Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018 (II.15.) önkormányzati rendelete

a települési hulladékkezelési közszolgáltatásról és a település tisztaságáról

Hatályos: 2019. 01. 01- 2023. 06. 30

Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018 (II.15.) önkormányzati rendelete

a települési hulladékkezelési közszolgáltatásról és a település tisztaságáról1

2019.01.01.

Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88 §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Kaposkeresztúr község köztisztaságát, a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, rendjét és módját.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Kaposkeresztúr község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára vagy használójára (továbbiakban együttesen: ingatlanhasználó) melynek tevékenysége során települési hulladék képződik és a közterületek, ingatlanok tisztántartására.

3. § A rendelet hatálya nem terjed ki a radioaktív hulladékokra, és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére, elszállítására.

2. Fogalmi meghatározások

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-és felüljáró).

2. Járda: gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd burkolatú, az ingatlan telekhatára és az úttest széle közötti útterület, szilárd burkolat hiányában az ingatlan melletti 1 méter széles területsáv tekintendő ilyen területnek.

3. Járdához tartozó terület: a járda területén kívül a szilárd útburkolattal ellátott területrész és a járdaszegély közötti változó szélességű és minőségű (pl. még üres, füves vagy virágos) sáv, kivéve a közút tartozékát képező, az úttest melletti padkát és útárkot.

4. Úttest: járművek közlekedésére szolgáló útterület, függetlenül annak szélességétől és az útburkolat minőségétől.

5. Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó-és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.

6. Lakatlan ingatlan: az olyan ingatlan, ahol lakóhelyet nem létesítettek, szálláshely üzemeltetési tevékenységet nem folytatnak és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki.

7. Gyűjtési naptár: a közszolgáltató honlapján közzétett gyűjtési napok előre meghirdetése.

8. Hulladékgyűjtő pont: A Kaposkeresztúr Rákópuszta külterületen a betonút végén lévő régi gépműhely előtti betonos terület, közterület.

(2) E rendelet értelmezése során a hulladékokról szóló törvény, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló Kormány rendelet és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló Korm. rendelet fogalom-meghatározatait kell alkalmazni.

II. Fejezet

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

5. § (1) Kaposkeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a helyi közszolgáltatás útján biztosítja.

(2) A közszolgáltatás ellátására vonatkozó részletes feltételeket a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) és a közszolgáltató által kötött közszolgáltatási szerződés rögzíti.

(3) A közszolgáltatás igénybevétele a Kaposkeresztúr község közigazgatási területén lévő ingatlanhasználó részére egész évben kötelező.

(4) Az ingatlanhasználó köteles a keletkezett települési hulladék elhelyezéséről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevételével gondoskodni, s a közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizetni.

(5) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a hulladékokról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht. ) 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.

(6) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében biztosítja:

a) az ingatlanokon keletkező települési szilárd hulladéknak a rendszeresített gyűjtőedényekből történő összegyűjtését, elszállítását és kezelésre való átadását heti alkalommal,

b) biztosítja az elkülönített hulladékgyűjtést, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel kéthetente egy alkalommal, és a fennmaradó üveg frakciójú gyűjtőszigetek ürítésével havi 1 alkalommal,

c) évente egy alkalommal lomtalanítás keretében a kihelyezett hulladékok összegyűjtése, elszállítása és kezelésre való átadását,

d) 120 és/vagy 80 literes hulladékzsákok biztosítása térítés ellenében,

e) karácsonyfák elszállítása évente egy alkalommal,

f) elektronikai hulladék gyűjtése a Társulás területén lévő hulladékudvarokban,

g) zöldhulladék gyűjtését a közszolgáltatási szerződésben és az Országos Hulladékgazdálkodási és Közszolgáltatási Tervben ( a továbbiakban: OHKT) foglaltak szerint.

4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának szabályai

6. § (1) Kaposkeresztúr község közigazgatási területén az 5. § (1) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 7300 Kaposvár, Áchim András u. 2. (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással kötött közszolgáltatási szerződés keretében. A Társulásnak tagja Kaposkeresztúr Község Önkormányzata.

