Gic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrálttelepülésfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége, Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály , Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Út- és Hídügyi Főosztály, Vasúti Főosztály, Hajózási Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közrendvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Soproni Hatósági Iroda, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Megyei Önkormányzat, megyei főépítész, Nagydém önkormányzata, Sokorópátka önkormányzata, Ravazd önkormányzata, Bakonypéterd önkormányzata, Románd önkormányzata, Bakonygyirót önkormányzata, Bakonyszentlászló önkormányzata, Pápateszér önkormányzata, Bakonytamási önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével, a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

Első rész –
általános előírások

I. fejezet –
A rendelet alkalmazása, értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §  (1) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani a rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.

(2) A településen

a)a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,

b)az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet  előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint

c)a Településkép védelméről szóló 9/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

2. § (1) A rendelet mellékletei:

a)1/A. melléklet: SzT-B jelű Szabályozási terv – belterület;

b)1/B. melléklet: SzT-K jelű Szabályozási terv – külterület;

c)2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei

d)3. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma;

e)4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma;

f)5. melléklet: Állattartó épületek telepítési távolságai.

(2) A rendelet függelékei:

a)1. függelék: A közlekedési területek tervezési osztályba sorolása;

b)2. függelék: Honos vagy meghonosodott, telepítésre javasolt fafajok;

c)3. függelék: Idegenhonos vagy inváziós, telepítésre nem javasolt növényfajok.

(3) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.

(4) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(5) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség: négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Főépület: az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.

c)Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés: az olyan rendeltetés vagy olyan a telken vagy épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési-, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása.

d)Vendéglátás: közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas végtermék kiskereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére.

II. fejezet –
Közterület-alakításra vonatkozó előírások

3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

4. § (1) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(2) Új épület építése esetén közterület alá építményrész nem nyúlhat, előlépcső nem nyúlhat be.

(3) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken – az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, – csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

4.  Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

5. § (1) A KÖu övezeti jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.

(2) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál, továbbá a legalább 12 méter szélességű közterületek átépítése során biztosítani kell az útpályával párhuzamos legalább 2,0 – 2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett, kétoldali fasor kialakításának lehetőségét.

5. Magánút kialakítására vonatkozó előírások

6. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra.

(3) Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet.

(4) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében

a)a szükséges közművezetékek, energia- és hírközlési rendszerek vezetékeinek elhelyezését, továbbá a térvilágítást és felszíni vízelvezetést biztosítani kell,

b)a 10 méternél szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező,

c)a magánút zsákutcaként legfeljebb 250 méter hosszú lehet, 30 méternél hosszabb esetben a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő fordulót kell kialakítani.

(5) A magánúttal feltárt telkeket úgy kell kialakítani, és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

III. fejezet –
A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) Régészeti lelőhelyek védelme: a település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a rendelet 1/A és 1/B melléklete tartalmazza.

(2) Műemlékek védelme: a település műemléki védelem alatt álló a rendelet 1/A és 1/B melléklete tartalmazza.

IV. fejezet –
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

6. Telekalakítás

8. § (1) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de területe meghaladja a 400 m²-t, és a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott a kialakítható legkisebb telek területe, a legkisebb telekszélesség, és mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik

(3) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(4) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely eredményeként egy telek két vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozik.

(8) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

V. fejezet –
Közművesítés és elektronikus hírközlés előírásai

9. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a)közforgalmú út esetén

1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
3. a csapadékvizek elvezetéséről,
4. beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell;

b)magánút esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

27. a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
28. a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
29. beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a)a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

1. a 10 m-t meghaladó szélességű, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
2. a 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

b)a 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

7. Közművesítés mértékének előírása

10. § (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a)a beépítésre szánt területen biztosított:

1. legalább a részleges közműellátás,
2. jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
3. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b)a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:

27. legalább a hiányos közműellátás,
28. a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
29. a közüzemű villamosenergia-ellátás,
30. jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
31. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

c)a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

8. Vízellátás

11. §  (1) A település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új közüzemű vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető,

(2) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

a)a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b)az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c)a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

9. Szennyvízelvezetés

12. § (1) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén, a szikkasztás még átmenetileg sem alkalmazható.

(3) Szennyvíz bevezetés:

a)nyílt árokba,

b)időszakos, vagy állandó vízfolyásba,

c)felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(4) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a)a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:

1. a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
2. az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával kell igazolni.

b)a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

27. ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
28. ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
29. ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
30. ha a tisztítóberendezés teljesíti azt a tisztítási hatásfokot, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

(5) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(7) A szennyvízhálózat kiépítésekor elhelyezendő szennyvízátemelő műtárgyként csak bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy építhető, amelynek védőtávolság igénye beépíthető telket nem ér el.

