Gic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 07. 03 - 2020. 11. 10

Gic Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
32. cikk (1) a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.9) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja, hatálya

1. § (1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”


(2)A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó sajátos jellemzőkkel bíró részeinek lehatárolása, és identitásőrző megvédése.  

(3)  A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás célja településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(4) A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás a közigazgatási területen a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(5) A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is. 

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak:


Egyedi védelem: a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

  1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
  2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
  3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
  4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

Értékleltár: az örökség védelmének helyi vagy nemzeti kinyilvánítása, listázása.


Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;


Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.


Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely


Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely önkormányzati döntések, egyéb hatósági hirdetmények és közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;


Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti vagy művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Az Épületek, építmények tájba illesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni.


Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;



II. FEJEZET 

A HELYI VÉDELEM

3.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. § A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre méltó épületek, épületegyüttesek, épített környezetek körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, közvéleménnyel történő megismertetése, elfogadtatása.

4.A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi területi védelem az érintett terület településszerkezetének, utcavonal-vezetésének megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére terjed ki.

(3) A helyi területi védelem területi meghatározását  és térképi lehatárolását az 1.  melléklet tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

5.A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5. § Települési építészeti értékek védetté nyilvánítására, számbavételre (értékleltárban való nyilvántartásba vételre), illetve annak megszüntetésére önkormányzati eljárást bármely természetes és jogi személy kezdeményezhet a jegyzőnél.

6. § (1) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(2) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

(3) védett értékek esetében:

a)az építmény megnevezését, szükség esetén körül határolását,

b)a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

c) az építmény rövid ismertetését, leírását,

d) a kezdeményezés indokolását.

(4) védett építészeti együttesek esetében:

a)az együttes megnevezését, körül határolását,

b)az együttes rövid ismertetését, leírását,

c) a kezdeményezés indokolását.

d) védelem megállapításához: értékvizsgálatot,

e) védelem megszüntetésére: alátámasztó szakvéleményt.

(5) A védetté nyilvánítási vagy a védelem megszüntetési eljárás megindításáról, mint érdekelteket értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét.

(6) Az értesítést a jegyző az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a honlapján 15 napra közzéteszi.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítés átvételét, területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben észrevételt nem tesznek, az egyetértő véleményként kezelendő.

(8) Az érdekeltek határidőn belül benyújtott észrevételeiről a Képviselő-testületet a döntés előtt tájékoztatni kell.

6. A helyi védelmi döntéssel összefüggő önkormányzati feladatok

7. § (1) A helyi védett értékké nyilvánításról vagy a megszüntetésről a Képviselő-testületet dönt.

(2) A helyi védett értékké nyilvánítás, vagy a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésről a polgármester gondoskodik.

(3) Amennyiben helyi védettség alatt álló értéket országos műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti, miután a műemléki védettségről szóló döntés hatályba lépett.

(4) A helyi védettség megszüntetése esetén, - indokolt esetben - az önkormányzat polgármestere (továbbiakban polgármester), alkalmazása esetén az önkormányzati főépítész (továbbiakban: főépítész) gondoskodik:

a) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

b) az épület és telek érték-archiválásához szükséges, felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről.

7.A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti érték karbantartásáról, az értéket nem veszélyeztető, rendeltetésszerű használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A védett érték fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli. 

9. § (1) A védett épületek hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.

(2) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozhatja. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és a belső értékek megtartásával kell tervezni és kivitelezni. 

(3) A védett épületeket csak úgy lehet bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve az a legkisebb kárt szenvedje, továbbá a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.   

(4) A védett épületek bármilyen építési munkájának településképi konzultációja kötelező.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya, az egyedi érték minden elemére kiterjed.

III. FEJEZET 

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8.Településképi szempontból eltérő karakterű területek

10. §  Gic Község településképi szempontból sajátosan eltérő karakterű területei, figyelembe véve a településképi arculati kézikönyv besorolását:

a)Egykori uradalmi központ területe

b) Kertes-falusias lakóterület

c) Új lakóterület

d) Gazdasági területek

e) Különleges területek

f) Fejlesztési terület (közterület alakítási terv által érintett terület)

g)Egyéb beépítetlen terület

9.Településképi szempontból meghatározó és nem meghatározó területek

11. §  Gic Község településképi szempontból meghatározó területei:

a) Egykori uradalmi központ területe

b) Kertes-falusias lakóterület

c) Új lakóterület

d) Gazdasági területek

e) Különleges területek

f) Fejlesztési terület (közterület alakítási terv által érintett terület)

12. §  Gic Község településképi szempontból egyéb területe: egyéb beépítetlen terület.

13. § A településképi szempontból meghatározó és egyéb területek területi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.


IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10.1.Egyedi építészeti követelmények

10.1.1 Építmények anyaghasználata

14. §  A település településképi szempontból meghatározó területén az épület homlokzatok kialakításánál a településre jellemző helyi anyagot (elsősorban tégla) kell alkalmazni.

10.1.2Építmények tömegformálása

15. §  A település településképi szempontból meghatározó területén csarnok jellegű épülettömeg csak tájba illesztve helyezkedhetnek el

10.1.3Zöldfelületek kialakítási módja

16. §  A település településképi szempontból meghatározó és nem meghatározó területén zöldfelületeken

a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, a növénylista felhasználásával a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók.

b) útcsatlakozásoknál a szabad belátást biztosítani kell, akadályozó létesítményeket, növénytelepítést elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni nem lehet.

c) fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyár fajták).

d) gazdasági területen magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

e) egyéb területen

 ea) az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.

eb)  az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.

11.SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI

17. §  Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort

a) elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni,

b) műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

12.A REKLÁMHORDOZÓK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI

11.1Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok

18. §  (1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.

(2) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos hozzájárulásával - kialakíthatnak.

(4) Reklámokat támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületi utcabútoron kerülhet elhelyezésre.


19. §  (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán is elhelyezhetők.

(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami vagy önkormányzati információk;

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI-ÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI

13.Szakmai konzultáció

20. § (1) A polgármester, foglalkoztatása esetén a főépítész településképi szakmai konzultációt biztosít - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, minden hatósági engedélyhez kötött, vagy ahhoz nem kötött építési tevékenységekre vonatkozóan

(2) Az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.)
33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozóan a szakmai konzultáció kötelező. Ennek elmulasztása esetén, valamint, ha a helyi építési szabályzat és településképi rendelet követelményeit a kivitelezés során nem tartották be a tervezés és a kivitelezés során, a polgármester hatósági intézkedést kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a jogsértés megszüntetése érdekében. Továbbá e rendelet keretei között, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi kötelezést írhat elő, illetve településképi bírságot szabhat ki.

(3) A szakmai konzultáció elsősorban a hatályos helyi építési szabályzat követelményeire és e rendeletben foglalt településképi követelményekre terjed ki.

(4) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megvalósulásában résztvevő megbízott, jogosult szakemberek (tervező, kivitelező), a tulajdonos és az építtető is kérheti.

(5) A konzultációról a 3. melléklet tartalma szerinti emlékeztető készül, amelyben röviden rögzíteni kell a felvetett javaslatokat, tervek esetén azokat az emlékeztető mellé csatolva, valamint a főépítésznek, (annak foglalkoztatása hiányában a polgármesternek) lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

14.Reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályai

21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi követelmények valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezési követelményekre vonatkozóan, a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A reklám és reklámhordozó elhelyezésére vonatkozóan a polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

15.A településképi kötelezési eljárás

22. § (1) Településképi kötelezési eljárást lehet kezdeményezni hivatalból vagy kérelemre. A kötelezés előtt, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

(2) A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, határidő megadásával.

23.§ Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:

a) a településképet zavaró, bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérően megvalósított hirdetés vagy hirdetéshordozó elbontása és az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy:

aa)műszaki állapota nem megfelelő, jó karbantartása elmaradt,

ab) tartalma idejétmúlt, aktualitását vesztette, a hirdetett tevékenység megszűnt,

ac) épülethomlokzat megjelenését, harmóniáját rontja, díszítést takar el,

ad) nem illeszkedik az ajánlott közterületi hirdetéshordozókhoz, vagy

ae) erős és szokatlan, környezetétől eltérő színeivel, fényeivel a környezetéhez nem illeszkedik.

b) a településképi védett értékek, valamint településképet befolyásoló rendeltetés- és területhasználat védelme érdekében, ha egy építmény műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen ha

ba) átépítése vagy színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

a telek zöldfelületének használati módja, karbantartása és fenntartása nem felel meg a településképi követelményeknek,

16.A településkép-védelmi bírság

24. §  (1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete (átruházás esetén a polgármester) településkép-védelmi önkormányzati bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki., a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés jogkövetkezményének eredménytelensége esetén.

(2) A bírság kiszabásának összege:

a)településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 -100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 - 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább
300 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A bírság kiszabása során a önkormányzat képviselő-testülete (átruházás esetén a polgármester) mérlegelési jogkörében figyelembe veszi a jogsértés súlyát, számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny vagy hátrány mértékét és a kötelezett adóalany előző évi adózott eredményét.

(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(5) A településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

(6) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(7) A jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt a bírság ismételten kiszabható.

(8) Az önkormányzat a jogsértő állapot megszüntetéséről, az eredeti állapot visszaállításáról, saját hatáskörben is intézkedhet.

(9) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.Hatálybalépés

25. §  E rendelet a közzétételt követő 8. napon lép hatályba.





Mellékletek