Zalavár község önkormányzata képviselő testületének 20/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 28 - 2021. 10. 05

Zalavár község önkormányzata képviselő testületének 20/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatáról

Zalavár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §. /1/ bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a. és d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET A helyi önkormányzás általános szabályai

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Zalavár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Zalavár község közigazgatási területe

(4) [1] Az önkormányzat hivatalának megnevezése:
Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

Székhelye: 8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

Kirendeltsége: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

(5) [2] A polgármester, a képviselő-testület, és a jegyző által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Zalavár Község Polgármestere
Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Zalavár
Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

3. § (1) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdésében, valamint a 20 § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati feladatokat látja el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3)[3] A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalta feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 42. §. 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

II. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Alakuló ülés

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.

(4) A megválasztott polgármester és a képviselő-testületi tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció

6. § (1) A képviselők jogállását az Mötv. előírásai szabályozzák.

(2) A képviselő köteles:

  • a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
  • b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
  • c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
  • d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
  • e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
  • f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalnál bejelenteni.

7. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

8. §

A képviselő-testület üléseinek száma

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) [4] A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1. szám alatti épületében, vagy a Zalavár, Dózsa György utca 61. szám alatti klubteremben tartja.

(3) A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház Zalavár, Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épületében, vagy Zalavár, Dózsa Gy. u. 61. szám alatti klubteremben tartja meg.

(4) Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.

9. §

A képviselő-testület összehívása, meghívó

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni- a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül-:

a) [5] az önkormányzati intézmények vezetőit,

b) az Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját,

c) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

d) az önszerveződő közösségek képviselőit

tevékenységi körükben tárgyalt napirend esetében.

(3) Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a.) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben

b.) ha Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt

c.) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(6) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (5) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

10. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell

a.) az ülés kezdeti időpontját és helyét,

b.) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,

c.) a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) Amennyiben a testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok a 10. sorszámot meghaladják, úgy a képviselő-testületi ülés meghívóját, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(5) [6] A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége hivatalában lehet megtekinteni.

11. § (1) A lakosságot a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni.

Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

  • a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
  • b) rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

  • a) a polgármester,
  • b) az alpolgármester,
  • c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
  • d) a képviselő-testület tagja,
  • e) a jegyző,
  • f) polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

  • a) Az előterjesztés első része tartalmazza

- a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

- a tárgykört érintő jogszabályokat,

- az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,

- mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

- az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

- a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

- az esetleges részhatáridők rögzítése.

13. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

  • a) a polgármester,
  • b) az alpolgármester,
  • c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
  • d) a képviselő-testület tagja,
  • e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

  • a) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,
  • b) ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására,
  • c) amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során

  • a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
  • b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
  • c) előterjeszti az ülés napirendjét,
  • d) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyére,
  • e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
  • f) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.

Napirend előtti témák és a napirend

15. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

Zárt ülés szabályai

16. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben minősített többségű szavazattal zárt ülés tartását rendelheti el.

(2) Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokról - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

  • a) a képviselő-testület tagjai,
  • b) Zala Megyei Kormányhivatal,
  • c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,
  • d) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

  • a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
  • b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

18. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.

19. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani: az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

(4) A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(5) A titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

20/A. § [7] (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben döntést hozhat:

- a.) kérelem önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás iránt

- b.) a lakosság szociális ellátásával kapcsolatos ügyek

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerint meghozott döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

A tanácskozás rendje

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

  • a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
  • b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

21/A. § [8] (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására a Szociális és Ügyrendi Bizottság jogosult.

(3) A bizottság eljárása során meghallgatja az érintett képviselőt. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.

(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Határozat

22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: / ( . ) határozat.

(2)[9] A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

23. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

  • a) a képviselő-testület tagja,
  • b) az önkormányzat bizottságai,
  • c) a polgármester, az alpolgármester,
  • d) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

  • a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,
  • b) a rendelettervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,
  • c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalában, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

A jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(2)[10] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja írja alá, valamint a Képviselő-testület ülésén jelen levő és a napirend tárgyalása előtt jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott képviselő.

(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként kell csatolni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni

(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

  • a) a meghívót,
  • b) a jelenléti ívet,
  • c) az írásos előterjesztéseket,
  • d) a rendeletet,
  • e) a képviselők kérése alapján
    • ea) a képviselői indítványokat,
    • eb) a képviselői hozzászólásokat,

(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(12) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

Együttes képviselő-testületi ülés szabályai

25. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.

(3) Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön-külön szavaznak, és hoznak határozatot.

III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

26. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

(3) A Szociális és Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátását az Önkormányzati Hivatal biztosítja.

27. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

28. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 16. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

29. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5)[11] A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el.

IV. FEJEZET A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a képviselő-testület állapítja meg az Mötv 71. § alapján.

(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

  • a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
  • b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
  • c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
  • d) fogadóórát tart,
  • e) nyilatkozik a sajtónak
  • f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
  • g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.

h.) az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. § (1) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69 § (1) bekezdése tartalmazza

(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén az Mötv. 70. § (1) bekezdése az irányadó.

Az alpolgármester

31. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester részt vesz:

  • a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
  • b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
  • c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
  • d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(4) Helyettesíti a polgármestert legalább 30 napot meghaladó tartós távollétében.

A jegyző

32. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

  • a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
  • b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
  • c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
  • d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
  • e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
  • f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
  • g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
  • h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

  • a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
  • b) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

  • a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
  • b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(5) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 81–83. §-ai határozzák meg.

(7) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(8)[12] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal „Igazgatási köztisztviselő I.” munkakört betöltő köztisztviselője látja el.

V. FEJEZET A közös önkormányzati hivatal

33. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)[13] Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A közös hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Hivatali SzMSz-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) Az Önkormányzati Hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

VI. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

34. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az 5. mellékletben felsorolt társulásokban vesz részt.

VII. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás

35. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

36. § (1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.

  • a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
  • b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,
  • c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő,
  • d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,
  • e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni a lakosságot.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb

30 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § (1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

VIII. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, vagyona

A gazdasági program

38. § (1) A képviselő-testület gazdasági programja megbízatása időtartamára szól. A gazdasági programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

  • a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
  • b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
  • c) a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

39. § (1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)[14]

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

40. § (1)[15] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

  • a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,
  • b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
  • c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.

41. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.

(2)[16] Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége valamint a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.

42. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

43. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik Keszthely és Környéke Kistérség Többcélú Társulásán belül.

Felterjesztési jog

44. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatikról szóló törvényben meghatározott felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét.

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 7/2012. (II. 29.), 17/2012. (VIII. 31.), 4/2013. (III. 14.), 6/2014. (III. 6.) önkormányzati rendeletek.

Az SZMSZ mellékletei:

1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

2. A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök

3. A képviselő-testülettől a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatáskörök, bizottsági tagok megnevezése

4. Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

4. melléklet 4. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez

Települési Önkormányzatokkal létrehozott társulások

- Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás

- ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás

- Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás

1. függelék a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez[17]

A képviselő-testület tagjainak névsora

1. Lucz József polgármester

2. Tóth László alpolgármester

3. Hajas Balázs képviselő

4. Kurucz Dávid képviselő

5. Plótár László képviselő


[1] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[2] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[3] Módosította a 6/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 28-tól.
[4] Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
[5] Módosította a 6/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 28-tól.
[6] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[7] Beiktatta a 4/2019. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 31-től.
[8] Beiktatta a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.
[9] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[10] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[11] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[12] Beiktatta a 4/2019. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. augusztus 31-től.
[13] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[14] Hatályon kívül helyezte a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-től.
[15] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[16] Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
[17] Módosította a 6/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. november 28-tól.