A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áhtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Zalavár Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Zalavár Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

1. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá
2. értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1)^[1]      Az önkormányzat vagyona az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyak összessége. Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(2)^[2]      A törvényben foglaltakon túlmenően nemzetgazdasági szempontból kiemelt        jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)       A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások, továbbá gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat, vagyoni értékű jogokat.

(4)       A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére az önkormányzat:

1. saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy
2. a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át.

(5)       A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület a szerződéssel adja használatba. Az önkormányzat képviselő-testülete a szerződés elfogadásáról határozattal dönt.

(6)^[3]      Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3. §

(1)       Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2)       Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

(3)^[4]        Az önkormányzat eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásairól             folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. 

            A mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden második évben (először           2009. évre vonatkozóan) december 31-i fordulónappal kell leltározni.

            A kétévenkénti leltározás azonban csak azon eszközkör esetében megengedett,    amelyekre a 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet)       mennyiségi felvétellel történő leltározást ír elő. Azon eszközök és források esetében,        ahol a Korm. rendelet a leltározást egyeztetéssel írja elő, kötelező az évenkénti      leltározás. Köztes években (páros években), azon eszközök esetében, amelyekre             kétévenként leltározási kötelezettséget ír elő Korm. rendelet 37. §-a, továbbá a    mérlegben nem szereplő kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a         leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

(1)       A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 11. §-a szerint az abban foglaltaknak megfelelően átruházza.

(2)       Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja tulajdonosi jogokat.

(3)       Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági társasága, a körjegyzőség hivatala. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4)       A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5)       Gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.

(6)^[5]      Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről, a képviselő-testület gondoskodik.

(7)       A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

4/A. §²

(1)       A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az önkormányzat a Repülőtér főüzemi részét alkotó ingatlanokra, mint nemzeti vagyonra, vagyonkezelési szerződést a Hévíz-Balaton Airport Kft, 8380 Hévíz, Kossuth Lajos    u. 1. székhelyű jogi személlyel köt, határozatlan időtartamra.

(2)       Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog ellenértéke 2012. évre 3 000 ezer forint,       amely a tulajdonos önkormányzatokat fele-fele arányban illeti meg.  

(3)       Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés, tekintettel arra, hogy a Hévíz-           Balaton Airport Kft 100 %-ban önkormányzati tulajdonú átlátható szervezet,         gazdasági társaság, versenyeztetés nélkül köthető.

(4)       A vagyonkezelői jog gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szabályait a         vagyonkezelési szerződés szabályozza.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. §

(1)       Az önkormányzati vagyont 10.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)       Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a pályázati felhívás közzététele a körjegyzőségi hivatal, a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármester feladata.

(3)       A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4)^[6]      A vagyonhasznosításra kiírt pályázati felhívást egy országos napilapban, egy megyei napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat tárgyának meghatározását, a teljesítés helyét, a határidőt és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket, továbbá az ajánlatok benyújtásának és elbírálásának határidejét.

(5)       A pályázat benyújtása és a felhívás közzététele között legalább 15 napot kell biztosítani.

(6)       A pályázati tárgyalást az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(7)       A pályázati tárgyalást a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(8)       Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen ajánlat sem éri el a meghirdetett összeget, vagy a pályázat nyertes 15 napon belül nem köt szerződést.

(9)       Érvénytelen a pályázat, ha

1. az ajánlat nem felel meg a kiírás feltételeinek,
2. a benyújtásra meghatározott idő után adták be,
3. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton.

(10)     Pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §

(1)       A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2)       Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

1. értékpapír esetén, a névérték alapján,
2. egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3)       Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4)       Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. §

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,

követelés elengedése

8. §

(1)^[7]      Az ön kormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

1. meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
2. kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
3. közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
4. közösségi célra, alapítványi hozzájárulással,
5. ³meghatározott céllal, az államnak

(2)       Önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönthet.

(3)       Önkormányzati követelésről kizárólag a képviselő-testület jogosult lemondani.

A felajánlott vagyon elfogadása

9. §

(1)       Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2)       Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10. §^[8]

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
2. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
3. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apportkénti befektetése gazdasági társaságba,
4. hitel felvétele - működési hitel kivételével -, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
5. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
6. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
7. gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
8. társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
9. biztosítási szerződésekre vonatkozó ajánlatok véleményezése, a szerződésre jogosult biztosító intézet kiválasztása,
10. ingatlan bérbeadás útján történő hasznosításra kijelölése, bérleti díj meghatározása,
11. követelések elengedése.

11. §

(1)       A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik – a polgármester egyetértésével – a 30.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítése.

(2)^[9]      A polgármester jogosult:

1. a képviselő-testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
2. megkötni a bérleti szerződéseket,
3. megkötni a biztosítási szerződéseket,
4.  a számviteli szabályok szerint számított harmincezer forint egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítése.

Az önkormányzat intézményeire bízott vagyon

12. §

(1)       Az önkormányzat törzsvagyonából az intézmények használatába adja azokat a vagyontárgyakat, amelyek az intézmény alapító okiratában felsorolt és abban foglalt feladatok ellátását szolgálják.

(2)       Az intézmények a tulajdonostól elvárható gondossággal kötelesek a részükre átadott, az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyon, felelős és rendeltetésszerű működtetésére, fenntartására.

III.

Záró rendelkezések

13. §

(1)       E rendelt 2005. év január hó 12. napján lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a Zalavár önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokról szóló 6/1993. (XII. 06.) számú rendelet hatályát veszti.

(2)^[10]      E rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyon (kizárólagos nemzeti vagyonba tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek szerinti megbontásban).
2. 2. melléklet: Az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyon.
3. 3. melléklet: Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok.

Gönczné Majoros Ildikó sk.                                                              Berkenyés István sk.

körjegyző                                                                                           polgármester

A rendelet kihirdetve:

Zalavár, 2005. január 12.

Gönczné Majoros Ildikó sk.

körjegyző