1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Iregszemcse község közigazgatási területén fekvő 564. hrsz. alatti az Iregszemcsei Római Katolikus Egyházközség tulajdonában lévő temetőre.

(2) E rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

(3) A temető üzemeltetése az Önkormányzat, az Építő és Városüzemeltető Kft. és a Tulajdonos által 2018. március 31. napján megkötött üzemeltetési megállapodásban meghatározottak szerint történik.

2. § A temető fenntartásáról – a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása, lehullott lomb összetakarítása és elszállítása, szemétgyűjtő edények kiürítése – Iregszemcse Község Önkormányzata gondoskodik.

3. § (1) A temető üzemeltetését az Építő és Városüzemeltető Kft. (7090 Tamási, Szabadság utca 29.) látja el.

(2) Az üzemeltető éves beszámolója során köteles írásban tájékoztatást adni a képviselő-testületnek a temető fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységről.

4. § (1) Az Önkormányzat a rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik a település közigazgatási területén lévő temetőben a köztemetésekről, a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelően.

(2) A temető fenntartása és üzemeltetése során a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tetv.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A temető üzemeltetésekor figyelembe kell venni az üzemeltetésre vonatkozó – az 1. § (3) bekezdés szerinti- szerződésben meghatározottakat.

(4) A temető üzemeltetője a temetőben a temetési helyekről a Tetv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni.

(5) A temető fenntartója a temetőben keletkezett hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről, havi rendszerességgel vagy szükség szerint köteles gondoskodni az 1. § (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján.

(6) A temető üzemeltetője a locsoláshoz szükséges vízvételi lehetőségekről köteles gondoskodni.

5. § A temetőkre vonatkozó tárgyi és infrastrukturális feltételek leírását a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet (továbbiakban: TeR) 3–8. §-ai tartalmazzák.

6. § A temetőben az alábbi infrastrukturális feltételek biztosítottak:

7. § A 6. §-ban felsorolt létesítmények közül

8. § (1) A temetőt csak a nyitva tartási időben lehet látogatni. A nyitva tartási időt az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A temetőt az ott tartózkodók kötelesek úgy használni, hogy a temető kegyeleti funkciója ne sérüljön, az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzését, ápolását ne zavarják.

(3) A temetőt használók kötelesek

(4) A temetőbe gépjárművel behajtani, közlekedni csak az üzemeltető engedélyével szabad. A temetések ideje alatt a gépjárműforgalom tilos.

(5) A temető üzemeltetője jogosult és köteles az engedélyköteles, de engedéllyel nem rendelkező vagy nem az engedély szerint elhelyezett, a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket eltávolítani.

(6) 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat a temetőben.

(7) A temetőbe állatot bevinni, beengedni – a vakvezető, és a mozgáskorlátozott személyt segítő kutya kivételével – tilos.

(8) A temető épületeit, kerítését, a sírokat, síremlékeket, egyéb tárgyakat a sírokra ültetett növényzetet megrongálni, beszennyezni, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat elvinni tilos.

(9) Az üzemeltető a temető rendjéről és nyitvatartási idejéről a temető bejáratánál tájékoztatót függeszt ki.

9. § (1) A temetőt sírhelytáblákra, a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki. Az újabb sírhelyek kijelölése folytatólagosan történik a már megkezdett sorokat tovább kell folytatni, addig új sor megkezdése nem lehetséges.

(2) Az üzemeltető a temetőről térképet (vázrajzot), a temetési helyekről nyilvántartást (sírbolt könyv, nyilvántartó könyv) készít, amelyet naprakészen vezet. Az üzemeltető a temető térképét a temető bejáratánál kifüggeszti és a változásokkal évenként kiegészíti.

(3) A megtelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. Ezt követően lezárt sírhelytábla temetési helyre urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba, vagy kettős sírhelybe történhet.

10. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes, sírhely, kettős sírhely, gyermek sírhely, falazott sírhely és sírbolt.

(2) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

11. § (1) A temetési helyek szélességi és hosszúsági méretei:

(2) A sírgödör mélysége 200 cm, koporsós rátemetés esetén a sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélyre kerüljön.

