Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014(XI.26.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 27 - 2019. 10. 24

Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés


1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyberény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)


(2) A képviselő-testület által Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületével alapított és fenntartott hivatal: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal.


(3) Az önkormányzat székhelye: 8656 Nagyberény, Fő u. 12.


(4) Az önkormányzat működési területe: Nagyberény község közigazgatási területe.


(5) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(6) Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagybereny.hu


Az önkormányzat feladatai

2. §


(1) Az Önkormányzat a Mötv. 13. §-a által, valamint egyéb törvényben megállapított kötelező, valamint önként vállalt feladatait

  1. a Képviselő-testület és szervei útján,
  2. az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján,
  3. a Mötv. 87. §-ban meghatározott társulás útján,
  4. természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: a szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.


(2) A kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, koordinálása, fejlesztése érdekében együttműködik a Somogy Megyei Önkormányzattal, más önkormányzattal, a helyi civil és más szervezetekkel.


(3) Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.


(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.


(5) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell folytatni. Ennek során a téma szerint érintett bizottság(ok) véleményét ki kell kérni.


(6) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

Hatáskör átruházás

3. §


(1)Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét a Mötv. 42. §-a határozza meg.


(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.


(4) A hatáskör átruházás szabályait a Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.


(5) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.


(6) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek iratbetekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható


Jelképek

4. §


(1) Nagyberény község jelképe a címer és a zászló.


(2) A Nagyberény község jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


(3) A polgármester – a településen működő civil szervezetek és intézmények bevonásával - gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelje. A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

Bélyegző használat

5. §

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármester, a Jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.


(2) A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Nagyberény címerét ábrázoló bélyegző is használható.


II. fejezet

AZ ALAKULÓ ÜLÉS

A Képviselő-testület megalakulása

6. §

(1)  Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


(2) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.


7. §

(1) Az ülés megnyitását követően a képviselők leteszik az esküt és aláírják az esküokmányt.


(2) A képviselők eskütétele után a polgármester esküt tesz és aláírja az esküokmányt.


(3) Az eskü szövegét a képviselői és a polgármesteri eskütételénél a legidősebb képviselő olvassa elő. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

8. §

(1) A képviselőtestület a polgármester javaslata alapján – titkos szavazással – alpolgármestert (alpolgármestereket) választhat. A polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján a képviselőtestület dönt a bizottsági tisztségek betöltéséről.


(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a tisztségek betöltéséről a soron következő ülésen kell szavazást tartani.


(3) A tisztségviselői megbízás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

A bizottsági tagok megválasztása

9. §

(1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésen nyílt szavazással választja meg a bizottságok elnökeit és tagjait.


(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.


(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.


III. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

10. §

(1)  A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.


(3) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

·         köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén akadályoztatása miatt megjelenni nem tud,

·         köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul a polgármesternek bejelenteni,

·         a tudomására jutott titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízása után is fennáll,

·         jogosult és köteles a Képviselő-testület, vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján a különböző vizsgálatokban részt venni.

(4) A képviselő igazolt távolléte esetén mentesül a testületi ülésen való részvételi kötelezettség alól. Az igazolás alaposságát a polgármester bírálja el. Vitás esetben, a kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


(5) Indokolt a képviselő távolléte különösen:

      - betegség

      - nyomós családi ok miatt, ha távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette.


(6) Ha a képviselő két testületi ülésen nem jelenik, meg és távollétét nem igazolja, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatban hívja fel figyelmét képviselő kötelezettségének gyakorlására.


(7) Ha a képviselő a figyelmeztetést követően ismételten igazolatlanul marad távol az ülésről, a testület minősített többségű határozatban felhívja figyelmét a választópolgárok iránti erkölcsi felelősségre és a lemondás lehetőségére.


A kizárás szabályai

11. §

A képviselők a Képviselő-testületi döntéshozatalból történő kizárására az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.

Az összeférhetetlenségi eljárás

12. §

(1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: az Ügyrendi- Jogi Bizottság.