(8) Helyi szennyvíztisztító telep létesítése esetén úgy kell megépíteni, hogy védőtávolság igénye beépíthető telket ne érintsen.

10. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

13. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízgazdálkodási használat felülvizsgálatával ágazati engedély (vízjogi engedély) alapján változtatható meg még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. (A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.)

(3) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi mederállástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kell kezelni. A középvízi mederállás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A település területén a csapadékvíz-elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(5) Ha a telek beépítése, a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz-tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

a)a gépkocsibehajtó 4,5 m-nél szélesebb nem lehet,

b)telkenként csak egy gépkocsibehajtó létesíthető (saroktelek kivételével),

c)a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

11. Villamosenergia-ellátás

14. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint valósítható meg.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben – a felmerülő közvilágítási igény esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

12. Vezetékes elektronikus hírközlés

15. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint valósítható meg.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

13. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

16. § (1) A vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településképi arculati kézikönyv és településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.

VI. fejezet –
Az építés általános szabályai

14. Építési telkek beépítési módjának meghatározása

17. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott helyezhető el, ahol az összes előírás azt lehetővé teszi.

(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a rendelet övezeti előírásai rögzítik.

(3) Ahol az 1/A melléklet csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, a rendelet övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.

(4) A kialakult beépítésű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet, illetve telekalakítást végezni:

a)ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,

b)ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

c)ha a telken található meglévő építmények beépítési magassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb beépítési magasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó beépítési magassági előírásokat kell érvényesíteni.

(5) Az övezetek előírásai közt alkalmazott „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –

a)telekméret, beépítettség, beépítési magasság, előkert vonatkozásában átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapot tartható, a bővítés során keletkező új épületrészekre is, és új beépítésnél is a jelen megengedőbb előírásokat kell betartani;

b)oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges beépítési magasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert irányú bővítésnél és új építésnél a távolságokat a rendelet általános előírásai szerint kell biztosítani.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább 5,0 m távolságban az építési helyen belül oldalirányba is bővülhet.

15. Az építményekre vonatkozó általános előírások

18. § (1) Állattartó épület a rendelet 5. mellékletében rögzített távolságok szerint helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb beépítési magasság értékeit nem lépheti át az építmény

a)a közterület felé néző,

b)a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatának magassága.

(3) Terepszint alatti építmény:

a)a Tk jelű természetközeli terület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má/1 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b)csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

(4) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét.

Második rész –
beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai

19. § (1) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(2) Beépítésre szánt területen építési tevékenységet végezni csak akkor lehet, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztosított:

a)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamosenergia- és gázszolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig – átmenetileg – zárt szennyvíztároló is elfogadható;

b)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.

(3) A lakó rendeltetés kialakítását megengedő építési övezet területén nem helyezhető el:

a)műanyag-feldolgozó, valamint

b)vegyianyag-készítő és -előállító,

rendeltetés.

VII. fejezet –
Lakóterületek

16. Falusias lakóterületek

20. § (1) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterületen:

a)lakó,

b)mező- és erdőgazdasági,

c)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

d)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,

e)igazgatási, iroda,

f)vendéglátó,

g)szállás jellegű,

h)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

i)kulturális, közösségi szórakoztató és

j)sport

rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek – ha az építési övezet másként nem szabályoz – egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibocsátások nem érintik, nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek az 1/A és 1/B mellékleten jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a)az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,

b)kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti méret megtartható az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságalapján,

c)lakóépület kizárólag a telek közterület felé eső határvonalától számított 50 m-en belül építhető.

(5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.

(6) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

(7) A falusias lakóterület építési övezetben a telken elhelyezett épületek együttes alapterülete legfeljebb 600 m² lehet.

 (8) A lakótelkek utcai telekhatárán legfeljebb 2,00 méter magasságú utcai kerítések létesíthetők.

(9) Egy telken egy főépület helyezhető el, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(10) A főépületet kiegészítő, kiszolgáló rendeltetéseket tartalmazó épület(rész) alapterülete a főépület alapterületét nem haladhatja meg.

21. § Az Lf-2 jelű építési övezetben építési tevékenységet végezni csak a teljes telektömbre készített telekalakítási terv alapján lehet.

VIII. fejezet  –
Vegyes területek

17. Településközponti terület

22. § (1) A Vt-1 és Vt-2 jelű építési övezetekben

a)lakás,

b)igazgatási, iroda,

c)kereskedelmi, szolgáltató,

d)vendéglátó,

e)szálláshely-szolgáltató,

f)hitéleti,

g)nevelési, oktatási,

h)egészségügyi, szociális,

i)kulturális, közösségi szórakoztató, valamint

j)sport

rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek – ha az építési övezet másként nem szabályoz – egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

(2) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a)az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,

b)kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti méret is megtartható az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságalapján.

(3) A településközponti terület utcai telekhatárán legfeljebb 2,20 méter magasságú kerítés létesíthető.