(3) A sírhelyek alépítményei között – közlekedési útnak – egységesen 50 cm, kripták alépítményei között 50 cm távolságot, valamint a földbe urna sírhelyek alépítményei között maximum 30 cm távolságot kell hagyni.

(4) Kettős sírhelyen csak olyan síremlék helyezhető el, amelynek alépítménye legalább a kettős sírhely méretével megegyező.

(5) Kripta helyen csak kripta helyezhető el újraváltást követően is.

(6) Felnőtt egyes sírhelyre még egy gyermek koporsó, a sír mélyítése után még egy felnőtt koporsó, valamint maximum hat urna helyezhető el.

(7) A kettős sírhely egy-egy részébe a (6) bekezdésben meghatározottak szerint történhet rátemetés.

(8) A sírbolt építéséhez szükséges a tulajdonos hozzájárulása.

(9) Sírbolt felett rendelkezőnek az a személy tekinthető, aki a megállapított sírbolthely díját megfizette és rendelkezői minőségét bejegyeztette. A rendelkező halála után az új jogosult nevét kell a könyvbe bejegyezni.

12. § (1) Sírhelyek fölé sírjel, síremlék, fejfa (a továbbiakban: síremlék) állítható, amely nem terjedhet túl a megkezdett parcellában lévő sírkeret és a 11. §-ban meghatározott méreteken.

(2) A síremlékek magassága nem haladhatja meg a csatlakozó terepszinttől mért 150 cm-t, kopjafa magassága maximum 220 cm lehet

(3) A sírkövek alá helyszíni beton alapozás, vagy előregyártott elemekből készített alapozás helyezhető, amelynek mérete minden irányban a síremléken túlterjedően maximálisan 20-20 cm, terepszint feletti magassága 10 cm lehet.

(4) A síremlék állékonyságának biztosítása érdekében a síremlék alépítményét képező áthidaló gerenda a szükséges mértékben, de maximum 30-30 cm-rel a temetési hely határán túlnyúlhat. A túlnyúló gerendavég síremlék melletti részének legalább 5 cm-rel a csatlakozó terepszint alá kell kerülnie.

(5) A beton alapozás mellé bontható térkő, zúzalék helyezhető el, a szomszédos síremlékek közötti terület feléig terjedően. Egyéb esetekben a szomszédos sírhelyek felett rendelkezni jogosultak írásbeli hozzájárulása szükséges.

(6) A síremlékek építésével, bontásával keletkező építési törmelék, hulladék elszállítása a munka befejezésével egyidejűleg az építtető feladata. A törmelékeket a síremlékbe visszahelyezni tilos.

(7) A síremléket felállítani, felújítani, átépíteni, lebontani, elvinni bejelentés alapján a vállalkozó által készített nyilatkozattal lehet, amelyben szerepelnek a megbízó, az elhunyt, valamint a vállalkozó adatai, a síremlék méretei, a készítés időpontja.

13. § (1) A temetési helyeken olyan tárgyat lehet elhelyezni, amely nem sérti mások kegyeleti jogait, a temető jellegét.

(2) A temetési helyeken a növényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a sírok közötti mozgást ne akadályozzák.

(3) A sírhelyeket a temetési hely felett rendelkezési jogosultsággal bíró személynek gondoznia kell. A sírhelygondozásakor a szomszédos sírhelyeket nem szabad megrongálni, bepiszkítani.

(4) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni az üzemeltetőnek.

(5) A hantolt sír gondozása, vagy gondoztatása kizárólag a hozzátartozó feladata.

(6) A hantolt sírokra növényzet ültethető, de a sírhely méretét túlnövő, kifejlett korukban nagyméretű fák, cserjék, fenyőfélék ültetése tilos.

(7) A rossz helyre ültetett növényekben, valamint a sírokon kinőtt gyomnövények kaszálása során bekövetkezett károkért az üzemeltető nem tartozik felelősséggel.

(8) A temető területén padot csak a temető fenntartó helyezhet el a terven kijelölt helyekre.

(9) Fát, cserjét a sírhelyen kívüli területre csak a temető üzemeltetője vagy általa megbízott személy vagy szervezet ültethet a kertészeti kiviteli terv szerint.

(10) A temetőben az egyes temetési helyek bekerítése tilos!