(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás céljából és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatásban felkéri a képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve arról nyilatkozzon, hogy kezdeményezze annak megszüntetését.


(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelenttette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondás másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi- és Jogi Bizottság az eljárást megszünteti.


(4) A bizottságok nem képviselő tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

13. §


Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi- Jogi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnökének adja át.


IV. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS  MŰKÖDÉSE


A Képviselő-testület feladata

14. §


(1) A Képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatait a Mötv. határozza meg.


(2) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátásáról, és azok költségvetésében biztosított fedezetéről a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint gondoskodik.


A Képviselő-testület hatásköre

15. §


(1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait a Mötv. 42. §-a határozza meg.  A Képviselő-testület rendelettel további kizárólagos hatásköröket állapíthat meg.


(2) A nem kizárólagos hatáskörbe tartozó egyes feladatokat a Képviselő-testület rendeletével a polgármesterre, bizottságaira, illetve törvényi rendelkezés szerint társulásra ruházhatja át.


(3) A polgármesterre illetve a bizottságokra átruházott hatásköröket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


Az ülések éves munkaterve

16. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően, évente legalább hat alkalommal ülésezik, továbbá – szükség szerint - rendkívüli ülést tart. Évente egy alkalommal közmeghallgatásra kerül sor.


(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)a Képviselő-testület tagjaitól,

b)a Képviselő-testület bizottságaitól,

c)a jegyzőtől.


(3) A beérkezett javaslatokról a munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármesternek tájékoztatni kell a Képviselő-testületet akkor is, ha a javaslatot a terv összeállításánál nem vették figyelembe.


17. §

(1) A munkaterv-javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

A munkaterv tartalmazza:

a)a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontját, napirendjét,

b)az előterjesztő megnevezését,

c)az egyes napirendi pontoknál jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét.


(2) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:

beszámoló az előző év költségvetésének teljesítéséről,

a következő év költségvetésének megtárgyalása.


(3) A következő évi munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minden év első rendes ülésnapján határoz.


(4) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a munkaterv a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a község lakossága részéről megismerhető legyen.

Az ülés összehívása

18. §

(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről, annak időpontját megelőzően - rendes ülés esetén 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 1 nappal a meghívót a képviselőknek kézbesíteni kell. A Hivatal, valamint a község kihelyezett hirdető tábláin a meghívó közzétételével a lakosságot tájékoztatni kell.


(2) A meghívó kézbesítés fő szabályként nyomtatott formában, de a képviselő kérésére elektronikus úton (e-mailen keresztül) is történhet a képviselő által megjelölt elektronikus kézbesítési címre.


(3) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen a meghívóban szereplő napirendeken kívül csak valamennyi képviselő jelenléte esetén lehet más napirendeket is tárgyalni.


(4) A Képviselő-testület köteles a soron következő ülés napirendjébe felvenni a polgármester, a bizottságok által benyújtott indítványokat, valamint azokat, amelyeket a képviselők 1/3-a kér.


(5) A Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a)Polgármester,

b)Képviselő-testület tagja,

c)Képviselő-testület bizottsága,

d)Jegyző,

e)Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.


(6) A Képviselő-testület ülése a zárt ülés kivételével nyilvános. Zárt ülés tartása az Mötv.-ben meghatározott esetekben kötelező. Minősített többségű szavazás szükséges az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.


(7) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját és helyét legalább az ülés előtt 8 nappal az (1) bekezdésben megjelölt helyeken kell közzétenni.


(8) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon, faxon, stb.) is összehívható.


(9) A Képviselő-testület rendes ülései általában 17.00 órakor kezdődnek és legkésőbb 20.00 óráig tartanak.


(10) Amennyiben az ülés 20.00 óráig nem érne véget, az ülés elnökének 20.00 órakor - a tárgyalt napirendet megszakítva - ügyrendi szavazást kell tartania az alábbi kérdésekben:

a)az ülést be kell rekeszteni,

b)az ülést az elnök által még aznap megtárgyalásra javasolt napirendek után be kell rekeszteni.


19. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke hívja össze.


(3) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal állandó meghívottként rész vesz:

  • a választókerület országgyűlési képviselője,
  • a jegyző,
  • a Siófoki Járási Hivatal hivatalvezetője.


(4) A Képviselő-testület ülésére a (4) bekezdésben megjelölteken kívül meghívottként rész vesz:

  • a napirend előadója,
  • a tárgyalt napirend Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal felelős előadója,
  • a jegyzőkönyv vezetéséért felelős személy,
  • mindazok, akiket a tárgyalt napirend érint, vagy jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges.


20. §

(1) A meghívó tartalma: az ülés helye, kezdési időpontja, a javasolt napirendek, az előterjesztő neve, funkciója, írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztések.


(2) A meghívóhoz a Képviselő-testületi tagok részére az alábbi ügyekben írásos előterjesztést is csatolni kell:

a)rendeletalkotás,

b)szervezet kialakítás,

c)gazdasági program, költségvetés elfogadása és annak végrehajtási beszámolói,

d)helyi népszavazás kiírása,

e)település fejlesztési tervek jóváhagyása,

f)valamennyi Ptk.-bó eredő jogügylet,

g)társulásokban történő részvételt, csatlakozás, kilépés,

h)intézményalapítás, intézmény megszüntetése, átszervezés,

i)felújítások, beruházások.


Rendkívüli ülés összehívása

21.§

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.


(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést 15 napon belül össze kell hívni:

a)a települési képviselők egynegyedének (legalább 2 települési képviselő indítványára)

b)vagy a képviselő testület állandó bizottságainak indítványára,

c)kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés indokát tartalmazó indítványára.


(3) Halasztást nem tűrő, sürgős ügyben összehívott testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés) meghívója az ülés előtt 3 órával is kiküldhető. Amennyiben a sürgősség indokolja a rendkívüli ülés szóban, telefonon vagy elektronikus úton is összehívható.


Az együttes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok

22. §

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell határozni.


(2) A képviselő-testületek együttes ülésének napirendi pontjait és helyét a polgármesterek együttesen határozzák meg. Az együttes ülések helyszíne felváltva Ádánd és Nagyberény települések.


(3) A meghívókat a polgármesterek együtt írják alá.


(4) Az együttes ülésen kötelezően tárgyalt napirendek:

a) a közös hivatal éves költségvetésének elfogadása,

c) beszámoló a közös hivatal éves munkájáról,

d) a működésével kapcsolatos dokumentumok (ügyrend, Alapító Okirat, Közös Hivatal létrehozásáról szóló Megállapodás) elfogadása.


(5) Az ülést a házigazda település polgármestere, távolléte esetén az alpolgármestere nyitja meg, vezeti és zárja be.


(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg.


(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kötelessége elkészíteni, a Mötv. szabályai szerint, úgy hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét – mindkét képviselő-testület tagjai által elhangzott hozzászólásokat - együtt rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és a jegyző, valamint mindkét település képviselő-testületéből 1-1 jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

Sürgősségi indítvány

23. §.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 18. § (1) bekezdés szerinti határidőben kerül kiküldetésre.


(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényeinek rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy

a)későbbi tárgyalása jelentős hátrányt okoz,

b)azonnali tárgyalásával veszély, kár vagy egyéb hátrány kerülhető el,

c)megismerése egyszerű, további tanulmányozása beláthatóan nem szükséges és nem igényel további egyeztetést,

akkor a sürgősségi indítvány az ülés kezdetén is előterjeszthető.


(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.


(4) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.


Az ülések nyilvánossága

24. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.


(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével kell értesíteni 5 nappal az ülést megelőzően.


(3)A képviselő-testület zárt ülés a Mötv.46.§ (1) – (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint tart.


(4) Zárt ülést elrendelni minősített szótöbbséggel lehet bármely képviselő vagy az érintett kezdeményezésére, konkrétan megjelölve a kérelem indokát.


(5) Zárt ülést csak nyilvános ülésen lehet elrendelni. Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni.