(2) A szervezett közszolgáltatás igénybevételével az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között a Ptk. közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályai szerinti szerződéses jogviszony jön létre. A jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(3) Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalmát a közszolgáltató által felajánlott legalább két űrmértékű edény alapján választja ki.

(4) Belterületen a vegyes hulladékot a közszolgáltató heti egy, az elkülönítetten gyűjtött hulladékot kéthetente egy alkalommal szállítja el. Külterületen a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező, az esetenként megrendelt hulladékszállítás gyakoriságát a szerződő felek határozzák meg.

(5) Ha a gyűjtőedény ürítése az ingatlanhasználók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

5. Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályozás

7. § (1) A gazdálkodó szervezetnél, intézményeknél keletkező települési hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, vagy bérletéről és elszállításáról, a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. A keletkező települési hulladék más intézményekkel, illetve lakóközösségekkel közös edényekben nem helyezhető el.

(2) A gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél keletkező települési hulladékot – külön jogszabályban meghatározott esetet kivéve – a közszolgáltató szállítja el.

(3) Szokásosnál nagyobb mennyiségű települési hulladék elszállíttatásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

6. Szelektív hulladékgyűjtés

8. § (1) A települési vegyes, valamint az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot a közszolgáltató házhoz menő szolgáltatás keretében szállítja el.

(2) Az ingatlanhasználó a települési papír, műanyag és fém hulladékot a települési vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjti (kék kukában), az elkülönítetten gyűjtött hulladékfajták közös gyűjtőedényben helyezhetőek el.

(3) Az ingatlanhasználó a települési üveg hulladékot elkülönítetten gyűjti és a hulladékgyűjtő szigeten helyezi el. (az Önkormányzat székhely épületével szemben, a bolt előtti kerül elhelyezésre)

(4) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési papír, műanyag, fém és üveg hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban is térítésmentesen leadhatja.

(5) A (4) bekezdésben foglalt lehetőség az ingatlanhasználót az előírt gyűjtőedények beszerzése alól nem mentesíti.

7. Hulladékgyűjtő udvar használata és a gyűjtőedény – csoportos elkülönített gyűjtés

9. § (1) Elhasználódott gumiabroncsot, lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, akkumulátort és szárazelemet, műanyag-, üveg-, és papírhulladékot, fénycsövet, izzólámpát és lomot a Dombóvári úton, a 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén, amennyiben nem rendelkezik díjhátralékkal, térítésmentesen) elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elhelyezését a közszolgáltató a lakosság részére térítésmentesen, az alapszolgáltatás részeként biztosítja. A hulladékgyűjtő udvarban kezelési műveletek nem végezhetők.

(3) A még használható bútorokat, működő elektronikai cikkeket, háztartási eszközöket a Dombóvári úton, a 0324/24 hrsz-ú hulladékkezelő központban kialakított újrahasználati központban lehet (természetes személy ingatlanhasználó által történő beszállítás esetén térítésmentesen) elhelyezni.

8. A közszolgáltatás résztvevőinek jogai és kötelezettségei

10. § (1) A települési hulladékot az ingatlanhasználó gyűjtőedényben köteles gyűjteni.

(2) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt kizárólag ürítési célból a meghatározott szállítási napokon helyezheti közterületre , külterületen – Rákópusztán - e rendelet 4. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott hulladékgyűjtő pontra helyezi el a gyűjtőedényt a hulladékszállítás időpontjában.

(3) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért köteles díjat fizetni.

(4) Az ingatlanhasználó - ha egyébként a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett - nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését arra tekintettel, hogy a közszolgáltatást nem veszi igénybe, feltéve, ha a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölnie az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék becsült mennyiségéhez igazodó edény űrméretét.

