Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő testületének 7/2019 (IV.17.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2019. 05. 01- 2022. 09. 28Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő testületének 7/2019 (IV.17.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Iregszemcse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. § (1) e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed;
a) IregszemcseKözség Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat),
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv),
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet tárgyi hatálya a 2. §-ban foglaltak kivételével kiterjed a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a) – d) és g) pontjaiban foglaltakra.
2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya;
a) a közbeszerzésekről szóló 2015.évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra,
b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésére, bérbeadására, melyek szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza,
c) az önkormányzati közterületek és az önkormányzati közutak nem közlekedés céljára történő használatára melyek szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza, valamint
d) az önkormányzat pénzvagyonára, valamint követeléseire és fizetési kötelezettségeire.
2. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
3. § (1) Az önkormányzati vagyon:
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nem minősít önkormányzati vagyont.
(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona:
1. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
2. a képviselő-testület által korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonból áll, mely vagyonelemeket jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzati forgalomképes üzleti vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
4. § (1) Az önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására törvényben vagy e rendeletben vagy szerződésben foglaltak szerint
a) a képviselő-testület,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az önkormányzati költségvetési szerv,
e) a vagyonkezelő,
jogosult.
(2) A polgármester a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát megelőzően – ha az ügy jelentősége vagy különös bonyolultsága a polgármester megítélése szerint ezt indokolja – a bizottság előzetes állásfoglalását kérheti. A bizottság állásfoglalása a polgármestert a döntés során nem köti.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlóját – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a vagyonelem forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.
(4) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett önkormányzati vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján kerül sor.
(5) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlás a vagyonelem egy részére vonatkozik, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlóját a vagyonelem döntéssel érintett részének értéke alapján kell meghatározni.
4. A törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
5. § (1) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt
a) a forgalomképtelen vagyon hasznosításáról,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem ellenérték fejében történő megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosításáról
a) 1 millió forintot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester,
b) 1 millió forint éves hasznosítási ellenértéket meghaladóan, 5 millió forintig a bizottság,
c) 5 millió forintot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a képviselő-testület
dönt.
5. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
6. § Az üzleti vagyon felett a tulajdonosi jogokat, a vagyonelem forgalmi értékére tekintettel
a) 1 millió forint forgalmi értékig a polgármester,
b) 1 millió forint forgalmi értéket meghaladóan, 5 millió forintig a bizottság,
c) 5 millió forint forgalmi értéket meghaladóan a képviselő-testület
gyakorolja.
6. Az önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, különösen
a) a törzsvagyoni kört nem érintő telekalakításhoz,
b) építési ügyekben,
c) építési engedélyezési eljárás kezdeményezéséhez,
d) a vagyonelem megterheléséhez,
e) ingatlan-nyilvántartási ranghelycseréhez,
f) közművek, nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez
szükséges tulajdonosi jognyilatkozatokat átruházott hatáskörben a polgármester jogosult megtenni, azzal, hogy a hatáskör gyakorlása szempontjából, az a), és a d)–e) pontban foglalt esetben a 6. §-ban foglalt értékhatárt kell irányadónak tekintetni, egyebekben a polgármesteri hatáskörgyakorlás értékhatárhoz nem kötött.
(2) Vagyonelem selejtezéséről, annak nyilvántartási értékére tekintettel
a) 5 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester,
b) 5 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, 10 millió forintig a bizottság,
c) 10 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan a képviselő-testület
dönt.
(3) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, üzletrész átruházása esetén az elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyonelem gazdasági társaságba vitelére – a bizottság véleményének a kikérésével – a képviselő-testület jogosult.
7. Az önkormányzatot idegen tulajdonon megillető jogok gyakorlása
8. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, a tulajdonjog megszerzéséről, továbbá az elővásárlási, vételi és visszavásárlási jogról történő lemondásról vagy ezek érvényesítéséről – az érintett vagyonelem forgalmi értékére tekintettel – a tulajdonosi jogok 6. §-ban meghatározott gyakorlója dönt.
(2) Törzsvagyoni körbe sorolandó vagyonelem esetében az (1) bekezdésben foglaltakról a képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.