(6) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározottak vesznek részt.


(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az adatvédelmi törvényben foglalt szabályok szerint csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érintettek tekinthetnek be.

Az ülés vezetése és rendje

25. §

(1) A Képviselő-testületi ülést vezető személy:

a)megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze,

b)megállapítja az ülés határozatképességét,

c)előterjeszti az ülés napirendjét,

d)tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.


(2) Az ülés napirendjét a polgármester állapítja meg. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. Napirenden nem szereplő javaslat tárgyalásához a jelenlévő képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges.      


(3) A Képviselő-testület köteles a soron következő rendes ülésének napirendjére felvenni a polgármester, a bizottságok által benyújtott indítványokat, valamint azokat, amelyeket a képviselők legalább 1/3-a kéri.   

                    

26. §

(1) Minden előterjesztés és döntést igénylő javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.


(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést csak abban az esetben lehet fűzni, ha az új információt tartalmaz.


(3) Ügyrendi javaslat a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül szót ad, és a javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal szavazásra bocsátja.


(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat tárgyában szavaztat.


(5) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.


27.§

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, melynek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirend témájától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó, sértő módon nyilatkozik,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti rendbontót,

d) felszólítja a sértő kifejezést használó képviselőt, hogy kövesse meg a testületet, illetve a megsértett személyt.

A c) pont szerinti intézkedés a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.


(2) Az érintett személy a vita során bármikor egy perces időtartamban visszautasíthatja a személyét ért támadást, melynek érdekében a polgármester soron kívül köteles neki a szót megadni.


(3) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.


(4) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja.


(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen a napirend előtti felszólalás, a hozzászólás, az interpelláció és a bejelentés időkorlátjának a betartása. Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, az elnök köteles megvonni a szót.

Az előterjesztés

28. §

(1) A Képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztés készül a 20. § (2) bekezdésében meghatározott ügyeken túlmenően is. A polgármester döntése alapján a napirendi pont szóban is előterjeszthető.


(2) Az előterjesztés két részből áll:

     a)  Az első részben pontosan meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, hivatkozni kell az                                     esetleges korábbi döntésre, az előkészítés során felmerülő véleményeket ismertetni          kell.    

     b) A második résznek tartalmazni kell a határozati javaslatot, meg kell nevezni a         végrehajtásért             felelős személyt és a végrehajtás határidejét.           


(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál.


(4) A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során:

a) ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az SZMSZ-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a témára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, van-e hatásköre az adott ügyben a testületnek. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.

b) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat törvényességi szempontból és a szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.


(5) A jegyző által láttamozott előterjesztés tervezeteket, amennyiben valamely bizottság feladatkörét érintik, az illetékes bizottság elé kel terjeszteni. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt és a jegyzőt is.


(6) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) helyzetfeltárást:

  • a tárgyat és a tényállást,
  • az előkészítésben részt vevők megnevezését,
  • annak megjelölését, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
  • az eltérő vélemények megjelölése és indokolása,
  • mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
  • a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
  • az alternatívák indokait.​

b) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslatot,

c) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.


(7) Szerződéskötést igénylő ügyekben, szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.


(8) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirend előadója a felelős.


Határozathozatal

29. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges. Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ugyanazon napirendekkel történő összehívásáról a 8 napon belül gondoskodik.


(2) Minősített többség kell az Mötv. 50. §.-ban meghatározott ügyek eldöntésén kívül az alábbi ügyekben:

a)alapítvány létrehozása,

b)önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan feletti rendelkezés,

c)titkos szavazás elrendelése,

d)beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó megrendelés és szerződéskötés.


(3) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.


(4) Több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott javaslatra a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott javaslatra a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.


(5) A (4) bekezdés rendelkezését a választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozási ügyekben értelemszerűen kell alkalmazni.


(6) A képviselő-testület – normatív, hatósági és egyéb - határozatait a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:


Nagyberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének……/év(hó.nap) Kt. határozata.

