Feked Község Önkormányzata képviselő-testületének 3/2016(X.20.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjéről, a köztisztaságról, és a helyi környezetvédelemről

Hatályos: 2017. 01. 01

Feked Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2016.(X.20.) számú önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjéről,

a köztisztaságról, és a helyi környezetvédelemről

Feked Község Önkormányzatának Képviselő – testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, a 1995. évi LIII. tv. 48. § (3) bekezdése, valamint a hulladékról 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján, az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Feked község közigazgatási területén a lakosság egészségének védelme, valamint Feked község természeti és épített környezetének megóvása érdekében a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatást és annak kötelező igénybevételét biztosítsa, illetve az ezekkel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, jogokat és kötelezettségeket, tilalmakat és jogkövetkezményeket a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze, valamint hogy Feked község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén a rendszeres hulladékszállításba bevont, helyi közszolgáltatással ellátott ingatlanok tulajdonosaira, birtokosaira, használóira, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(2) A közszolgáltatás az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésére és a közszolgáltató általi elszállítására; hulladékkezelő telepek, hulladéklerakók és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények létesítésére, működtetésére és üzemeltetésére; valamint a fent meghatározottak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására terjed ki.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, termelési hulladékokra, az állati eredetű hulladékokra, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és az azokkal összefüggő tevékenységre.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

A rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére a jogalkotásról szóló törvény szerinti magasabb szintű jogszabályokban foglalt fogalom-meghatározások irányadóak.

4. Eljárási szabályok

4. §

(1) A rendelettel összefüggő tevékenységek és a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére, továbbá előírásainak betartatására – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő és a jegyző is jogosult.

(2) Amennyiben vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely jelen rendeletben megállapított kötelezettség kit terhel – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vitában a jegyző dönt.

II. Fejezet

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

5. §

(1) Az Önkormányzat e rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3) A község közigazgatási területén lévő ingatlanok tulajdonosai, birtokosai, használói (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) a szervezett közszolgáltatást jogosultak és kötelesek igénybe venni.

(4) Az Önkormányzat a Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérség Regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer megvalósítására létrehozott önkormányzati konzorcium tagjai által meghatározott sióvölgyi ellátási területhez, és az e területre szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

(5) Feked község közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) a          Dél-Kom Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

(6) Az Önkormányzat és a Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

6.  A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételét

megalapozó jogviszony létrejötte

6. §

(1) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszony kezdő időpontjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált.

(2) Ha jogszabály, vagy jogerős bírósági, vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kezdő időpont:

a) tulajdonos esetében a tulajdonjog jogerős ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja;

b) birtokos esetében az ingatlan birtokbavételének napja;

c) vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői szerződés szerinti birtokbavétel napja;

d) használó esetében az ingatlan tényleges használatának első napja.

(3) A közüzemi szerződés a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között az (1) bekezdésben foglaltak hiányában akkor is létrejön, ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe veszi, vagy ha a közszolgáltatás részére rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás megállapítható, ha az adott ingatlant a közszolgáltató begyűjtési útvonala érinti.

(4) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatóval a közszolgáltatás igénybevételére az e rendeletben foglalt esetben egyedi szerződést (a továbbiakban: közüzemi szerződés) köt.

7. Közszolgáltató jogai és kötelezettségei

7. §

(1) A Közszolgáltató kötelessége a jelen rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása, továbbá köteles

  1. a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítására, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazására;
  2. a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzésére;
  3. a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanítására, az Önkormányzat által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételére;
  4. a közszolgáltatási tevékenységéről – a szerződés tárgyát képező közszolgáltatási bevételeiről és kiadásáról – évente beszámolót készíteni és azt az Önkormányzatnak benyújtani;
  5. a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítésére és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetésére;
  6. a fogyasztói panaszok és észrevételek elintézési rendjének megállapítására és elintézésére;
  7. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt az Önkormányzattal egyeztetni,
  8. biztosítani, hogy a vegyes hulladék gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson;
  9. az ügyfélszolgálati feladatok ellátására, valamint a közszolgáltatással kapcsolatos lakossági tájékoztatásra;
  10. az általa elvárható gondossággal az edényeket kezelni, az edényekben keletkezett károkért – ha a károkozás neki felróható okból következik be – helytállni.
  11. többlethulladék elhelyezését szolgáló, a Közszolgáltató által biztosított zsák forgalmazására;
  12. a Dél-Balaton és Sióvölgye Hulladékgazdálkodási Projekt keretében megvalósuló létesítmények és eszközöknek a közszolgáltatás teljesítése kapcsán történő igénybevételére.