(3) Az önkormányzat javára bejegyzett jog vagy feljegyzett tény, különösen jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás törléséről – amennyiben a teher vagy korlátozás alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn – a polgármester dönt.
8. Az önkormányzati vagyonelem ingyenes átengedése, a felajánlott vagyonelem elfogadása
9. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve a képviselő-testület a vagyonelem tulajdonjogát ingyenesen – kizárólag törvényben meghatározott esetekben, valamint az Nvtv. 13. § (3)–(11) bekezdésben és 14. §-ban foglalt szabályok betartásával – minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével ruházhatja át.
(2) A vagyonelem ingyenesen – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben és feltétellel – történő hasznosításáról – annak nyilvántartási értékére tekintettel – a tulajdonosi jogok 6. §-ban meghatározott gyakorlója dönt.
(3) A leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben a közfeladat ellátásához nem szükséges, annak eredeti bekerülési értékére tekintettel
a) 5 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester,
b) 5 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, 10 millió forintig a bizottság,
c) 10 millió forint eredeti bekerülési érték felett a képviselő-testület
ingyenesen az általa meghatározott szervezetnek vagy személynek átruházhatja.
(4) A (6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, az önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes vagy kedvezményes felajánlás esetén, a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke
a) 5 millió forintot nem haladja meg, a polgármester,
b) 5 millió forintot meghaladja, 10 millió forintig, a bizottság,
c) a 10 millió forintot meghaladja, a képviselő-testület, a bizottság véleményének a kikérésével
jogosult dönteni.
(5) Csak különösen indokolt esetben fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.
(6) Ha az ingyenes vagy kedvezményes felajánlás tulajdonszerzéssel nem jár, úgy – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a felajánlás elfogadásáról szóló döntés értékhatártól függetlenül a polgármester hatáskörébe tartozik.
9. A pályázati eljárás általános szabályai
10. § (1) Önkormányzati vagyonelem elidegenítése, hasznosítása egyfordulós pályázati eljárás keretében történik.
(2) A kiíró a pályáztatással kapcsolatos feladatait a hivatal közreműködésével látja el.
11. § (1) A pályázati kiírást legalább tizenöt napra a kiíró hirdetőtábláján ki kell függeszteni és a honlapján közzé kell tenni. A pályázati kiírás nyomtatott sajtótermékben is megjelentethető.
(2) A nyomtatott sajtótermékben történő megjelentetés esetén elegendő a pályázati kiírás (10) bekezdés a)–h) pont szerinti tartalmát közzétenni, azzal, hogy utalni kell a pályázat teljes szövegének az elérhetőségére.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a hivatal gondoskodik.
(4) A pályázat benyújtására legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázati kiírást az önkormányzat az önkormányzat hirdetőtábláján közzétette.
(5) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig indokolás nélkül visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
(6) A pályázó a 13. § (3) bekezdésében meghatározott következmény terhe mellett, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig, bármikor visszavonhatja benyújtott pályázatát.
(7) A kiíró a pályázati feltételeket a pályázat során megváltoztathatja. E döntést a pályázati kiírás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, míg a pályázatot már benyújtókat a megváltozott pályázati feltételekről haladéktalanul értesíteni kell.
(8) A pályázati feltételek megváltoztatását követően legalább tíz nappal meg kell hosszabbítani a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt.
(9) A kiíró nem változtathat a pályázati feltételeken, amennyiben a pályázatok benyújtására még nyitva álló határidőből öt napnál kevesebb van hátra.
(10) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízás alapján kerül sor, az erre való utalást,
b) a pályázat célját,
c) a pályázat formája,
d) a pályázat tárgyát,
e) a minimális ajánlati ellenértéket,
f) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
g) a pályázatok benyújtásának helyét, határidejét és módját,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok esetén is a pályázati eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá a pályázati feltételeket – az e rendeletben foglaltak szerint – megváltoztathatja,
i) az értékesítésre vagy hasznosításra vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékra vonatkozó előírásokat,
j) a pályázat mellékleteként benyújtandó nyilatkozatok és igazolások pontos meghatározását,
k) az ajánlati kötöttség időtartamát,
l) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását, a hiánypótlás szabályait,
m) a pályázatok értékelésének és elbírálásának szabályait,
n) kétfordulós pályázati eljárás esetén a versenytárgyalás szabályait, a licitlépcső mértékét,
o) egyéb, a kiíró által szükségesnek tartott feltételt, kikötést.
