményezett fegyelmi eljárás elrendelése

p./ helyi népszavazás elrendelése.

(3) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott javaslatra a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(5) A (4) bekezdés rendelkezését a választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozási ügyekben értelemszerűen kell alkalmazni.

Szavazás

23.§.

(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

(2) A Képviselő-testületi ülésen megjelenő választópolgárokat akkor illeti meg tanácskozási jog, ha azt a testület rendes ülése előtt legalább 3 nappal kérik.

(3)A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történi.

(4) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(5) Név szerinti szavazás tartását bármelyik képviselő indítványozhatja, melyről a Képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület névsorát, akik nevük felolvasásánál „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) A Képviselő-testület zárt ülésén bármelyik képviselő indítványozhatja titkos szavazás               tartását, amelyről a Képviselő-testület minősített többsége dönt.

A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybe vételével történhet.

A titkos szavazás feltételeinek biztosítása, a szavazólapok elkészítése a jegyző feladata.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, a leadott szavaztok számát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, valamint a szavazás során történt rendkívüli eseményeket.

A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai és a jegyző írja alá.

Az interpelláció és a kérdés

24.§.

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testületi ülésén és azzal kapcsolatban kérdés intézése a Képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, illetve a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni csak a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben lehet, melyet a képviselő szóban, vagy írásban  terjeszthet elő.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testületi ülést megelőző 3 munkanappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban kerüljön sor a válaszadásra.

Az írásbeli választ a soron következő rendes testületi ülésen ismertetni kell.

(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen  és távolmaradását előzetesen nem indokolta  az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén a polgármester az interpellációra adott válaszát a testület soron következő rendes ülésén ismerteti.

(5) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.

Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, meghatározza a további teendőket, melynek során részletes vizsgálatot is elrendelhet.

A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

25.§.

(1) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának, illetve elintézési módjára a 24.§. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az  eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

A közmeghallgatás rendje

26.§.

(1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselő közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot legalább 8 nappal előbb a községi hirdető táblákon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester általános tájékoztatását követően a lakosság részéről kérdések és észrevételek hangozhatnak el.

Azokra a felvetésekre, melyekre a polgármester a közmeghallgatáson válaszolni nem tud,

30 napon belül írásban kell válaszolni, amennyiben a kérdésfeltevő megnevezte magát.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá, és csatolni kell  a megjelent képvelők által aláírt jelenléti ívet.

Az együttes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok

26/A §.^[18]

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint  együttes képviselő-testületi ülésen kell határozni.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésének napirendi pontjait és helyét a polgármesterek együttesen határozzák meg. Az együttes ülések helyszíne felváltva Ádánd és Nagyberény települések.

(3) A meghívókat a polgármesterek együtt írják alá.

(4) Az együttes ülésen kötelezően tárgyalt napirendek:

a) a közös hivatal éves költségvetésének elfogadása

c) beszámoló a közös hivatal éves munkájáról

d) a működésével kapcsolatos dokumentumok (ügyrend, Alapító Okirat, Közös Hivatal létrehozásáról szóló Megállapodás) elfogadása.

(5) Az ülést a házigazda település polgármestere, távolléte esetén az alpolgármestere nyitja meg, vezeti és zárja be.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kötelessége elkészíteni, a Mötv. szabályai szerint, úgy hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét – mindkét képviselő-testület tagjai által elhangzott hozzászólásokat - együtt rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és a jegyző, valamint mindkét település képviselő-testületéből 1-1 jegyzőkönyv hitelesítő írják alá.

Az önkormányzati rendeletalkotás szabályai és a kihirdetés

27.§.

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján alkot önkormányzati rendeletet.

(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet: a polgármester, a Képviselő-testület tagjai , a Képviselő-testület bizottsága és a jegyző.

(3) A rendelet-tervezetet csak a jegyző  törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

28.§.

(1) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló mindenkori hatályos jogszabályi előírásoknak figyelembe vételével kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

29.§.

