1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, ezekre hatósági engedélyt adni jelen rendelet 1. mellékletét képező, Iregszemcse község Sz-1 jelű és Sz-2 jelű szabályozási tervlapjaival, valamint az országos településrendezési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (OTÉK), az 1997. évi LXXVIII. Tv. (ÉT) , tovább az egyéb általános érvényű építési szabályok előírásainak együttes alkalmazásával szabad.

4. § (1) *

8. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységeket nem zavaró közműlétesítmények (trafó, gáznyomás szabályozó, átemelők stb.) számára az övezetre előírt méretektől eltérő önálló telek is kialakítható.

(2) A már beépített lakóterületeken az előkert mélységét a környezethez igazodva kell meghatározni.

(3) *

9. § (1) A lakóterületek a falusias (Lf) lakóterületi kategóriába tartoznak.

(2) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más, az OTÉK 14. §-ában meghatározott funkció is, kivétel az üzemanyagtöltő állomás.

(3) A falusias lakóterületen egy telken legfeljebb két lakásos lakóépület helyezhető el.

(4) A lakóterület építési övezeteire vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet a. pontja tartalmazza.

(5) A kialakult oldalhatáros beépítésnél az épületet az oldalhatárra, vagy 80 cm-en belül (csurgó) kell elhelyezni, a környezethez igazodóan.

(6) Saroktelken, továbbá 22 méternél szélesebb telken szabadonálló beépítési mód is megengedhető az utcaképhez illeszkedő épülettömeggel és homlokzati kialakítással.

(7) *

10. § (1) A vegyes területeken belül településközpont (Vt) és központi vegyes (Vk) területfelhasználási övezetet különböztetünk meg.

(2) A településközponti vegyes övezet területén az OTÉK 16. § szerinti létesítmények helyezhetők el, kivéve parkolóház, üzemanyagtöltő.

(3) A központi vegyes területen elhelyezhető a szociális otthonhoz kapcsolódóan szálláshely szolgáltató, közösségi szórakoztató, kulturális egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint ezekhez kapcsolódóan a tulajdonos, használó és a személyzet számára lakások alakíthatók ki.

(4) A vegyes terület építési övezeteire vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet b. pontja tartalmazza.

(5) Vt jelű övezeten belül új épület építése vagy meglévő bővítése esetén az utcai homlokzat-magasságot az utcaképi illeszkedést figyelembe véve kell megállapítani, a szomszédos épületek homlokzatmagasságától ± 0,6 m-re térhet el.

(6) *

11. § (1) A gazdasági terület-felhasználáson belül megkülönböztetünk kereskedelmi-, szolgáltató övezetet és ipari övezetet.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) övezeten belül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú építmény, továbbá lakóépület helyezhető el.

(3) A Gip1 jelű ipari területen jelentős zavaró hatású növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el.

(4) A Gip2 jelű ipari területen jelentős zavaró hatású mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(5) A gazdasági terület építési övezeteire vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet c. pontja tartalmazza.

(6) Meglévő építési telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, ha a beépítésre vonatkozó előírások teljesíthetők, és a beépítés feltételei biztosítottak.

(7) Az építéssel egyidejűleg meg kell oldani a növényzet telepítését.

(8) *

12. § (1) A különleges rendeltetésű terület övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt külön szabályozást igényelnek.

(2) A temető (Kt) területén csak a kegyeleti rendeltetésű építmények és járulékos létesítményeik helyezhetők el.

(3) A Kt jelű építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet d. pontja tartalmazza.

(4) Az övezetben kialakítandó elő-, oldal- és hátsókert minimális szélessége 5 méter.

(5) A temető területének bővítésekor az OTÉK 38. § (8) bekezdését figyelembe kell venni.

(6) A temető területén lévő 1945 előtt állított síremlékeket az önkormányzat védetté nyilvánítja.

(7) A védett síremlékek megszüntetése tilos. Amennyiben rátemetés történik és a síremlék nem tartható a helyén, úgy a temető elkülönített, védett részén a síremléket fel kell állítani.

(8) Új temetkezési helyek kialakítását csak parcellázási terv alapján lehet végezni.

13. § (1) Az övezetben (Ks) Az OTÉK 24. §-ának megfelelő, a sporttevékenységet szolgáló építmények és járulékos létesítményei, továbbá gépkocsi parkolók helyezhetők el.

(2) A Ks jelű építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet e. pontja tartalmazza.

