Udvari Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdésében, 39. § (2) és (5) bekezdésében, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5 és 9 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya

1. §

Udvari Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

2. §

1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Udvari Község közigazgatási területére teljed ki.
2. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed Udvari Község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó). Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.
3. Az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.
4. ^[1] Az Önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 10 évre szóló közszolgáltatási szerződés alapján a Vertikál Nonprofit Zrt. és az Alisca Terra Nonprofit Kft. Konzorciuma végzi. Ennek körében a közszolgáltatás szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult.
5. ^[2] A hulladék gyűjtését és szállítását a Konzorciumon belül az Alisca Terra Nonprofit Kft., mint szolgáltató, az ártalmatlanítást pedig a Vertikál Nonprofit Zrt., mint közszolgáltató végzi.
6.  A közszolgáltató gondoskodik a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű települési hulladék elhelyezéséről a Cikói Hulladékkezelő Központban történő ártalmatlanításáról.

2. Fejezet

A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

3. §

1. A közszolgáltatás az annak ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközével, a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, települési hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a települési hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.
2. A Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik Az Önkormányzattal.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

4. §

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra teljed ki:

1. az ingatlanhasználó által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a tulajdonában lévő gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék begyűjtésére és rendszeres és alkalmi elszállítására,
2. az ingatlanon összegyűjtött lomhulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására,
3. hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények létesítésére, működtetésére és üzemeltetésére,
4. az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött ét elszállítóit települési hulladék ártalmatlanítására,
5. a települési hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés),
6. háztartásokban keletkező veszélyes hulladék évi egyszeri összegyűjtésére és elszállítására,
7. az illegális hulladéklerakók felszámolására.

A Közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

5. §

1. A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól

1. a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása, a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési hulladék begyűjtése,
2. a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott lomhulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása,
3. a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása,
4. a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása;
5. a begyűjtött és elszállított települési hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése,
6. az a)-b) pontokban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési hulladék hasznosításra történő átadása,
7. a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt - utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása.

2. A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.
3. A Közszolgáltató köteles Udvari Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.
4. A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást akkor láthatja el, ha:

1. biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
2. a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás" ellátásához szükséges környezetvédelmi - hatósági engedéllyel rendelkezik,
3. rendelkezik a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott összegű céltartalékkal,
4. az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

5. A Közszolgáltató a közszolgáltatási                       szerződésben foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe a Képviselő-testület egyetértésével.
6. A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közszolgáltatás igénybevétele és a közszolgáltatási díj behajtása érdekében a koordináló szerv jogosult kezelni a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét.
8. Az érintett kérelmére a Közszolgáltató tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.
9. Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjtartozásának adók módjára történő behajtása érdekében a koordináló szerv a (7) bekezdés szerinti adatokat jogosult, illetve köteles az önkormányzati adóhatóság részére díjbehajtás céljából átadni.
10. A Közszolgáltatónak az ingatlanhasználó személyes adatait a nyilvántartásából törölnie kell, ha bármely ok miatt az ingatlanhasználó már nem tartozik az e rendelet 2. § (2) bekezdésének hatálya alá.
11.  Amennyiben az ingatlanhasználó a 9. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közszolgáltató részére a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat - a közszolgáltató kérelmére - hivatalból át kell adni.

A közszolgáltatási szerződés

6. §

1. Az Önkormányzat a közszolgáltatás ellátásának megszervezésére, fenntartására vonatkozóan a magasabb szintű jogszabályokban és jelen rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. A Képviselő-testület - a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint - a pályázat nyertesével (nyerteseivel) az eredményhirdetést követő 30 napon belül, vagy a pályázati eljárás nélkül kijelölt Közszolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.
2. A kizárólag a települési hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződés legfeljebb 10 évre szólóan köthető meg. Ez utóbbi szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző Közszolgáltatót.

