Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2004 (IX.7.) önkormányzati rendelete

„Kaposkeresztúr helyi építési szabályzatá”-ról

Hatályos: 2018. 01. 03- 2018. 09. 30

Kaposkeresztúr község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:



  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.


  1. A rendelet hatálya Kaposkeresztúr község közigazgatási területére terjed ki.


„(2) Az OTÉK előírásait e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.”[1]




„(3)[2] A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

                 -a külterületi és a belterületi határvonal

                 -a szabályozási vonalak

                 -azövezeti és építési övezeti határok és jelek

                 -azövezeti és építési övezeti előírások

                 -az építési határvonalak

                 -az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

                 -a sajátos jogintézmények

                 -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei.


(4)[3]


„(5)[4]


(6)  [5]


(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.


(9) [6] A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.”



(10)[7] A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezésesorán érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.”




(11) [8]


(12) [9]

(13) A település felszínmozgásra érzékeny, valamint eróziónak fokozottan kitett területei elsősorban a vízfolyások meredek völgyoldalain találhatók, de a település hasonló morfológiájú egyéb részei is hajlamosak lehetnek felszínmozgásos jelenségek kialakulására. A külterület szabályozási terven jelölt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai és talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés egyedi feltételeit.


(14) Az eróziónak fokozottan kitett területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével kell az erózió mértékét csökkenteni.


(15)[10] „Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.”


(16) A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfallal-partfallal, bevágással, mélyutakkal tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell alátámasztani.


(17)[11] „A magterület, az ökológiai folyosó övezete és a Natura 2000 területek által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen

                   a)szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el

                   b)gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja

                   c)új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

                   d)10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el

                   e)birtokközpont nem létesíthető

                   f)közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el

                   g)közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el

                   h)a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg

                   i)erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet

                   j)energetikai célú növénytelepítés nem történhet.”


 (18) [12] „ A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) területen

            a)új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

            b)csarnok jellegű épület valamint nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el

            c)birtokközpont nem létesíthető

                   d)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni

                   e)közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatokat és azok járulékos építményeit a tájképet nem zavaró és a hagyományos tájhasználatot nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

                   f)a hagyományos tájhasználat megőrzendő. Művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet.”


(19) [13]

(20)[14]  Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.”

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.


„(1)[15] A település igazgatási területének

              a./ beépítésre szánt területei

                     aa/ falusias lakóterület(Lf)

                   ab/ ipari terület, ezen belül

     - jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

                     ac/ különleges terület, ezen belül

                            - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                            - volt honvédelmi terület (Kü-H)

                            - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

                            - szennyvíztelep (Kü-SZT)”


b./ beépítésre nem szánt területei

ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)

bb./ zöldterület, ezen belül

- közpark (Z)

bc./ erdőterület, ezen belül

- védelmi (Ev)

- gazdasági (Eg)

- turisztikai (Et)

bd./ általános mezőgazdasági terület, ezen belül

- szántó (Má)

- gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0)

be./ kertes mezőgazdasági terület, ezen belül

- kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)

- belterületi kert (Mk-0)

bf./ vízgazdálkodási terület

- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

- a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmúkút, víztároló) (V-kv) területe

bg./ különleges beépítésre nem szánt terület

-homokbánya (Kk-B)

-sportterület (Kk-Sp)”


   (2) [16]„A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.”



Falusias lakóterület

3.§.


(1) [17]„ A falusias lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az építménymagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, valamint üzemanyagtöltő.”

      

 (2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:







Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


    Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum


Lf1


    O,SZ


30


5,5  


    800


Lf2


    O,SZ


30


5,5  


    1000


Lf3


    O


30


5,5  


    1500


Lf4


    O,SZ


30


5,5  


    1500


Lf5


    O,SZ


25


5,5  


    2000


Lf6


    O,SZ


25


5,5  


    2500


Lf7


    O


20


5,5  


    3000


Lf8


    SZ


30



K








Szabadonálló beépítés csak akkor engedélyezhető, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.


(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.


(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításakor az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,a lakóépületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a helyi védelem alatt álló lakóépületekhez igazodó legyen, illetve a kedvező utcaképi illeszkedést biztosítsa.

            d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            „f.,[18]az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                        -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK oldalkertre vonatkozó előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az abban előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.”