(11) Az üzemeltető a gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomtalanítását, különösen nagyra nőtt fák, bokrok, elgazosodott növények esetén előzetes értesítés után elvégezheti.

(12) A sírok közvetlen környezetében történő járdalap, illetve bármilyen térburkolat elhelyezése kizárólag az üzemeltető beleegyezésével történhet, előre egyeztetve a járdalap típusát. A földbe urnák mellé járdalap, illetve térburkolat elhelyezése tilos. Az elhelyezett járdalapokért az üzemeltető nem vállal felelősséget, amennyiben az bárminemű temetőben végzett munka következtében megsérülne. Indokolt esetben a térburkolat a sírgondozó beleegyezése nélkül is eltávolítható.

(13) Amennyiben a sírhely alépítményeinek belső illetve külső méretei eltérnek az e rendelet által meghatározott sírhely paraméterektől, akkor az üzemeltető kötelezheti a sírhelyet megváltó személyt a sír visszabontására.

(14) Október 28. és november 03. közötti időszakban a temetőben az (4) bekezdésben meghatározott munkavégzés tilos.

14. § (1) A temetési helyeket az eltemettetést végző(k)nek meg kell váltaniuk (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szereznek. A rendelkezési jogosultság kezdő napja a megváltás napja.

(2) A temetési helyek megváltásáért díjat kell fizetni, amelyet e rendelet 2. melléklete tartalmaz. A megváltási díjakat a temettetőnek előre kell megfizetni.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

(4) A rendelkezési jog a (3) bekezdés szerinti időtartammal meghosszabbítható (újraváltható) akkor, ha a temető vagy sírhelytábla nem kerül lezárásra vagy átrendezésre. Urnás rátemetés semmilyen esetben nem hosszabbítja meg a lejárati időt.

(5) Új betemetés esetén a lejárathoz számított időtől függetlenül a sírhelyet újra kell váltani.

(6) Amennyiben a használati idő lejár, az üzemeltető hirdetményben köteles a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt 6 hónappal felhívni. Ha a használat idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, az üzemeltető a használati idő lejártát követő 6 hónappal a sírhelyet, urnafülkét újra értékesítheti és az urnákat az erre a célra kialakított sírboltba helyezheti.

(7) Ha a használati idő lejártát követően kerül sor az újra megváltásra, akkor a köztes idő az újraváltás időtartamába beszámításra kerül.

(8) Ha a használat az (6) bekezdésben foglalt ok miatt szűnik meg, a temetési hely feltárásakor a kiürített sírboltból származó holttestmaradványokat, urnafülkéből, urnasírhelyből származó hamvakat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartásával az üzemeltető köteles gondoskodni.

(9) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, úgy a megváltási díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak az üzemeltetőnél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

(10) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(11) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglevő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

15. § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, sírgondozást végző, temetői szolgáltatást végző stb.) a temető használata után a 3. melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni a temető üzemeltetőjének^[1]

(2) A síremlékkészítők és más a temetőben munkát végző vállalkozók a munkavégzés körülményeiről, időpontjáról, kötelesek az üzemeltetővel egyeztetni és az üzemeltetőnek a temető rendjével kapcsolatos utasításait betartani.

(3) Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezői munkák hétköznap 7:00 – 15:30 –ig végezhetők. Szombati napon szeptember 01 – október 28-ig engedélyezett a vállalkozói munka.

16. § (1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást a jogszabályokban előírt engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetnek.

(2) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű, szeméttároló stb.) e rendelet 4. mellékletben meghatározott szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe, melyet az üzemeltető részére köteles megfizetni.

(3) Az igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén az igénybevételt megelőző legalább három munkanappal. A ravatalozót a temetés után az átvett állapotnak megfelelően kell átadni az üzemeltetőnek.

(4) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(5) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől - a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve - nem tagadhatja meg.

(6) Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (2) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(7) Temetés esetén a temetkezési szolgáltató az urnasírhelyet maximum 24 órával, sírhely esetén 48 órával előtte áshatja ki, melyet minden esetben le kell fedni a balesetek elkerülése miatt.

17. § (1) Az e Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.01.)Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a köztemetésről, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló