Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018 (IX.24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 10. 01- 2023. 01. 27Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018 (IX.24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kaposkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Kaposkeresztúr Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi művi és táji értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával
c) a településképi követelmények meghatározásával
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja Kaposkeresztúr településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása
b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.
4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak
1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).
2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
3. Táji érték: a település jellegzetes, értékes, a település- és tájképet, településszerkezetet meghatározó (befolyásoló) növényzet, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték.
4. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
5. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
6. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alatt álló művi és táji érték a nemzeti közös kulturális kincs és táji környezet része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata
a) az épített örökség és a táji érték meghatározása, számbavétele
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) az épített örökség és a táji érték megőriztetése
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1/a mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi és táji értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Kaposkeresztúr község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:
a) a védendő építmény, építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)
b) védendő építményre, építményrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás
c) fotódokumentáció.
(5) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.
(6) A védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.
(8) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
3. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1) Az egyedi védelem Kaposkeresztúr jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.
(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelem típusát
b) a pontos helyét, helyrajzi számát
c) a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
d) a védelemre javaslatot tevő nevét
e) a védelem indoklását
f) a védett érték fotóit
g) a védelmet megállapító rendelet számát.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.
(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.
(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.
(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:
a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani
b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás
c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.
5. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó építészeti követelmények
8. § Helyi védelem alatt álló épület esetén
a) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak
b) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal
c) az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja
d) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) lakóterület
b) szőlőhegyi területek
c) temetők területe
d) településképi szempontból meghatározó külterületi terület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
b) az országos ökológiai hálózat övezet területe,
c) a Natura 2000 területek
d) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek,
e) helyi jelentőségű művi értékek területe.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) Az épületekbe építeni tervezett látható szerkezetek anyaghasználatának a településen hagyományosan használt építőanyagokkal harmonikusan illeszkedők kell legyenek.
(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás, valamint más műtárgyak nem lehetnek rikító, a környezetüktől kirívó színűek.
(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, kivéve a tetőterület legfeljebb 20%-ára kiterjedő felületű tetőt.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Lakóterület
12. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
(2) Az utcai előkert mérete azonos, illetve illeszkedő méretű kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.
(3) A lakóépületeket 30°-45o magastetővel kell megépíteni. A tetősíkból kiugró tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető (30°alatti) a tető vetületének legfeljebb 1/3-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámia-, vagy betoncserép, kiselemes pala, cserepes lemez, műemlékpala, fazsindely lehet. Ez az előírás nem vonatkozik melléképületekre, esetleges tetőteraszokra, vagy zöldtetők telepítésére.
(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő), vagy azokkal harmonizáló más modern anyagokat lehet használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(5) A 12. § (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben leírtaktól eltérni akkor lehet, ha az építményt illetve a településképbe nem illeszkedő részét a telken közterületről nem látható módon takartan, vagy a településképet meghatározó épületek és építmények utcafronti homlokvonalához képest jelentősen hátrahúzottan helyezik el úgy, hogy az a településkép látványában ne zavarjon karakteres utcaképet, vagy művi értéket, illetve önmagában sem legyen zavaró.
(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától hátrébb kell elhelyezni.
(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, mely áttört kialakítású kell legyen. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.
(8) Lakótelkenként legfeljebb kettő kocsibehajtó létesíthető.
(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani.
Szőlőhegyi területek
13. § (1) Az épületeket a területre jellemző hagyományos építészeti karakternek megfelelően kialakítani.
(2) Az épületeket magastetővel kell megépíteni 30°-45° tetőhajlásszöggel. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető (30°alatti) a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámia-, vagy betoncserép lehet. Ez az előírás nem vonatkozik nagy fesztávú térlefedések építésére, esetleges tetőteraszokra, vagy zöldtetők telepítésére.
(3) A homlokzati architektúra illeszkedjen a szőlőhegyi területek hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) kell használni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(4) A 13. § (1), (2), és (3) bekezdéseiben leírtaktól eltérni akkor lehet, ha az építményt illetve a településképbe nem illeszkedő részét a telken nem látható módon takartan helyezik el.
Temetők
14. § (1) A területen csak egyszintes, magastetős épületek létesíthetők.
(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.
(3) Telken belül háromszintű növényültetést kell alkalmazni.
Településképi szempontból meghatározó külterületi területek
15. § (1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.
(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.
(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes földszíneket lehet alkalmazni.
(4) Csak áttört, lábazat nélküli kerítés építhető.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken
a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el
b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni
c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani
d) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény(1) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet(2), illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.
(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.
(3) Napelemes panel, napkollektor az épület tetőszerkezetére építve csak a tetősíkjába illeszkedő módon helyezhető el.
(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Szakmai konzultáció
19. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (Kaposkeresztúr, Szabadság tér 1.) ügyfélkapun, vagy hivatali kapun.
(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)
b) a tervezett tevékenység bemutatása,
c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.
(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció
a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
b) meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
c) minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt
d) jelen szabályzat értelmezése kapcsán.
(5) Kötelező a szakmai konzultáció
a) a településképet befolyásoló építési tevékenység
b) védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység
c) reklámhordozó és reklám elhelyezése esetén.
(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.
(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.
(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.
14. A településképi bejelentési eljárás
20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben(3) rögzítettek szerint.
(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben3 meghatározottak szerint folytatja le.
(6) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:
a) a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben(3) meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési kormányrendeletben(2) meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek
(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Kaposkeresztúr Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
15. A településképi kötelezés, településképi bírság
21. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben(4)foglalt hatósági eljárás szabályai szerint – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására – valamint ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost a településkép-védelmi bírság megfizetésére – kötelezi.
(4) A településképi bírságot Kaposkeresztúr Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.
(5) A bírság befizetésének határideje a jogerőre emelkedéstől számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén – kérelemre – a képviselőtestület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
22. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselőtestület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.
(5) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítása vagy felújítása esetén az önkormányzat helyi adókedvezményt nyújthat, mely mértékét önkormányzati rendeletben állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. § Jelen rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba.
24. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a „Kaposkeresztúr helyi építési szabályzatáról” szóló 19/2004.(IX.7.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés c) és d) pontja, 4. § (5) bekezdése, 5. § (8) bekezdése, 9. §. (3) bekezdésből hatályát veszti az " Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők." szövegrész, továbbá a 15. § (4) bekezdés, 16. §. és a 4. melléklet
1. függelék
2. függelék