8. §

A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha

  1. jelen rendeletben előírttól eltérő tárolóedény kerül kihelyezésre;
  2. a tárolóedényben a települési szilárd hulladék körébe nem tartozó anyag került elhelyezésre, így különösen forró hamu, kő, építési törmelék, állati tetem, maró, mérgező anyag, elektronikai hulladék, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőberendezést, illetve ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetet;
  3. a hulladék nem a szabványos, zárt tárolóedényben, illetve nem a Közszolgáltatótól vásárolt jelzett zsákban kerül kihelyezésre;
  4. a hulladék oly módon kerül kihelyezésre, hogy a tárolóedény mozgatásakor a kiszóródás veszélye fennáll, vagy a tárolóedény nem került lezárásra, illetve sérült;
  5. a tárolóedény körül szabálytalanul, annak mozgatását és ürítését akadályozó módon többlethulladék került kihelyezésre.

8. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelességei

9. §

(1) Az ingatlantulajdonos az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal igénybe veszi és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a Közszolgáltató részére rendszeresen átadja.

(2) Az ingatlantulajdonos hulladéka Közszolgáltatónak történő átadásáig a települési hulladék gyűjtésére, tárolására rendszeresített gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles továbbá a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

(4) Az ingatlantulajdonos alapvető kötelessége, hogy az ingatlanán képződő hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, továbbá részt vegyen a településen működő szelektív hulladékgyűjtésben.

(5) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlantulajdonos a saját ingatlanán köteles tárolni.

10. §

(1) A gyűjtőedényt legkorábban – a tartósan engedélyezett elhelyezést kivéve – a szállítási napot megelőző napon 18 órától szabad kihelyezni a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy az a közúti és gyalogos forgalmat ne akadályozza, valamint ne járjon baleset vagy károkozás veszélyével.

(2) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadályok a hulladék (1) bekezdés szerinti gyűjtését nem teszik lehetővé, ott az edényzet átvétele a legközelebbi alkalmas helyen történik.

(3) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt úgy köteles elhelyezni a közterületen, hogy az edény fedele – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban legyen.

(4) A hulladékot az ingatlantulajdonos a gyűjtőedénybe úgy köteles beletenni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon ki, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A tárolóedényt a kiürítés után a közterületről haladéktalanul el kell vinni.

(6) Akinél rothadó, vagy bűzös hulladék keletkezik, annak az elszállításról haladéktalanul gondoskodnia kell.

11. §

A közterületen elhelyezett gyűjtőedényből hulladék nem vehető ki és abban senki nem válogathat.

12. §

(1) Az ingatlantulajdonos gondoskodik a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és az annak környezetében lévő terület tisztántartásáról.

(2) A hulladék gyűjtésével összefüggő, az ingatlantulajdonos hibájából keletkező szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa a szennyezett területet köteles megtisztítani és fertőtleníteni.

(3) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(4) Télen az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedény és az útburkolat széle közötti, legalább 2 méter széles sávot a hótól megtisztítani és a síkosságtól mentesíteni.

13. §

(1) A nem települési hulladék összegyűjtéséről és saját költségén történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett. Ha az nem állapítható meg, az elszállításról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. Az ilyen hulladékot szállításig olyan helyen és módon kell összegyűjteni és tárolni, hogy az mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény - és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

(2) A nem települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a hulladék keletkezik.

9. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendje

14. §

(1) A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények szállítását heti egy alkalommal munkanapon reggel hat és este hét óra között végzi.

(2) A Közszolgáltató a helyben szokásos módon tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat az ürítés napjáról, valamint az ünnepnapi szállítás rendjéről.

15. §

(1) A fedhető, szabványos hulladékgyűjtő edény beszerzése, annak elhelyezése, pótlása, javítása, tisztántartása és fertőtlenítése a tulajdonos kötelessége. A hulladékgyűjtő edényeket más célra használni nem szabad.

(2) A meghatározott gyakoriságú szállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet települési szilárdhulladéka keletkezik azt a Közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban helyezheti el. Közszolgáltató köteles a zsákot biztosítani és elszállítani. A zsák díja tartalmazza az elszállításának és a hulladék kezelésének költségét.

16. §

(1) Hulladékot felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a Közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A hulladékgyűjtő edények szállítási napokon történő kihelyezése a tulajdonos kötelessége.