3. Fejezet

A közszolgáltatás igénybevételével összefüggő kötelezettségek és jogosultságok

Az ingatlanhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

7. §

1. ^[3]A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a helyi közszolgáltatást.
2. ^[4]A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatóval a települési hulladék rendszeres elszállítására közszolgáltatási szerződést kötni. Az ingatlanhasználónak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tárolóedénnyel, amelynek használata kötelező.
3. ^[5]A közszolgáltatási szerződés hiánya nem mentesíti az ingatlanhasználót a jogszabályban meghatározott kötelességétől, miszerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi. Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet.
4. A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a gazdálkodó szervezetek az Önkormányzat közigazgatási területén azzal a közszolgáltatóval jogosultak és kötelesek megkötni, amellyel az Önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van.
5. A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben a gazdálkodó szervezet 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.
6. Ha a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást kötelezettsége ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.
7. A gazdálkodó szervezetek kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni – kivéve, ha erre engedéllyel rendelkezőnek átvevőnek adja át -, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől.
8. A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: elkülönítetten gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

8. §

1. Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
2. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

1. a települési hulladékot szelektíven szétválogassa,
2. a hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett edényzetben, vagy házhoz menő hulladékszállítás esetén a szelektív hulladékgyűjtő edényzetben a külön gyűjtendő fehér, színes üveg, papír és műanyag hulladékát elhelyezze,
3. a veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a közszolgáltatónak a veszélyes hulladék- gyűjtési napokon átadja,
4. a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) települési hulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,
5. az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye és a települési hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,
6. a települési hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a települési hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, az község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
7. az ingatlanán keletkező települési hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen települési hulladékot ne bocsásson ki.

3. Az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles a személyes adatai közül a családi, és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

9. §

1. A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.
2. ^[6]Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemében bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben az ingatlanhasználó 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván.
3. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlanhasználót írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta.
4. Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező települési hulladék keletkezésének tényét.
5. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlanhasználót az (1) bekezdés szerint értesíti.

A közszolgáltatás szünetelése

10. §

1. ^[7] Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

a) azon ingatlanok esetében, amelyeken legalább két naptári hónap időtartamban senki sem tartózkodik és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,

b) a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.

2. ^[8]A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább tizenöt nappal megelőzően.
3. ^[9]A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama két hónap, leghosszabb időtartama egy év, szüneteltetés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vehető igénybe. Egy évet követően az ingatlanhasználó jogosult a szünetelést meghosszabbítani, amennyiben a szünetelés feltételei változatlanul fennállnak.
4. Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alá tartozó ingatlan lakatlanságát igazoló jegyzői okirattal együtt kérelmezi.
5. Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.
6. Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását.
7. Amennyiben az ingatlanban tartózkodnak és hulladék keletkezik, vagy tényleges tevékenységet végeznek, úgy a közszolgáltató jogosult a hulladékszállítási díjat azon időponttól, vagy a tudomásszerzéstől megfizettetni – az NHKV Zrt. felé való bejelentés által - az ingatlanhasználóval.
8. Gazdálkodó szervezet esetén szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább 15 nappal korában) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenti.

4. Fejezet

A települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása

Hulladékszállítás rendje

11. §

1. A települési hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A Közszolgáltató jogosult az útvonal és a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a Közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.
2. A 60, 70, 110-120 literes-es edényzetet hetente egyszer üríti és szállítja el a Közszolgáltató, a házhoz menő szelektív hulladékszállításra a közszolgáltató által meghirdetett napon kerül sor.
3. E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlanhasználónak többlet települési hulladéka keletkezik, azt a Közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el.

Speciális rendelkezések a hulladékszállítás idejére

12. §

1. Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik - amennyiben az önkormányzat és a Közszolgáltató másban nem állapodnak meg - a települési hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban.
2. Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.
3. Ha a települési hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomhulladékot a Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja és a szállítás kimaradása nem az ingatlanhasználó hibájából történik, akkor a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