(3) Az övezetben kialakítandó elő-, oldal- és hátsókert minimális szélessége 10 méter.

14. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven jelölt terület tartozik.

(2) Az övezeten belül elhelyezhető a vadbemutatás, állattartás céljául szolgáló és egyéb járulékos épületek a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.

(3) *

15. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven jelölt terület tartozik.

(2) A szennyvíztisztító telep területén belül csak a szennyvíz feldolgozásához szükséges építmények helyezhető el.

(3) A 300 m-es védőterületén belül nem helyezhető el lakóépület.

(4) A Kszt jelű építési övezetre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet g. pontja tartalmazza.

16. § (1) A közlekedési és közműterületek az alábbi övezetekre tagolódnak:

főút

országos mellékút

gyűjtőút

kiszolgáló út

(2) A közlekedési és közmű területen a közlekedés, közművek és kiszolgáló létesítményei, a hírközlés, továbbá a csapadékvíz elvezetés építményei helyezhetők el, de a közlekedésbiztonsági követelmények betartásával reklámhordozók és köztárgyak is elhelyezhetők.

(3) A területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 39. § előírásai szerint lehet.

(4) Közművek vezetése belterületen csak a távlatban várható összes közmű elhelyezési lehetőségének biztosításával engedélyezhető.

(5) Külterületen a 65. sz. főútvonal tengelyétől 100 m-en belül, az országos mellékutak tengelyétől számított 50 méteren belül bármilyen építési tevékenység az út kezelője hozzájárulásával és az útügyi hatóság előírásai szerint történhet.

(6) A meglévő utak szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap ábrázolja. A szabályozási terven jelölt közterület-szabályozásokat az érintett telken történő új építés esetén, illetve új kerítés építése esetén végre kell hajtani. Új út kialakítása a tervezett szabályozási szélességekkel történhet.

(7) Meglévő, helyi védelem alatt álló kerítés vagy épület esetében az önkormányzat út szabályozási szélességének a terven jelölt változtatása céljából a védelmet megszüntetheti és az építményt elbontathatja.

(8) Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni.

(9) A lehatárolt műemléki környezetben az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani, a meglévő légvezetékeket korszerűsítés esetén - ha az műszakilag megoldható - szintén földbe kell helyezni.

(10) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen, mezőgazdasági gyep területen és táj- és természetvédelmi, valamint korlátozott területen belül nem létesíthető.

(11) Közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat (4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet 5. § (2) bekezdése, 9004/1982. KPM-IpM számú együttes közlemény, az MSZ 7487, a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet, 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet) be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokon belül mindennemű tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával végezhető.

17. § (1) A zöldterület felhasználási egységbe a szabályozási terven lehatárolt területek tartoznak.

(2) A zöldterületet (Z) a rendeltetésének megfelelően kell fenntartani. A növényzet pótlásáról és minőségi cseréjéről folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A zöldterületen csak pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el, a telek legfeljebb 2 %-os beépítettségével.

(4) A terület kialakításánál az OTÉK 27. § 2, 3 bekezdésének előírásait kell figyelembe venni.

(5) Az övezetbe eső telkek min. 85 %-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők, melyek területe beleszámítható a zöldfelületbe.

(6) Ha a közpark területe a 3000 m²-t nem éri el, épület nem helyezhető el.

(7) Az újonnan elhelyezhető építmény magassága legfeljebb 3, 5 m. A magassági korlátozás szobrokra, emlékművekre és egyéb toronyszerű építményekre nem vonatkozik.

18. § (1) Erdőterület (E) terület-felhasználási kategóriába tartozik a község külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott minden olyan telek, illetve alrészlet, amelynek területe az 1500 m²-t meghaladja.

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint: gazdasági erdő (Eg) és védelmi erdő (Ev) övezetbe sorolt.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag termeléséhez, vadgazdálkodáshoz, valamint az erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető legkisebb telek területe: 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 0,5 %

Építménymagasság: max. 4,5 m

(4) A területen csak tájba illő, nyeregtetős épületek létesíthetők.

(5) Védelmi erdőövezetként szabályozott (Ev) erdőterületen épület nem helyezhető el.

(6) Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdőművelési ágra módosítható.

19. § (1) A területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás, valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

(2) Mezőgazdasági övezetekben csak tájbaillő épület létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területek az általános hasznosítású (Má), a korlátozott hasznosítású (Má-0) és a kertes övezetbe (Mk) tartoznak.