(3) A hulladékgyűjtő edények ürítése a Közszolgáltató feladata.

(4) A hulladékgyűjtő edényt a kiürítés után a közterületről haladéktalanul el kell vinni.



17. §

A vegyes háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényzetben nem helyezhető el:

  1. folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyag, vagy egyéb olyan anyag, amely veszélyeztetheti a gyűjtést végző személyek vagy mások életét, testi épségét;
  2. települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, állati ürülék, hulladék udvaron gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék.

18. §

(1) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást a település közigazgatási területén kizárólagos joggal látja el.

(2) A Közszolgáltató a közszolgáltatást és saját költségére és kockázatára végzi.

(3) A technikai eszközök üzemeltetési díjával és a személyzettel kapcsolatos költségeket a Közszolgáltató viseli.

(4) Mentesül a Közszolgáltató a kötelezettsége teljesítése alól vis maior esetén, továbbá ha az Önkormányzat nem biztosít az ingatlanok megközelítéséhez olyan útviszonyokat, amelyek a Közszolgáltató gépjárműveinek balesetmentes közlekedését biztosítják. Ez esetben a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő legközelebbi szállítási napon köteles szolgáltatni, amely alkalommal köteles az előző elmaradt szállítási napokon felhalmozódott mennyiségű települési szilárd hulladék elszállítására is.

19. §

A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanításának és elhelyezésének helye a cikói hulladéklerakó, vagy más – környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező – hulladéklerakó.

20. §

(1) A lakossági hulladékszállítás díját a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fizeti meg negyedévente számla alapján a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére A hulladékszállítás egységnyi díját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza, amely ingatlanonként egy darab hulladékgyűjtő edény heti egyszeri ürítését foglalja magában.

(2) A vállalkozásokkal a Közszolgáltató egyedi szerződést köteles kötni.

(3) A közszolgáltatás díja tartalmazza a lomtalanítás díját, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek heti ürítésének díját is.



21.§

10. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés

(1) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező, a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém csomagolási hulladékokat a házhoz menő szelektív gyűjtés keretében az alábbiak szerint gyűjti úgy, hogy:

  • a papír, a műanyag-, és fém csomagolási hulladékot külön, kék fedeles (vagy kék színű ) elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőedényzetben helyezi.

(2) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtendő hulladék gyűjtésére és elszállítására a családi házas ingatlanhasználók számára 240 literes kék színű edényzetet biztosít.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, és fém csomagolási hulladékokat tartalmazó gyűjtőedényzetek elszállításának gyakorisága családi házas övezetben havonta egy alkalom. A közszolgáltató az ürítések gyakoriságát igény szerint növelheti.

(4) A közszolgáltató az elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló edényzet tartalmát. Amennyiben az edényzetben nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék került elhelyezésre, úgy a közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására. A közszolgáltató az edényzetben így elhelyezett hulladék elszállítását jogosult megtagadni.

(5) Ha a közszolgáltató (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben nem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a közszolgáltató észleli, úgy a közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat megküldi a települési jegyző részére, egyidejűleg kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

(6) A közszolgáltató az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt, elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló kék fedelű gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján gondoskodik, amennyiben a javítás, pótlás vagy csere oka a közszolgáltató hibájából ered. Ellenkező esetben az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló kék fedelű edényzet javításáról, pótlásáról, cseréjéről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7) Az ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott és a közszolgáltató valamint Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás tulajdonát képező elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényt átveszi, és a birtokbavételt aláírásával igazolja a kárfelelősség egyidejű vállalásával.

(8) Az ingatlanhasználó sajátjaként köteles gondoskodni az általa birtokba vett elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló kék edényzet rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A településről történő elköltözés, illetve elhalálozás esetében az edényzet visszaadásáról köteles gondoskodni az ingatlanhasználó, illetve annak örököse.

(9) A csomagolási hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a közszolgáltató a kár észlelését követő 30 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.

11. Lomtalanítás

22. §

(1) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a lomhulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal, külön díj felszámítása nélkül gondoskodik. 

(2) A lomtalanítás időpontját a Közszolgáltató az Önkormányzattal egyeztetve állapítja meg, majd a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

(3) Lomnak tekinthető a háztartásokból származó, nem rendszeresen begyűjtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladó települési hulladék.

(4) Lomtalanítás keretében nem gyűjthető különösen

  1. építési és bontási hulladék;
  2. gumiabroncs hulladék;
  3. gépjárműroncs vagy tovább nem használható jármű;
  4. az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;
  5. veszélyes hulladék;
  6. elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, vagy fém hulladék;
  7. zöldhulladék.

12. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezése

23. §

(1) Az ingatlantulajdonos a települési hulladék más összetevőitől fajta és jelleg szerint elkülönítetten gyűjtött papírt, fehér és színes üveget, műanyag-palackot a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő pontokon, a hulladékok fajta és jelleg szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényekben helyezi el.

(2) A hulladékot az ingatlantulajdonos a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy helyezi el, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőpontok és környezetük tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(4) A gyűjtőpontokon elhelyezett hulladék előkezeléséről a Közszolgáltató gondoskodik. A hulladékgyűjtő pontokon elhelyezett gyűjtőedények ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi.

12. A közterületen keletkező települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás

24. §

(1) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban lehet elhelyezni.

(2) Ha a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék – ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékot is – korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat a hulladék elszállításáról és kezeléséről a hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa költségére a Közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik.

(3) Aki közterületen közterület használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi, vagy egyéb tevékenységet végez, vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a Közszolgáltatónak bejelenteni és a Közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamára, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

III. Fejezet

13. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

25. §

(1) A köztisztaság fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.

(2) Az ingatlanok tisztántartásáról, gondozásáról, hó-, síkosság-, por-, sár-, ürülék-, rovar- és rágcsálómentesítéséről, valamint szemét- és gyommentesítéséről (a továbbiakban együtt: tisztántartás) az ingatlantulajdonosok köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a járdák, udvarok, kertek, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi - közterületnek nem minősülő - terület rendszeres tisztántartásáról, az épületek, építmények gondozott megjelenése érdekében azok rendszeres tisztán- és karbantartásáról.

26. §

(1) A tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem, a közterületre, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(2) A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, valamint a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik, ideértve a vízelvezető árkot is (a továbbiakban: járda).

(3) A járda tisztántartása során a szemetet tilos a vízelvezető árokba vagy az úttestre seperni. Az ingatlan területéről havat, jeget a közterületre szállítani tilos, illetve csak erre kijelölt helyre szabad.

(4) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és szórakozóhelyek (a továbbiakban: üzlet) előtti járdaszakaszt az üzlet tulajdonosának, tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti, illetve üzemi tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) Az utcai árusítóhelyek, valamint egyéb árusítóhelyek (bódék, pavilonok) árusai kötelesek az árusítás során keletkező hulladékot összegyűjteni, az árusítóhelyek közvetlen környezetét tisztán tartani.

(6) Az üzlet tulajdonosa, tényleges használója zárás előtt köteles meggyőződni a járda tisztaságáról. Az áru lerakása következtében keletkezett hulladékot az üzlet tulajdonosa, tényleges használója köteles az áruszállítást követően haladéktalanul eltakarítani.

27. §

A gondozatlan járda tisztántartását az Önkormányzat a mulasztó kötelezett költségére elvégeztetheti.

28. §

(1) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, hóesés után haladéktalanul el kell takarítani.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogosforgalmat, se a járműforgalmat ne akadályozza.

(3) Amennyiben a kötelezett az ingatlan előtti járdaszakaszt az észleléstől számított négy órán belül, de legkésőbb 18 óráig nem tisztítja meg a hótól, jégtől és nem teszi közlekedésre alkalmassá, az Önkormányzat a mulasztó költségére elvégeztetheti a tisztítást.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát, járdaszakaszt, lépcsőt amennyiben szükséges naponta többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot, különösen homokot, fűrészport kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(5) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az balesetet ne okozzon.

29. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, hulladékgyűjtő tartályok kihelyezéséről, ürítéséről – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Az üzletek tulajdonosai, tényleges használói kötelesek az általuk működtetett ingatlan előtt hulladékgyűjtő edényt kihelyezni és azt rendszeresen üríteni.

(3) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített gyűjtőedényzetben szabad elhelyezni.

30. §

Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó személy, illetve szerv feladata.

14. A víz védelme

31. §

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, továbbá a vízelvező árkokat szennyezni, eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(2) Aki a meglévő élővízfolyásokat, vízelvezető árkokat szennyezni, eltorlaszolja, a víz természetes lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatja, a vízfolyások medrét, partját leszűkíti, feltölti, köteles az eredeti állapot helyreállítani, valamint a keletkezett kárt megtéríteni.

(3) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlant övező szakaszra terjedően – az ingatlantulajdonos kötelessége.