12. § A pályázatnak tartalmaznia kell
a) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) az ajánlati ellenértéket,
c) a pályázati biztosíték nyújtásának előírása esetén, annak befizetését igazoló dokumentumot,
d) a pályázónak a szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait,
e) nem természetes személy pályázó esetén – harminc napnál nem régebbi – legalább e-hiteles cégkivonatot, képviselőjének aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírási-mintáját, az átlátható szervezetekre vonatkozó megfelelésről szóló nyilatkozatot,
f) minden egyéb, a pályázati kiírásban előírt nyilatkozatot, igazolást, dokumentumot.
13. § (1) A pályázati eljáráson való részvétel biztosíték adásához is köthető, amelyet a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosíték összegét a pályázat kiírója állapítja meg.
(3) A biztosítékot – kamat felszámítása nélkül – vissza kell fizetni
a) a pályázat – kiíró általi – visszavonásától,
b) a pályázati ajánlat érvénytelenségének megállapításától,
c) a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításától,
d) a nem nyertes pályázatok elbírálásától,
számított tizenöt napon belül.
(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) a pályázó a pályázatát a benyújtási határidő lejárta előtt vagy az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta,
c) a szerződés megkötése a pályázat nyertesének felróható okból hiúsult meg.
14. § (1) A pályázatok beérkezésekor – az átvevő aláírása mellett – az átvétel pontos időpontját (év, hónap, nap, óra és perc megjelöléssel) a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.
(2) A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha a kiírásban megjelölt címre a benyújtási határidő lejártáig beérkezik.
(3) A beérkezett pályázatokat – a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időpontban – a pályázati eljárás lebonyolításában részt vevők és – megjelenésük esetén – az érintett pályázók vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kell felbontani.
(4) A pályázatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát.
(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) A pályázatok bontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, valamint összehasonlítása elvégezhető legyen. A felvilágosítás megadása nem eredményezheti a pályázatban megfogalmazott vállalások, feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
(7) A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.
(8) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább harminc napig kötve van, kivéve, ha a nyertes pályázóval ezen időponton belül a szerződéskötésre sor kerül vagy a kiíró a pályázókkal írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
15. § (1) Amennyiben a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő tizenöt napon belül értékelni kell.
(2) A kiíró az értékelésre megállapított határidőt egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről köteles valamennyi érintett pályázót egyidejűleg, írásban tájékoztatni.
16. § (1) A kiíró – egy alkalommal – legfeljebb nyolc napos határidőt biztosíthat a pályázat hiányosságainak a pótlására. A pályázat érvényessége a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítható meg. A 15. § (1) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlás időtartama nem számít bele.
(2) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(3) A benyújtott pályázatokat a kiíró értékeli és az érvényes pályázatokat rangsorolja a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján. Az értékelés során meg kell állapítani azt is, hogy mely pályázatok minősülnek érvénytelennek, az érvénytelenségi ok pontos megjelölésével.
(4) A pályázatok (3) bekezdés szerinti értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
17. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni,
b) az a pályázati kiírásban meghatározott vagy a szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő eltelte után került benyújtásra,
c) az nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek,
d) a pályázó a pályázati biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
e) a pályázó a hiánypótlásnak – a hiánypótlás teljesítésére irányadó határidő letelte ellenére – nem vagy nem teljes körűen tesz eleget,
f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak.
(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtó nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
18. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,
b) a kiíró a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította,
c) a 19. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették.
(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a kiíró új pályázati eljárás kiírásáról dönthet.
19. § (1) A beérkezett pályázatok értékelésében nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), alkalmazója (foglalkoztatója),
b) pályázatot benyújtó jogi személy képviselője, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja),
c) az a)–b) pontban megjelöltek közeli hozzátartozója,
d) aki egyéb okból elfogult.
(2) Az értékelésben részt vevő a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a kiírónak.
(3) A pályázó az értékelésben levezetésében részt vevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi kifogást legkésőbb a 20. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozataláig nyújthatja be a hivatal felé.