(4) A településközponti terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

IX. fejezet  –
Gazdasági területek

23. § (1) A gazdasági területeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Lakás rendeltetés nem létesíthető.

(2) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter közötti magasságú, utcai kerítés létesíthető.

(3) Gazdasági területen az előkertben legfeljebb 10 m² alapterületű portaépület elhelyezhető.

18. Ipari területek

(1) A Gip-1 jelű építési övezetben az egyéb gazdasági területeken megengedett rendeltetéseken túl elhelyezhetők:

a)az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó rendeltetések,

b)az ezekhez kapcsolódó igazgatási és irodaépületek,

c)az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetések.

(2) A Gip-2 jelű építési övezetben a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági területeken megengedett rendeltetéseken túl elhelyezhetők:

a)a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények,

b)az ezekhez kapcsolódó igazgatási és irodaépületek,

c)üzemanyagtöltő.

(3) A Gip-1 és Gip-2 jelű építési övezetekben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a)az előkert mérete legalább 5,0 méter,

b)az oldalkert mérete legalább5,0 méter,

c)a hátsókert mérete legalább 10,0 méter.

(4) Az ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

(5) A Gip-1 és Gip-2 jelű építési övezetekben 2. melléklet szerinti megengedett legnagyobb beépítési magasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres építmény is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

X. fejezet –
Különleges, beépítésre szánt területek

24. § (1) A különleges, beépítésre szánt területeken az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó, azokat kiegészítő rendeltetések és építmények helyezhetők el.

(2) Épület az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhető el:

a)előkert mérete legalább 5,0 méter,

b)oldalkert mérete legalább 5,0 méter,

c)a hátsókert mérete legalább 10,0 méter.

(3) A különleges, beépítésre szánt területek építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

19. Mezőgazdasági üzemi terület

25. § (1) A K-Mü jelű építési övezetekben elhelyezhetők:

a)a növénytermesztéshez kapcsolódó rendeltetések,

b)az állattartás és állattenyésztés építményei,

c)az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmények,

d)a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmények, valamint

e) az ezekhez kapcsolódó igazgatási és irodaépületek.

(2) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

(3) A K-Mü jelű építési övezetben a 2. melléklet szerinti megengedett legnagyobb beépítési magasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres építmény is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Harmadik rész –
beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai

26. § (1) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodást is szolgáló helyiséget tartalmazó épületen építési tevékenységet végezni csak akkor lehet, ha a közművesítettség

a)egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatás,

b)közüzemi villamos energiaszolgáltatás, továbbá

c)amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolóban, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményben (korszerű csatorna-közműpótló)

biztosított.

XI. fejezet –
Közlekedési területek

27. § (1) A KÖu jelű közlekedési területek, valamint a helyi közutak az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál, melyeken közvetlenül nem a közlekedést szolgáló épületek nem létesíthetők.

(2) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál, melyen épületek az OTÉK szerinti rendeltetések részére helyezhetők el.

(3) A közlekedési területbe tartozó közterületek telekhatárait, legkisebb kialakítható szabályozási szélességét és védőtávolságait az 1/A és az 1/B melléklet ábrázolja.

(4) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozzák.

(5) A közutak  mentén, ahol nincs műszaki  akadályozó tényező, fasort kell telepíteni, melyek azonos korú és fajú, előnevelt sorfa szabvány minőségű egyedekből alakítandók ki.  (6) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület övezetben

a)a megengedett legnagyobb beépítettség 3%,

b)épület legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal létesíthető,

c)egy tömegben megjelenő legnagyobb épület alapterülete 30 m² lehet.

 (6) A közúti közlekedési területeken jelölt közterületi zöldfelületeken

a)legalább 50%-ban kétszintes zöldfelületet kell létesíteni, és

b)köztárgyak és gyalogosfelületek, valamint legfeljebb 20%-ban parkoló felületek létesíthetők.

 XII. fejezet –
Erdőterületek

28. §  (1) Az erdőterületen csak az erdészeti üzemterv szerinti erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

(2) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

20. Védelmi erdőterület

29. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetben erdei kilátó és magasles kivételével épületet elhelyezni nem szabad.

(2) Az övezet területén a kialakítható legkisebb telekterület 5000 m².

(3) Az övezet területén építmények közül kizárólag:

a)a terület fenntartásához szükséges építmény

b)közlekedési és közműépítmény

helyezhető el.

(4) Az övezet területén a burkolt felületek összterülete az 5%-ot nem haladhatja meg.

(5) Az 1/B. mellékletben jelölt országos jelentőségű védett természeti területen, valamint a Natura 2000 területen építmények elhelyezése és burkolt felületek létesítése nem megengedett.

21. Gazdasági erdőterület

30. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

(2) Épület legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal létesíthető.