(4) Járműbehajtók átereszeinek építése, karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlantulajdonos kötelessége.

(5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, szennyvizet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos

(6) Tilos ásott vagy fúrt kutakat szennyezni, így különösen szennyvizet, veszélyes, mérgező anyagot azokba juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

15. Építkezéssel, bontással, valamint szennyező anyagok szállításával kapcsolatos előírások

32. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy lehetőség szerint por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított három napon belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(5) Közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve hulladékot szállítani és helyezni nem szabad.

(6) Az érintett ingatlantulajdonos a közterületre kihordott hulladékot vagy építési törmeléket köteles saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

33. §

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.

(2) Ha szállítás közben, fel- vagy lerakodásnál, köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője azt haladéktalanul eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni köteles.

(3)Aki közutat beszennyez a köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(4) A járművezető köteles a földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járművéről a rátapadt sarat, szennyeződést letakarítani.

16. A közterületek rendje

34. §

(1) A közterületek beszennyezése tilos.

(2) A közterület igénybevétele esetén, ha a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles megakadályozni minden olyan szennyeződést, amely ingatlanáról a település szilárd burkolatú útjaira kerülhet. Azon ingatlan tulajdonosa, akinek ingatlanáról a település szilárd burkolatú útjaira szennyeződés kerül köteles azt maradéktalanul eltávolítani.

(4) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Az ingatlantulajdonosnak ingatlanán az ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(5) A közterületeteket, közutakat ürülékkel szennyezni tilos. Az állati ürülék eltakarításáról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni.

(6) Tilos állati tetemet közterületen elhagyni. A tetem eltávolítása a tulajdonos kötelezettsége.

35. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az épületeket, építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos nyolc órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Az idejét múlt hirdetményt, plakátot, az elhelyező haladéktalanul köteles eltávolítani, továbbá köteles az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni.

36. §

(1) Szemetet, hulladékot közterületen csak arra a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtő edénybe lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, kiránduló helyet valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

37. §

Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen – az Önkormányzat által kiállított engedély hiányában – tilos.

38. §

Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyeznie, és azt a kötelezett saját költségén köteles elszállítani, valamint köteles annak ürítéséről és tisztántartásáról is gondoskodni.

17. A zöldterületek, zöldfelületek fenntartása, kezelése

39. §

(1) A község közigazgatási területén lévő zöldterületek, zöldfelületek és növényzet ápolását, az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő területek fenntartásáról, gondozásáról – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – az Önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) A község közigazgatási területén lévő erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos köteles gondoskodni a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott előírások betartásával.

(4) Tilos a község területén élő fára plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy élő növényzet bármely más módon való károsítása.

(5) Tilos közterületen, valamint természetvédelmi területeken az ott élő élővilág károsítása és irtása.

(6) Az ingatlan telekhatárához csak olyan növényzet és csak olyan távolságra telepíthető, amely élettani sajátosságait figyelembe véve, a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, abban kárt nem okoz.

(7) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni nem szabad.

18. A levegő védelme

40. §

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokban csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyag égethető.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket égetni tilos.

41. §

(1) Főzés és sütés céljából szabadtéren tüzet gyújtani és tüzelőberendezést használni csak szélcsendes időben, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincsen, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés és a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

IV. fejezet

19. Avar és kerti hulladék égetése

42. §

(1) Belterületi ingatlanokon az avar és kerti hulladék (a továbbiakban együtt: kerti hulladék) ártalmatlanítása elsősorban hasznosítással (komposztálással) történik, vagy elszállításáról gondoskodni kell. A komposztálás során olyan technológiát kell alkalmazni, hogy a hulladék erjedése során a bűzös gázok a szomszédos ingatlan használóit ne zavarják. Amennyiben ez valamely oknál fogva így nem lehetséges, akkor a komposztálás nem alkalmazható.

(2) Kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges. A füstképződés csökkentése érdekében a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szártani kell, eltüzelése folyamatosan, kis adagokban történhet.

(3) Nyers, megázott avar és kerti hulladék égetése tilos.

(4) Az égetés során csak a helyben keletkezett kerti hulladék semmisíthető meg.

43. §

Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése március 1-től november 30-ig – ünnepnapok kivételével – kizárólag hétfő, szerda és pénteki napokon 10.00 és napnyugta között megengedett.

44. §

(1) A kerti hulladék égetését szélcsendes időben, kellően száraz kerti hulladék esetén szabad végezni az általános tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával. Tilos az avar és kerti hulladék égetése a 43. §-ban engedélyezett időszakon kívül, valamint szeles, párás, ködös, esős időben.