(A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)


(7)  A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.


(8) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.


(9) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a testülettől a határidő módosítását.


(10) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.


(11) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.


A vitavezetés szabályai

30. §


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Vita előtt az előadó legfeljebb öt percben az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők rövid, az előterjesztés pontosítására irányuló kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.


(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztési időszakban bekövetkezett változások indokolják. Határozat vagy rendelet-tervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy a rendelet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkező jogszabály, önkormányzati rendelet értelmében kötelező.


(3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt a határozatban vagy rendelet-tervezetben.


31. §

(1) A felszólalás szabályai:

a) A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

b) A felszólalások száma és időtartama kötött, egy témában egyszer öt perc.

c) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.

d) A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt, legfeljebb két perces időtartamra. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

e) Az előterjesztő a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat.

f) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat.


(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.


(3) Ügyrendi kérdésben a napirend vitájának lezárását követően lehet szót kérni. Az ügyrendi határozati javaslatról, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.


(4) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét (anyagi jogi) körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, mint például:

  • napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
  • vita lezárására vonatkozó javaslat,
  • szavazás módjára vonatkozó javaslat,
  • napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
  • törvényességi észrevétel.


(5) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja.


32. §


(1) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.


(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, ezért a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.


(3) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a döntéssel kapcsolatos különvéleményét kívánja közölni vagy indokolni, továbbá a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, illetve valamilyen félreértést kíván eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pontnál csak egy alkalommal élhet. A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.


(4) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig:

  • a (2) bekezdés szerinti törvényességi észrevételen,
  • a (3) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,
  • a 30. §. (3) bekezdése szerinti személyes érintettség bejelentésén és
  • a 15. §. (2) bekezdése szerinti ügyrendi észrevételen kívül

további hozzászólásnak nincs helye.


Az önkormányzati rendeletalkotás szabályai és a kihirdetés

33. §


(1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) – (2) bekezdése alapján rendelet alkot.


(2) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján alkot önkormányzati rendeletet.


(3) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet: a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző és mindazok a központi szervek, melyeknek az Mötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.


(4) A rendelet-tervezetet csak a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.


34. §


(1) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló mindenkori hatályos jogszabályi előírásoknak figyelembe vételével kell elkészíteni.


(2)  A rendelet-tervezet elkészítése:

a)A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.

b)A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c)A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.


(3)  A rendelet-tervezet véleményezése

a) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket, az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

b) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit az előterjesztő mérlegelése szerint legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.


(4)  A polgármester (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is utalva a mellőzés indokaira.


(5) A rendeletek hiteles szövegét - módosító indítványra is figyelemmel a jegyző szerkeszti. A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.


(6) A rendelet hiteles szövegét a jegyző vagy az általa meghatalmazott személy szerkeszti.


35. §


(1) A rendeletet az Önkormányzat és az Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyberényi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.


(2) A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.


(3) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön  - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:


Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

……/év (hó,nap) önkormányzati rendelete.

(A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.)


(4) A jegyző a rendeletek hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért, valamint a rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.


(5) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.


(6) Az önkormányzati rendeletet módosítása esetén - a módosítást követően - egységes szerkezetbe kell foglalni, amely a jegyző vagy az általa megbízott személy feladata.


(7)  Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

a) az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek, - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról,

b) a képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

c) A jegyző évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.


Szavazás

36. §

(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. 


(2) A Képviselő-testületi ülésen megjelenő választópolgárokat akkor illeti meg tanácskozási jog, ha azt a testület rendes ülése előtt legalább 3 nappal kérik.


(3) A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.


(4) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.


(5) Név szerinti szavazás tartását bármelyik képviselő indítványozhatja, melyről a Képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület névsorát, akik nevük felolvasásánál „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.


(6) A Képviselő-testület zárt ülésén bármelyik képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület minősített többsége dönt. A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.


(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybe vételével történhet. A titkos szavazás feltételeinek biztosítása, a szavazólapok elkészítése a jegyző feladata.