Hulladékgyűjtő edényzet rendelkezésre bocsátása

13. §

1. Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni és ahhoz a rendszeresített gyűjtőedényt - a választott kapacitással - saját maga köteles biztosítani.
2. ^[10] A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező.
3. ^[11] A választható szabványos tárolóedények felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével.
4. Az érintett ingatlant igazoltan egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó minimális tárolókapacitása 60 liter hetente.
5. A 60 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján az ingatlanhasználó a közszolgáltatónak bizonyítja.
6. Az egyedül és életvitelszerűen ingatlant használó természetes személy ingatlanhasználót megillető kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe.
7. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni. Amennyiben a szerződő fél a kedvezményre jogosító körülmény megszűnésének bejelentését elmulasztja, úgy a közszolgáltató jogosult a megszűnés napjától a tudomásszerzés napjáig a szerződő fél részére a hulladékszállítási díjat 110 literes edényre kiszámlázni.
8. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Gyönki Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.
9. A tárolóedény beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.
10.  A tárolóedény a közszolgáltatótól - előzetes megrendelés alapján - megvásárolható vagy bérbe vehető. A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.
11.  Az ingatlanhasználónak a 60 literes hulladékgyűjtő edényzet igényvétele iránti kérelméhez csatolnia kell azon jegyzői igazolást, amely tartalmazza, hogy mint természetes személy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja.

14. §

1. Az ingatlanhasználó köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a

Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez és elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, vagy a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlanhasználó pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

2. Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlethulladék kezelésére rendszeresített jelölt zsákban kihelyezett hulladék elszállítására. A többletdíjat az ingatlanhasználó a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg.

15. §

1. Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról.
2. A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlanhasználó, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során, a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

16. §

1. A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlanhasználó közösen is használhatja a következő esetekben:

1. társasházak, lakóközösségek által használt ingatlanokon
2. ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban is dokumentáltan így állapodott meg.

2. Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.
3. A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják és adják át ürítésre, továbbá a díjfizetésre kötelezett személyéről.

17. §

1. ^[12]Az ingatlanhasználó köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében vagy a kijelölt gyűjtőponton elhelyezni.
2. Ha az ingatlanhasználó a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlanhasználóval kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.
3. Az ingatlanhasználó a települési hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladékot más módon se szabad kihelyezni.
4. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
5. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
6. Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni, úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.
7. Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a Képviselő- testület külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.
8. Az úszótelken kialakított ingatlanok használói jogosultak a konténerek közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló, általában az erre a célra kiépített helyen. A konténer közterületre történő tartós, folyamatos kihelyezése közterület­használati díj megfizetése alól mentes.

18. §

1. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát, úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van.
2. Télen az ingatlanhasználó az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.
3. A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a Közszolgáltató állapítja meg.
4. ^[13]A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. Az ingatlanhasználó kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.

Hulladékgyűjtő edényzet használatával, megőrzésével, tisztántartásával kapcsolatos előírások

19. §

1. Az ingatlanhasználó feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.
2. A háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. A 15. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott gyűjtőedények mosásáról és fertőtlenítéséről a szükséghez képest, de évente legalább kétszer (május, augusztus hónapokban) a Közszolgáltató gondoskodik.

20. §

1. A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladékot nem szabad bedöngölni vagy tömöríteni. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.
2. A gyűjtőedényzet mechanikai védelme érdekében az edényben elhelyezhető hulladék maximális súlya:

• 60 - 70 literes gyűjtőedény esetén 15 kg,
• 110 -120 literes gyűjtőedény esetén 36 kg,
• 240 literes gyűjtőedény esetén 72 kg,
• 1100 literes gyűjtőedény esetén 330 kg.

3. A külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot nem szabad a települési hulladékkal összekeverni és azt a települési hulladék gyűjtésére szolgáló, arra rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni.
4. A gyűjtőedényzetbe nem helyezhető el olyan hulladék, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.) A gyűjtőedényzetbe nem szabad olyan folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb anyagot elhelyezni, ami veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.
5. Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.
6. A gyűjtőedényzetbe nem szabad olyan hulladékokat tenni, amelyeket a hulladékszigeteken elhelyezett hulladéktárolókban kell elhelyezni.

21. §

1. A települési hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.
2. A Közszolgáltató a települési hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.
3. A rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató kizárólag az erre a célra kijelölt hulladéklerakón végezheti.

5. Fejezet

Nem rendszeres közszolgáltatások

A lomhulladékra vonatkozó rendelkezések

22. §^[14]

1. A nagy darabos hulladék (lom) - lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül évente egy alkalommal, megrendelés alapján - gondoskodik.
2. A házhoz menő lomtalanítás időpontját az ingatlanhasználó és a Szolgáltató egyezteti, a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást a Közszolgáltató adja, melynek feltételeit a Közszolgáltató állapítja meg.

Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása

23. §

1. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
2. Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető legkisebb legyen, továbbá a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.
3. A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.
4. Az (l)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett, külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot az ingatlanhasználó köteles a települési hulladék más összetevőitől elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását, vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására feljogosított, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, vagy az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.
5. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat évente egyszer a Közszolgáltató térítésmentesen gyűjti és szállítja, valamint gondoskodik az ártalmatlanításukról.
6. A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a Polgármester és a Közszolgáltató évente állapodik meg.

Zöld hulladék gyűjtése és elszállítása

24. §^[15]

A zöld hulladék a közszolgáltató által meghirdetett időszakban és módon, házhoz menő hulladékszállítás keretében kerül elszállításra.

A hulladékgyűjtő szigetek működésével kapcsolatos szabályok

25. §

1. A környezet fokozott védelme, a hulladék Összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a Képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.
2. A települési hulladék szelektív gyűjtésével, begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.
3. Az Önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladékbegyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.
4. Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a települési hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költségek és ráfordítások megtérülését.
5. A települési hulladék szelektív begyűjtésének részletes községi feladatait a Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, valamint az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.
6. Az ingatlanhasználó a szelektíven gyűjtött települési hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben helyezheti el.
7. A települési hulladékkal összefüggő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed a települési hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzítteti tartalommal.
8. Az ingatlanhasználó jogosult és köteles eleget tenni a települési hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.
9. Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékának elhelyezéséről a közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

26. §

1. A lakosság a települési hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető papírt, fehér és színes üveget, műanyag üveget és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken köteles elhelyezni.
2. Gyűjtősziget használata, esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató       előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.
3. A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről,    az edények    ürítéséről,        karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtő szigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt jelöléssel (piktogrammal, más színnel, felirattal, stb.), vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.
4.  A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtő szigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen  köteles tájékoztatást adni az ingatlanhasználóknak.
5.  A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezelésről a Közszolgáltató gondoskodik.         Az elkülönítetten begyűjtött települési hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi. Jogosult a Közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások

27. §^[16]

A települési hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

28. §

1. ^[17]
2. A települési hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a Közszolgáltató. A hulladéklerakón történő lerakással a hulladék a hulladéklerakó üzemeltetőjének tulajdonává válik.

29. §

A természetes személy ingatlanhasználó az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési hulladékot legfeljebb évi 1 m³-ig maga is elszállíthatja az e rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménybe és ott díjfizetés mellett lerakhatja.

6. Fejezet

A közszolgáltatás díja

A közszolgáltatási díj meghatározása

30. §

A települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó, külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: közszolgáltatási díjat) fizet a koordináló szerv részére.

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

31. §

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető, vagy korlátozható.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések

32. §

1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nem terjed ki:

1. a lomhulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével és
2. a veszélyes hulladékra (kivéve a 4. § f) pontjában foglaltakra).

2. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.
3. Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

1. jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
2. az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

4. Az ingatlanhasználó jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.
5. Ha az ingatlanhasználó a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

33. §

1. A közszolgáltatás alá nem tartozó inért hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.
2. A hulladék átvétele, szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor és a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője-, birtokosa, vagy az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.
3. A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát, hétvégén 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.
4. Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

1. az országos közutak mentén konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, gondoskodni kell arról, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
2. az a) ponton kívüli úton, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

5. Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának (cég)nevét, telefonszámát.

7. Fejezet

Felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért

Általános jogi felelősség

34. §

1. Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a más jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.
2. A jogellenes tevékenységet folytató köteles

1. az általa okozott környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést megszüntetni, a környezetkárosítást abbahagyni,
2. az általa okozott károkért helytállni,
3. a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

3. A jogellenes tevékenységért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, vagy folytatták.
4. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

A hulladékkezeléssel összefüggő kötelezettségek ellenőrzése

35. §

1. A települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések ellenőrzését az illetékes közegészségügyi hatóság végzi.
2. A települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése - a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján - a jegyző feladata. A közterületen elhagyott hulladék körében az ellenőrzés a jegyző ellenőrzési feladata.
3. A környezetvédelmi hatóságok a külön jogszabályokban meghatározott körben rendelkeznek ellenőrzési és intézkedési jogosítványokkal.
4. Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és - jogszabályban meghatározott körben - szabálysértési bírságot, hulladékgazdálkodási bírságot szabhatnak ki.