(1) A rendeletet a Hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

Nagyberény Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkájának segítése

29/A §^[19]

(1) Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete ( továbbiakban: Községi Önkormányzat)  a  Nagyberény Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat ( továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat ) működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

• a.)  a  Községi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta – igény szerint – de legalább 16 órában biztosítja a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt irodahelyiség használatát,
• b.) a  Községi Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek, előkészítését ( meghívók, előterjesztések, sokszorosítás, postázás  hivatalos levelezés),  testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, testületi döntések nyilvántartását,
• c./  a Községi Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat

bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátását és a gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását.

Az  a.)-c.) pontokban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a Községi Önkormányzat viseli, kivéve a Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak és tisztségviselőinek telefonhasználatát.

(2)^[20] Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségeit  az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyberényi Kirendeltsége útján teljesíti.

(3) A jegyző - vagy Njtv. szerinti megbízottja - a Községi Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.

V. fejezet

A  JEGYZŐKÖNYV

30.§.

(1)^{[21] [22]} A Képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52.§ (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyv hitelesítő képviselők személyéről a Képviselő-testület az üléseken eseti döntéssel határoz.

31. §

(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti bekötéséről és azok biztonságos őrzéséről.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvekbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos meghatalmazottja, a Közigazgatási Hivatal  vezetője és a jegyző tekinthet be.

(4) A jegyzőkönyv  elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

32.§.

(1)^[23] A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

·         Ügyrendi- és Jogi Bizottság  - 3 fő

·         Szociális Bizottság  - 5 fő

(2)^[24] A Képviselő-testület  egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát, elnökét, megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Bármely bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

A képviselő több bizottság tagjává is megválasztható.

(4)^[25] Nem lehet bizottsági elnök, illetve tag a  polgármester.

(5) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 4.számú melléklete tartalmazza. A bizottsági tagok kizárására e rendelet 9.§-ának rendelkezése az irányadó.

(6)^[26], ^[27] Az Ügyrendi- és Jogi Bizottság valamint a Szociális Bizottság nem képviselő tagjai - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény ( továbbiakban): Vnytv. ) 3.§. (3) bekezdésének eb.) pontja alapján – kétévenként kötelesek  vagyonnyilatkozatot tenni.

33.§.

A bizottságok feladata :

(1)^[28] Ügyrendi- és Jogi Bizottság

·         ügyrendi feladatok ellátása

·         pályázatok, kinevezések előzetes véleményezése

·         a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése

·         a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátása

·         javaslattétel  a polgármester illetményére és költségtérítésére

·         a képviselőtestület hatáskörébe tartozó titkos szavazások esetén a szavazatszámláló bizottság feladatainak ellátása, a bizottság elnöke egyben a szavazatszámláló bizottság elnöke

·         közreműködik és ellátja az egyéb, képviselőtestületi hatáskörbe tartozó jogi feladatokat

·         véleményezi az önkormányzat által kötendő szerződések, megállapodások, pályázatok tervezeteit

·         az Önkormányzat Képviselőtestülete SZMSZ-ének elkészítése, felülvizsgálata, javaslattétel a módosításra.

(2) ^[29]

(3) Szociális Bizottság

·         ellenőrzi a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet hatályosulását

·         javaslatot tesz a szociális ellátások körének bővítésére

·         gyakorolja a Képviselő-testület által - e rendelet 3. számú mellékletében nevesített - átruházott hatásköröket.

34.§.

(1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a Képviselő-testület munkatervének jóváhagyását követő 30 napon belül kell elkészíteni.

(3) A bizottsági ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. Az írásos előterjesztéseket legalább 5 nappal az ülés előtt a tagoknak meg kell küldeni.

(4) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, mely titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fenn áll.

(5)^[30] A bizottságok munkáját a  Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában  meghatározott köztisztviselő segíti.

A bizottság jegyzőkönyvének elkészítése is a köztisztviselő feladata.

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

35.§.^[31]

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése a Mötv. 87-95 §-aiban  foglaltak szerint jár el.

35/A. § ^[32],^[33]

36.§.

(1) A Társulási Tanácsban, mint a Társulás vezető és döntéshozó szervében az önkormányzatot a Polgármester képviseli, akadályoztatása esetén az Alpolgármester. Mindkét tisztségviselő akadályozatása esetén az Ügyrendi- és Jogi Bizottság Elnöke látja el a képviseletet a Tanács döntést hozó szervében.