(4) A mezőgazdasági területekre vonatkozó építési és telekalakítási előírásokat e rendelet 2. melléklet h. pontja tartalmazza.

(5) Telekalakításra az engedély kiadható, ha a telekalakítás következtében nem romlanak a talajvédő gazdálkodás feltételei (vízelvezetés, megközelítés, stb.).

20. § (1) Általános hasznosítású mezőgazdasági területen (Má) a rendeltetésszerű hasznosítás nem korlátozott, az intenzív növénytermesztés céljára szolgál.

(2) Az övezetben birtokközpontok legalább 2 ha (20 000 m²) nagyságú telken, 30 %-os maximális beépítettséggel, 6 m-es maximális építménymagassággal és min. 30 % zöldfelület aránnyal kialakíthatók.

(3) Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.

(4) Az építmény-elhelyezés feltételei:

1.Beépíthető az a telek,

• amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 20 000 m²

• amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 10 000 m²

2. Beépítettség: max. 3%,

3.Építménymagasság: max. 6,0 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több 12,0 m-nél.

(5) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (lásd 41/1997. (V. 28.) FVM rendelet 1. számú függelékét) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló helynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lenni.

(6) Az övezetben történő építés esetén az építmény rendeltetésének megfelelő közműellátást, vagy közműpótló berendezést kell biztosítani.

(7) Állattartó építmény építése esetén a 24. § előírásait kell alkalmazni.

(8) A mezőgazdasági területen telekhatáron tömör kerítés nem építhető.

21. § (1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetbe (Má-0) a mezőgazdasági terület ökológiai-természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés korlátozás nélkül folytatható.

(2) Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

(3) Az övezetben csak a terület fenntartásához szükséges építmények, a legeltetéses állattartás építményei, továbbá az OTÉK 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el, abban az esetben alakítható ki, ha az a táji-, tájképi értékeket nem veszélyezteti. Egyéb épület, építmény, távközlési magasépítmény, valamint adótorony nem helyezhető el.

(4) Az övezetben történő építés esetén az építmény rendeltetésének megfelelő közműellátást, vagy közműpótló berendezést kell biztosítani.

22. § (1) Az övezeten belül, a belterületen lévő ingatlanokat kivéve 800 m²-nél nagyobb telken kiskertes gazdálkodást szolgáló, illetve terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3 %-os beépítési értékkel.

(2) A belterületi mezőgazdasági terület-felhasználásba tartozó telkeken építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület 800 m².

23. § (1) A területbe a folyóvizek (patakok, állandó és időszakos vízfolyások) medre és partja, állóvizek medre és partja, valamint közcélú nyílt csatornák medre és partja tartozik.

(2) A vízgazdálkodási területen a parti sávok és vízjárta területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó hatályos rendeletben (46/1999. (III. 18.) Kormány rendelet) foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) A V1 jelű vízgazdálkodási területen csak az ár- és belvízvédelem és a vízgazdálkodás létesítményei helyezhetők el.

(4) A közigazgatási területen lévő közcélú árkok esetében 3, vízfolyások esetében a mindenkori kezelőjének 6 méteres fenntartási, karbantartási sávot szabadon kell tartani.

(5) A V2 jelű övezetben, a part menti 10 méteres sávban önálló telek kialakítása nélkül horgászat céljait szolgáló magántulajdonú épületek, építmények helyezhetők el, a kezelő beleegyezésével.

24. § (1) A község igazgatási területén az alábbi melléképületek helyezhetők el:

- jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,

- a háztartással kapcsolatos - nyári konyha, mosókonyha, szárító,

- tárolóépítmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín,

fészer, magtár, góré, csűr, pajta),

- állattartás céljára szolgáló építmények,

- kisipari vagy barkács műhely, műterem, iroda, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon,

kazánház.

(2) A melléképület kialakítása:

- Melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet.

- A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát.

- A melléképület tetőgerinc magassága a főépületét nem haladhatja meg.

(3) Melléképületet csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös és a területre előírt terhelési határértéket meghaladó káros hatást nem eredményez és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti.

(4) *

25. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása

- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

- szobor, díszkút elhelyezése,

- pihenést és testedzést szolgáló építmény elhelyezése,

- távbeszélő fülke elhelyezése,

- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

(5) A közterületeken az OTÉK 39. §. előírásai figyelembevételével lehet az egyébként megengedett építményeket, berendezéseket elhelyezni.