(6) Az ingatlanhasználó a rendszeresen használt típusedény űrméretében bekövetkező változást 30 napon belül köteles a közszolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(7) A szolgáltatási igény változását az ingatlanhasználó írásbeli bejelentése alapján a közszolgáltató már a legközelebbi szállításkor köteles figyelembe venni, ezt a közszolgáltató kötelező adatszolgáltatása alapján a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.(a továbbiakban: Koordináló Szerv.) a számlázáskor érvényesíti.

(8) Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az új ingatlanhasználó nevének és elérhetőségi címének a közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a háztartási hulladék elszállítása után esedékes közszolgáltatási díjat a régi ingatlanhasználó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

(9) A gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó többlet települési hulladék elszállíttatására a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltató által rendszeresített műanyag zsák felhasználásával is jogosult.

(10) Az ingatlanhasználó télen - szükség esetén - az ingatlan bejárata előtti közterület és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót köteles létesíteni, azt a hótól megtisztítani, síkosság-mentesíteni, annak érdekében, hogy a gyűjtőedény ürítése, illetve a műanyag zsák elszállítása akadálytalanul, balesetmentesen történhessen.

11. § (1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint gondoskodik a közszolgáltatás folyamatos ellátásáról.

(2) A szolgáltatás kiterjesztése esetén a hulladékgyűjtés igénybevételének lehetőségéről, módjáról a szolgáltatás bevezetését megelőzően legalább egy hónappal tájékoztatni kell az érintetteket.

(3) A közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni. Amennyiben a meghibásodás a közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelezettsége.

(4) A közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítés után kötelesek az átvétel helyére visszahelyezni és az ürítés során kihullott települési hulladékot összetakarítani.

(5) A közszolgáltató a háztartási hulladékot köteles a gyűjtőedénybe elhelyezhető szemét mennyiségén felül is korlátlan mennyiségben elszállítani, ha a közszolgáltató által rendszeresített, a közszolgáltatónál megvásárolt műanyag zsákban van elhelyezve a regisztrált gyűjtőedény mellett.

(6) Az ingatlanhasználó (kivéve gazdálkodó szervezetek) és a közszolgáltató között létrejött szerződésben foglaltnál nagyobb mennyiségű hulladék elszállítását a közszolgáltató külön térítés ellenében végzi. Ebben az esetben a közszolgáltató a hulladékot az erre a célra rendszeresített és forgalmazott, igénybevételi jogosultságot igazoló címkével ellátott 120 literes űrtartalmú nylonzsákban szállítja el, melyet a szabványos regisztrált gyűjtőedény mellett kell elhelyezni.

(7) A közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás körében megtagadhatja a települési hulladék elszállítását, ha

a) nem a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben kerül kihelyezésre,

b) ha az olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható, vagy ártalmatlanítható,

c) a gyűjtőedény közterületen, oly módon került elhelyezésre, hogy azt a közszolgáltató munkavállalói csak jelentős nehézségek árán tudják a járművel megközelíteni.

9.Hulladékgyűjtő edényzettel kapcsolatos előírások

12. § (1) Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladékot az 1. mellékletben szereplő szabványos, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező.

(2) A 60 literes gyűjtőedényt csak a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy választhatja. Annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja az önkormányzat polgármestere által kiállított igazolással kell igazolni a közszolgáltató részére.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gyűjtőedényen felül az elkülönített gyűjtött hulladékot – a zöldhulladék kivételével – az ingatlanhasználó az erre a célra rendszeresített, az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű 120 literes, vagy 1100 literes, szabványos kék színű gyűjtőedényben gyűjti, melynek használata kötelező.

(4) A közszolgáltató a lakosság körében az 50 és 70 literes gyűjtőedény, gazdálkodó szervezetek, intézmények esetében az 50, 60 és 70 literes gyűjtőedény bejelentését nem fogadja el, és az ilyen edény ürítésére, a benne található hulladék elszállítására kizárólag akkor köteles, ha azt a használó 2016. március 31-ig azt jogszerűen használta.