(5)  A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.


(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.


(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.


(8) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.


„Ipari terület[19]

4.§.


„(1) Az ipari területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.”


(2)[20] „)Az ipari terület az alábbi építési övezet:

                   -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület amezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M).”



(3)[21]A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


    Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum


 Gip-M


  SZ


  30


  7,5


20000








              


              (4) [22]


[23]„(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.”


(6)A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(7)A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.


„(8)A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.”[24]


  1. [25]„Az ipari területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

5.§.


[26](1) A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (Kü-T), a volt honvédelmi terület (Kü-H), valamint a tervezett idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I),és a szennyvíztelep (Kü-SZT).”



  1. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.


(3) [27]


(4) [28]


„(5)[29] Az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) és a temető (Kü-T) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


  Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum

    Zölddel való fedettség (%)

Kü-I

    SZ

   15

     7,5 

3500

50

Kü-T

    SZ

   10

     5,5

K

50


  1. [30]


  1. [31]
  2. [32]A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.”



  1. A területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./és a burkolt út

biztosítandó


„(10)A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.”[33]


(11)A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Közlekedési és közműterület

6.§.


  1. [34] A közlekedési és közműterületekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhető el kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató és igazgatási épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szolgáló lakások.”


  1. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.


  1. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
  2. Az utak mentén - külterületen min. 8 m tőtávolsággal egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.


  1. A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.


  1. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.


Zöldterület

7.§.


(1) [35]A zöldterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.


 (2) [36]


(3)A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.


  1. A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Erdőterület

8. §.[37]

  1. „Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a turisztikai (Et), a védelmi (Ev) és a gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.


  1. A természetvédelmi érintettségű erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (17) bekezdés előírásaival, a tájképvédelmi érintettségű erdőterületen e rendelet 1.§.(18) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.


  1. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.”



Mezőgazdasági terület

9 §.


(1)  [38]„A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a./ a lakóépületek építménymagassága max. 5,5 m lehet

             b./ lakóépület 

                          -az Má-0, Mk és az Mk-0 övezeti jelű területen nem helyezhető el

                          -az Má övezeti jelű területen min. 5 ha telekterületen helyezhető el.”


  1. [39]„A természetvédelmi érintettségű mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (17) bekezdés előírásaival, a tájképvédelmi érintettségű mezőgazdasági területen e rendelet 1.§.(18) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”


  1. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.


  1. Az M-K jelű övezetben új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.


  1. [40]„Az M-K jelű övezetben gazdasági épület elhelyezése abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.”



  1. [41]„A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK vonatkozó előírásai alapján lehet kialakítani.”


  1. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.


[42]„Különleges beépítésre nem szánt terület

10/A.§


„(1)[43] A különleges beépítésre nem szánt terület

    -(Kk-B) a nyersanyag kitermelés (homokbánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények – az úttól minimum 50 m távolságra, tájba illesztve – helyezhetők el, valamint

    -(Kk-Sp) sportterület a motocross-edzőpálya területe, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények, földművek – megfelelően tájba illesztve – helyezhetők el”



(2) A területen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel létesíthetők.


„(3) [44]A Kk-B övezeti jelű homokbánya területén a megfelelő zaj- és porvédelem miatt a letermelt termőföldet a lakóterülettel párhuzamosan a déli telekhatáron, illetve a közút mentén, a keleti telekhatáron min. 3 m magas humusztároló depóniákban kell tárolni. A Kk-Sp övezeti jelű sportterületen szintén a zaj- és porvédelem miatt a földmunkák során kikerülő termőföldet a közút mentén kialakított max. 1,5 m magas földsávban kell elhelyezni.

    A humusztároló geometriáját oly módon kell kialakítani, hogy az a lehető legnagyobb zajvédelmet nyújtsa a lakó- és közlekedési területek irányába.”


„(4)[45] A bányatelek déli határvonala mentén, illetve a sportterület északi határvonala és a közúttal párhuzamos oldala mentén kettős fasorból álló, legalább 15 m széles, háromszintes növényállomány alakítandó ki lombhullató- és örökzöld növényfajokkal.”


