(EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG

a módosító 8./2020. (X. 20.) önkormányzati rendelettel)

Udvari Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) a) pontjában és 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Az Önkormányzat jelképei

1. § Az Önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

II. Fejezet

A település címerének leírása

2. § Álló, háromszögű pajzs kék mezejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű „AMR” Szűz Mária-monogram arannyal, melyet kétoldalról egy-egy ezüst heraldikai rózsa kíséri. A kék mezőben zöld hármashalom középsője felett lebegő helyzetű, kerektalpú kis pajzs, ennek vörös mezejében három ezüst cölöp. A kis pajzsot kétoldalról egy-egy, a szélső halmokon növekvő, leveles arany búzakalász kíséri. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs UDVARI felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címertervek színei a heraldikai szabályok figyelembevételével kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a címertan is a kozmikus világhoz kapcsolja a színeket. Ennek megfelelően a pajzsokon megjelenő színek szimbolikus jelentés tartalma a következő:

Fémek:

            Arany/Nap/: értelem, ész, tekintély, erény, hit, erkölcsösség

            Ezüst/Hold/: bölcsesség, tisztaság, ártatlanság szemérmesség.

A színek szimbolikus jelentéstartalmúak:

Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.

Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom.

Zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

A címer használatának köre és szabályai

3. § (1) A község címere a település történelmi és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképét használni lehet:

1. Az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző: pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű a megfelelő körirattal ellátva.
2. Az önkormányzat zászlaján és lobogóján, annak változatain.
3. Az önkormányzat szervei, a polgármester, alpolgármester, jegyző számára készült levélpapírok fejlécén, illetve borítékján.
4. Az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken.
5. A községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozó termében) és más protokolláris illetve hivatali helyiségeiben.   ^[1]
6.       Az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban.
7. Az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon.
8. ^[2]

(3) A 3. § (2) bekezdés a) - g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelmére – a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület engedélyezi az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint.  ^[3]

(4) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy elért árbevétel arányában.

4. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező megnevezését, címét,
2. a címerhasználat célját,
3. az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),
4. a címer előállításának anyagát,
5. a terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
6.     a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát stb.)

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

1. az engedélyes megnevezését és címét,
2. az előállítás anyagát,
3. az engedélyezett felhasználás célját,
4. az előállításra engedélyezett mennyiséget,
5. a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges költségeket,
6. amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.   ^[4]

(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 6. §-ában foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.

(5) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét, illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.

5. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése olyan méretű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.

III. Fejezet

A település zászlajának és lobogójának leírása

6. § (1) A település zászlója fekvő téglalap alapú, mérete 100 x 50 cm, anyaga fehér textil. A lobogó 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A feliratos szalag nélküli színes címer függőleges szimmetria tengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásával esik egybe. A zászló egyoldalas.  10 cm arany, 10 cm kék, a többi fehér színű.

(2) A lobogó álló téglalap alakú, 2:1 arányú fehér textil, alján arany, felette kék vízszintes pólyával. A pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10-ed része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó függőleges szimmetria tengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.

(3) A zászlón és a lobogón megjelenő színek árnyalati tónusa mindig a címerpajzson megjelenő színnel azonos, illetve azt leginkább megközelíti.

(4) Az önkormányzat lobogóját a községháza vitrinjében kell elhelyezni.

A zászló és a lobogó használata

7. § (1) A zászló méretarányos változatai használhatók:

1. Hivatalos ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlójával együtt,
2. A település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,
3. A képviselő-testület üléseinek helyszínén,
4. Nemzeti, gyászesemények alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve,
5. Minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A település pecsétjének leírása

8. § A település pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétkép közepén Udvari címerének kontúrrajza. A címert két oldalról és felülről nagybetűs UDVARI KÖZSÉG PECSÉTJE felirat övezi. A felirat előtt, után és a szavak között 1-1 díszpont.

A pecsét használatának köre és szabályai

9. § (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsétet az önkormányzat és más bel-illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

V. Fejezet

Díszpolgári cím  ^[5]

VI. Záró rendelkezések

10. §   ^[6]

11. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 2008. augusztus 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ezzel egy időben a 13/2007.(VIII.1.) számú rendeletét hatályon kívül helyezi.

U d v a r i , 2008. július 2.

P e s z t    Attila sk.                                                                  P é t e r      Andrásné sk.

     polgármester                                                                                  körjegyző

A rendelet kihirdetve 2008. július 9-én.

P é t e r   Andrásné sk.

      körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2020. november 1-jén.

                                                                                                dr. B i r ó   Gyula s. k.

                                                                                                          jegyző