(3) Épület egy tömegben megjelenő legnagyobb alapterülete 30 m² lehet.

XIII. fejezet –
Mezőgazdasági területek

31. § (1) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztéshez, az állattartáshoz és az állattenyésztéshez kapcsolódó, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építményeki, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépületek helyezhetők el.

(2) A földrészletek beépítési feltétele a közúti vagy magánúti kapcsolat megléte.

22. Általános mezőgazdasági területek

32. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályozási elemek végrehajtása során kialakuló földrészleteket.

(2) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől mért 10 méteren túl, és legfeljebb 100 méter mély területsávjában, a hátsó telekhatártól mért legalább 10 méter elhagyásával, valamint az oldalsó telekhatároktól legalább 10-10 méter széles beépítetlen oldalsáv elhagyásával kialakuló helyen, a szabadon álló beépítési módra vonatkozó általános szabályok szerint lehet elhelyezni.

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb épületmagasságú épületek helyezhetők el. Különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(4) Az Má-1 jelű mezőgazdasági övezetben

a) épület nem helyezhető el, és

b)az építmények közül kizárólag csak a kilátó, híd, víztározó és védelmi célú, álcázott távközlési antennatartó helyezhető el.

(5) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti (telek, alrészlet) területegységeken az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

a)szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagyobb telek, alrészlet esetén, annak rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, az épület bruttó alapterülete a telek, alrészlet 0,2%-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

b)gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telek, alrészlet esetén, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek, alrészlet 1 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

c)művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telek, alrészlet esetén a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek, alrészlet 2%- át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg,

d)az övezetben található telek, alrészlet területén több épülettömeg is elhelyezhető,

e)az övezet telek, alrészlet területén elhelyezett lakó funkciójú épület alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítettség felét.

23. Kertes mezőgazdasági terület

33. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.

(2) Az övezetben található meglévő épület nem bővíthető.

XIV. fejezet –
Vízgazdálkodási területek

34. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területét – a vízbeszerzési területek kivételével – lekeríteni nem lehet.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

XV. fejezet –
Természetközeli területek

35. § (1) A Tk jelű természetközeli területeken épület nem helyezhető el.

(2) A területen a kezelési tervvel összhangban elhelyezhető építmények:

a)a terület bemutatását lehetővé tevő sétautak, tanösvények, hozzá tartozó utcabútorok,

b)a pihenés, testedzés épületnek nem minősülő építményei,

c)ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d)a terület fenntartásához szükséges épületnek nem minősülő építmények,

e)művészeti alkotások,

f)kilátótorony.

(3) Az övezetbe tartozó ingatlan nem osztható tovább.

XVI. fejezet –
Különleges, beépítésre nem szánt területek

36. § (1) A különleges, beépítésre nem szánt területeken kizárólag az övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el.

(2) Épület az alábbiak szerint helyezhető el:

a)a közterületi telekhatártól legalább 5,0 méter elhagyásával,

b)az oldalsó telekhatártól legalább 5,0 méter elhagyásával, valamint

c)a hátsó telekhatártól legalább 10,0 méter elhagyásával

kialakított helyen belül.

(3) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

24. Közműterület

37. § (1) A Kb-Km jelű övezetben az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.

(2) A Kb-Km jelű övezetben az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.

(3) A közműterület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

25. Temető területe

38. § (1) A Kb-T jelű temető övezetében csak a temetkezéshez kapcsolódó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek) helyezhetők el.

(2) A temetőt kerítése mentén, az övezet területén belül fasorral kell határolni.

(3) A temető területének övezetében a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

26. Sportolási célú terület

39. § (1) A Kb-Sp jelű, sportolási célú terület övezete a sportolás és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál, ahol létesíthető:

a)sportkert, játszótér és az ezekhez tartozó építmények,

b)kerti építmény,

c)sportpálya, a testedzést szolgáló egyéb építmény,

d)a fenntartáshoz szükséges építmény, továbbá

e)gyalogos létesítmények építményei, kerékpárút.

(2) A sportolási célú területet a beépítésre szánt területfelhasználások felőli kerítése mentén fasorral kell határolni.

(3) A sportolási célú terület övezetében a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

27. Rekreációs terület

40. § (1) A Kb-Rek jelű rekreációs terület övezetében létesíthetők:

a)strand, sportkert, játszótér, és az ezekhez tartozó építmények,

b)kerti építmény,

c)sportpálya, a testedzést szolgáló egyéb építmény,

d)a sportot és a szabadidő-eltöltést kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó építmények,

e)a fenntartáshoz szükséges építmény, továbbá

f)gyalogos létesítmények építménye, kerékpárút.

(2) A rekreációs terület övezetében a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.

Negyedik rész –
záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

42. § Hatályát veszti a Gic Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gic község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2009. (IV. 1.) önkormányzati rendelete.