(5) A gyűjtőedény beszerzése, javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelezettsége. A lakossági és gazdálkodó szervezeti gyűjtőedény lehet saját tulajdonú, vagy a közszolgáltatótól bérelt. Külterületen a gyűjtés történhet 1100 literes, vagy annál kisebb tartályokban is.

(6) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ingatlanán belül tartja, azt közterületen tartósan csak közterület használati engedéllyel lehet kihelyezni. Nem tekinthető tartós közterület használatnak a begyűjtést megelőző napon 18.00 óra után, a begyűjtés napján 20.00 óráig kihelyezett gyűjtőedény.

(7)2 A közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények ürítését a begyűjtési napokon reggel öt és este húsz óra között végzi. A begyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően a gyűjtőedény tárolási helyre történő visszahelyezése.

(8) Amennyiben a gyűjtőedény ingatlanon történő tárolása nem lehetséges, úgy az ingatlanhasználó a gyűjtőedény közterületi tárolására köteles az önkormányzattal térítésmentes használatára közterület használati szerződést kötni.

13. § (1) A gyűjtőedény közterületre csak zárt fedéllel helyezhető ki. A közterületre kihelyezett gyűjtőedény nem lehet sérült és piszkos. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(2) A gyűjtőedény és közvetlen környezetének tisztán tartása az ingatlanhasználó kötelessége.

(3) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. Az ingatlanhasználó az ingatlanán tárolt gyűjtőedényt úgy helyezi el, hogy ahhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

(4) A gyűjtés idejére a közterületre történő kihelyezés, a gyűjtést követően a gyűjtőedény saját ingatlanra történő visszahelyezése az ingatlanhasználó kötelezettsége.

(5) A közterületre kihelyezett gyűjtőedényből szemetet kiönteni, kivenni, abban guberálni tilos.

(6) A gyűjtőedényben tilos veszélyes hulladékot, illetve olyan anyagot elhelyezni (pl. maró lúg, forró hamu, zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, stb.), amely veszélyezteti a közszolgáltató munkavállalóinak egészségét, testi épségét, vagy megrongálhatja a közszolgáltató szállító járművét. E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

(7) A gyűjtőedény tisztítása szükség szerint, de legalább évente két alkalommal a gyűjtőedény tulajdonosának kötelezettsége.

(8) A hulladékgyűjtő edényekről a közszolgáltató nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

a) az ingatlanhasználó nevét, címét,

b) gazdálkodó szervezeteknél a szállítandó (szerződő) hulladék mennyiségét,

c) a szerződés számát,

d) a gyűjtőedény ürítési helyét.

(9) A közszolgáltató az ellenőrzéshez szükséges adatokat megkeresésre az önkormányzat részére biztosítja.

(10) A vegyes hulladékgyűjtő edényen a közszolgáltató műanyag regisztrációs címkét köteles elhelyezni.

10. A közszolgáltatás díja, a díjfizetés, szüneteltetés szabályai

14. § (1) A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó fizeti.

(2) A díj megfizethető csekken, átutalással , a Koordináló Szerv által negyedévenként kibocsátott számla alapján.

(3) Késedelmes fizetés esetében a Koordináló Szerv késedelmi kamat felszámítására jogosult.

15. § (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 60 napig senki sem tartózkodik (ingatlan lakatlan) és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szüneteltetés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően Önkormányzati igazolással, a közszolgáltató szüneteltetésre kiállított formanyomtatványán igazolni kell a szüneteltetés tényét. Ha a szüneteltetés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni.

(3) Kérelemre mentesül az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díj megfizetése alól:

a) amennyiben az ingatlanán semmilyen emberi tartózkodás céljára alkalmas felépítmény nincs elhelyezve,

b) ha a közszolgáltató nem tesz eleget e rendeletben meghatározottak szerinti közszolgáltatási kötelezettségének,

c) szüneteltetés időtartama alatt.

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglaltak igazolására e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat polgármesterének igazolása szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Baté, Fő u. 7. szám alatt ügyfélfogadási időben, vagy a közszolgáltató székhelyén lehet beadni.

11. Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettség

16. § (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, az ügyfélszolgálati feladatok ellátásához, a közszolgáltatási díj beszedéséhez, a hátralék behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása.

(2) Az ingatlannal rendelkező, vagy azt bármilyen más jogcímen használó gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(3) A közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználók nyilvántartásáról a közszolgáltató gondoskodik, ennek keretében megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amely az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(4) A közszolgáltató nyilvántartásában a természetes személyek esetében a természetes személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet tarthatja nyilván, ezeket az adatokat kezeli.

(5) A közszolgáltató az igénybe vevő személy adatait a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony, vagy díjhátralék megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat megsemmisíti.

III. Fejezet

Közterületek rendje

12. Ingatlan tulajdonos, használó kötelezettségei

17. § (1) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni . Ezen belül:

a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részeinek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak,

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar-és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia:

(2) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személy köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területen) az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról, portalanításáról, gyommentesítéséről,

b) a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról ,

c) telekingatlanáról a gyalogjárda vagy az úttest terében benyúló fölé nyúló ágak és bokrok, egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról,

d) ingatlan parlagfű és egyéb gyommentesítéséről, rendszeres gondozásáról, kaszálásáról,

e) a járdán a felburjánzott zöld növényzet (gaz) - a burkolat rongálása nélküli - irtásáról,

f) hó- és síkosság-mentesítésről,

g) közterületen lévő árok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról,

h) járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban – és tisztántartásáról.

13. A kereskedelmi, a vendéglátóipari, a szolgáltató egységek és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettsége

18. § (1) A szórakoztató, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét ( 2 m széles sávot figyelembe véve) a nyitva tartás ideje alatt –ettől eltérő megállapodás kivételével- a használó köteles:

a) tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

b) télen síkosság-mentesítést, hó-eltakarítást reggel 7 óráig elvégezni,

c) gyommentesítésről, kaszálásról gondoskodni.

(2) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa(i), kezelő(i), használó(i) kötelesek a község más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni.

(3) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt – közterületi részt – a tulajdonos, üzemeltető (használó, bérlő) az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

19. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani, a keletkező hulladékot elszállítani.

14. Építkezési, bontási, felújítási munkálatokat végzők kötelezettségei

20. § (1) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(2) Közterületen építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül.

(3) Az építést, felújítást végző tulajdonos, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

(4) Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtető esetén a tisztántartás az építtetőt, egyéb építtető esetében a kivitelezőt terheli

(5) Közterületen építési , bontási anyagot a közterület tulajdonosának hozzájárulásával, az abban meghatározott területen, az hozzájárulásban megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb. ) felbontása csak a közút kezelőjének a hozzájárulásával lehetséges.

(7) A közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

15. Hó-, és síkosság-mentesítés

21. § (1) A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

(2) A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elhelyezni. A 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.

(3) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolatban (8 m-en belül),

c) kijelölt gyalogátkelő helyen,

d) kapubejáró elé annak teljes szélességében,

e) tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé.

16. Önkormányzat kötelessége

22. § Az önkormányzat gondoskodik a tulajdonában lévő:

a) utak (helyi közutak) tisztántartásáról,

b) közterületek tisztántartásáról,

c) középületek tisztításáról ,

d) zöldterületek, parkok, játszóterek fenntartásáról, gondozásáról.

IV. Fejezet

Közterületek tisztántartása

17. Közterületek tisztántartása

23. § (1) A község köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.

(2) A közforgalom céljára szolgáló területek (megállók, parkok, játszóterek stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni tilos.

(3) Közterületet nem rendeltetésszerűen használni csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet ( pl. árusítás, építési törmelék tárolása, gépjármű tárolása).

24. § (1) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(2) A község rendezési tervében kijelölt zöldterületein, játszótéren gépjárművel ráhajtani, parkolni tilos.

(3) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(4) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik – sárfelhordás- , vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

(5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.