(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, a leadott szavaztok számát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, valamint a szavazás során történt rendkívüli eseményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai és a jegyző írja alá.


(9) A titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.


(10) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a)azt a törvény írja elő,

b)azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszavazza,

c)azt a polgármester indítványozza,

d)a bizottsági elnökök együttesen indítványozzák,

e)az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,

f)hitelfelvételnél (kivéve: munkabérhitel).


(11) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.


(12) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.


(13) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget.  A kizárásról az érintett települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


(14) Az, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, annak a képviselői tiszteletdíja max. 3 hónapi 25%-klal csökkentésre kerülhet. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot az Ügyrendi- Jogi Bizottság jogosult lefolytatni, a bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.

Az interpelláció és a kérdés

37. §


(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testületi ülésén és azzal kapcsolatban kérdés intézése a Képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, illetve a jegyzőhöz.


(2) Interpellálni csak a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben lehet, melyet a képviselő szóban, vagy írásban terjeszthet elő.


(3) A képviselő-testület ülésének utolsó napirendje az interpelláció, melynek során a

a)a polgármestertől,

b)az alpolgármestertől,

c)az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d)a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Írásos válasz esetén, azt minden képviselőnek el kell küldeni.


(4)  Az interpelláció időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.


(5) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testületi ülést megelőző 3 munkanappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban kerüljön sor a válaszadásra. Az írásbeli választ a soron következő rendes testületi ülésen ismertetni kell.


(6) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen és távolmaradását előzetesen nem indokolta az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén a polgármester az interpellációra adott válaszát a testület soron következő rendes ülésén ismerteti.


(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Ha az előterjesztő a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát e tárgy szerint érintett bizottságára, a polgármesterre, az alpolgármesterre vagy a jegyzőre bízza. A vizsgálat eredményéről a megbízott a következő testületi ülésen számol be.


38. §


(1) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés.


(2) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az érintett a kérdésre nem tud az ülésen válaszolni, akkor a testület jóváhagyása mellett 15 napon belül azt írásban megteheti.


(3) Mind a kérdésnek, mind a válasznak rövidnek, tömörnek kell lennie.


A közmeghallgatás rendje

39. §


(1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselő közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.


(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot legalább 8 nappal előbb a községi hirdető táblákon tájékoztatni kell.


(3) A közmeghallgatáson a polgármester általános tájékoztatását követően a lakosság részéről kérdések és észrevételek hangozhatnak el. Azokra a felvetésekre, melyekre a polgármester a közmeghallgatáson válaszolni nem tud, 30 napon belül írásban kell válaszolni, amennyiben a kérdésfeltevő megnevezte magát.       


(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá, és csatolni kell a megjelent képvelők által aláírt jelenléti ívet.


V. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

40. §


(1) A Képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazza.


(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, a név szerinti szavazás hitelesített névsorát, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.


(3) A jegyzőkönyv hitelesítő képviselők személyéről a Képviselő-testület az üléseken eseti döntéssel határoz.


(4) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásait is.


(5) A jegyzőkönyvet a Kormányhivatal részére az e célra kialakított elektronikus felületen keresztül kell megküldeni.


41. §

(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti bekötéséről és azok biztonságos őrzéséről.


(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet.


(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvekbe a Képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos meghatalmazottja, a törvényességi felügyeletet ellátó Hivatal vezetője és a jegyző tekinthet be.


(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.


VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

42. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.


(2) A bizottság belső működési szabályzatait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.


(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot a következő létszámmal hozza létre:

a)Ügyrendi- és Jogi Bizottság: 3 fő,

a)Szociális Bizottság: 5 fő.


(4) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát, elnökét, megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.


(5) Bármely bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A képviselő több bizottság tagjává is megválasztható.


(6) Nem lehet bizottsági elnök, illetve tag a polgármester, alpolgármester.


(7) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A bizottsági tagok kizárására e rendelet 9. §.-ának rendelkezése az irányadó.