Hulladékgazdálkodási bírság

36. §

(1) Aki:

1. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
2. a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez, vagy
3. a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

2. A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
3. A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.
4. A bírság mértékét jogszabályban foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:

1. a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását,
2. a jogsértésnek az ország, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását,
3. a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.

8. Fejezet

Közterületek rendje

Közterületek tisztántartása, takarítása és téli hó eltakarítási, síkosság-mentesítési feladatok ellátása

37. §

1. A hulladékot nem szabad elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
2. A község köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.
3. Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználók kötelesek gondoskodni.
4. Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtető esetén a tisztántartás az építtetőt, egyéb építtető esetében a kivitelezőt terheli.
5. Az önkormányzati szegélyezett utak tisztántartásáról, hó és síkosság elleni védekezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
6. Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (kiépített beton vagy egyéb átereszek), valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról - ideértve a hó és síkosság elleni védekezést is - az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.
7. Közös tulajdonban álló - ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat is - épületek esetében a (4) és (6) bekezdésben írt tisztántartás az ingatlanhasználók egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezése a társasházi és lakásszövetkezeti lakásoknál a közös képviselő felelőssége.
8. Az üzletek és intézmények előtti járdaszakaszt elsősorban az ingatlan használója, bérlője, ezek hiányában tulajdonosa köteles tisztán tartani és az ott keletkezett hulladékot eltávolítani.
9. Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
10. A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elvégezni. A 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni, úgy, hogy a gyalogosközlekedés számára megfelelő szabad terület maradjon.
11. A gyalogos- és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakás nem alakítható ki:

• útkereszteződésben,
• úttorkolaton (8 m-en belül),
• kijelölt gyalogátkelő helyen,
• kapubejáró elé annak teljes szélességében,
• tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé.

12. A (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy köteles az ingatlan előtti, melletti járdán a felburjánzott zöld növényzetet (gazt) a burkolat rongálása nélkül kiirtani. Köteles az úttest vagy a gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről vágásáról gondoskodni.
13. Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

Közterületek szennyezésének megelőzése

38. §

1. Nem szabad a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat elhelyezni, elszórni, eldobni.
2. Nem szabad a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.
3. Nem szabad dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetnie.
4. Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.
5. A közterületen elhullott állatok eltávolításáról az Önkormányzatnak haladéktalanul gondoskodni kell.
6. Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa(i), kezelő(i), használó(i) kötelesek a község más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán való közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni.
7. Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.
8. Közterületen építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni nem szabad. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani.
9. Közterületet használni csak a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet.
10. Az építést, felújítást végző ingatlanhasználó, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei

39. §
40. Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.
41. A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt - közterületi részt - a tulajdonos, üzemeltető (használó, bérlő) az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.
42. Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.
43. Közterületen gépjárművek nem javíthatók, szerelhetők és moshatók, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.
44. Szennyvizet, vagy más szennyezett folyadékot, szennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre elszórni, kiönteni vagy eldobni nem szabad.
45. Nem szabad a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni.
46. A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni nem szabad.
47. A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni nem szabad.

Közterületek tisztántartására, a hó eltakarításra és síkosság-mentesítésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzése

40. §

1. A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a jegyző köteles ellenőrizni, és szükség szerint eljárni.
2. A rendeletben meghatározott közszolgáltatói tevékenységek ellenőrzése a hatályos jogszabályokba foglalt szervek és személyek feladata, az Önkormányzat közszolgáltatásra kötött szerződésének ellenőrzése a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint történik.
3. Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

Közterületi szeszesital-fogyasztás tilalma

41. §

1. Az Önkormányzat közigazgatási területén a közterületeken nem szabad szeszes italt fogyasztani.
2. Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

a) a vendéglátóegységnek az Önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszra, kerthelyiségre, közterületre, b) községi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.

9. Fejezet

Záró rendelkezések

42. §

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti Udvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló, 4/2013.(11.14.) önkormányzati rendelete.

Udvari, 2016. június 20.

     Peszt Attila sk.                                                                        Tokainé dr. Mézes Mária sk.

   polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetve: 2016. június 22.

Tokainé dr. Mézes Mária sk.

jegyző