Iregszemcse község képviselő testületének 4/2018 (VII.19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 07. 19

Iregszemcse község önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország  Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések


1.    §


(1)    A rendelet célja Iregszemcse község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a)    a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b)    településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c)    településképi követelmények meghatározásával;
d)    településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e)    településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)    A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


(3)    A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


(4)    A helyi védett építészeti örökség elemei nem veszélyeztethetők, azokat nem lehet megrongálni, megsemmisíteni.


(5)    A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak fennmaradjanak, másrészt, hogy látványában, építészeti karakterében egységes központi rész alakuljon ki. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.


(6)    A rendelet alkalmazásában:
a)    áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
b)    tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
c)    információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés, amely reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket szolgál.(pl önkormányzati hirdetőtábla, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés)


II. FEJEZET


A HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


2.    §


(1)    A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.


(2)    Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


(3)    A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.


A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai


3.    §


(1)    A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.


(2)    A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)    a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b)    a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c)    fotódokumentációt,
d)    helyszínrajzot,
e)    a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.

(3)    A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)    a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b)    a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.


(4)    A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.

(5)    Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el. Helyi védelem alatt álló építmény bontását megelőzően a védettséget meg kell szüntetni.

4.    §


(1)    A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.


(2)    A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.


(3)    A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.


(4)    Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.


(5)    A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a)    a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b)    a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c)    fotódokumentációt,
d)    helyszínrajzot,
e)    a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját


4.A területi védelem meghatározása


5.    §


(1)    A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok helyrajzi számos jegyzékét és térképi ábrázolását jelen rendelet 1. melléklet a) pontja tartalmazza.


(2)    A területi védelem az (1) bekezdésben meghatározott területeken
a)    a településszerkezet
b)    a telekstruktúra,
c)    a beépítési mód,
d)    és az utcakép megőrzésére, értékóvó fenntartására irányul.

5.Az egyedi védelem meghatározása


6.    §


(1)    A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet b. pontja tartalmazza.


(2)    A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a függelékbe csatolt Értékleltár tartalmazza.


6.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


7.    §


(1)    A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)    A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

III. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


8.    §


(1)    Településkép védelme szempontból meghatározó és kiemelt területek:
a)    a régészeti lelőhely területe;
b)    műemlék, műemléki környezet;
c)    a helyi védettségű egyedi érték területe;
d)    a helyi területi védelemmel érintett terület;
e)    országos ökológiai hálózat területe;
f)    a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.


(2)    A településkép védelme szempontjából meghatározó és kiemelt területek térképi lehatárolását a 2. melléklet a. pontjai tartalmazzák.


(3)    Településképi szempontból eltérő karakterű területek Iregszemcse területén belül az alábbiak:
a)    ófalui terület,
b)    hagyományos karakterű terület;
c)    kastélypark területe;
d)    kertvárosias arculatú terület;
e)    általános településrész;
f)    egyéb területek.

(4)    Településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet b. pontja tartalmazza.

(5)    Településképi szempontból meghatározó területek Iregszemcse területén, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a következő: ófalui terület.

(6)    Az (5) bekezdésben meghatározott településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet c. pontja tartalmazza.


IV. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


7. Általános építészeti követelmények


9.    §


(1)    A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.


(2)    Az építményeken, a település hagyományos építészeti elemeivel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható. 

(3)    Az Sz-2 jelű, külterületi szabályozási terven jelölt V2 jelű övezetben:
a)    Az 5 méteres partszakasz szélein 1,5 m szabadon tartandó, az épület ezen belül helyezhető el, a szárazföld felé 3 m, a vízfelület fölé nyúló 5 méteres mélységű területen.
b)    Az építmények alapterülete a 16 m2-t, építménymagassága a 3 m-t nem haladhatja meg. A hozzá tartozó horgászstég területe legfeljebb 10 m2 lehet.
c)    Az épületek padlóvonala az üzemi vízszint fölé legalább 50 cm-re helyezendő
d)    Az épületeken alkalmazható anyagok: tetőfedésre nád, égetett cserép, bitumenes zsindely; tartócölöpök kivételével minden egyéb külső szerkezet esetében elsősorban a fa
e)    Az épületeket magastetővel kell megépíteni: 32-45° közötti hajlású. Tetősíkból kiugró előtető, tetőfelépítmény és törtvonalú tetőidom nem létesíthető.


(4)    A község szabályozási tervén mezőgazdasági övezetbe jelölt területein telekhatáron tömör kerítés nem építhető.

(5)    A már beépített lakóterületeken az előkert mélységét a környezethez igazodva kell meghatározni.

(6)    A kialakult oldalhatáros beépítésnél az épületet az oldalhatárra, vagy 80 cm-en belül (csurgó) kell elhelyezni, a környezethez igazodóan.

(7)    A 2. melléklet b. pontjában jelölt egyéb területeken új építmény és létesítmények kizárólag tájba illően létesíthetők.