(2) –(6)^[34]

VIII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

37.§.

(1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester a Képviselő-testület vezetője. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.

Főbb feladatai:

·         a település fejlődésének elősegítése

·         a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás

·         az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása

·         az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése

·         a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása

·         nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok megszervezése

·         a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, az együttműködés kialakítása

·         az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése

·         az alpolgármester munkájának irányítása

·         a jogszabályok szerint megillető munkáltatói jogok gyakorlása

·         a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése

·         a Képviselő-testület tagjainak és a bizottságai munkájának  segítése

·         a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése

·         az átruházott hatáskörök gyakorlása

·         Nagyberény község címerhasználatának engedélyezése

·         A Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(3) A polgármester részletes feladatait- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

Az alpolgármester

38.§.^[35]

A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel  a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert – alpolgármestereket - választhat.

A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ.

A megválasztott alpolgármester – alpolgármesterek – jogaira és kötelezettségeire az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jegyző

39.§.

(1)^[36] A jegyző a kinevezéséről szóló okirat aláírásával  egyidejűleg köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat teljesítéséig a közszolgálati jogviszony nem hozható létre.

A közszolgálati jogviszony létrejöttét követően a Vnytv. 3.§. /1/ bekezdés a.) pontja évente köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

A jegyző vagyonnyilatkozat-tételi feladataira és kötelezettségeire a Vnytv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) ^[37]

(3) A jegyző főbb feladatai:^[38]

·         vezeti a Közös Hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét és gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról

·         a polgármester egyetértésével kinevezi a Hivatal munkavállalóit és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat

·         elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét

·         a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

·         a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről a szavazatok összeszámlálásáról

·         gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról

·         vezeti és szervezi a Hivatal munkáját

·         dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben

·         gondoskodik a Hivatal köztisztviselőinek rendszeres továbbképzéséről.

·         jogszabálysértés esetén törvényességi észrevételeket tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

·         köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

Az SZMSZ kötelező tartalmi eleme a Mötv. 53. § (1) k.) pontja alapján.

(3) A jegyző részletes feladatait a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

IX. fejezet

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

40.§.^[39]

^​

 (1) A képviselő-testület Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Ádánd székhellyel, Nagyberényi Kirendeltséggel.

(2) A Hivatal a képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott és jóváhagyott belső szabályzatok alapján működik.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA

Az önkormányzat költségvetése

41.§.

(1) A Képviselő-testület költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatokat lát el.

A költségvetést az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint kell összeállítani.

42.§.

(1) ^[40]Az Áht .24.§ (1) bekezdése szerint ez évtől április 30-áig kell .a költségvetési koncepciót benyújtani. Fenti döntés ilyenkor még korai lenne.

(2)^[41] A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb elemei:

·         a Kormány által rendelkezésre bocsátott irányelv

·         az önkormányzat részére kötelezően előírt, és az önként felvállalható feladatok részletes elemzése, helyzetfelmérés

·         az elemzés és helyzetfelmérés során számításba vehető bevételi források, azok bővítési lehetőségei

·          kiadási szükségletek,  igények és célkitűzések egyeztetése

·         szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása

·         a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4)^[42] Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. számú függelék tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

43.§.

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodást és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

44.§.^[43]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadók.

Az önkormányzat gazdálkodásának, illetve az általa fenntartott intézmények belső ellenőrzéséről megfelelő képesítésű belső ellenőr megbízása útján gondoskodik.

XI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

45.§.

^[44]A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46.§.

(1) E rendelet  a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 4/1999. (III.29.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 11/2001 (XI. 13.), 6/2002. (IX. 11.), 8/2002. (XI. 4.), 11/2002. (XII. 17.) 2/2003. (IV. 24.) 3/2005. (VI. 3.) számú önkormányzati rendeletek.

Nagyberény, 2005. augusztus 2.

Szentpéteri László s.k.                                                             Dr. Dudás Katalin s.k.       

      polgármester                                                                                jegyző

A kihirdetés napja: 2005. augusztus 3.

Az egységes szerkezet hiteléül 2014. július 30.:

Baumann Anita Gabriella

                jegyző