 (5) A bányafalakon költő madarak védelméről és fenntartható költőfalak biztosításáról gondoskodni kell.


Vízgazdálkodási terület

10.§.


  1. [46]„Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a külön jogszabályok1,2 előírásaira is.”


  1. A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m és a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


  1. [47]A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.”



  1. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11.§.


  1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak a zöldterületek és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.


  1. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.


  1. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.



IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§.


  1. [48]„A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

        a./ a közüzemi villamosenergia-ellátás,

b./ a közüzemi ivóvíz-ellátás és tüzivíz ellátás

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés

                 megoldott legyen.”


  1. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.


(3) [49]

(4)  [50]„ A belterületen, a szőlőhegyeken, a természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – vezeték nélküli elektronikus hírközlési célú magasépítmények nem létesíthetők, más területeken a létesítéshez az önkormányzat hozzájárulását is meg kell szerezni.”




Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§.


  1. A településen a kommunális szilárd-hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.


(2) [51]



V. FEJEZET

Környezetvédelem

14.§.


  1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást


  1. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


  1.  [52]
  2. [53]„ A település felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.”


  1. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


  1. [54]„ A településen a zajvédelem az országos előírások3,4, szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint 55/45 dB



  1. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


  1. A település területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.



Természet- és tájvédelem

15.§.


  1. [55]„A település helyi jelentőségű védett természeti emlékeit a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. melléklet tartalmazza.”


  1. A településen egyedi tájérték a 42 hrsz-ú horhós földút, melynek védelméről gondoskodni kell.


  1. [56]„A természetvédelmi (magterület, ökológiai folyosó, Natura 2000 terület) és tájképvédelmi (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület) érintettségű területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.”


  1. [57]„Táj- és településkép-védelmi okokból

            -a szabályozási terveken beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

            -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.”


Művi értékek védelme

16.§.


  1. [58]„Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. melléklet tartalmazza.”


  1. A helyi jelentőségű művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


  1. [59]„A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazzák.”


VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

17.§.




  1. [60]
  2. [61]
  3. [62]

„(4) [63]Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból.

-az ipari területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

-a különleges beépítésre nem szánt területeket a külterület szabályozási terv szerinti helyeken.



(5) A taszári repülőtér és kiszolgáló létesítményei védőterületén érvényesítendő építési korlátozásokat a 5. sz. melléklet tartalmazza. A védőterületet a külterület szabályozási terv tartalmazza.





VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

„18/A . §.


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/ EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. „ [64]


18.§.


  1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.


(2) [65]

(3)E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.


  1. E rendelet 2004. október 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2/1991. (I. 11.) sz. Kt rendelettel jóváhagyott „Taszár és településcsoportja egyszerűsített összevont rendezési terv” (jsz. 88-155, Somogyterv 1989) Kaposkeresztúrra vonatkozó része.



     Kaposkeresztúr, 2004. szeptember 2.

Csima József     sk.                                                             Patakiné Kercsó Szilvia   sk.                             

polgármester                                                                        körjegyző


A rendelet kihírdetve: 2004. 09.07.                                    Patakiné Kercsó Szilvia

                                                                                            körjegyző sk.



Egységes szerkezetben a 9/2009./X.27./ és a 4/2010. (IV.7.)  és 11/2012. (VI.1.) , 7/2015. (XI.11.), 10/2017. (VII.28.), 14/2017. (XII.19.)  önkormányzati rendeleti módosítással.


Patakiné Kercsó Szilvia-jegyző – 2018. 01. 05




MELLÉKLETEK




1. melléklet:            2.2. Külterület szabályozási terv-módosítás, szőlőhegy szabályozási terv módosítás[66]

2. melléklet            BElterületi szabályozási terv

3.  melléklet:           Természet és tájvédelem

4.  melléklet:           Művi értékek védelme

5. melléklet          A taszári repülőtér és kiszolgáló létesítményei miatti építési korlátozások






FÜGGELÉKEK


1. függelék:            A HÉSZ-ben meghivatkozott hatályos jogszabályok

2. függelék:            Természet és tájvédelem[67]

3. függelék:            Művi értékek védelme








[9] Törölte: 7/2015. (XI.11.) Ör.