(6) A közterületi építményeket, műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, illetve telepíteni, hogy azok a közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék.

(7) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása, stb.).

26. § (1) A termőföldön a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban (1994. évi. LV. tv. 55-78. §) meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi, és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(2) A termőföld védelme érdekében

a) *

b) *

c) *

d) a termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

e) az épületek csapadékvíz elvezetését, hulladék elhelyezést, kezelést a talajszennyezés minimalizálásával kell megoldani;

f) szennyvízszikkasztás a talaj adottságától függően csak hatósági engedély alapján megépített, ellenőrizhető berendezésben történhet;

g) a műszakilag nem megfelelő szennyvízkezelő berendezések megszüntetését, és megfelelő berendezés megépítését el kell rendelni.

27. § (1) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.

(2) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(4) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

(5) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás-csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(6) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(7) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(8) *

28. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek (12/1983. (V. 12.) MT rendelet, 8/2002. (III. 22.) KöM - EüM. sz. rendelet) szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(2) A közlekedési létesítményeket és a zajtól védendő területeket úgy kell egymáshoz képest elhelyezni, kialakítani, hogy a vonatkozó zajvédelmi követelmények teljesítése biztosított legyen.

29. § (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

(2) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe.

(3) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabály (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet) vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(4) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

(5) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

(6) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

(7) Állattartó telephez trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

(8) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak (41/1997. (V. 28.) FM remdelet) megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

(9) Terület feltöltésére csak olyan anyag, vagy talaj használható, amely nem veszélyezteti a felszíni és felszín alatti víz minőségét.

(10) A vízrendezési feladatokat úgy kell megvalósítani, hogy a mértékadó felszíni vizek befogadóba juttatása - a környezeti elemek veszélyeztetése nélkül - biztosított legyen. A befogadó védelméről annak kezelője által előírtak szerint kell gondoskodni.

(11) Az építési engedélyezés során a vízelvezetést és tereprendezést elő kell írni.

(12) A nem nitrát településen az állattartó telepek létesítésekor a „jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait (156/2004. (X.27.) FVM rendelet) ajánlottan be kell tartani”.

30. § (1) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(2) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

(3) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli.

(4) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.

(5) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

(6) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

(7) A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, a baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett az állatok elhullását a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelenteni.

(8) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja.

(9) A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania.

(10) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

(11) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

(12) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

(13) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok (98/2001. (VI.15) Korm. rendelet) előírásainak megfelelően kell eljárni.

(14) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

(15) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

31. § (1) *

32. § (1) Az ökológiai folyosó területét érintő ügyekben a vonatkozó hatályos jogszabályokat (2003. évi XXVI. tv. 13. §, 1/2005. (II. 21.) Önk. rendelet 14. §, és az 1996. évi LIII. tv. 53. §) kell figyelembe venni.

(2) A szabályozási terven jelölt Öreg-hegy – Gesztenye-völgy gyepterületeit helyi jelentőségű természetvédelmi területként kell kezelni. A védetté nyilvánítás során a hatályos jogszabályokat (1996. évi LIII. tv. 22-27. §, a kastély park esetében 1/2005. (II. 21.) Önk. rendelet 16. §.) kell figyelembe venni.

(3) Helyi jelentőségű és arra javasolt természetvédelmi területen építményeket elhelyezni a vonatkozó jogszabályok (1996. évi LIII. tv) betartás mellett szabad.

(4) Az egyedi tájértékeket meg kell őrizni, jókarban tartásukról gondoskodni kell.

(5) A tájkarakter védelme érdekében a mezőgazdasági területek korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni.

(6) A hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. tv 23. § és 28. § (5) bekezdése) alapján minden forrás természeti emléknek minősül.

(7) Mezőgazdasági és erdőterületen 1m²-nél nagyobb önálló reklámtábla nem helyezhető el.

(8) Termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

33. § (1) A közhasználatú zöldfelületek használata és védelme:

a) A közhasználatú zöldfelületeket és azok építményeit, tartozékait – beleértve a játszótereket is – rendeltetésnek megfelelően bárki ingyenesen használhatja.

b) A zöldfelület a rendeltetésétől eltérő célra csak engedély birtokában szabad igénybe venni.