(8) Az Ügyrendi- és Jogi Bizottság valamint a Szociális Bizottság nem képviselő tagjai - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény (továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján – kétévenként kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.


(9) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 60. §-ában foglaltak az irányadók.

43. §

A bizottságok feladata:

(1) Ügyrendi- és Jogi Bizottság

a)ügyrendi feladatok ellátása,

b)pályázatok, kinevezések előzetes véleményezése,

c)a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése,

d)a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátása,

e)a képviselőtestület hatáskörébe tartozó titkos szavazások esetén a szavazatszámláló bizottság feladatainak ellátása, a bizottság elnöke egyben a szavazatszámláló bizottság elnöke,

f)közreműködik és ellátja az egyéb, képviselőtestületi hatáskörbe tartozó jogi feladatokat,

g)véleményezi az önkormányzat által kötendő szerződések, megállapodások, pályázatok tervezeteit a beruházásokhoz és felújításokhoz kapcsolódóan is,

h)az Önkormányzat Képviselő-testülete SZMSZ-ének elkészítése, felülvizsgálata, javaslattétel a módosításra.


(2) Szociális Bizottság

a)ellenőrzi a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet hatályosulását,

b)javaslatot tesz a szociális ellátások körének bővítésére,

c)gyakorolja a Képviselő-testület által - e rendelet 3. mellékletében nevesített - átruházott hatásköröket.


44. §

(1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések az irányadók.


(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a Képviselő-testület munkatervének jóváhagyását követő 30 napon belül kell elkészíteni.


(3) A bizottsági ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. Az írásos előterjesztéseket legalább 5 nappal az ülés előtt a tagoknak meg kell küldeni.


(4) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, mely titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fenn áll.


(5) A bizottságok munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott köztisztviselő segíti.


(6) A bizottság jegyzőkönyvének elkészítése is a köztisztviselő feladata.


(7) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, e téma tárgyalásakor az indítványozó képviselőt meg kell hívni.


(8) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

           

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

45. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.


(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.


(3) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése az Mötv. 87.-95. §-aiban foglaltak szerint jár el.


(4) A létrehozott társulások felsorolását az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.


46. §


(1) A Társulási Tanácsban, mint a Társulás vezető és döntéshozó szervében az önkormányzatot a Polgármester képviseli, akadályoztatása esetén az Alpolgármester. Mindkét tisztségviselő akadályozatása esetén az Ügyrendi- és Jogi Bizottság Elnöke látja el a képviseletet a Tanács döntés hozó szervében.


VIII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

47. §

(1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét.


(2) A polgármester szabadságát a Képviselő-testület adja ki, a polgármesterrel történt egyeztetés, illetve megállapodás alapján előterjesztett és elfogadott szabadságolási ütemterv szerint. A polgármester tíz napon túl terjedő szabadsága megkezdése előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a távolléte előtt tett intézkedésekről, helyettesítéséről. Tíz napot meg nem haladó szabadságának felhasználásáról a következő ülésen a két ülés közti tevékenysége szóló beszámoló keretében tájékoztatja a testületet.


(3) A polgármester a Képviselő-testület vezetője. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.

Főbb feladatai:

a)a település fejlődésének elősegítése,

b)a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c)az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,

d)az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e)a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

f)nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok megszervezése,

g)a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, az együttműködés kialakítása,

h)az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése,

i)az alpolgármester(ek) munkájának irányítása,

j)a jogszabályok szerint megillető munkáltatói jogok gyakorlása,

k)a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l)a Képviselő-testület tagjainak és a bizottságai munkájának segítése,

m)a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n)az átruházott hatáskörök gyakorlása,

o)Nagyberény község címerhasználatának engedélyezése,

p)a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.


(4) A polgármester részletes feladatait- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.


(5) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.


(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

Az alpolgármester

48. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert – alpolgármestereket - választ. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ.


(2) A megválasztott alpolgármester – alpolgármesterek – jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.


(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.