(2) Az égetést csak cselekvőképes személy végezheti.

(3) Égetni a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen lehet, ahol az égetés a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, egészségügyi és környezeti kárt nem okoz.

(4) A tűz őrzéséről, állandó felügyeletéről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és a tűz eloltható.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást vízzel, földtakarással vagy egyéb alkalmas módon meg kell megszüntetni.

(6) Az avar és kerti hulladék körén kívül eső hulladék, így különösen kommunális, ipari vagy állati eredetű hulladék, valamint veszélyes hulladék sem önmagában, sem a kerti hulladékkal együtt nem égethető.

(7) Az égés folyamatának gyorsítására éghető folyadék nem alkalmazható.

(8) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

45. §

Feked község közterületein az avar és kerti hulladék égetése tilos.

46. §

Az elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.


47. §

(1) Aki a tűzgyújtásra, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat nem tartja be hulladékgazdálkodási bírsággal, valamint levegőtisztaság-védelmi bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegére a mindenkori vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(3) A kiszabott bírság nem mentesít az esetlegesen elkövetett súlyosabb jogszabálysértés, illetve a kártérítési felelősség alól.

48. §

A község közigazgatási területén lévő ingatlanon a tulajdonos köteles gondoskodni a parlagfű, ürömfű és egyéb allergén növények rendszeres irtásáról.

V. fejezet

20. Zajvédelem szabályozása

49. §

(1) Az ingatlantulajdonosoknak napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, a mások nyugalmát indokolatlanul zavaró zajos magatartástól és tevékenységtől.

(2) A község belterületén bárminemű, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó, zajt keltő tevékenység, így különösen építési, bontási, karbantartási, javítási, szerelési munka, kertművelési, zöldfelület-fenntartási, favágási, fűrészelési tevékenység és az ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata

  1. hétköznap 06.00 óra és 20.00 óra között
  2. szombaton 09.00 óra és 20.00 óra között

végezhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon kívül, valamint vasárnap és ünnepnapokon – rendkívüli kár- és balesetveszély elhárítását kivéve – zajjal járó, zajt keltő tevékenységet folytatni tilos.

50. §

(1) Magán-ingatlanon épületen kívüli területen, különösen kerthelyiségben, teraszon, udvaron hangosító berendezést alkalmazó, illetve élőzenés nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvény– december 31. 18.00 óra és a következő év január 1. 06:00 óra közötti időtartamot kivéve –

  1. hétköznap és szombaton 08.00 és 22.00 óra között
  2. vasárnap 09.00 és 20.00 óra között

tartható.

(2) Vendéglátó egység területén hangosító berendezés alkalmazása, illetve élőzene szolgáltatás – december 31. 18.00 óra és a következő év január 1. 06:00 óra közötti időtartamot kivéve –

  1. hétköznap és szombaton 08.00 és 22.00 óra között
  2. vasárnap 09.00 és 20.00 óra között

megengedett.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamon túl hangosító berendezés alkalmazása, élőzene szolgáltatás arra irányuló kérelem esetén engedélyezhető. Az engedély iránti kérelmet legkésőbb a tervezett időpont előtt 8 nappal kell benyújtani. A kérelmet a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a jegyző bírálja el.

51. §

A jegyző az engedély nélküli vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő zajkibocsátási tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, beszüntetheti és intézkedhet az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása iránt.

VI. fejezet

21. Záró rendelkezések

52. §

(1) Jelen rendelet 2017. január 1-én lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Feked Község Önkormányzatának a közterületek használatáról és annak tisztántartásáról szóló 5/1999.(IX.12.) számú rendelete, az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről szóló 4/2015. (IV.21.) önkormányzati rendelete, valamint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 6/2014.(IX.11.) számú önkormányzati rendelete, valamint annak módosításai.

(3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.


Tillmann Péter

Friedrich Péter

polgármester

jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2016. október 20.


Friedrich Péter

jegyző







  1. számú melléklet



A lakosság által 2017. évben fizetendő ürítési díjak:


110 literes edény használata esetén: 195,- Ft + ÁFA/ürítés, azaz bruttó 3.219,- Ft/negyedév

  80 literes edény használata esetén: 142,- Ft + ÁFA/ürítés, azaz bruttó 2.345,- Ft/negyedév

  60 literes edény használata esetén: 106,- Ft + ÁFA/ürítés, azaz bruttó 1.750,- Ft/negyedév