(6) Lakóházhoz tartozó udvarban az (5) bekezdésben foglalt munkálatokat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön, a környezetet ne szennyezze

25. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

(2) Tilos építményeket, kerítéseket, élőfákat, közhasználatú épületeket bármilyen felirattal megrongálni.

(3) Az épületeken, egyéb létesítményekben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

18. Közterületek tisztántartására, a hó eltakarításra és síkosság-mentesítésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzése

26. § (1) A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik a jegyző és a környezetvédelmi hatóság – szükség esetén képviselő-testület - bevonásával ellenőrzi.

(2) E rendeletben meghatározott közszolgáltatói tevékenységek ellenőrzése a hatályos jogszabályokba foglalt szervek és személyek feladata, az önkormányzat közszolgáltatásra kötött szerződésének ellenőrzése a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint történik.

V. Fejezet

Zöldhulladék ártalmatlanítása

19. Zöldhulladék

27. § (1) Az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról elsősorban sajátingatlanán gondoskodik.

(2) A nem komposztált zöldhulladékot az ingatlanhasználó a zöldhulladék-szállítási napot megelőző 15 napon keresztül elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltató részére átadja.

(3) A zöldhulladékot a közszolgáltató az OHKT által előírt kötelezettségek részeként szállítja el, meghatározott napon.

(4) A közszolgáltató a gyűjtési napról az érintetteket értesíteni köteles.

(5) A zöldhulladékot (falomb, fanyesedék kaszálék, egyéb növényi eredetű hulladék) az ingatlanhasználó ép és zárt fóliazsákban, vagy kötegelve helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.

(6) A szállításra kihelyezett anyagok legkorábban a szállítást megelőző nap 18.00 óra után helyezhetők ki a közterületre.

(7) A zöldhulladéknál harmadsorban kerülhet sor az égetésre.

28. § (1) A zöldhulladékok égetése szélmentes időszakban az alábbi szabályok betartásával történhet:

a) telken belül úgy, hogy az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa és az égetés hősugárzást kárt ne okozzon,

b) szomszéd területétől legalább 2 méteres távolságra,

c) környezetére tűz és vagy robbanásveszélyt ne jelentsen,

d) a zöldhulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, gumit valamint vegyszereket.

(2) Megfelelően előkészített, száraz zöldhulladékot lehet égetni az alábbiak szerint:

a) az égetést csak cselekvőképes személy végezheti,

b) hétfő, szerda, pénteki napokon,

c) az égetést úgy kell abbahagyni vagy befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz biztonságos eloltásához,

d) tűzet felügyelet nélkül nem lehet otthagyni, a parázs eloltásáról az égetés végeztével intézkedni kell.

(3) A vonalas létesítmény – közút, vasút, töltés, árok, bevágás mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos.

(4) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt távolságon kívül égetni a rendeletben meghatározott szabályok szerint lehet, úgy , hogy a közúton a láthatóságot nem csökkenti.

(6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016 (VI.29.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatásról és a település tisztaságáról .

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. melléklet az 1/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

A szabványos tároló gyűjtőedény
Típus gyűjtőedény: a korszerű pormentes gyűjtés járműveihez kifejlesztett speciális, szabványosított tárolóedények, melyek térfogatuk és anyaguk szerint különböző gyűjtési igények kielégítésére alkalmasak.
A. B.
Használható típusok a lakosság körében: Gazdálkodó szervezetek, intézmények körében:
a. 60 literes[1] 80 literes
b. 80 literes 110 literes
c. 120 literes 120 literes
d. 70 literes[2] 240 literes
e. 360 literes
f. 770 literes
g. 1100 literes
[1]Egyedülállók esetén vehető igénybe.
[2]Csak akkor használható ha 2016. 03.31-ig jogszerűen használta.
1

Az önkormányzati rendeletet a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 1. napjával.

2

Módosította a 15/2018. (XI.29.) önk. rendelet Hatályos: 2019. január 01-től