[10] Módosította a 7/2015. (XI.11.) Ör

[11] Módosította a 7/2015. (XI.11.) Ör

[12] Módosította a 7/2015,. (XI.11.) Ör

[13] Törölte: 7/2015. (XI.11.) ör.

[14] Módosította a 7/2015. (XI.11,. Ör,

[15] Módosította az (1) bekezdést a 14/2017. (XII.19.) Ör. Hatályos: 2018.01.03-től

[16] Módosította a 7/2015. (XI.11.) Ör.

[17] Módosította a 7/2015. (XI.11.)Ör.

[18] Módosította az f) pontot a 7/2015. (XI.11.) Ör.

[19] A címet és az (1) bekezdést módosította 7/2015. (XI.11.) Ör.

[20] Módosított a 7/2015. (XI.11.) Ör.

[21] Módosította 4/2010 (IV.7.) Ör.

[22] Törölte: 7/2015. (XI.11.) ör.

[23] Módosította a 7/2015. (XI.11.)Ör

[24] Módosította 4/2010. (IV.7.) Ör

[25] Módosított a 7/2015. (XI.11.) ör.

[26] Módosította. 10/2017. (VII.28.) Ör.

[27] Törölve a 4/2010. (IV.7.) Ör.

[28] Törölve a 4/2010 (IV.7.) Ör

[29] Módosította a 7/2015. (XI.11,) ör.

[30] Törölte: 10/2017. (VII.28.) Ör.

[31] Törölte: 7/2015. (XI.11.) Ör.

[32] Módosította a 7/2015. (XI.11.) Ör.

[33] Módosított a 4/2010.(Iv.7.) rendelet

[34] Módosította a 7/2015. (XI.11) Ör.

[35] Módosította a 7/2015. (XI.11.) Ör.

[36] Törölte a 4/2010. (IV.7.) rendelet

[37] 8. §. t módosította 7/2015. (XI.11.) ör.

[38] Módosította: 7/2015. (XI.11.) Ör.

[39] Módosította. 7/2015.(XI.11. )ör.

[40] Módosította. 72015.(xI.11.) ör.

[41] Módosította: 7/2015. (XI.11.) Ör.

[42] Beillesztette: 10/2017. (VII.28.)ÖR.

[43] Módosította az (1)-t a 14/2017. (XII.19. ) Ör. hatályos: 2018.01.03-tól

[44] Módosította a 14/2017.(XII.19. ) Ör. hatályos: 2018.01.03-tól

[45] Módosította a 14/2017. (XII.19.) Ör. hatályos: 2018.01.03-tól

[46] Módosította:7/2015.(XI.11.) ör.

[47] Módosította: 7/2015. (XI.11.) ör.

[48] Módosította. 7/2015. (XI.11.) ör.

[49] Törölte: 7/2015. (XI.11.) ör.

[50] Módosította. 7/2015. (XI.11.) ör.

[51] Törölte: 7/2015. (XI.11. ) Ör.

[52] Törölte. 7/2015. (XI.11. ) Ör.

[53] Módosította: 7/2015. (XI.11.) ör.

[54] Módosította: 7/2015. (XI.11.) Ör.

[55] Módosította 7/2015. (XI.11.) ör.

[56] Módosította: 7/2015.(XI.11.) ör.

[57] Módosította: 7/2015. (XI.11.) ör.

[58] Módosította. 7/2015. (XI.11. )Ör.

[59] Módosította. 7/2015. (XI.11.) Ör.

[60] Törölte: 7/2015. (XI.11. )ör.

[61] Törölte: 7/2015. (XI.11. ) Ör

[62] Törölte: 7/2015. (XI.11. ) Ör.

[63] Módosította a 14/2017. (XII.19) Ör hatályos: 2018.01.03-tól

[64] Beillesztette a 9/2009./X.27/ Ör.

[65] Törölte a szabálysértési rendelkezést a 11/2012.(VI.1.) Ör.

[66] Módosította a 14/2017. (XII.19 ) ör.

[67] Módosította a 14/2017. (XII.19. ) Ör

[68] Módosította 10/2017. (VII.28.) Ör. és 14/2018. (XII.19) ör