Iregszemcse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed a  DÁM Önkormányzati Társulás (továbbiakban: társulás)  által fenntartott  Iregszemcse Szociális Intézményre, valamint a szolgáltatást igénybevevő személyekre.

II. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

A személyes gondoskodás formái

2.  §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a társulás által fenntartott intézményben.

(2) Szociális alapszolgáltatások közül:

1. Étkeztetés
2. Házi segítségnyújtás
3. Családsegítés
4. Nappali ellátás biztosítása

Az ellátások igénybevétele

3. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az integrált intézmény vezetőjéhez ( a továbbiakban: intézményvezetői) kell benyújtani, a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. sz. Melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(3) Külön eljárás keretében akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemnyilatkozatot ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15.§. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

4. §

(1) Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az intézmény azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,

a) kor: 60 évesnél idősebb korú

b) egészségi állapot: háziorvosuk igazolja, hogy nem képesek étkezésüket önállóan megoldani, vagy munkaképességét részben vagy egészében elvesztette, és ezt dokumentumokkal igazolja

c) fogyatékosság, pszichiátriai betegség: szakorvosi igazolás alapján

d) szenvedélybetegség: szakorvosi igazolás alapján vagy

e) hajléktalanság miatt.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz lehet benyújtani, aki dönt az ellátás iránti kérelemről.

Házi segítségnyújtás

5. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátását.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, és erről igazolást ad ki.

(4) A házi segítségnyújtást az igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) Az intézmény a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(6) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.

(7) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(8) Az ellátás igénybevétele az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. §. – 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

Családsegítés

6.§

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében az integrált intézmény az Szt. 64. §-ban meghatározott ellátásokat biztosítja.

Nappali ellátás

7. §

(1) Az integrált intézmény a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a 18. életévét betöltött, egészségi állapot vagy idős kor miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személy számára biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.

A fizetendő térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

8. §

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladhatja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy / a c) –e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy/ köteles megfizetni / az a) –e) pont a továbbiakban együtt: kötelezett/.

(3) A személyi térítési díjat:

a) a kiskorú és a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő,

b) a gondokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult  esetén a családi pótlékra vagy a családi pótlék felvételére jogosult

c) az a)-b) pontban nem szabályozott esetekben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartásra köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek.

(4) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %.-át meghaladó mértékben növekedett.

(6) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. 

(7) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.

(8) A személyi térítési díj megállapításáról az intézményvezető írásban értesíti az ellátottat, annak törvényes képviselőjét.

(9) Ha a személyi térítési díjat az intézményvezető állapította meg, illetve vizsgálta felül, és ennek összegét az ellátott, a törvényes képviselője, vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a személyi térítési díj összegéről határozattal dönt.

(10) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a társulási megállapodásban kijelölt képviselő-testület évenként két szer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(11) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

9. §

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30 %-át étkeztetés,

b) 25 %-át házi segítségnyújtás,

c) 30 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is biztosítanak,

d) 15 %-át a nappali ellátás, illetve 30 %-át a nappali ellátás és ott étkezés esetén.

e) családsegítés térítésmentes

(3) Az alapszolgáltatások esetén térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(4) Az intézményvezető az alapszolgáltatások személyi térítési díja 10 %- áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái:

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- a lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(5) Ez a térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.

A személyi térítési díjak megfizetése

10. §

(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.27.) Korm. Rendelet 5. §. (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/C §-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

11. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100.§ és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az ellátás megszűnik, ha

a) az intézmény jogutód nélkül megszűnik

b) a jogosult halálával

c) határozott idejű elhelyezés igénybevétele esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az Szt rendelkezései alapján az időtartam meghosszabbítható.

(3) Az ellátás megszüntetését:

a) a jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. Ennek alapján az intézményvezető az ellátást illetve az intézményi jogviszonyt megszünteti a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

b) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:

- más intézménybe történő elhelyezése indokolt

- házirendet súlyosan megsérti

- intézményi elhelyezése nem indokolt.

(4) Az ellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre, melyről írásban értesíti az ellátottat vagy törvényes képviselőjét.

(5) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó jogerős határozatot nem hoz.

IV. FEJEZET

12. §

Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2012.augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete és az 5/2012.(III.1.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V. 10.) önkormányzati rendeletének 18-23. §-a, Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete  2/2012.(III.1.) rendeletének 15.§. (2) bekezdése.

Iregszemcse, 2012. június 27.