(4) A kizárási ok fennállásáról öt munkanapon belül – a kiíró függvényében – a polgármester dönt.
20. § (1) A pályázati eljárás eredményéről, a nyertes pályázó személyéről, ennek alapján a szerződés megkötéséről
a) értékesítés esetén – a hivatal döntés-előkészítő javaslata alapján – a tulajdonosi jogok 6. §-ában meghatározott gyakorlója,
b) hasznosítás esetén az a) pont szerinti tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonhasznosító
dönt.
(2) A pályázati eljárás nyertese az, akiaz egyfordulós pályázati eljárás során összességében a legkedvezőbb érvényes pályázati ajánlatottette.
(3) A pályázati eljárás végleges eredményét a döntéshozatalt követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül kell írásban közölni valamennyi pályázóval.
10. A szerződéskötés
21. § (1) A szerződés a pályázati eljárás nyertesével kerül megkötésre, kivéve, ha a szerződés a vagyonelem elővásárlásra, előbérletre vagy előhaszonbérletre jogosultjával jön létre.
(2) Amennyiben a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért az önkormányzat a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy jogosult a második legkedvezőbb pályázati ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.
(3) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a döntést hozó a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.
(4) Az ingó és ingatlan vagyonelem értékesítésekor a fizetési határidő – a szerződés hatálybalépésétől számított – harminc napnál hosszabb – legfeljebb százhúsz nap – csak akkor lehet, ha az ellenérték megfizetése részben, vagy egészben pénzintézeti kölcsön igénybevételével történik. A fizetési határidőt az értékhatárra tekintettel, a 11. § szerinti hatáskörrel rendelkező, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
11. Az önkormányzati költségvetési szervek hasznosításában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
22. § (1) A képviselő-testület határozza meg az önkormányzati költségvetési szervek működtetésre átadott önkormányzati vagyonelemek körét.
(2) Az önkormányzati költségvetési szervtől a vagyonelem hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha
a) az – a költségvetési szerv feladata ellátásának veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja, vagy
b) az a költségvetési szerv alapító okiratban meghatározott feladata ellátásához szükségtelen.
(3) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő vagyonelem egy évet meg nem haladó időtartamú hasznosításáról a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben rendelkezhet, míg a határozatlan idejű, valamint egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításhoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A hasznosításból származó bevétel a költségvetési szerv feladatainak ellátására, azok színvonalának javítására fordítható.
12. A vagyonkezelés szabályai
23. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelő az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakon túl köteles
a) a rábízott vagyonnal rendeltetésszerűen, a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni,
b) a rábízott vagyon állagának megóvásáról, a fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodni,
c) a rábízott vagyon biztosítására,
d) a rábízott vagyonnal kapcsolatos, a (8) bekezdés szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok teljesítésére,
e) a rábízott vagyon közterheinek viselésére,
f) mindazon kár és többletköltség viselésére, amely a vagyonkezelői jog jogszabálysértő vagy nem megfelelő gyakorlásából ered,
g) vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog jogosultjának vagyonkezelését bármikor ellenőrizheti. Az önkormányzat ellenőrzési jogát a képviselő-testület vagy a polgármester – a hivatal közreműködésével – gyakorolja.
(5) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult
a) a vagyonkezelő kezelésében álló ingatlan területére és helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(6) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során köteles
a) tevékenységének megkezdéséről a vagyonkezelőt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni,
b) jogait úgy gyakorolni, hogy a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és azt a vagyonkezelőnek megküldeni.
(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről – a tulajdonos által tűzött megfelelő határidőn belül – az önkormányzatot tájékoztatni.
(8) A vagyonkezelő köteles a működéséről és a vagyonkezelésbe vett vagyon hasznosításáról minden év február végéig beszámolót készíteni és azt az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni. Ezen felül a képviselő-testület a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására, valamint ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásra bármikor kötelezheti.
(9) Amennyiben a vagyonkezelő a beszámolót határidőig nem mutatja be, vagy azt a képviselő-testület nem fogadja el, vagy az ellenőrzést nem teszi lehetővé, a vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondással megszüntethető.
13. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994. (VI. 25.) önkormányzati rendelete.