8.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


10.    §


(1)    Az ófalui és a helyi területi védelemmel érintett területekre, mint településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi építészeti követelmények az alábbiak:
a)    az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b)    a fő funkciót befogadó épületet az utcafronthoz a lehető legközelebb eső telekrészen kell elhelyezni.
c)    a fő funkciót befogadó épületet a környezetben kialakult beépítéshez igazodva kell elhelyezni.
d)    a fő funkciót kiegészítő funkciók befogadására szánt épületet csak a fő funkciót befogadó épület mögé, a hátsó telekhatár felé eső telekrészeken lehet elhelyezni.
e)    előkerttel elhelyezett épület esetében kizárólag áttört kerítés építhető.
f)    a kerítések megengedett legkisebb magassága 1,5 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 1,8 méter.
g)    épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
h)    az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
i)    az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
j)    az újonnan kiépülő távközlési, elektromos és hírközlési hálózatokat földkábelbe kell fektetni.
k)    utcafronti kerítés nem lehet ipari, drót, műanyag vagy beton elemes, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.


(2)    Az ófalui és a helyi területi védelemmel érintett területekre, mint településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a)    közterületről látható módon nem alkalmazható
1.    főépítményként konténerház,
2.    homlokzaton hullámlemez burkolat,
3.    homlokzaton díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
4.    korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…).
b)    fagerendás ház nem helyezhető el;
c)    közterületről látható homlokzaton falfelület színezésére kizárólag fehér vagy pasztell szín használható;
d)    az ingatlan fő funkcióját képviselő épület jellemző tetőhajlásszögének kialakítása esetén nem megengedett a 35°- 45° értéktől eltérő;
e)    összetett tetőidomú mediterrán magastető nem létesíthető;
f)    az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
g)    tető és előtető fedésére a közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható;
h)    tető és előtető fedésére a közterületről látható részen hagyományostól eltérő szín nem alkalmazható (pl. kék, zöld);
i)    kizárólag csak már meglévő palafedés takarására alkalmazható bitumenes zsindely,
j)    az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon, vagy az épületek alárendelt homlokzatára lehet telepíteni, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
k)    síktáblás napelemet, napkollektort a közterületről látható helyen tilos elhelyezni, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
l)    utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
m)    utcai kerítés látható, fő anyaga lehet nyerstégla, terméskő, színezett vakolat, festett alumínium, fa utánzatú műanyag, kovácsoltvas, kovácsoltvas jellegű vagy fa;
n)    építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető;
o)    a saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez. Mérete legfeljebb 0,8 m2 nagyságú lehet.


(3)    Az ófalui területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
A terepszint feletti maximális szintszám: földszint+tetőtér vagy földszint+1 emelet beépítés.


9.A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények


11.    §


(1)    Az 1. melléklet a. pontjában szereplő helyi területi védelemben részesülő településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a)    az új épületek vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében meglévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani;
b)    az épületeket magas tetővel kell megépíteni, a tető hajlásszögének 35-45o között kell maradnia.


(2)    Az 1. melléklet b. pontjában szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a)    utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető;
b)    közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés közterületről látható főhomlokzaton nem vagy csak takart kialakítással helyezhető el;
c)    amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
d)    az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
e)    belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
f)    helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
g)    helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
1.    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
2.    eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
3.    ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
4.    eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e   rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.


10.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások


12.    §


(1)    A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek. A 3. mellékletben jelölt területeken kívül eső részek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.


(2)    Átjátszó állomás elhelyezése az (1) bekezdésben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.


(3)    Új, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhetők el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.


(4)    Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

(5)    Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

13.    §


(1)    Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési és elektromos hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.


(2)    A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.


(3)    A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)    Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.


14.    §


A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a)    el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b)    a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c)    az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
d)    igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.

11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


(1)    A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.

(2)    Helyi védelemmel érintett területen elhelyezhető sajátos építmények, műtárgyak látható fő anyaga esetén a törekedni kell a természetes anyag vagy azt utánzó megjelenésű anyag használatára.


12.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


15.    §


(1)    A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.


(2)    Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.  


(3)    Reklámot, reklámhordozót tartó berendezést közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni:
a)    utasváró,
b)    kioszk,
c)    közművelődési célú hirdetőoszlop,
d)    információs vagy más célú berendezés.

(4)    Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.


(5)    Az információs vagy más célú berendezésen elhelyezett reklám felület mérete 1 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezés teljes magassága a 3 métert nem haladhatja meg.


(6)    A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie. A tartó berendezés anyaga rozsdamentes acél és/vagy fa anyag legyen.


(7)    A település közigazgatási területén legfeljebb 3 darab kioszk, 6 darab közművelődési célú hirdetőoszlop és 20 darab információs vagy más célú berendezés helyezhető el, ide értve a külterületen elhelyezett berendezéseket is.


(8)    A reklámhordozó és a reklámhordozót tartó berendezés készülhet kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható.   


V. FEJEZET


KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


13.Rendelkezés a szakmai konzultációról


16.    §


(1)    Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
a)    cégér, cégtábla az ófalui rész településképi szempontból meghatározó területen, illetve a helyi területi védelem alatt álló területen belül;
b)    az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.


(2)    A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.


(3)    Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész gondoskodik.

(4)    A szakmai konzultáció időpontja a települési főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.

VI. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


17.    §


(1)    Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.


(2)    A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.


(3)    A véleményezési anyagot a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.


(4)    Az eljárás során vizsgálni kell az alábbiakat:
a)    a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e a 314/2012. (XI. 08.) Kormányrendelet 26/A. § (2)-(3) bekezdéseiben és e rendeletben foglaltaknak;
b)    a tervezett építmény, műszaki berendezés megfelel-e az e rendeletben meghatározott általános építészeti követelményeknek, valamint területi és egyedi követelményeknek.


VII. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


18.    §


(1)    A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre
a)    az ófalui rész településképi szempontból meghatározó területen, illetve a helyi területi védelem alatt álló területen belül:
a.a. meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje;
a.b.meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése;
a.c. lakóutcával határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
a.d. cégér, cégtábla elhelyezése;
b)    meglévő, helyi védelem alatt álló épületen, a védendő értéket érintő építési tevékenység végzése esetén;
c)    település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése.


(2)    A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.


(3)    A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.


(4)    A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.

(5)    Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.


19.    §


(1)    A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.


(2)    A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.


(3)    A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a)    megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c)    alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d)    az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e)    a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f)    védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g)    a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.


VIII. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG


20.    §


(1)    Településképi kötelezettség megszegésének minősül
a)    a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b)    a polgármester tiltása ellenére,
c)    a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
d)    a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően
végzett tevékenység.

(2)    Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester a Tvtv. 11. § alapján jár el.


(3)    Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.


(4)    A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény  (továbbiakban Ákr.) szabályai szerint folytatja le.


21.    §


(1)    A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.


(2)    A településkép-védelmi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli különösen:
a)    a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b)    a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c)    a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d)    a jogsértő állapot időtartamát,
e)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f)    a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g)    a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3)    Az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság összege a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200 000 forint, a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.


(4)    A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet előterjeszteni.


(5)    A településkép-védelmi bírság befizetése a Tvtv. 26/F. § (2) bekezdése szerint történik.


(6)    A végrehajtás foganatosítása érdekében az Ákr. 134. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet.


IX. FEJEZET


ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


22.    §


(1)    A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem terítendő támogatást adhat.


(2)    A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselőtestület a pályázati kiírásban határozza meg.


(3)    A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.


(4)     A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.


(5)    Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.


X. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


14.Hatálybalépés


23.    §


Ez a rendelet 2018. július 19-én lép hatályba.


15.Hatályon kívül helyező rendelkezések


24.    §


Hatályát veszti a község helyi építési szabályzatról szóló 7/2006. (VI.13.) önkormányzati rendeletének 8. § (2), (7)-(9) és (13) bekezdései, a 9. § (5) és (8) –(9) bekezdései, a 9. § (6) bekezdésében az „az utcaképhez illeszkedő épülettömeggel és homlokzati kialakítással” szövegrész, a 10. § (5) bekezdése, a 12. § (6)-(7) bekezdései, a 16. § (7)-(10) bekezdései, a 18. § (4) bekezdése, a 19. § (2) bekezdése, a 20. § (8) bekezdése, a 23. § (5) bekezdésében az „- A 5 méteres partszakasz szélein 1,5 m szabadon tartandó, az épület ezen belül helyezhető el: a szárazföld felé 3 m, a vízfelület fölé nyúló 5 méteres mélységű területen.- Az építmények alapterülete a 16 m2-t, építménymagassága a 3 m-t nem haladhatja meg. A hozzá tartozó horgászstég területe legfeljebb 10 m2 lehet.  - Az épületek padlóvonala az üzemi vízszint fölé legalább 50 cm-re helyezendő. - Az épületeken alkalmazható anyagok: tetőfedésre nád, égetett cserép, bitumenes zsindely; tartócölöpök kivételével minden egyéb külső szerkezet esetében elsősorban a fa. - Az épületeket magastetővel kell megépíteni: 32-45° közötti hajlású. Tetősíkból kiugró előtető, tetőfelépítmény és törtvonalú tetőidom nem létesíthető.” szövegrész, a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 32. § (2)-(5), és (7) bekezdései, a 33. § (4) bekezdése, a 35. §.


Iregszemcse, 2018. július 4.


                               Süvegjártó Csaba                                 Fata Istvánné
                               polgármester                                         jegyző


Mellékletek