(2) Közhasználatú zöldfelületeken tilos:

a) a kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata és tönkretétele;

b) a virágok leszedése, fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, a fákon hirdetés, transzparens kifüggesztése;

c) a fák engedély nélküli kivágása, metszése, visszavágása, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, ifjítását, gallyazását;

d) járművel a zöldterületen közlekedni, parkolni.

(3) Közhasználatú zöldfelületeken fakivágás – a lakosság által ültetett gyümölcsfák kivételével – csak engedéllyel végezhető. A kivágott fák pótlására, annyi faiskolából származó, legalább 2-szer iskolázott facsemete szükséges, amennyi a kivágott fa törzsének a földtől 1 m magasságban mért átmérőjének a 1, 5-szerese.

(4) Növényültetésnél a következő fő szempontokat kell figyelembe venni:

a) meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető,

b) közterületen csak olyan gyümölcsfa ültethető, amely jellemző az adott közterületi szakaszra,

c) utcai légvezeték alá csak kisméretű vagy gömbkoronás fa ültethető,

d) föld alatti vezeték fölé fa nem ültethető,

e) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra (pl. beláthatóság) érvényes előírásokat.

(5) Az építési telkek zöldfelületeinek szabályozása és védelme:

a) A beépített építési telkek területének legalább a helyi építési szabályzatban meghatározott részén zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.

b) Az egyes telkeken a növények telepítése során a (11) bekezdés szerinti távolságokat kell betartani.

c) a fák kivágása esetén a vonatkozó hatályos jogszabályokat (21/1970 (VI. 21.) Korm. rendelet a fák védelméről) kell figyelembe venni.

(6) A település területén „vattázó – termésű” nyárfát ültetni nem szabad.

(7) Gyephézagos betonelemekkel ("zöldbeton") készült gépjármű parkoló felületének csak max. 25 %-a számítható be a zöldfelület mértékébe.

(8) A gazdasági területeket és birtokközpontokat övező fásításokat erdősáv jelleggel, elsősorban lomblevelű fafajok felhasználásával kell megvalósítani. E zöldsávokban telepített fák tőtávolsága max. 5 m lehet. Területükre épület, vagy olyan építmény, amely a zöldsáv funkcióját ellehetetleníti, nem helyezhető el. A zöldsávok területe a telek zöldfelületi részének (kertfelületnek) számít.

(9) Új utak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(10) *

34. § (1) Az oltóvizet a vonatkozó hatályos jogszabályok (35/1996. (XII. 29.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat 46-53. §) alapján kell biztosítani.

(2) Épületek, építmények telepítésénél, létesítésénél, amennyiben e rendelet másként nem szabályozza, a vonatkozó hatályos jogszabályokat (OTÉK 36. §, 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6. §) kell érvényre juttatni.

(3) *

35. § (1) A rendelet helyi védettség alá helyezi a 4. számú mellékletben felsorolt építményeket, illetve szobrokat.

(2) *

36. § (1) *

37. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a. Építésjogi követelmények:

A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha megfelel az ÉT 19. § (2) bekezdésében előírtaknak.

b. Elővásárlási jogi követelmények:

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terven jelölt belterület bővítéssel érintett területen lakótelkek kialakítása céljából.

Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.

c. Út céljára történő lejegyzés:

Az önkormányzat lejegyeztetheti út bővítése vagy új út létesítése céljából a szabályozási terven jelölt útszélesítéssel, út kialakítással érintett ingatlanokat.

d. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, a termőföld más célú használatának engedélyezésével, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében kötelesek megfizetni.

e. Meglévő, kialakult beépítésű területeken az új közművek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az előbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közművesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni.

f. Településrendezési kötelezések

A beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok - a szabályozási terven jelölt funkciójú – rendeltetésszerű használatának feltételeként a tervben jelölt szélességgel, háromszintes növényállomány telepítését kell előírni.

(2) Amennyiben a telekalakítás során, vagy a már kialakult telek beépíthetősége érdekében szükségessé válik új út kialakítása, úgy a telekalakítás feltételeként elő kell írni az út szabad használhatóságának biztosítását az alábbiak szerint:

- vagy az utat térítésmentesen át kell adni az önkormányzat számára;

- vagy magánútként meg kell nyitni a közforgalom számára, és a közművek vezetésére térítésmentesen jogot kell biztosítani.

38. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Iregszemcse község 1/1989. /V.30./ számú Községi Közös Tanács rendelete, valamint a 17/1995. /XII.29./ rendelettel módosított rendelete hatályát veszti.