(5) Az alpolgármester a polgármestert, annak írásbeli megbízása alapján helyettesíti. Írásbeli megbízás nélkül látja el a helyettesítés feladatait, ha a polgármester teendői ellátásban és az írásbeli megbízás kiadásában fizikailag akadályozva van.


(6) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

Részt vesz:

a)a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b)a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c)a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.


A jegyző

49. §

(1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos feladatait. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.  A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.


(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő


(3)  A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös hivatal államigazgatási főiskolai végzettségű dolgozója látja el.


(4) A jegyző a kinevezéséről szóló okirat aláírásával egyidejűleg köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat teljesítéséig a közszolgálati jogviszony nem hozható létre. A közszolgálati jogviszony létrejöttét követően a Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pontja évente köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A jegyző vagyonnyilatkozat-tételi feladataira és kötelezettségeire a Vnytv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”


(5) A jegyző főbb feladatai:

a)vezeti a Közös Hivatalt, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét és gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról,

b)a polgármester egyetértésével kinevezi a Hivatal munkavállalóit és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,

c)elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d)a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e)a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről a szavazatok összeszámlálásáról,

f)gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról,

g)vezeti és szervezi a Hivatal munkáját,

h)dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben,

i)gondoskodik a Hivatal köztisztviselőinek rendszeres továbbképzéséről,

j)jogszabálysértés esetén törvényességi észrevételeket tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

k)köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.


(6) A jegyző részletes feladatait a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.


IX. fejezet

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

50. §

(1) A képviselő-testület Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Ádánd székhellyel, Nagyberényi Kirendeltséggel.


(2) A Hivatal a képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott és jóváhagyott belső szabályzatok alapján működik.


X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA

Az önkormányzat költségvetése

51. §

(1) A Képviselő-testület költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatokat lát el.


(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint kell összeállítani. A finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


52. §

(1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb elemei:

a)a Kormány által rendelkezésre bocsátott irányelv,

b)az önkormányzat részére kötelezően előírt, és az önként felvállalható feladatok részletes elemzése, helyzetfelmérés,

c)az elemzés és helyzetfelmérés során számításba vehető bevételi források, azok bővítési lehetőségei,

d)kiadási szükségletek, igények és célkitűzések egyeztetése,

e)szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

f)a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.


(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.


(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza.


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

53. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.


(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését megbízott belső ellenőr látja el.


(4) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerint folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján biztosítja.


(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve különösen az állami költségvetésről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Mötv., az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet az irányadóak.


(6) A polgármester az Önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet.


(7) A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet­tervezetet) a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.


Az önkormányzat vagyona

54. §

(1) Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.


(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet vállalkozásokban.


Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

55. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.


(2) Az önkormányzat gazdálkodásának, illetve az általa fenntartott intézmények belső ellenőrzéséről megfelelő képesítésű belső ellenőr megbízása útján gondoskodik.

XI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

56. §

A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.


XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 6/2005. (VIII.3.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2006. (X.16.), a 3/2007. (IV.17.), a 15/2008. (VIII.12.), a 10/2010. (X.12.), a 13/2010. (XI.30.), a 8/2011. (IX.27.), a 9/2012. (VI. 26.), a 3/2013. (I.30.) és a 8/2014. (VII.30.) számú önkormányzati rendeletek.


(3)A rendelet mellékleteinek és függelékeinek a naprakészen tartásáról a jegyző gondosodik.


(4) A rendelet mellékletei az alábbiak:

1. melléklet: Az átruházott hatáskörök jegyzéke


(5) A rendelet függelékei:

    1. függelék: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

    2. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

    3. függelék: A bizottságok tagjainak névjegyzéke

    4. függelék: Társulások jegyzéke



Nagyberény, 2014. november 26.



Tóth András Károly s.k.                                                     Baumann Anita Gabriella s.k.              

       polgármester                                                                                jegyző




Kihirdetési záradék: Kihirdetve az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2005. (VIII.03.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése szerint a Hivatal Hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2014. november 26-án.



                                                                                                Baumann Anita Gabriella s.k.

                                                                                                                jegyző